A világ pingvinjei egyesüljetek és törjük le a MS uralmat :)
> Itt még azt hittem a tar olyan mint a rar windows alatt.
A tar egy kotegelo formatum. Pongyolan fogalmazva: tomorites nelkul csinalja ugyanazt mint a rar. Ezert van az, hogy gyakran szokott lenni utanuk ponttal elvalasztva egy tomoritoformatum kiterjesztese is, pl. bz2, gz, satobbi ami jelzi, hogy tomoritve is lett kotegeles utan.
> Azóta sokat okosodtam, de te se az anyád hasába lettél jártas.
Nem vitas. Azert ha legkozelebb uj dolgokkal ismerkedsz es feluletesen jarod korbe a temat, nem szabad itelkezni, mert sajnos egyeseknel konnyen kiveri a biztositekot. Mint ahogy nalam is kiverte - altalaban nem jellemzo modon.
Fingadozott halokartyam a melegben mig postoltam. Aztan mikor mar harmadjara kellett ujrairnom, szegeny nyaloka forumtarson toltottem ki a mergemet. Bocs nyaloka.
Most megint szakadozik. Kellett nekem megszolalni.
„Üdv! Pár napja használom a Linuxot és többé kevésbé elégedett vagyok vele. De szégyen, hogy [ez vagy az] nem úgy mûködik mint a Windows-ban. Miért nem írják át a fejlesztõk elõlrõl az egészet, hogy úgy mûködjön mint a Windows-ban? Biztos vagyok benne, hogyha megtennék, akkor a Linuxnak sokkal több felhasználója lenne mint így!”
Az írásban választ kapsz erre.
Még valami, ha valki IRC -n jár.
Ne kezdje azzal, hogy : Sziasztok. Tudnátok segíteni ? Ért itt valaki az X programhoz ?
(Erre vagy nem jön válasz, vagy csunyán fognak nézni rád)
Csak tedd fel a kérdést!
{Probléma leírása} , már probálkoztam {így} meg {így}, de nem jártam sikkerrel, itt meg itt volt a probléma a nekifutások közben.
IRC -n , nem szokás, hosszú hiba üzeneteket bemásolni, erre vannak oldalak, ahová bemásolhatod, és be linkelheted.
Fogtok szembekerülni türelmetlen emberekkel is, ne foglalkozatok velük, azokkal foglalkozzatok akik segítenek és, ha azt mondják ebben a doksiban találod a megoldást akkor nézz bele legalább mielõtt, tovább kérdezel.
Igen, sok linuxos azt hiszi, õ különb valamivel a többieknél és nagyrészt azért is használ linuxot. De ebben a fórumban van jó pár ellenpélda, szóval nem kell általánosítani (Nexus6, pl meg turul16 illetve segítõkész, türelmes emberek)..
Köszönöm a gyors választ:) Most én is kézzel töröltem, mivel hamar kiderült, nincs rá szükségem, de pár száz megám eltûnt a nagy telepítgetések közepedte, emiatt gondoltam, hogy rosszul tettem...:)
.bin a sátán mûve :) Csak kézzel gyakran. Az (illedelmes) .bin/.run -ok/-ek /usr/local vagy /opt -ba települnek, ezen kivül esetleg pár linket tesznek -rá, ami szinte semmit nem foglal.
Most nem jut esszmbe, de van pár módszer, hogy .bin -ek telepítésekor feljegyezze miket rakott fel, késöbbi eltávolítás céljábol.
Sok .bin/.run szokott felteni uninstall scriptet, amivel uninstalálhatod.
Én is most telepítettem fel az Ubuntu Linuxot a notebookra, eddig egész jól elvoltam vele, bár azért vannak gondjaim is (készenléti állapot után nincs billentyûzet; egyszer nem jelent meg a "tálcán" a minimalizált program (gondolom Beryl tehet róla)). Lenne néhány kérdésem: - .bin-bõl telepített programokat hogy lehet törölni? -tud-e ajánlani valaki egy jó C/C++ IDE-t?
Éppen most próbálkozom az Ubuntuval, gondoltam felszedek némi Linuxos mûveltséget is... felraktam saját laptopra, aztán élvezkedek vele.
Eddig többször néztem hülyén, mint elégedetten :) De nem szaladok sehová, d*gni sem az elsõ alkalomkor tanul meg az ember.
Ha nem menne, akkor frissítsd a csomag listát. Az /etc/apt/sources.list tartalmazza azt listát ami megmondja honnan szedhet le csomagokat a debian. apt-get update vagy apt-file update frissíti ez alapján a csomag listát.
Ha jó forrást adtál meg akkor ez után menni kell apt-get install rpm -nek.
