A cikk osszesen 3 mondatot ir arrol hogy kinek mi az aggodalma es hogy jelenleg hogy all a EIT felallitasanak folyamata. Errol hirtelen mas anyagot nem tudok ajanlani, csak amire a fenti cikk is hivatkozik: http://www.europarl.europa.eu/meetdocs/2004_2009/documents/pr/650/650590/650590en.pdf
Ezt az anyagot olvasva az a velemenyem hogy nem olyan katasztrofalis a helyzet mint ahogy gondolod, es ahogy a cikk beallitja a dolgokat. A EIT-nek megvan a tamogatottsaga. A parlament egyelore modosito javaslatot nyujtott be, nem elutasitotta a EIT otletét. Habar az igaz, hogy megfogalmazza par (szamomra jogosnak tuno) aggodalmat is.
A modosito javaslat lenyeget is ott latom, hogy abban egyetert mindenki, hogy (roviden szolva) az osszefogas szukseges, de az intezmeny jelentosegehez es jovobeli hatasaihoz kepest az elokeszitesi fazisban kapkodast ereznek, az atgondoltsagot hianyoljak, foleg ha azt nezzuk hogy 5 masik EU bizottsag is foglalkozik jelenleg ugyanezekkel (kutatast/fejlesztest erinto) kerdesekkel. Ennek ellenere azt mondja a modosito javaslatot megfogalmazo emberke, hogy a EIT felallitasa hasznos lehet, de jopar reszlet tisztazasra szorul, valamint nehany reszletet meg kell(ene) valtoztatni.
A lenyeg amit mondani akarok, hogy talan nem jo hozzaallas az, hogy mindennek a negativ aspektusait domboritjuk ki. (Amit (a negativumok hangsulyozasara valo hajlamot) egyebkent nem mondanek kizarolag magyar sajatossagnak, ezert se kellene egyfolytaban magunkat ostorozni...)
En hozzatennem a modosito javaslatban megfogalmazottakhoz a sajat aggodalmamat is: Az egyik javasalat arra iranyul hogy a parlament es a bizottsag jovahagyasi jogkorrel rendelkezzen a EIT fobb celjai tekinteteben. Emellett a tervek szerint privat toke bevonasaval kellene az EIT mukodeset biztositani. Ami mar az USA-ban meglevo helyzetben se tetszik, es eselyes hogy a EIT is igy fog mukodni, az az, hogy habar a kulso toke bevonasa egyreszt jo, hiszen igy biztosithato a fejlesztesek mielobbi kereskedelmi celu hasznositasa (azaz a fejlesztesre szant osszegek mielobbi megterulese), de a toke bevonasa az USA-ban is a kontroll, elszamoltathatosag, atlathatosag rovasara ment. Ha egy ceg penzt ad valamilyen kutatasra, akkor az biztositani akarja hogy a befektetese csak neki termeljen kesobb hasznot. A tarsadalom erdekei hidegen hagyjak. Ez egy olyan problema amin el kellene gondolkodni. Es talan eleg az, ha a bizottsag es a parlament bizonyos ellenorzesi jogkort kap, de lehet hogy a kerdest joval konkretabban kellene szabalyozni, mondjuk a EIT mukodeset szabalyozo dokumentumban. Konkret pelda a privat toke es a kutatas kapcsolatara mikor egy gogyszer hatasainak vizsgalataval megbizott kutatotol elveszik azt a jogot hogy az eredmenyeit publikalja. Ebben a konkret esetben azert se lehetett az eredmenyeket publikalni, mert komoly negativ mellekhatasokra derult feny. Az eredmenyek igy fontosak lettek volna a tarsadalom szamara, de katasztrofalisak az adott ceg szamara. Ki es hogyan donti el hogy mondjuk az EIT kinek az erdekeit kell szolgalnia? Szoval szerintem a kerdes nem ilyen egyszeru, hogy vonjuk be a privat toket, es akkor mindekinek automatikusan jobb lesz. Ez nem igy van.
Jellemzõ, mindenki a saját pecsenyéjét akarja sütögetni, csak azt nem veszik észre, ha nem fognak össze, akkor hosszú távon bezárhatják a boltot. Egyiket a másik után szépen sorban. Én mondom, ezt a mentalítást a magyaroktól vették át...
Informatika és tudomány
