Jobb lenne, ha nem jönnél megint a felelõtlen szerintemekkel. UV intenzívebb idõszakokban, a déli órákban negyed órát sem ajánlanak a szakhatóságok, mert az már szignifikánsan növeli az esélyt. Használhatod akár a legerõsebb krémet, akkor sem, úgyhogy ennyit azok "a megoldás"-kénti említésérõl. És ennek nagyon is sok köze van az ózonréteghez. Régen nem jelentett ilyen veszélyt egy kis napozás! Azt meg könnyû mondania egy számítógép-kockának, hogy oké, hát akkor ne napozzunk.
"A növekvõ ultraibolya sugárzás, a sok napozás és szoláriumozás miatt a melanomás megbetegedések száma az utóbbi években robbaszánszerûen megnõtt."
"Talán nem véletlen, hogy a rengeteget szoláriumozó fiatalok közt van a legtöbb beteg."
"Ugye csak azért jössz állandóan a pontos mértékkel, hogy ezzel hárítsd el az egész kérdést?"
Nem. Pont az a kérdés, hogy milyen számokról van szó. Mivel a ráknak millió oka lehet, fullos ózonréteg mellett is van UV sugárzás, és a napozás mennyisége is sokat számít, csupán a rák elõfordulásának a növekedése semmit se jelent. Szóval kellene valami hozzávetõleges százalék, hogy fel lehessen mérni a probléma mértékét.
"Miért nem veszed végre tudomásul, hogy ilyen arányok mellett az UV-B növekedés szó szerint emberéletekben mérhetõ???"
Sokminden mérhetõ emberéletben.
"1 is sok."
Sajnos nem. Rengeteg sok ember hal meg naponta mindenféle különbüzõ ok miatt. Ha már az áldozatok számát nézzük, akkor a problémák sorában valószínûleg elég gyenge helyezést ér el az ózonlyuk. Pl. biztos vagyok benne, hogy a dohányzás sokkal több embert öl meg. Ráadásul az UV sugárzás ellen egyféleképpen tudunk védekezni: kevesebbet napozunk. Ez bárki által önállóan kivitelezhetõ megoldás, emiatt nincs értelme lármázni. Mást meg nem nagyon tehetünk, hiszen a probléma fõ okait lényegében megszüntettük, és a már a levegõbe került gázokat nem tudjuk kivonni. Persze lehetne még küzdeni a maradék gáz eregetés ellen, de szerintem ez sem tartozik az emberiség legnagyobb gondjai közé (az elsõdleges probléma szerintem az olajfüggõség).
"Ettõl még az UV növekedés nem lesz kevésbé problémás."
De igen, mert ez eltorzítja a statisztikákat. Az X%-os növekedés a bõrrák elõfordulásában részben a szoláriumozás következménye, így az UV sugárzás növekedése máris kevésbbé felelõs érte.
"Ezt már nem mondanám, ugyanis a hatások összeadódnak."
Attól, hogy összeadódnak, még nincs közük egymáshoz.
"Nos, nem hinném, hogy az utóbbi években 10x-100x annyit napoznának vagy szoláriumoznának az emberek, mint eddig."
"A déli órákban fél óra is sok. Ki az, aki fél órára megy ki a strandra?"
Ha a sokat úgy érted, hogy növeli a rák kockázatát, akkor igen, sok. De enek megint nincs köze az ózonhoz. Azt kell megnézni, hogy mennyi napozás esetén lesz elfogadhatatlanul magas a kockázat (persze az elfogadható nem egy egzakt kifejezés). A cikkekben extrém sok napozásról beszélnek, nem fél óráról, tehát szerintem az még nem probléma. És persze nem kötelezõ délben napozni. Nem véletlen, hogy a naposabb országokban délben nem szokás az utcán mászkálni (még UV-mentesen se tesz jót). És lehet védekezni ellene. A jobb krémek védenek az UV sugárzástól is. Amikor meg nem napozik az ember, akkor a ruha is véd.
"Gondolkodj egy picit. Vagy csak olvasd el rendesen a cikket."
OLVASD EL TE!
"A növekvõ ultraibolya sugárzás, a sok napozás és szoláriumozás miatt a melanomás megbetegedések száma az utóbbi években robbaszánszerûen megnõtt."
"Azért csak a nõknél ilyen magas az arány" NEM CSAK NÕKNÉL MAGAS AZ ARÁNY, csak náluk a legmagasabb.
"mert sokkal többet napoznak." Ez így nem szerepel a cikkben, és nem is biztos, hogy igaz.
"És az ebbõl sem derül ki, hogy az ózonréteg vékonyodása milyen mértékben járul hozzá a dologhoz." Ugye csak azért jössz állandóan a pontos mértékkel, hogy ezzel hárítsd el az egész kérdést? Miért nem veszed végre tudomásul, hogy ilyen arányok mellett az UV-B növekedés szó szerint emberéletekben mérhetõ??? 1 is sok.
"És a cikkben az is benne van, hogy a szolárium is legalább annyira ártalmas, mint a napozás" Ezt senki sem vitatja. Ettõl még az UV növekedés nem lesz kevésbé problémás.
"pedig totálisan semmi köze az ózonhoz." Ezt már nem mondanám, ugyanis a hatások összeadódnak.
"1. Nem lehet tudni, hogy mi okozta a rákot, hacsak nem extrém mértékben van kitéve valaki egy faktornak." Még1x az idézet A növekvõ ultraibolya sugárzás, a sok napozás és szoláriumozás miatt a melanomás megbetegedések száma az utóbbi években robbaszánszerûen megnõtt." -- Nos, nem hinném, hogy az utóbbi években 10x-100x annyit napoznának vagy szoláriumoznának az emberek, mint eddig. Mi marad...???