Ha annyira fontos a rendszer, Inkább töltsd le filet és egy kevésbé kritikus dolgott futtató gépen nézd meg. "Ami mûködik azt ne piszkáld, ha nem muszály" Ez valami alap elv, amit én nem tartok be, és még nem volt bajom belõle :)
Kis érdekesség: sshfs, ha van ssh akkor egy másik Linux (vagy más fuse -t támogató rendszer), ssh -n keresztül olyan filerendszernek láthatja stuffokat a gépen mintha pl. egy floppy-t tettél volna be. (A szerveren semmit nem kell módosítani, hogy menjen)
winscp-vel tudsz ssh keresztül másolni win alatt.
Ha csak Windowsod van, talán Total Commandernek is van olyan pluginje amivel bele tud nézni az rpm -be.
Chmod-ot term. ismertem, de ugye mivel belépni sem tudok az RPM fájlba ezért esélytelen.
Az a baj, hogy se floppy, se CD meghajtó nincs a gépben és nem is szerelhetek bele, mert nem állíthatom le. Gondoltam SSH-val meg egy Putty-val nem lesz gond, hiszen hálózatba van kötve... de lett, ugyanis az elõdöm elfelejtette megmondani a szerver nevét, ip-t, stb. A root jelszót tudom és ennyi.
A régi idõkben ezt a doksit javasoltam: Linux kezdõ (19.1 fejezet nagyon LOL) Azóta a doksi egy része elavultnak számit.
Körbe nézhetsz sg könyvesboltban a témában, hogy neked melyik tetszik, láttam ott több kezdõknek szóló könyvet.
Középhaladókan a Linux Bevetés Közben c. könyveket ajánlani tudom, fõleg, ha valaki rendszergazdáskodni szeretne.
mc, /usr/share/mc könyvtárban tartja az alapértelmezett (egész rendszer) beállításait. home könyváradban lévõ .mc beli beálítások felül írják. (felhasználónként)
Az mc, rpm nevû csomag parancsai segítségével, tud belenézni az rpm be. (ennek fent kell lennie) ext.ini file tartalmazza, hogy mit csináljon az mc ha bele akarsz lépni egy fileba vagy nézõkéjében megnézni... stb.
chmod , chown parancs add lehetõséget a klasszikus jogok kezelésére, legtöbb GUI -s izén is be tudod állítani.
rpm csomag Debián rendszeren idegen. Ott a deb csomag a menõ :)
Szerintem az ubuntu nagyon is esélyes a windows kiváltására. Bár lehet, hogy ma még nem, de mindenesetre 2004 októberében jelent meg az elsõ kiadás és mára nagyon sokat fejlõdött! Énszerintem 2010-re már minden feladat, a lehetõ vagy ma még elképzelhetetlen könnyedséggel megoldhatók lesz.
Aki amiatt panaszkodik, hogy a Linux geegeknek való, meg nem "felhasználóbarát", az elfelejti, hogy ezt eredetileg geekek írták geekeknek. Emiatt nagyon testreszabható, remekül tud mûködni, de megköveteli hogy az ember némi idõt fektessen az elsajátítására (még talán az Ubuntu is). Aki szereti használni, az gyakran emiatt szereti. De akit zavar, hogy a Linux alapú OS-ekhez kell némi utánajárás, az ne használja, és ne fintorogjon.
A választ köszönöm!
Igen, könyvem az van, csak sajna UHU-ról regélnek benne sokat, meg az alap dolgokról. De nekem olyan kellene ami az alapoktól a komolyabb témákig elvisz.
Tehát jól értem, hogyha van egy Midnight Commanderem akkor abban a bizonyos RPM fájlban látni fogom végre a könyvtárszerkezetet és ne adja ég még a jogosultságokat is tudom állítgatni?
A legnagyobb bajom az ugye, hogyha kilistáztatom a merevlemez tartalmát, akkor látok pár fájlt (log fájl a java része) és ezt a bazi nagy RPM fájlt piros színben és nem tudok belemászni, pedig rootként vagyok bent :-(
Amennyiben desktop használat azt jelenti, hogy videót digizel, akkor tényleg nem:) A legtöbb problémát a linuxokkal kapcsolatban le is írtad: sokmindenhez nincs driver. Megoldás: olyan hardvert venni, amihez van mûködõ driver. A DirectX meg nem tudom miért akkora elõny...
nekem van egy abit nf7-em, 2500+ athlon xp-vel, 1 giga ddr400-al, radeon9600prau-val, egy pio dvd íróval, lg olvasóval, samsung vinyóval, hp deskjet 3550 nyomtatóval. Amikor felraktam ubuntut, mindent alapból felismert, mûködött, és semmi gond nem volt velük. Bár az alap videodriver nemnagyon támogatott fejlett 3d gyorsítást, de minden ment kivéve a ugye a komolyabb 3d grafikás programokat. De nem tartott sokáig az flglx-et felrakni, amivel már úgy mentek a cuccok ahogy kell.
