"A cikkben sincs benne, hogy a dolog a fájlcserérõl szólna" Rogton az elso mondat (igen, explicit valoban nem irtak oda, hogy "gyerekek, ez most a torrentezesrol szol am", de azert nekem ebbol az jon le, hogy a cikkiro is igy gondolta). Tobacco: nem, nem azert, hanem mert gazdasagtalanul nagy forgalmat general, es nem tiltja, hanem alacsonyabb QoS osztalyba teszi. A mas rendszerek felsorolasabol pedig kimaradt pl. a botnetek C&C channel-e... :)
Kár hogy az CHELLOnál a p2p fogalma kimerül az ilegális file cserébe, és ezért tiltja.Az már nem érdekli hogy más rendszerek is használjákk a p2p-t(Skype,trackmania,stb stb) és egyre több lesz.
Az hogy a hozzászólok tudatlanok az õ hibájuk. A cikkben sincs benne, hogy a dolog a fájlcserérõl szólna, hanem P2P technológiát írnak. Az emberek többségének persze a kettõ egy és ugyanaz...
A felismeres arrol szol, hogy a tenyleg redundans halozat csak az eredeti egyetemi (arpanet-es) gepek kozott van meg, tovabba nehany nagy szolgaltato rendszereben. A tobbi rendszer es kisebb szolgaltato csak egy-egy linken csatlakozik a rendszerhez, ezert az o kapcsolataik nem redundansak, tovabba a kozponti mag (backbone halozat) megbenulasa az egesz rendszert darabjaira szedheti. Az ok az, hogy a legtobb rendszer onzo es nem hajlando a konkurencia adatait atvallalni ha a konkurensnel hiba lep fel. A legtobb kozponti node ezert nonprofit alapon mukodik, ami egyre kevesbe jellemzo a mai halozatra.
A redundancia es az adatok legjobb tudas szerinti onzetlen tovabbitasa volt az alapja az eredeti rendszernek es pont ezt probaljak a szolgaltatok anyagi okok miatt kiolni a rendszerbol. Redundancia nelkul viszont megszunik az internet hibaturese es ez veszelyesse valhat mivel egyre tobben biznak a halozat megfelelo mukodeseben.
A fogalom definiciojaba beleertendo, de itt most nem arrol van szo. Itt azt irjak a researcherek, hogy rajottek, hogy van az interneten egy ~100 AS-bol allo core, korulottuk egy tobbe-kevesbe osszekotott 2. reteg, amihez csatlakozik egy rakas tobbe-kevesbe izolalt peer (AS szinten, tehat itt tovabbra sem az adsl vonalon logo pistike-gepekrol van szo, hanem mondjuk egy 1-2 uplinkkel, es onallo ASN-el rendelkezo ceges halorol), es hogy a core merete az internet egeszehez kepest egyre kisebb lesz, mast nem nagyon. Tehat ez egy topologia-elemzes, ilyenrol egy szo sincs benne, hogy "A P2P-rendszerek segítségével a jelenleginél sokkal jobban ki lehetne használni az internet képességeit", file sharingrol meg meg kevesebb (vagy ha valaki latott ilyet a linkelt pdfben, mutassa meg, hogy hol, en semmi ilyesmit nem talaltam).
Szal a p2p akár illegális, akár fél-legális, akár legális (pl. Linux DVD image-ek ilyen úton való terjesztése) használata épp azt valósítja meg, amirõl értekeztek: a központi szerverek kímélése, illetve azok kiesésekor is életben tartott adatforgalom.
A p2p nem bizonyos alkalmazási területeket jelöl, hanem annyit tesz: végpontok közötti közvetlen kapcsolat. És az egész tanulmány pont errõl, ennek kihasználásáról szól.
Te hol talaltal benne barmi olyasmit, ami a hetkoznapi ertelemben vett p2p-rol (torrent es tarsai) szolt volna? Csak atfutottam, de ez alapjan szerintem nem sok koze volt hozza.
Valaki itt valamit nagyon felreertett. Ebben a tanulmanyban egy szo sincs a hetkoznapi ertelemben vett p2p-rol, itt inkabb az internet topologiajat boncolgatjak.
arra azért kiváncsi leszek, hogy üzletileg mikor/hogyan fognak belemenni abba az ISP-k, hogy gyakorlatilag a tartalomszolgáltatók kevésnek bizonyuló kapacitásait a saját pénzükön egészítsék ki a sok peer-rel.
Informatika és tudomány