"2. Azt mondtam, hogy ésszel kell napozni. Azt mondom, hogy nem kell úgy tenni, mintha itt lenne a világvége, de ez nem jelenti azt, hogy kötelezõ ropogósra sülni a napon." Egyátalán nem kell ropogósra sülni. A déli órákban fél óra is sok. Ki az, aki fél órára megy ki a strandra?
"Figyu, 1. megtudtad, hogy 30-35 közötti nõk esetén egyenesen az elsõ helyen áll a bõrrák miatti halálozás, 2. tudjuk, hogy a magasabb UV-B jelentõsen növeli a bõrrák kialakulásának esélyét, 3. tudjuk, hogy a vékonyodott ózonréteg miatt jelentõsen nõtt az UV-B sugárzás. Ezek után még azt mered állítani, hogy nem számít a dolog?"
Gondolkodj egy picit. Vagy csak olvasd el rendesen a cikket. Azért csak a nõknél ilyen magas az arány, mert sokkal többet napoznak. És az ebbõl sem derül ki, hogy az ózonréteg vékonyodása milyen mértékben járul hozzá a dologhoz. És a cikkben az is benne van, hogy a szolárium is legalább annyira ártalmas, mint a napozás, pedig totálisan semmi köze az ózonhoz.
"Hogyan érintene, ha akár csak egy ember is rád hallgatva ugyanannyit napozva, mint régebben (nem eszetlenül sokat, de nem is keveset) kapna bõrrákot?"
1. Nem lehet tudni, hogy mi okozta a rákot, hacsak nem extrém mértékben van kitéve valaki egy faktornak. 2. Azt mondtam, hogy ésszel kell napozni. Azt mondom, hogy nem kell úgy tenni, mintha itt lenne a világvége, de ez nem jelenti azt, hogy kötelezõ ropogósra sülni a napon.
Egyébként vizsgálatok szerint a D vitamin jelentõsen csökkenti többféle rák, pl. a bõrrák kialakulásának kockázatát is. Így rövíd idejû napozásnál ellensúlyozódhat az UV-B hatása. (Csak éppen a legtöbb napozó ennél hosszabb ideig napozik.)
"Amikor 40 fok van árnyékban." Ezzel mire akarsz utalni? Arra, hogy kevesebb felhõ van ilyenkor? Tehát a felhõk (nem viharfelhõk persze, hanem bárányfelhõk) is alaposan kiszûrik az UV-B-t?
"Képzeld el, tudom." Mertem remélni, de akkor miért így fogalmaztál?
"Nyílván számoltak ezekkel is. Nem kezdõkrõl van szó." Nem olyan biztos, hogy ezzel akartak számolni. Különben is, ha igazán korrekt eredményt akartak volna közölni, akkor egy tól-ig értéket adtak volna meg, az elõre ki nem számítható hatásokat figyelembe véve. És elég valószínûen a globális felmelegedés hatását sem számolták bele, ami drasztikusan negatív irányban befolyásolja a dolgokat.
Figyu, 1. megtudtad, hogy 30-35 közötti nõk esetén egyenesen az elsõ helyen áll a bõrrák miatti halálozás, 2. tudjuk, hogy a magasabb UV-B jelentõsen növeli a bõrrák kialakulásának esélyét, 3. tudjuk, hogy a vékonyodott ózonréteg miatt jelentõsen nõtt az UV-B sugárzás. Ezek után még azt mered állítani, hogy nem számít a dolog? Hogyan érintene, ha akár csak egy ember is rád hallgatva ugyanannyit napozva, mint régebben (nem eszetlenül sokat, de nem is keveset) kapna bõrrákot?
"Itt nincs ózonlyuk, csak vékonyodás. Amúgy neked ezt talán jobban kellene tudni."
Képzeld el, tudom.
"A szarvasharha tenyésztés nem csökkent, inkább csak nõ. (Metán.) Továbbá vannak cégek, amik nem teljesen tartják be a történyeket. Ezekkel vajon számoltak a modellek?"
Nyílván számoltak ezekkel is. Nem kezdõkrõl van szó.
"„A 20–30 éves korú nõk között a melanoma a vezetõ halálok, a 30–35 évesek között pedig a második helyen áll”"
Na errõl nem tudtam. De ha elolvasod az egész cikket, az derül ki belõle, hogy ennek oka nem elsõsorban az ózonréteg vékonyodása, hanem a sok napozás, sõt a szolárium is, aminek biztosan semmi köze az ózonréteghez.
"Mint az idézett hírbõl látható volt, még akkor is veszélyesen emelkedhet az UV-B sugárzás, ha közel sincs felettünk ózonlyuk..."
A sugárzás mértéke sokmindentõl függ, úgyhogy ebbõl se tudunk messzemenõ következtetéseket levonni.
"És ez egész pontosan milyen mértékben felelõs ezért az ózonlyuk? Nem mindegy." Itt nincs ózonlyuk, csak vékonyodás. Amúgy neked ezt talán jobban kellene tudni.
"És ózonlyuk nélkül nem lehet leégni?" Nyilván, csak nem mindegy, hogy órák alatt, vagy röpke 18 perc alatt.
"Nem mondtam, hogy nincs probléma. Azt mondom, hogy kár ezért világvégét kiáltani." Ki kiáltott ezért világvégét? Ez csak az egyik probléma, amitõl csak valamivel jobban hullanak az emberek (is).