Javítják folyamatosan, de doksik nélkül nehéz. Fel kell tenni a legújabb kernelt, meg kell nézni azzal megy-e. Sajnos ha egy hardver nem jól támogatott, azzal nehéz dolgok tudnak lenni. Nekem pl. a laptop-ban lévõ alaplapi hangkártya nem ment igazán 2.6.18-al (ha bedugtam a fejhallgatót, akkor nem volt hang), de frissítettem 2.6.20-ra, és azzal már jól mûködik.
Az alien csomagra van szükséged, meg az rpm-re, ha nem tenné fel magától. Ezt a kettõt tedd fel, és utána az alien-el .deb formátumúra tudod konvertálni a csomagot. Egyetlen baja, hogy ez sajnos nem túl jó megoldás, nem mindig válik be. Ha egy parancs használatáról kell info, akkor: man <parancsnév>
Linux nem való desktopra, ha tetszik ha nem arra alkalmatlan. Desktop hardverek nagyrésze nem megy vele.
Fél évig használtam linuxot desktopra (csak linux, semmi windows). Nem éppen mai hardverem van, de a hangkártya összeakadt az USB-s cuccokkal (kernel modul hibás és valami miatt NÉHA nem töltõdik be, ekkor 3-4 restart megoldja a dolgot). TV tuneremhez van ugyan open source kernel modul, csak éppen nem megy vele a videókártya (felismeri szépen látszik dmesg-ben, csak épp nem megy). Egy update után a gdm nem hajlandó elindulni, csontra fagy. ZSENIÁLIS!
A DirectX és a microsoft saját keretrendszere akkora elõny a Windows számára, hogy szerintem még évtizedekig nem kell attól félnie, hogy a linux veszélybe sodorná :)
"De ezek az emberek nem azért csinálják, hogy késõbb hasznot húzzanak belõle. Ezt értsd meg!"
Ebben igazatok van, és ez nagyon is becsülendõ dolog. Ellenben sem magánszemélyként, sem (fõleg nem!) cégként nem fognak olyasmire apellálni, ami nincsen központosítva, nem fenntartható, mert nincsen biztosíték a folytatásra (a "mindig lesznek lelkes emberek" korántsem biztosíték). Az a baj, hogy a kedves emberek - akik nem haszonszerzés végett csinálják a free progikat - is esznek, isznak, laknak, élnek, gyereket csinálnak. És bizony kedvességbõl elég ritkán adják olcsóbban a kenyeret. Ergo ezek az emberek MÁS FORRÁSBÓl, de elõ kívánják teremteni a nekik szükséges anyagi javakat - ami természetesen azt is jelentheti, hogy elõbb-utóbb nem lesz idejük/kedvük folytatni az ingyenmunkát. Természetesen lehet hobbiból/maszekból is programot fejleszteni, csak nem szívesen használnak olyan programokat, amik bármikor leállhatnak/elveszíthetik a támogatást/kihalhatnak. Nyilván te sem vásárolnál mondjuk 1 millió forintért egy tévét, ha tudod, hogy az adott cég holnapután lehúzhatja a rolót, és lõnek a garanciádnak.
Amúgy nem is értem a dolgot, mert ez lényegében csak elvi kérdés, és a Linuxra írt programok, illetve maguk a distrib-ek sem feltétlenül "ingyenesek", és nem csak a bolti eladásra illik ilyenkor gondolni, hanem (evidens) példaként know-how jellegû üzletekre.
/me egy basic-en, geos-on, dos-on, windows-on nevelkedett
Valaki megmondaná, hogy Debian alatt milyen módon tudom az RPM fájlok tartalmat megjeleníteni/kibontani?
Vagy ajánljatok egy jó kezdõ oldalt a magamfajtának.
Sokat gugliztam, fórumoztam már, de sajnos az a tapasztalatom, hogy Linuxosok, le sem xarják a kezdõket. Hiába akarom én megtanulni a rendszert, ha senki sem segít :-(
Szóval nekem személy szerint nem a Linuxal van bajom, hanem a gurukkal, akik mintha valami elbaxott szabadkõmüves liga lenne akik titkolóznak, lelámáznak ha kezdõ kérdésed van és "különbenishúzzelbazmegnemkelleszteide".
Már ott tartok, hogy súlyos ezreket fizetnék oktatásért, de MEGYESZÉKHELYEN egyik iskola sem oktat ilyesmit, és a környéken sem.
Na ez a másik qrva nagy baj a Linuxal, ha meg akarod tanulni izzadj vért, meg fórumozz egész álló nap.
Erre nagyon jó példa Mark Shuttlewort és az Ubuntu. Az is azért hasít ennyire, mert a pofa milliós szinten nyomja bele a dollárt, úgyogy fizetett programozók csiszolják. (A canonical, amelyik terjeszti évi 2 milliót kap, ebbõl küldik szét az ingyenes cdket)
De ha egy szabad szoftvert csak lelkes programozók, és pályakezdõk készítenek, akik csak referenciaként akarják felhasználni, akkor mégis milyen fejlesztési költségrõl beszélünk? Õk teljesen ingyen csinálják... (Persze a támogatásból pénzért is foglalkoztatnak programozókat!)
