A House is csak akkor robbantott nagyot, amikor az elsõ évedot újra játszották, minden nap egy részt nyomtak le délután, és rögtön utána a második évadot fõmûsoridõben. Amíg a Született feleségek után volt (a S1 elsõ vetítésekor) nálunk is alul maradt a nézettsége.
Én meg akkor lepõdtem meg, mikor egyik torrentportálon a PB valamelyik része (saccra a s02e11) már több, mint 500k letöltésnél járt 2 nap alatt. Eltörpül ez a nézettségi adatok mellett, de figyelemre méltó. Igaz, én is lewarezoltam magamnak mindkét évadot, de tvben is néztem, amikor lehetõség akadt rá.
"Bizonyára azért bukott akkorát mert akit éredekelt már rég letöltötte és megnézte."
:D gondolom csak poén volt, de annak jó.
ha nem, akkor persze döbbenek. erõsen felülbecsülöd a letöltéseket. nyilván ezzel magyarázható, hogy a többi rég letölthetõ sorozat vagy a prison breakkel egyszerre menõ gyilkos számok meg siker.
most jön a heroes premiere az rtl II-n. sima siker lesz minde warez ellenére. nem is értem, mikor szólt bele a warez a nézettségbe? pár sorozatkocka a gép elõtt vs a "nép", aki azt sem tudja mi az az email.
Bizonyára azért bukott akkorát mert akit éredekelt már rég letöltötte és megnézte. Mit is várt az rtl, hogy tolongani fognak a nézõk a tv elött, egy az usa-ban közel 2 éve lement sorozaton?
kernerster: az 1. évad 22.30 fele.
Hát nem tudom, én úgy néztem meg a PB 2. szériáját, hogy az elsõt nem is láttam. Szerintem rohadt jó a 2. évad, de mivel sokszor utaltak az 1 évadra ezért megnéztem azt is. Ezek után a véleményem az, hogy az 1. évad messze elmarad a 2. évadtól, mind izgalomban és fõleg akcióban.
A House mikor kezdõdött 10kor? csak érdeklõdõm mert ekkor lehet hogy romániába élek csak nem tudok róla. Azér télleg durva ez a Trianon.
a 10 órás kezdés nem jelent halált. ld nálunk is: house, dr. csont, grace klinika. a halál nem a kezdéstõl függ, hanem attól, hogy mennyire érdekli az ember, ld. a 23.30-as ments meg vagy a kemény zsaruk sikere.
Köszi! Sosem láttam még ezt a szóhasználatot.
A sororzat a többihez viszonyítva szerintem nagyon jó. Kár, hogy halálra ítélték egybõl azzal a 10 órai kezdéssel.
mármint az elsõ rész volt rossz?:) vagy végignyomtad azért az 1. évadot?
Hát szar egy sorozat az biztos. szigorúan szvsz!
Saga
Nem tévesztendõ össze az alábbival: Saga (város). – Japán város
A saga (ejtsd: szága) prózai formában szájhagyományosan õrzött, a 12. századtól kezdve pergamenre írt elbeszélés, amelyet helyenként verses betétek szakítanak meg. A saga mûfaja az izlandi irodalomban volt elterjedt a 9-14. században. A saga skandináv szó, a jelentése "történet", (az izlandiban)"történelem" is . A sagákat Izlandon írták, a mûfaj nem terjedt el más skandináv területeken. A sagák írói, lejegyzõi szinte kivétel nélkül névtelenek, közülük a politikusként és történetíróként kiemelkedõ izlandi Snorri Sturlusont 1179-1241tartják a legnevesebbnek.
Tartalomjegyzék
* 1 Saga mûfajok * 2 A sagák jellemzõi * 3 A leghíresebb sagák * 4 A sagák világirodalmi párhuzamai * 5 Bibliográfia * 6 Külsõ hivatkozások
Saga mûfajok
A világirodalmilag és esztétikailag legértékesebb, leginkább olvasott mûfajhoz tartoznak az ún nemzetségi sagák ["Íslendinga sögur"], melyek elsõrendûen a 9-10. századi Izlandra települõ nemzetségek és leszármazottaik nevezetes történeteirõl szólnak. A második legismertebb saga-mûfaj: a királysagák (konungasögur), tartalmi jellemzõjük, hogy 8-13. századi norvégiai -- igen ritka esetben: dán -- királyok élettörténetét, uralkodásuk epizódjait árázolják. Szerzõik már többnyire nem névtelen izlandiak. A mûfaj csúcspontja Snorri Sturluson [sztürtlüszon] A földkerekség (Heimskringla) c. gyûjteményes mûve 1230 k. Nagyon nevezetes saga-mûfaj: a hajdankori sagák (fornaldarsögur), melyek leginkább 1250-1325 között, az izlandi honfoglalás elõtti korok, így a germán népvándorlás, majd a vikingkor idejébõl vett történeteket dolgoznak fel, a szájhagyományozási periódus hosszúságától olykor fantáziadúsabb, kalandosabb, mesésebb stílusban. A fenti három, szépirodalmilag fikciós mûfaj mellett igen fontosak az ún. jelenkori sagák, melyeknél a történés és a megírás között csak néhány évtized telt el, ennél fogva már inkább dokumentárisabbak, jegyzõkönyvszerûek, realisták. Idetartoznak az ún. Sturlunga sagák (Sturlunga sögur) és a püspök sagák (biskupa sögur).