"2. Az intézkedések hatékonynak bizonyultak. Csak sajnos ezek a folyamatok évtizedekig eltartanak." A szarvasharha tenyésztés nem csökkent, inkább csak nõ. (Metán.) Továbbá vannak cégek, amik nem teljesen tartják be a történyeket. Ezekkel vajon számoltak a modellek? Hát a felmelegedés késõbbi hatását beleszámolták? Vagy majd utólag közlik, hogy hoppá, hát ezt eddig nem számoltuk bele, mert akkor még nem volt befolyásoló tényezõ?
"3. Mit tehetnénk még? Nincs meg a technológiánk, hogy a felsõ légkörbõl kivonjuk a káros gázokat." Attól még tudomásul kell venni a problémát, mármint a hétköznapi embernek is. És egy intõ jelnek lehet tekinteni.
"Attól függ, hogy definiálod az erõsent." Olyan mérték, ami már igencsak számít. Azt ne kérdezd meg, mit jelent az "igencsak".
"Nem igazán. A vezetõ halálokok között nem szerepel." Ehh, nem-e?
"Évente csaknem kétezer új melanomás beteget regisztrálnak itthon, és közülük körülbelül ötszáz meg is hal. A kór ráadásul a nõk körében vezetõ haláloknak számít, és nem csak az idõsebbek között. Sokan mégis csak legyintenek egyet, és úgy gondolják, õk biztosan kivételek.
„A 20–30 éves korú nõk között a melanoma a vezetõ halálok, a 30–35 évesek között pedig a második helyen áll”"link
Talán nem kellene hasból hülyeségeket mondani, teljesen felelõtlenül.
"Amit sok más is okozhat." Hát ja, tüdõrákot is okozhat más, nem csak a dohányzás.
"Ami a paraméterektõl függõen sokmindent jelenthet." Semmiképpen nem azt, hogy pl. egy 10%-os ózoncsökkenés nem jelentõs UV-B növekedést okoz. Mint az idézett hírbõl látható volt, még akkor is veszélyesen emelkedhet az UV-B sugárzás, ha közel sincs felettünk ózonlyuk...
"Akkor miért mondják most is ugyanazt?" Oké, lehet, hogy az másra vonatkozott. Mindenesetre ez változni fog, mégpedig a rossz irányba, a felmelegedéssel.
"A sötétebb bõrúek eleve sokkal védettebbek." Az enyhén barnásabbak meg nem sokkal védettebbek.
"Nem hiszem, hogy olyan sok idejük volt napozni. Másrészt olyan hamar haltak meg egyébként is, hogy sokkal kevésbbé kellett aggódniuk a rák miatt." A XIX.sz.-ban?
"A fehéreknél is eléggé divat volt a kalap." De nem a széles karimájú. Hasonlóan széles kalap volt, de nem volt általános.
"Miért is?" Mert ekkor derült ki széles körben a veszély.
"Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése szerint erõs UV-B sugárzás várható itthon hétvégén. Szombaton fõleg a középsõ és a nyugati területeken, vasárnap pedig már az egész országban magas lesz ez az érték."
Nem csoda ilyenkor.
"És még1x: tehát kevesebb, mint 18 perc a max., amit a napon lehetne lenni."
És ez egész pontosan milyen mértékben felelõs ezért az ózonlyuk? Nem mindegy.
"És akár egyszeri leégés is nagyban növeli a bõrrák kialakulásának kockázatát."
És ózonlyuk nélkül nem lehet leégni?
"Szerinted meg nincs semmi probléma..."
Nem mondtam, hogy nincs probléma. Azt mondom, hogy kár ezért világvégét kiáltani. 1. A probléma felismerése után a kormányok rekordsebességgel lereagálták a dolgot. 2. Az intézkedések hatékonynak bizonyultak. Csak sajnos ezek a folyamatok évtizedekig eltartanak. 3. Mit tehetnénk még? Nincs meg a technológiánk, hogy a felsõ légkörbõl kivonjuk a káros gázokat.
Mellesleg: "Miért? Nekem pl. remekül megy." -- Gondolom, kocka módra, barátnõ/feleség és gyerekek nélkül otthon kushadsz egész nap, és netezel, filmezel, esetleg dolgozol, így téged nem értit az egész, a többi ember meg magasról le van tojva, az õ problémájuk, ha strandolni akarnak, mi?
"Vigyázat! - Különösen erõs UV-B sugárzás a hétvégén! 2007. július 14. 09:17
Az Országos Meteorológiai Szolgálat figyelmeztetése szerint erõs UV-B sugárzás várható itthon hétvégén. Szombaton fõleg a középsõ és a nyugati területeken, vasárnap pedig már az egész országban magas lesz ez az érték.
Az erõs UV-B sugárzás a normál bõrûeknél már 18 perc napozás után bõrpírt, esetleg égést okozhat. Hétvégén az UV-B sugárzás 7,3 és 7,6 közötti lesz, ezeket az értékeket már az erõs kategóriába sorolják.
A szakemberek azt ajánlják a szabadban tartózkodóknak és a nyaralóknak, hogy óvják bõrüket a leégéstõl, különösen a csecsemõk és a gyerekek védelme fontos. 11 és 15 óra között nem ajánlott napozni, és fényvédõ krémet nemcsak a déli órákban, hanem máskor is érdemes használni napközben."
És még1x: tehát kevesebb, mint 18 perc a max., amit a napon lehetne lenni. És akár egyszeri leégés is nagyban növeli a bõrrák kialakulásának kockázatát. Továbbá a többszöri leégés hatása - a röntgen vagy hasadó anyagok sugárzásához hasonlóan - akkumulálódik és összeadódik. Szerinted meg nincs semmi probléma...