... és amikor egy Google kaliberû cég támogat valamit, akkor azt hiszed, hogy épphogy meghálálja valahogy? Fenét; vannak olyan cégek, akik nagyon sokat áldoznak a fejlõdésre. Vannak akik munkaerõvel, és vannak, akik anyagilag szállnak be. Nem is kevéssel. Abban persze igazad van, hogy alapkoncepció szerint ez nem térül meg nekik, mivel ez szabad, ingyenes szoftver. De nem is üzleti céljuk van ezzel.
Abban is igazad van, hogy amikor egy új szoftvert fejlesztenek, akkor az sem térül meg, csak akkor, ha sikeres lesz, és támogatják. De ezek az emberek nem azért csinálják, hogy késõbb hasznot húzzanak belõle. Ezt értsd meg!
Mert nem válaszolták meg, csak másfelé terelték a szót. Eddig mindenféle misztikus és mesés bevételi forráson kivül másról még nem volt szó hogy honnan lehet egy ingyenes szoftver fejlesztési költségeit elõteremteni. De nekem végülis mindegy, a közgáz kemény dolog és nem én fogok padlót fogni meg csõdbe menni. Csak szerettem volna sokakat felvilágositani, hogy ez itt még továbbra sem a kánaán, de majd a piacgazdaság könyörtelen törvényei megmutatják.
Akkor máshogy teszem fel a kérdést: ha te ismert programozó leszel, akkor ki fog neked jól fizetõ munkát adni? És az aki ilyen jól fizetõ munkát ad neked, az mibõl fogja elõteremteni a te fizetésed? Szóval mindenképp kell egy fizetõs valami ami biztositja neked a fizetést, és én nem fetétlen látok abban elõnyt, hogy amit nyerek a vámon azt kifizetem majd a réven... Azt kéne belátni, hogy ez az un. szolgáltatás/tartalom alapú új mesés kincsesbánya valójában egy ugyanolyan lufi, mint volt korábban az it cégek lufija. Mindenki áhitatosan emlegeti hogy szolgáltatás, meg tartalom alapú web, meg web2 stb stb, de ezek mögött valójában nincs semmi. Persze egy-két cégnek nagyon jól megy (pl google), de õk a piacon lévõ it munkaerõ töredékét foglalkoztatják csak. Csak ez a dolog még nagyon új és mivel néhányaknak bejött, sokan most azt hiszik hogy ez az új aranytojást tojó tyuk, de hamar ki fog derülni, hogy az egész csak mese.
Egyébként én ismerek több embert akik nagyon értenek a linuxhoz, és linux kernelt is fejlesztenek, és meg fogsz lepõdni, mind egy olyan cégnél dolgozik, ami linux alá fejleszt egy nagyon drága fizetõs kereskedelmi szoftvert. És én még egyiktõl sem hallottam olyat, hogy õ majd ezentúl igyen fog dolgozni az emberiség javára...
Viszont Caro-nak abban igaza van, hogy ettõl még egy-egy szoftvert össze lehet dobni ingyenes alapon (bár azért egy oprendszer megirásához nagyon komoly szervezõ munka kell, és ennek vannak költségei), de ettõl az még nem reális és fenntartható igény hogy minden szoftver legyen nyilt forrású és ingyenes.
De ha véletlenül nincs is meg az alap repistorykban az a csomag, amit épp fel akarsz rakni, igen nagy az esély, hogy egy másik rep.-ben megvan, vagy valaki egyszerûen külön megcsinálta és letölthetõvé tette, manapság már csak a legextrémebb esetekben van szükség forrásból forgatásra (legalábbis ha nem gentooról van szó, vagy valami egzotikusabb disztribrõl :D).
Igaz, olyan mint windows alatt a steam, ott a lista, hogy mit akarsz feltenni, és hopp. Csak linux alatt nem 30 játékról van szó hanem 10-30 ezer programról, és fizetni se kell ha fel akarsz tenni valami újat.
Erre nagyon jó példa a wow. Igaz az nem opensource, de lehet rá fejleszteni küldönféle addonokat. És szépen leprogramozták a játékosok azokat amire szükségük volt. És ezeket használja manapság minden játékos. És mégsem pénzért csinálták? Milyen bunkók hogy nem kértek érte õk is pénzt:DDD És mégis mindenki használja ezeket az addonokat, tehát nem csináltak béna gagyi progit
Ugyanez a linux is csak még jobban legózható. Pont ezért tud gyorsan fejldõni, mivel ha valakinek nem tetszik valami, és ért hozzá, akkor írhat jobbat, és azt megoszthatja a többiekkel. Lehet ugatni hogy Open milyen gagyi, meg stb, de semmi nem produkál ilyen mérvû fejlõdést mint az open programok, amiket egyre többen használnak.