A sagák jellemzõi
A sagák egy-egy régebbi korban élt hõs (pl. viking király, illetve izlandi nemzetségfõ) vagy egy kortárs személy valamely nevezetes tettét mesélik el eleinte aprólékosan részletezve, majd az események drámaivá válásakor balladai stílusra váltva. A keresztény korban az európai szentekrõl és a skandináviai vértanú püspökökrõl is születtek sagák.
A sagák egyik érdekessége a mai szemmel is modernnek tûnõ távoli, tárgyilagos nézõpont. A fõhõsök között egyaránt vannak jók és gonoszak, de az elõadó sohasem foglal állást, miközben aprólékosan elõadja hõse tetteit. A drámai hatás részben ebbõl a közömbösnek tûnõ elõadásmódból is fakad, hiszen az események a legtöbbször megdöbbentõ, néha véresen kegyetlen végkifejlethez vezetnek. Mégha a hõsökkel sokszor nem tudunk is azonosulni (az egyik fõ téma például a gondosan kivitelezett vérbosszú), a szereplõk viselkedése megkapóan emberi. A sagákban soha nem kérdezi senki az okokat, a cselekmény irányítója a sors, amivel szemben az ember, még az uralkodó is tehetetlen.
Minden saga egyforma bevezetõ szavakkal (Volt egyszer egy ember, akit úgy hívtak, hogy...), majd rövid családfával és a hõsnek a többi szereplõhöz való viszonyának vázolásával kezdõdik. A szereplõk igazi tulajdonságait nem az elbeszélõtõl, hanem magukból az eseményekbõl ismerjük meg, a cselekmény elõrehaladása során. A sagák kulcsfogalmai a becsület, az erkölcs, a szerencse, a büszkeség, a bosszú és a sors, a történetekben végül is minden ezek körül forog. A fõhõs mindig tudja, hogy mit diktál a kötelessége, és ez a korabeli hallgató számára sem volt kérdéses.
A korabeli európai középkor mesés, misztikus világához képest a sagák világa rendkívül egyszerû és realista, itt soha nincsenek homályos allegóriák, vagy fantasztikus lények, sárkányok, óriások és varázslók. A sagákban csak hétköznapi tájakat és figurákat, egyszerû, kiszámítható gondolkodású embereket találunk.
A leghíresebb sagák
* Heimskringla ("Földkerekség") * Völsunga saga * Egill története * Gísla története * Hrafnkel története * Njál története * Bandamanna saga * Vörös Erik sagája * A grönlandiak sagája * Feröeriek sagája
A sagák világirodalmi párhuzamai
A sagákkal rokon irodalmi alkotások, mûfajok:
* A Biblia és a Bhagavad Gita bizonyos elbeszélései. * A középkori francia Roland-ének. * A középkori angol Beowulf és a Gawain és a zöld lovag. * A japán irodalomból ismert szamurájtörténetek. * Balladai stílusú modern realista elbeszélések. Például Móricz Zsigmond: Barbárok. * A 20. századi Western. Például a Volt egyszer egy vadnyugat szinte egy-az-egyben vérbosszú-sagának nevezhetõ. Néhány amerikai western-filmhez pedig fel is használták a középkori izlandi sagákat. * J. R. R. Tolkien mûve, a Gyûrûk ura, valamint ennek a fantasy irodalmába tartozó számos követõje. * A scifin belül az ûropera-történetek.
totál erre gondoltam én is. azt hittem a németek gyártottak maguknak egy Pb-t és az bukott. mint a német betti a csúnyalány-os filmjük. csak az (sajnos) nem bukott :P
Erõsen félreérthetõ a cím, sõt szvsz helytelen. Német PB alatt én egy saját gyártású PB-szerû sorozatra asszociálnék elsõre, de másodikra is.
Helyesebben:
Bukott a PB a németeknél
A hír akkor érne valamit, ha a 13,5% mellett ott lenne a másik kettõ eredménye is, azok mennyit mutatnak fel? Nem mindegy, hogy mondjuk 27%-ot, vagy csak 14%-ot.
Nem ismerem a német tévénézési szokásokat, de ha nálunk adták volna 22 órakor, én biztos nem néztem volna.
Informatika és tudomány