"Nyílván azért nõtt a sugárzás, és jobban kell vigyázni" Helyett: erõsen nõtt a sugárzás, és igencsak kell vigyázni.
"de azért messze nem olyan rossz a helyzet." Dehogynem.
"Ennél sokkal veszélyesebb dolgok is leselkednek az emberrre a mindennapi életben." Nem, ez a legveszélyesebbek közé tartozik. A bõrrák az egyik legagresszívebb rákfajta, és akár egy komolyabb, vagy néhány enyhébb leégés megsokszorozza a kialakulásának esélyét.
"A 10%-os átlag pedig azt jelenti, hogy pl. nálunk kisebb, a sarkköröknél meg nagyobb az ózon hiány." Tévedés. Az egyenlítõnél kisebb, mint 10%, a sarkkörön meg jóval nagyobb. Mi kb. középen vagyunk, így itt több is lehet, mint 10%. És ugye nem felejted el, amit az idézett szöveg közölt: az UV-B növekedés exponenciálisan növekszik az ózonréteg vékonyodásával.
"Nem terjesztem, csak mondtam." Ha magadban mondanád, akkor nem terjesztenéd.
" "Mellesleg emiatt növekedett meg az UVA jelentõsége is, mert az is hozzáteszi a magáét, és a károsodott bõr egyre érzékenyebb." Az UVA-t eleve kevésbbé szûri az ózon." Mondatértelmezõd hibás, javíttasd.
"Pedig de. A számítások és a mérések is azt mutatják, hogy megindult a csökkenés (2000-2002 környékén volt a csúcs)." Csakhogy nemrég kiderült, hogy korábban hibásan mértek.
"Erre mondtam, hogy ésszel." Az már nem napozás. És így már fürdeni sem lenne szabad, mert a vízben is ér a fény.
"Miért? Nekem pl. remekül megy." Kit érdekel, a többi ember nem a te klónod.
"A bikini nem régóta divat." Nem csak a prûd fehérek éltek ezen a bolygón a múltszázadban... És nem csak nõk vannak: a férfiak legtöbbször fedetlen felsõtesttel napoztak régen is.
"Anem strandolós emberek meg megfelelõ öltözékben napoztak (ileltve dolgoztak a napon)." Aha, fedetlen felsõtesttel. A keletiek és a mexikóiak voltak olyan bölcsek, hogy nagy szalmakalapot használtak, de a fehérek között ez nem igazán divat.
"Mert a napozás mennyisége növekszik." Tévedés, a '80-as évek óta inkább csökken.
"Ha valaki tutira nem akar bõrrákot, akkor valóban egyáltalán nem szabad napoznia, de ez megint csak igaz tökéletes ózonpajzs mellett is (az is csak csökkenti a sugárzást, nem szünteti meg)." Számottevõ különbség van.
"A számítógépes modellek nyílván ezzel is számolnak." Itt több lehetõségrõl van szó, egy modell nem tudja megmondani, melyik fog bekövetkezni.
ps. te most valami kísérleti fórumozó AI vagy, vagy valami alvajáróként válaszolgatsz?
"az üvegházhatás növekedésével "lent" növekszik a hõmérséklet, "fent", a sztratoszférában viszont csökken, ami felgyorsítja az ózon bomlását, tehát még nyugodtan sokkal rosszabbra fordulhat a helyzet ilyen téren is."
A számítógépes modellek nyílván ezzel is számolnak.
"Aha, ma már kb. 11 és 14 óra között egyátalán nem szabad(na) napozni, és elõtte/utána is keveset (akár erõs napvédõ krémekkel is)."
Ha valaki tutira nem akar bõrrákot, akkor valóban egyáltalán nem szabad napoznia, de ez megint csak igaz tökéletes ózonpajzs mellett is (az is csak csökkenti a sugárzást, nem szünteti meg).
"Bár a sarkkörökön kívül "csak" átlagosan kb. 10%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága/sûrûsége, de:"
Nyílván azért nõtt a sugárzás, és jobban kell vigyázni, de azért messze nem olyan rossz a helyzet. Ennél sokkal veszélyesebb dolgok is leselkednek az emberrre a mindennapi életben. A 10%-os átlag pedig azt jelenti, hogy pl. nálunk kisebb, a sarkköröknél meg nagyobb az ózon hiány.
"Egyébként meg ne terjeszd ezt, ugyanis igenis számottevõen nagyobb az UV(B) terhelés, és jóval gyorsabban összejön az a terhelésmennyiség (hasonlóan mint sugárterhelésnél), ami (az összeadódó káros hatások által) eljuttat a már bõrrákot okozó károsodásokhoz."
Nem terjesztem, csak mondtam.
"Mellesleg emiatt növekedett meg az UVA jelentõsége is, mert az is hozzáteszi a magáét, és a károsodott bõr egyre érzékenyebb."
Az UVA-t eleve kevésbbé szûri az ózon.
"Csakhogy ez egy tévedés. Még jóideig csak romlani fog a helyzet, mert még nem ért fel oda az összes ózon-bontó gáz, amit korábban kieregettek."
Pedig de. A számítások és a mérések is azt mutatják, hogy megindult a csökkenés (2000-2002 környékén volt a csúcs).
"Aha, ma már kb. 11 és 14 óra között egyátalán nem szabad(na) napozni, és elõtte/utána is keveset (akár erõs napvédõ krémekkel is)."