Sok ember még 20 évvel ezelõtt él gondolkodásmódban, és mindez a magyar oktatás miatt szerintem. És képtelen felfogni hová fejlõdött a világ. Mondjuk hozzátartozik hogy sok szakbarbár, aki tud max 1 vagy 2 programozási nyelvet egy kicsit használni, az megmondja a frankót azoknak akik programozók. Meglehet nézni az iskolákban a tanárok naprakész tudását a témában.
Specifikus alkalmazásokra valóban nem létezik, és szerintem ez nem is baj. De! Olyan dolgokra mint egy OS, létezhet, annyi szabad fejlesztõ akad, hogy legalább egy olyan környezetet össze tudjanak dobni, amivel használni tudod a gépedet. Egyébként ingyenes fejlesztési modell ott jöhet még be, hogy ha valaki nem a szoftverbõl él, csak ért hozzá, és magának hobbiból vagy a munkájához írogat hasznos dolgokat. És mások akiknek szintén hasznos felkarolják a dolgot, és tovább fejlesztik.
"...nem létezik kizárólag ingyenes szoftverfejlesztési modell."
Persze hogy nem létezik minimum a fejlesztésre szánt idõvel valaki(k) fizet(nek). De ha a szoftverre úgy tekintesz mint egy olyan valamire amire egy szolgáltatást építesz amiért viszont már pénzt kérsz, akkor a fejlesztésre szánt erõforrás nagyon könnyen megtérülhet.
Emellett vagy egy nem közvetlenül pénzbeli vonzata is a dolognak, ez pedig az ismertség. Tegyük fel: készítesz egy szoftvert, szabadon elérhetõvé teszed, népszerû lesz... Az eredmény: vele együtt te is mint a szoftver szerzõje népszerû leszel ezáltal több- jobban fizetõ munkát kapsz -> több pénzed lesz. A szoftvert ingyen készítetted mégis profitálsz belõle :)
Igen, de a google nagy cég, és nem is a nyilt forrású szoftverek fejlesztése a fõ profiljuk. Ellenben pont a multkor volt itt egy cikk, hogy mekkora bukás volt sok a cégnek a web2... a google a kivételt erõsitõ példa.
De a lényeg: a programozók pénzért dolgoznak, amit a cégnek elõ kell teremtenie. Innentõl kezdve lehet álmodozni meg minden, de azt a pénzt (ami bizony nem kis összeg egy jó programozónál) valahogy valahonnan meg kell szerezni. Hogy most ezt reklámból szerzik meg, vagy más fizetõs terméket gyártanak az lényegtelen, ami fontos, hogy nem létezik kizárólag ingyenes szoftverfejlesztési modell. (ez alól csak az kivétel amikor valakinek már annyi pénze van, hogy scak hobbiból csinálja hisz a megélhetése igy sem úgy sem kerül veszélybe).
Én Automatixal felrakattam a totem-xine-t, azzal nagyon jól elvagyok (voltam, mostmár macem van, de a linuxos gépen van a több tárhely, úgyhogy néha elõveszem)
A google-el kapcsolatban végüis sokan megmondták: nem a rendszerben van a pénz, hanem a szolgáltatásban, amit a rendszeren üzemeltetnek. Innentõl kezdve költséget csökkenthetnek ingyenes rendszerekkel (elvégre a google már régen túllépte a 6000-es szerverszámot, mostmár kitudja hol tart), pár embert ráállítani meg nem pénz nekik.
Inkább Amerikára gondoltam, ott jellemzõ ez, de itt Európába is van rá példa. Viszont azt nem hittem volna, hogy Angliában is ilyen rossz a helyzet. :))
Ott külföldön.....hát én itt külföldön élek (anglia) és elmondanám,hogy kurvára nem akar senki sem fizetni egy valagra való pénzt egy szaros windowsért.....sac/kb 30 pc van a környezetemben,ezekbõl kb. 2 eredeti windows op rendszerrel! 1 linuxos is van,a többi letöltött windows....erre varrjatok gombot! (az enyém eredeti,de csak mert adták a géphez)
Jó, de a Linux sosem akart hasznot húzni a felhasználóiból, és nem célja az, hogy egyeduralomra törjön. Lelkes emberek, pályakezdõk fejlesztik, és ilyen emberek mindig akadnak. Erre már csak az tesz rá, hogy minden nagyvállalat ebben látja a jövõt, és nagyon is támogatják anyagilag, így foglalkoztathat pénzért programozókat is a fejlesztõcsapat. Hidd el, a magánszemélyekbõl is rengeteg bevétel van szintén. Kint az emberek szeretik meghálálni ha valamit elismernek. Márpedig egyre többen ismerik el...