Erre mondtam, hogy ésszel.
"Ezt nem könnyû betartani."
Miért? Nekem pl. remekül megy.
"Egyes tájakon mindig is így napoztak/voltak a napon."
A bikini nem régóta divat. Anem strandolós emberek meg megfelelõ öltözékben napoztak (ileltve dolgoztak a napon).
"Magyarországon sem sokat mentek már össze a fürdõruhák a '80-as évek óta, mégis emelkedik a bõrrákosok száma."
Oké, ez igaz - de ez már elég ahhoz, hogy ott már szinte teljesen átjárható legyen az UVB számára.
Ja, az elõbbibõl még kifelejtettem: az üvegházhatás növekedésével "lent" növekszik a hõmérséklet, "fent", a sztratoszférában viszont csökken, ami felgyorsítja az ózon bomlását, tehát még nyugodtan sokkal rosszabbra fordulhat a helyzet ilyen téren is.
"Nem jóval több, csak kicsivel." Tévedsz. Bár a sarkkörökön kívül "csak" átlagosan kb. 10%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága/sûrûsége, de:
"Ozone, while a minority constituent in the earth's atmosphere, is responsible for most of the absorption of UVB radiation. The amount of UVB radiation that penetrates through the ozone layer decreases exponentially with the slant-path thickness/density of the layer. Correspondingly, a decrease in atmospheric ozone is expected to give rise to significantly increased levels of UVB near the surface."link
"Te is nyugodtan napozhatsz, csak nem kell túlzásba vinni." Én sajnos nem, mert kb. 500x nagyobb az esélyem a bõrrákra. Egyébként meg ne terjeszd ezt, ugyanis igenis számottevõen nagyobb az UV(B) terhelés, és jóval gyorsabban összejön az a terhelésmennyiség (hasonlóan mint sugárterhelésnél), ami (az összeadódó káros hatások által) eljuttat a már bõrrákot okozó károsodásokhoz.
Mellesleg emiatt növekedett meg az UVA jelentõsége is, mert az is hozzáteszi a magáét, és a károsodott bõr egyre érzékenyebb.
"Miért, sokat számít? Ha még növekedne, akkor nagyonis számítana, de így, hogy már gyógyul az ózonréteg, nem sokat kell aggódni miatta." Csakhogy ez egy tévedés. Még jóideig csak romlani fog a helyzet, mert még nem ért fel oda az összes ózon-bontó gáz, amit korábban kieregettek.
"Ésszel kell napozni (lyukkal meg anékül is), és kész." Aha, ma már kb. 11 és 14 óra között egyátalán nem szabad(na) napozni, és elõtte/utána is keveset (akár erõs napvédõ krémekkel is). Ezt nem könnyû betartani.
"Pl. mert egyre kevesebbet takarnak a fürdõruhák, és egyre többet napozunk (a statisztikák szerint ez utóbbi az elsõdleges ok)?" Egyes tájakon mindig is így napoztak/voltak a napon. Magyarországon sem sokat mentek már össze a fürdõruhák a '80-as évek óta, mégis emelkedik a bõrrákosok száma.
"Éppen elég sokkal ahhoz, hogy ide is jóval több UV jusson a kelleténél."
Nem jóval több, csak kicsivel.
"50 év? Kösz szépen! Akkor az unokám már talán nyugodtabban napozhat..."
Te is nyugodtan napozhatsz, csak nem kell túlzásba vinni.
"Azt próbálod beadni, hogy nem is olyan sokat számít?"
Miért, sokat számít? Ha még növekedne, akkor nagyonis számítana, de így, hogy már gyógyul az ózonréteg, nem sokat kell aggódni miatta. Ésszel kell napozni (lyukkal meg anékül is), és kész.
"Akkor nem is tudom, miért emelkedik meredeken a bõrrákosok száma."
Pl. mert egyre kevesebbet takarnak a fürdõruhák, és egyre többet napozunk (a statisztikák szerint ez utóbbi az elsõdleges ok)?
1. Képzeld, tudom, hogy csak a sarkok felett van. Elvégre, ha mindenhol lenne, az már nem egy lyuk lenne. 2. Éppen elég sokkal ahhoz, hogy ide is jóval több UV jusson a kelleténél. 3. 50 év? Kösz szépen! Akkor az unokám már talán nyugodtabban napozhat... 4. Azt próbálod beadni, hogy nem is olyan sokat számít? Akkor nem is tudom, miért emelkedik meredeken a bõrrákosok száma.
Ózonjuk az csak a sarkok felett van, és ott is csak idõszakosan. Persze mindenhol vékonyabb az ózonréteg de nem olyan sokkal. És már régóta erõsen korlátozák az ózont károsító vegyületek használatát (már néhány évvel a probléma felismerése után elkezdték), és ennek meg is van az eredménye. A legújabb becslések szerint 50 éven belül teljesen helyreáll az eredeti szint (ennyi idõ kell a már a légkörben levõ gázok eltûnéséhez). Egyébként az ózonréteg vastagsága sokmindentõl függ, befolyásolja az idõjárás, a vulkánok, meg még jópár dolog. És az ózon pont az UVA sugarakat szûri legkevésbbé, tehát ezek tökéletes ózonréteg mellet is veszéyesek.
"Ha az a kémiai analítika tökéletes lenne, nem lenne szükség állat- és emberkísérletekre."
Most magyarázzam hogy az analitika a vegyületek összetételének vizsgálatára van, míg a kísérletek a hatásmechanizmus vizsgálatára.