Nekem anno az XGL-t nem szerette. :)) Amúgy ugyan olyan jó alternatíva a VLC is. Nagyon jól konfigurálható, mindent lejátszik, egyedi kodekeket használ szintén.
Én nem kérdõjelezem meg a nyilt forrás jogosultságát. Csak az arányokat. Per pillanat néhány kivételtõl eltekintve (pl google, ami ugye a reklámból él), a következõ van: a cég fejleszt néhány nyilt forrású ingyenes terméket. Ha ez jó akkor megbiznak benne és ismert lesz a márka, ezért megveszik az egyéb hasznos kereskedelmi és igy fizetõs termékeiket is. Na ennek az árából fizetik az ingyenes szoftverük fejlesztését. De ha csak ingyenes szotfvert fejlesztenének, akkor bizony felkopna az álluk. Ez kökemény közgazdaságtan, hiába is probáljuk meg idealizálna, mint már jól tudjuk, az ideálok csak háborukhoz és szenvedéshez vezettek.
Megint jó nagy flame lett. Én összefoglalom röviden az én véleményem amit általánositva használok: 1,ha valami otthoni desktop operációs rendszerként aposztrofálja magát, akkor az legyen k.rvára userfriendly. 2,ha valami szerver oprendszerként definiálja magát, akkor az legyen k.rvára megbizható és biztonságos.
A fenntiek tök függetlenek attól hogy ingyenes egy termék vagy nem, hogy nyilt forrású-e vagy nem, hogy egy közösség fejleszti-e vagy egy multicég. Egyébként pont ezért hülyeség ez a linux vs windows vita, hisz az egyszerü otthoni felhasználókat csak és kizárolag az érdekli hogy a rendszer mindent tudjon, minden azonnal müködjön vagy maximum pár egyszerü kattintással müködjön. Ugyanez a user nem tudja mi az a tcp, sosem hallott még ip-rõl, számára az internet=megnyitom a böngészõt, nem tudja mi az a virus (valami misztifikált vmi...), a tüzfalról max a házakon lévõ tüzfal jut eszébe, és fogalma sincs mi az a konzol. És ami a legbosszantóbb, nem is hajlandó a fenntiekrõl tudomást szerezni. Ezért aztán a home desktop oprendszernek ezeknek a követelményeknek kell eleget tenni. Nagyjából ennyi. Per pillanat a windows és az ubuntu jelent alternativát ezeknek a felhasználóknak. További vita szerintem felesleges, mindenki tudja minden rendszer hibáit, én oldalakat tudnék irni a win hibáiról és ugyanúgy a linux hibáiról, de a lényeg az hogy mindez a felhasználót nem érdekli. És ami a felhasználó igényeit kielégiti, nos az fog elterjedni és az fog életben maradni hosszútávon.
Innentõl kezdve mindenkinek szuverén joga, hogy szeretné-e ha a felhasználók linuxot futtasanak a gépükön, vagy nem. De ha igen, akkor kénytelen lesz tudomásul venni, hogy a rendszert a fenntiek szerint kell átalakitani. Ha meg nem, akkor senki se verje az asztalt, hogy miért van windows hegemonia.
Ubuntuban sajnos az mplayer grafikusan (gmplayer) nem szeret mûködni (a -vo -val van baja, lehet, hogy a beryl tesz be neki, de asszem beryl nélkül is viceskedik). Ennek ellenére terminálból semmi baj nincs vele.
Rosszul látod. Egyrészt külföldön, ahol nem igazán probléma a pénz, ott még a magánszemélyek is fizetnek, támogatják az OS-t. Cégekrõl nem is beszélve. Olyan nagy nevek mint a Sun, IBM, Adobe, Google is támogatja nem kevéssel a fejlõdést. Gondolj bele, a Google szerveri csak Linuxot használnak, alap, hogy adónak érte valamit. :)
Másrészt a Linuxot, és a szabad szoftvereket nem csak elvetemült emberek fejlesztik, hanem pályakezõdõk, akik frissen szabadultak az iskolából... Tudod milyen értékû referencia, ha valaki elmondhatja magáról, hogy a linux kernelben van olyan rész, amit õ írt? Vagy a gnome-ban? HATALMAS! Éppen ezért elég gyakran be is szállnak.
Illetve nem értem, hogy ha eddig eljutottak a szabad szoftverek, akkor miért kérdõjelezed meg a létjogosultságukat. Úgy látszik mindig volt ember, aki fejlesztette a meglévõt; ezután miért ne lenne? :)
Ubuntu ilyen. Van egy programok hozzáadása/eltávolítása app, ahol rákeresel valami jellemzõ dologra, vagy a pontos névre, és két kattal fel lehet tenni / le lehet szedni. Aztán mindent elérsz a menübõl. Aki nem játszik, hanem pl multimédiára használja a gépet, vagy irodai munkára, annak tökéletes...
... viszont ugyan úgy megvan a nyitottság, profi user mindent át tud állítani, tud forrásból telepíteni stb...
Igazad van, bár felhasználóbarátság!=windows szintén. Lehet, hogy szükség van könnyen kezelhetõ linuxra. Ettõl függetlenül az egységesítés véleményem szerint nem egy jó ötlet, sok linux (vagy inkább: nem windows-t) használó azért szereti/használja kedvenc OS-ét, mert nincs feltétlen szükséged 100+ MB memóriára egy desktop környezet miatt, nem kell neki hogy buborékablakok tájékoztassák, hogy igen, bedugtad a pendrive-ot (tudom én azt anélkül is, hogy kiírná a rendszer:)), stb. Nem véletlenül jött létre annyi különbözõ változat.
A nagyon könnyen kezelhetõt már megvalósította az apple(olyan masszív drag'n'drop van benne, hogy az valami félelmetes. Gyakorlati példa: FFben ráklikkelek egy képre, lehúzom az asztalra, nyomok egy Alma+shift+b -t, és máris küldi bluetoothon. Kijelölt szövegekkel ugyan ez.), de nem hackelhetõ. Arra ott a linux.
Linux és a játékok: http://live.linux-gamers.net/ DVD iso letölt, kiír, berak, élvez. A legjelentõsebb linuxos játékok vannak rajta, live rendszer, úgyhogy nem ír sehova, és egy 2,6-os celeronon 512 rammal is probléma nélkül ment. Sok sikert hozzá.
tényleg nem fog így elterjedni,pedig sokan használnák szívesen a környezetemben.számomra az ideális oprendszer NAGYON könnyen kezelhetõ egy full lámának is,és a végtelenségig hackelhetõ a profiknak is.tudomásom szerint ilyen még nincs,de a linux egyes disztribúciói elég jól haladnak efelé...addig is részvétem a windows felhasználóknak.
Elég sima lehet az agyad, hogyha enynire nem jöttél rá magadtól. Ha már új rendszer, anynit meg lehet tenni, hogy az ember picit utána olvas. A .deb csomagokhoz van "telepítõrutin", amúgy a synaptic hülyebiztos, és ha már megvan a terminal (fúúúj, karakterek, billentyûzet, õskor), akkor lehet apt-get -el is hadonászni. Kicsit gyorsabb, kényelmesebb mint a nextnextfinish 30 féle változatban.
Légyszi azt magyarázd meg, hogyan egységesítenél? Mondjuk aszondod KDE-s srácoknak, hogy monnyonle, és a gnome legyen a nyerõ? Meg hogy oldanád meg a disztrók közötti könyebb átjárhatóságot? Ubuntuból sok van, legyenek csak Ubuntu alapú disztrók?
Lehet, hogy gonosz vagyok, de lesza rom vérpistikét. Aki Windows szerû linuxot akar, az használjon Windowst. Csak azért ne linuxoljon már, hogy a suliban felvághasson haverok elõtt.
Hát nem tudom milyen linux disztrót próbáltál, de Ubuntu alatt: Alkalmazások -> Hozzáadás/Eltávolítás... -> keresõbe beírod: mplayer és pipa neki majd Alkalmaz. Letöltéssel együtt 10mp!
Az mpeg és mp3 meg néhány országban törvénybeütközõ, de az ubuntu rákérdez, hogy leszedje e és telepítse.
Kösz a Linket, valószínüleg elkerülte a figyelmemet. Természetesen nem kell, törekedni arra, hogy egyszerûen kezelhetõ(hülyebiztos)legyen a Linux, de akkor ne is számítsatok az elterjedésre. Pedig enélkül marad a monopólium.
Az mp3 dekódolás meg van írva, csak azért nincs benn, mert illegális (bizonyos országokban). De a csomagkezelõ felteszi, ubuntu pl. élen jár ebben, ha valami olyat akarsz lejátszani, amihez nincs dekóder, akkor megkérdezi magától, hogy telepítse-e? Amit még életemben nem láttam beintegrálva az a dvdcss. Ez vastagon illegális (szintén bizonyos országokban). Ezt az ftp.videolan.org-ról lehet pl. beszerezni, ott fenn van csomagban is.
Ép emiatt a next-next-finish rendszerû telepítés miatt szemetelõdik el olyan hamar a windows... Az OS nek gyak fogalma sincs róla, hogy mit telepítesz... A linuxnál meg van, egy egységesebb telepítõ rendszer amit mindenki használ, így az OS is tisztában van, hogy kihez mi tartozik és hol (mikor törölsz egy programot, nem hagy szemetet maga után..) Mind 2 megoldás kényelmes, csupán a linuxoshoz egy ici-picit kell csak nagyobb tudás (talán még az 1 bites user is megtanulja, hogyan használja a csomagkezelõt, ha megfeszíti egy picikét magát.. Nem nehéz...) , cserébe lesz egy szét nem szemetelõdõ rendszered (persze az esély megvan rá, de jelentõsen kisebb)... Természetesen az Uninstall is rajta keresztül történik...