Ha az a kémiai analítika tökéletes lenne, nem lenne szükség állat- és emberkísérletekre. Már csak azért is kellenek, mert az egyes anyagok nem teljesen egyforma hatással vannak mindenkire. És még így sem derül ki mindig minden idõben!
(Mármint hogy minden szintetikus anyag káros. Nyilván a gyógyszerek is elég tiszták. De ez nem pl. nem feltétlenül mondható el mindenrõl. Amirõl úgy tudják, nincs számottevõ hatása, vagy csak "minimális", azt nem szedik ki.)
Tudod a kémiai dolgok állását ismerni kellene hogy állíthass róla valamit. Honnan veszed hogy a vizsgálatok hibásak? Nem fejlõdtek az elmúlt 100évben semmit?
Ha pontosan olvastad volna amit írtam én a C vitamint egy példának írtam.Sokan azt állítják hogy a szintetikus C vitamin is betegségeket okoz.Sõt azt állítják hogy minden szintetikus anyag mérgezõ. Az meg agyrém hogy valaki azt feltételezi hogy a gyógyszereket nem tisztítják maximálisan le a gyártásnál.
Alkalmazzák _jelenlegi_ ismereteiket. Kiderülhet mondjuk 10 év múlva, hogy fabadkát sem érnek? Akkor bizony egy egyszerû vállvonás, és új adatok alapján vizsgálódnak majd tovább.
C vitamint. 1 dolog a millió közül. Te ez alapján az egy szintetikusan elõállított anyag alapján 100%os magabiztossággal ki mered jelenteni, hogy minden szintetikusan elõállított anyag veszélytelen, és a vizsgálatok nem lehetnek véletlenül sem hibásak.
Elõfordulhat, hogy valóban ez a helyzet. Lehetséges, hogy a génmanipulált nyavaják sem veszélyesek semmi módon. DE korántsem biztos.
LOL, hát nem igazán állat és emberkísérleteket végeznek. Hanem leginkább a (szándékosan v. nem szándékosan, lásd aflatoxin) felhasznált mennyiségeket ellenõrzik, alatta maradnak-e a hivatalos határértékeknek.
Hát nem az elõállítási költségek miatt!!! Mit gondolsz, miért a gyógyszergyártás az egyik legnagyobb üzlet? Még úgy is, hogy a kifejlesztés és az ellenõrzések komoly összegeket emésztenek fel... Számolj!
Amúgy meg persze, hogy nem minden esetben olcsó az elõállítás. De amit a hétköznapokban nagy mennyiségben alkalmaznak, az az olcsók közül kerül ki.
Képzel el hogy van. Van olyan is hogy egészségügyi határérték. Na, ha valami mérgezõ, akkor ezen mennyiség fölött nem használható... Vagy az illetõ hatóság némi pénzért cserébe szívesen megemeli egy kicsit a határértéket. Itt van rá ékes példának az egypár évvel ezelõtti 'kávéüzlet', ahol egy gyártónak a kávéjába magasabb volt egy bizonyos toxin tartalma, mint a megengedett. Amikor meg akarták tiltani a formgalmazását, kiderült hogy a többi kávéval is ugyanez a helyzet... Megemelték az eü. határértéket, és el is van intézve minden...
Amennyiben olcsóbb mint a 'természetes' társa, addig lényegtelen hogy mit is mondunk :). Amúgy ezt iróniának szántam volna, kár hogy nem akarod megérteni a lényegét :(.
Öööö, csak úgy érdeklõdés képpen, vajon mennyire bonyolult és költséges eljárás a gyártás folyamán belekerült szennyezõanyagok (lsd.:nemkívánatos de elkerülhetetlen melléktermékek) eltávolítása egy adott gyógyszerbõl? Most nem az aszpirinre, vagy egyébb 'egyszerû' gyógyszerre gondolok, hanem a mittoméndemilyenkomplexfelépítésû hatóanyag elõállítására. S vajha melyiket használják nagyobb adagban? A komplex molekulákat tartalmazó gyógyszereket, vagy az aromákat és tsaikat? Csak így ár-érték arány miatt érdeklõdném...
Továbbá ha egy növényt használsz fel ízesítésre, ott nem egy anyag felelõs az ízesítésért, hanem többezer. És ezeknek a nagy részét ma még nem is tudják mesterségesen elõállítani.
Ez a C vitamin dolog mirõl jutott eszedbe? Ja, nem áll mindenre. Elég arra az esehetõségre gondolni, hogy jobb és balkezes aminosavak. Azok sem olyan komlex vegyületek, össz. képletük megyegyezik, de a szervezetnek mégsem felel meg bármelyik fajta.
Aki egy kicsit érti a kémiát, az nem terjeszt ilyeneket.
Igen, ez egy a többtízezerbõl, azokkal mi lesz? És még errõl az egyrõl is hiányosak az ismereteid? Miért gondolod, hogy csak mert valamicskét tudsz a kémiáról, már mindent tudsz? Éppen ez vezet téves következtetésekhez.
De ugye te sem gondolod, hogy minden egyes mesterséges élelmiszeripari alapanyagot ugyanúgy megvizsgálnak, mint a gyógyszeranyagokat! A gyógyszeriparban ez jelenti a legnagyobb költségeket. Itt nem éri meg.
UGyanakkor, sok anyagról nagyon is jól tudják, hogy vannak mellékhatásaik, csak úgy állnak hozzá, hogy határérték alatt ezek elhanyagolhatóak. Azzal már nem számolnak, hogy sokan érzékenyebbek, illetve a hatások összeadódnak. A hosszabb távú hatásokat meg nem is ismerik. (Majd utólag betiltják, ha kiderül valami.)