Lásd a korábbi cikket az SG-n, a disztrókból szépen ki van hagyva az MP3 támogatás. Naccerû adtunk egy pofont a szarnak, ecceri júzer pláne nem fog veszõdni vele.
mplayer telepítése windózon, 30mp letöltéssel együtt. Ugyan ez linuxon kb 1 óra.
OK ne akarjuk hogy vérpistike Linuxozzon (de miért ne???), de akkor ne csodálkozzunk, hogy mindenki szídja a rencert!
Amúgy kispénz kisfoci, nagypénz nagyfoci. Ha vérpistike meg a kismillió barátja hasznáná, és ezzel támogatja a rendszert abból a forrásból a HC szintre is több fog lecsorogni.
Este beteszem a hdd-t oszt mégegyszer megnézem ezt a telepítést hátha összejön. Tulajdonképp az Mplayert akartam letölteni, mert a beépített médiaplayer csak renszer ujraindítás után hajlandó lejátszani, de úgy se mindig.
Itt a bökkenõ: nem akarjuk!;P Gondolom amúgy te sem olvastad az ezen topicban egyszer már belinkelt leírást: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2006/03/29/linux_nem_windows/index.html Bizony, 5 oldal hosszú! De a lényeg: a linux nem egy windows alternatíva, nem is akar az lenni.
"Nem igaz hogy egy istall wizard-ot nem lehet összehozni! Ez a felhasználóbarátság?"
Ha a forraskodot tolti le valaki a kesz binaris program helyett, az azt jelenti, hogy nem tudja mit csinal. Szinte minden linux alatt vannak csomagok, ezek olyanok mint a windows-os telepitocsomagok es egy kozos wizard-uk van, tehat csak azt kell megkeresni. Ez olyan, mintha a windows-os programok telepitese/eltavolitasa modullal lehetne mondjuk jatekot telepiteni. Csak kivalasztjuk egy listabol ami tetszik, a gep megkeresi a halon, letolti es felrakja. A legkevesbe felhasznalobarat debian alatt parancssorban pl. apt-get install program_neve a parancs (keres, letolt, felrak, konfigural). A fejlettebb rendszerekben ez mar grafikus es listaban kinalja a programokat. Ebbol a szempontbol egy linux olyan, mintha a windows-hoz ingyen adnak az osszes windows-os felhasznaloi programot es jatekot.
Egyebkent windows alatt is van ilyen problema. Pl. amikor az ember forrasbol telepit wow szervert. Ott nemhogy wizard, de meg hasznalhato leiras sincs a telepites folyamatarol. (viszont kell hozza telepitett visual studio es sql adatbazis is) Egy masik jatek, az overlord demoja (xp/vista only) pedig ugy lett megirva, hogy windows 2000 alatt egy hianyzo rendszer dll beszerzese utan meg at kellett irni hexaban a dll import listajat hogy a kernelbol hianyzo fuggvenyt helyettesitsuk egy alternativaval. Es ha az ember nem tud hexaban dll-eket szerkeszteni, akkor egyszeruen meg van love. (linux alatt azert konnyebb a forraskodot atirni) Az atlag felhasznalo pedig igy sem ugy sem ert hozza, csak windows alatt mar sejti tobbnyire mit kell tennie es lusta megtanulni a linux mukodeset. Egyebkent nem ertem miert olyan bonyolult egy linux, meg a debian alap telepitoje is eleg egyszeru, kb. mint a windows nt4-e volt.
ps: Windows-bol is van egy tonna illegalis disztribucio, nemelyik modositott kernel-t is hasznal, csak ezek nem terjedtek el annyira mint a hivatalos. Linux eseten is van par hires es sok ismeretlen valtozat.
Egyébként végignéztem a sugót de programtelepítési leírást nem találtam
Értsétek már meg Linux fanok, ha azt akarjátok, hogy valódi alternatíva legyen a Win-el szemben akkor hülyebiztosnak kell lenni, igen az egyszerû user telepítéskor csak next gombot akar nyomogatni. Az hogy nincs minden proginak Linux változata az megvan értve.
"Errõl beszélek. Hirdetjük itt a Linux ûberségét, de ha jön az ecceri júzer azt lelámázzuk."
"Kedves Linux fanok!" Ilyen kezdéssel ezen nincs mit csodálkozni...
Aki nem tud egy fél oldalas ismertetõt elolvasni, meg azt megérteni hogy nem vindóz, és azt mondani hogy nincs benne olyan amit csak õ nem talált meg, az miért ne lenne láma?
Informatika és tudomány
Mint ahogy nalam is kiverte - altalaban nem jellemzo modon. 