Újabb tévedés, a mesterséges elõállítás ezek esetén jóval olcsóbb (tonnákat állítanak elõ fillérekbõl), mint a kivonás, vagy akár az eredeti gyümölcs felhasználása úgy, ahogy van.
"A te okoskodásod szerint akkor gyógyszereket sem volna érdemes elõállítani mert nem lehetne a pontos vegyületet elõállítani. Ezzel szemben sok tízezer vegyületet állítanak elõ nagy tisztaságban."
Másik x tízezret meg nem, mert nem tudják elõállítani, vagy túl drága lenne! Így ezeket ma is növényekbõl vonják ki. (És van egy másik ok is: a természetes vegyületeket nem lehet szabadalmaztatni! Így nem is birtokolhatja õket senki, nem lehet jogdíjat szedni más gyártóktól, nincs benne akkora üzlet.)
"Az meg hazugság hogy a kivont C vitamin az egészséges a szintetikus pedig káros az egészségre.És ez áll minden vegyületre.Ilyent csak kémiához nem értõ emberek terjesztenek."
Tévedsz, és láthatóan biokémiában nem vagy otthon. A tiszta aszkorbinsavval nem tud sokat kezdeni a szervezet, nagy részét kiválasztja! Ha sokat veszel be ilyen formában, esélyes egy idõ után egy vesekõ. Ezzel szemben, ha megfelelõ egyéb anyagokkal veszed be (mely anyagokkal együtt fordul elõ a természetben), azok a szervezet általi felhasználást is segítik, így akár egy grammból is alig pisilsz ki valamit. Ezek a bizonyos segédanyagok: P vitamin, bioflavonoidok. Nos ezeket már nem éri meg mesterségesen elõállítani, így a gyógyszergyári termékekbõl hiányoznak, más, kisebb, nem szuper-profitra hajtó vitamingyártók termékeiben viszont benne vannak. (És ezt nem õk találták ki, rég óta ismert.)
"Azt kéne megérteni hogy pld a gyümölcsök fûszerek ízanyagát kémiai vegyületek adják."
Tényleg? Nahát!!!
"A kávéízt a furfurilalkohol miatt érezzük, a paprika fõ aromaanyaga a kapszaicin."
A gyümölcsök ízét - bár 1-2 ezek közül a legerõsebb - nem csak egy anyag okozza. (De ezt már le is írtam az elõzõben is, miért nem értetted meg?) Egy anyagot kiemelve, mesterségesen elõállítva, és az azzal ízesített terméket x-ízûnek eladva egyfajta átverést követünk el. (Nem beszélve arról, sokan azt sem tudják, mi a különbség pl. az x szörp és az x-ízû szörp között.)
"És ezeket nagyrészt kémiai úton is elõ lehet állítani."
No és arra tudsz valami magyarázatot, hogy az aromás cuccoktól kapásból székrekedést kapok, miközben az eredetitõl nem? Mellesleg sokszor nem pont ugyanazt a vegyületet állítják elõ.
"Etil vanilint a vanilia termése is tartalmaz, az adja a vaniliaízt"
Nem, az a metil vanillin. A mesterséges forma meg az etil vanillin.
Szintetikus C vitamint több mint 60 éve állítanak elõ, és gyógyszereket is és mi derült ki az analízisükbõl? Az hogy pontos nagy tisztaságú vegyületek. Az a baj hogy feltételezel, és teljesen hibásak a feltételezéseid. Azt nem értem hogy aki elemi szinten sem ért a kémiához miért állít olyan dolgokat amihez legalább középszintû ismeretek szükségesek.
"Mégis mit gondolsz hogy bármely vegyületet nem lehet megvizsgálni, analizálni. Fogalmad nincs hogy az élelmiszerekre milyen szigorú pontossági és tisztasági szabvány vonatkozik."
Neked pedig fogalmad sincs arról, hogy mondjuk 20 év múlva nem-e derül ki ezekrõl a vizsgálatokról, hogy lófaszt sem érnek.
"Továbbá egy adott vegyület amely mérgezõ, ugyanazt a színt||ízt adja a mittomén gyártmányú terméknek, mint a természetes alapú festék, viszont olcsóbb az elõállítása||beszerzése. Olcsóbb, ez lesz használva. Ez itt a legnagyobb baj."
Mégis mit gondolsz hogy bármely vegyületet nem lehet megvizsgálni, analizálni. Fogalmad nincs hogy az élelmiszerekre milyen szigorú pontossági és tisztasági szabvány vonatkozik. Miért állítasz valótlant?
"eper- és joghurt-aromával ízesített szintetikus tejsavót akarok venni"
Ez megint téves hogy minden mesterségesen van elõállítva.Hisz így borzalmasan drágába kerülne.
A te okoskodásod szerint akkor gyógyszereket sem volna érdemes elõállítani mert nem lehetne a pontos vegyületet elõállítani. Ezzel szemben sok tízezer vegyületet állítanak elõ nagy tisztaságban.Pedig ezek bonyolult vegyületek, Az meg hazugság hogy a kivont C vitamin az egészséges a szintetikus pedig káros az egészségre.És ez áll minden vegyületre.Ilyent csak kémiához nem értõ emberek terjesztenek.
Az a baj, hogy minnél bonyolultabb egy molekula, annál több hibalehetõség adódik a szintetizálása során, lsd.: izomer címszó alatt. Illetve az elõállítása közben keletkeznek||keletkezhetnek olyan vegyületek is, amelyek eltávolítása nem kifizetõdõ, viszont 'természetes' körülmények között nincsenek jelen az adott növényben, illetve hosszútávú élettani hatásai nem ismertek.
Továbbá egy adott vegyület amely mérgezõ, ugyanazt a színt||ízt adja a mittomén gyártmányú terméknek, mint a természetes alapú festék, viszont olcsóbb az elõállítása||beszerzése. Olcsóbb, ez lesz használva. Ez itt a legnagyobb baj.
Bár már szinte mindent 'E' betûvel jelölnek, ez nem azt jelenti, hogy minden 'E' betûs alkalmas emberi &|| állati fogyasztásra anélkül hogy visszamaradandó||átmeneti kellemetlenségeket okozzon. Értem én ezalatt azt hogy az E sorozat elég nagyszámú tagjáról nem elérhetõ semmiféle adat, ami azt mutatná hogy az egészséget nem károsítja sem rövid, sem pedig hosszútávon.
Továbbá ha én eperízû joghurtot veszek a boltban, akkor nem eper- és joghurt-aromával ízesített szintetikus tejsavót akarok venni, hanem eperízû joghurtot.
Na látod elég rossz példát vettél mert ha a süteménybe szódabikarbónát tesznek lazítónak annál a hõbomlás után szóda marad vissza ami lúgos vegyület nem teljesen egészséges. Én pld ammónium-hidrogénkarbonátot (Szalalkáli) használnák ami vízre és gázra bomlik a sütés folyamán és teljesen eltávozik a tésztából.
Azt kéne megérteni hogy pld a gyümölcsök fûszerek ízanyagát kémiai vegyületek adják. A kellemes körteillatot és ízt az amilacetát adja. A kávéízt a furfurilalkohol miatt érezzük, a paprika fõ aromaanyaga a kapszaicin. És ezeket nagyrészt kémiai úton is elõ lehet állítani.Etil vanilint a vanilia termése is tartalmaz, az adja a vaniliaízt, azt a sárga szinezéket ami a vaniliatermésben van szintén elõ lehet állítani és használják is széleskörben.
Létezik természetes vanília-íz kivonat, bár valószínû ez nem kizárólag vanillint tartalmaz: a valódi vanília ízért messze nem csak a vanillin felelõs, hanem több más anyag, illóolaj. Ezért olyan steril izû, amiben a "vanília ízt" etil-vanillin biztosítja. (Mellesleg, más fûszerekhez hasonlóan, a vaníliában sem csak az íz a lényeg.)
Mellesleg a szódabikarbóna sem egy bonyolult vegyület, nem nagyon lehet "elrontani", és alapesetben nincs káros hatása a szervezetre. Attól nem feltétlenül lesz valami káros, hogy mesterséges, viszont attól még sok mesterséges anyag káros. Nem véletlenül van szigorúan szabályozva sok E anyagnál a maximális felhasználható mennyiség. Az még csak irritál kicsit...
El lehet képzelni. Bár így is lenne! Csak az a baj, hogy a mai nyugdíjasok feje fölött még jó vastag volt az ózonréteg. Meg nem tudom, hogy akkor a bõrrák elõfordulása mi más okból növekedne drasztikusan (ha igaz).
Gyógyszert akkor vesz be az (értelmes) ember, ha nagyon muszáj. De te csak tömj magadba mindenfélét feleslegesen naponta (légy jó fogyasztó, aki tapsikol, hogy évekig tárolható az ipari szemét, mielõtt élelmiszerként eladják neki).
A természetes vanília fõ ízesítõanyaga is a vanillin.
"Though there are many compounds present in the extracts of vanilla, the compound vanillin (4-hydroxy-3-methoxybenzaldehyde) is primarily responsible for the characteristic flavour and smell of vanilla."
Te etil-vanillint csinálsz, te... Majdnemmondtamvalamit.
"Vanilla essence comes in two forms. Real seedpod extract is an extremely complicated mixture of several hundred different compounds. Synthetic essence, consisting basically of a solution of synthetic vanillin in ethanol, is derived from phenol and is of high purity."
És mi van, ha az egész csak a krém-gyártók kitalációja? valahogy úgy, mint a Lenkei Gábor könyvben? Soks-sok embert isnmerek, akik nap-mint nap a vizen vannak, szépen folymatosan barnulnak, és túl a nyugdíjon is, semmi bajuk sincs?
szerintem a fokozatosság a lényeg. nem kell itt semmilyen krém. persze Budapestrõl lejõve kicsi Hófehérke a Balaton mellett ne töltsön 1 óránál többet elõször, azt is 11 óra elõtt, vagy du. 4 után.....
Azt kívánom soha ne is vegyél be egyetlen szintetikus gyógyszert se.
"természetes aroma a vanilin, amit egy növénybõl vonnak ki és 'töményítenek'"
Miért írsz valótlant? A vanilint nem vaniliarúdból vonják ki soha nem is vonták.A vanilincukorban nincs természetes anyag! Soha nem is volt, én csinálom könyörgöm!
jaja, az én két kutyám is napozott keményen a minap. Még csóváltam is a fejem, rohadt meleg volt ezek meg direkt a napra feküdtek. Ki érti. Mondjuk a macskáimról tudom, hogy a D-vitamin a szõrükön alakul ki napfény hatására és onnan nyalogatják le d ehogy kutyáknál is így van-e azt nem tudom.
Informatika és tudomány
Elvégre, ha mindenhol lenne, az már nem egy lyuk lenne.
Akkor az unokám már talán nyugodtabban napozhat...
Akkor nem is tudom, miért emelkedik meredeken a bõrrákosok száma. 
