Ok akkor úgy már csak az ûrsikló, a szojuz, progressz lenne használhatatlan, mert módosítás nélkül nem jutnak 1000km fölé.
Na meg 1000km nél magasabbról igen durva szögekben érnének a legkörbe, ha belépés elõtt nem csökkentik a pályamagasságot, ami megint csak sok üzemanyag. Na meg az ûrhajósok is kevésbé lennének védve a kozmikus sugárzás ellen...
Egyrészt a shuttle kapacitása sem végtelen, magasabb pályára kisebb terhet tud eljuttatni (a Hubble maga ~600 kilométeres pályamagassága gyakorlatilag az elérhetõ maximum), így nagyon gazdaságtalan lenne az építés. Igaz, utána meg lehetne növelni a pályamagaságot, de akkor nem számoltunk az ellátmány feljuttatásának költségeivel. Másrészt élettani szempontból sem célszerû, jelentõsen megnövekedett sugárterhelésnek tennék ki a legénységet.
No, kész, most már biztos vagyok, hogy hülye ez az egész nasa bagázs. Mert, akkor ugye olyan magasra kellene vinni az iss-t, ahol már nem fékez a lég. így meg, csak pazarolják a drága üzemanyagot. amcsik.
Hát igen kéne gondolkozni, de neked már megint nem megy. Tudod egyre ritkul a levegõ fölfelé, ezért nem izzik az ûrsikló csak 100 km körül (ami amúgy 60-70km). 150km fölött nagyon ritka a levegõ nagyon gyenge lassítóhatása van. De 140 km alatt és 100 km fölött órák alatt is érezhetõ hatása van, pedig az már ûrnek számít.
De itt a "hülye" nasa-s oldalon is leírják azt a képtelen dolgot, hogy a légköri súrlódás miatt veszít a sebességébõl az iss, ami miatt viszont magasságot is veszt.
"In addition to Microgravity and Standard modes, Reboost mode is necessary because the Station's large cross-section and low altitude causes its orbit to decay due to atmospheric drag at an average rate of 0.2 km/day (0.1 n mi/day). Thus, a periodic reboost using on-board thrusters must be carried out approximately every 10 to 45 days. The Reboost period requires 1-2 orbits (1.5 - 3 hours) and represents an assured, but temporary, interruption in the maintenance of the Station's microgravity specification."
A föld vonzása tartja föld körül pályán az ûrállomást, persze adott sebesség mellett. Nem amiatt veszít a magasságából. Leginkább a légkör lassítja az ûrállomást, és ha lassul, akkor idõvel lezuhan. Ha gyorsítanánk, akkor meg kilépne a föld vonzáskörébõl.
Azért gondolkozni kellene hogy ne jöjjön ilyen képtelenség elõ az ûrsikló mikor zuhanni kezd a föld felé miért csak 100 km körül kezd el izzani és miért nem korábban ha ott van levegõ? Mindenki láthatta.
Milyen légkör van 300 km magasan? Az ûrállomás a föld vonzása miatt veszít a magasságából.
Hát igen hihetetlen, mint az is hogy az ûrsikló a szuper repülési tulajdonságaival, mindössze 5,8 Pa légköri nyomás mellett (felszínen ugye 100000 Pa a nyomás), csak úgy tud nem felemelkedni, hogy teljesen oldalra döntik a gépet. Hihetetlen, de mégis igaz :)
Az ISS napi 200m-t süllyed a légkör fékezõ hatsa miatt ezért kell kéthavonta megemelni a pályáját a Progresszekkel, A Progressz M1 változat direkt erre a célra lett kifejlesztve, a megnövelt üzemanyagkészletével.
Hát, látni soha nem fogod, de a már említett Skylab éppen azért zuhant le a számítottnál jóval elõbb, mert - valószínû a naptevékenység hatására - a felsõ légkör sûrûsége a vártnál nagyobb volt, így erõsebben fékezõdött. A shuttle is csúszást szenvedett, így mielõtt újra használatba vehették volna - a pályáját megemelve - megsemmisült.
Bizony, bizony, légköri súrlódás. A Skylab 437 kilométeres magasságú pályára állt, ez "fogyott el" néhány év alatt annyira, hogy lezuhant. Igaz, ebben a magasságban már nagyon ritka a légkör, de ne feledjük, majdnem 8 km/sec sebességgel keringenek ebben a rendkívül ritka közegben az ûreszközök. Szóval lassan, de biztosan fékezõdnek.
Az ATV projectnek ehhez semi köze nicsen nem egy új ûrsiklót akartak létrehozni hanem egy kisseb automatizált szállítójármûvet. 3X akkora raktér az nem elõrelés ? Feltételezem hogyha 3X kevesebb kilõvésre is van szûkség a költséghatékonyságán sokat lendít az ilyen szállításoknak. Aztán a pénzt el lehet költeni más szintén hasznos programokra.
méghelyesebben: "...az ûrállomásnak ugyanis idõrõl idõre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás, a Föld gravitációs mezejének apró egyenetlenségei, és a hold gravitációjának zavaró hatásai miatt."
Méghelyesebben: azé hogy ne zuhannyon le!
méghelyesebben: "...az ûrállomásnak ugyanis idõrõl idõre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás, a Föld gravitációs mezejének apró egyenetlenségei, és a hold gravitációjának zavaró hatásai miatt."
Magaslégköri ballonról hogyan akarsz több ezer tonnát indítani? Mert ha a hasznos teher tömege száz tonnákban mérhetõ (az általad elképzelt jármû esetében így lenne) akkor az egész cucc tömege több ezer tonna lenne, még ha nem tengerszintrõl indulna, akkor is. Na ezt kellene ballonokkal úgy 20-30 kilométer magasba emelni. Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen monstrumot stabilizálni az indulás másodperceiben elég húzós lenne, hiszen arról van szó, hogy a ballon elengedi, majd röptében gyújtja a rakétáit és már megy is.
"inkább maradjon a viszonyításod a valósághoz közel, hogy mi nagy és mi nem ilyen téren :)"
Ez a rendszer csak haromszor akkora mint egy progress. Nem olyan nagy elorelepes, mint amilyenre hosszu ideje varunk. Es az automata dokkolas sem uj otlet, mindig is ilyet hasznalt az osszes progress. (kiveve azt az egyet ami nekiment a mirnek, azt ember iranyitotta) Normalis meret lenne mondjuk egy teherszallito 474-es rakterevel rendelkezo gep. Keszithetnenk olyanokat is, bar a felloves koltsege oriasi lenne. (mondjuk magaslegkori ballonrol inditva mar nem kerulne olyan sokba viszont cserebe veszelyes lenne az inditas)
Például? Csak azért kérdezem mert az egyik nagy hazai kereskedõcég termékmenedzsere, akik kínából milliárdos értékben hoznak be árut és naponta tárgyal velük kicsit mást mondott nekem... de nyilván most felvilágosítasz minket.
Mert ha minnél közelebbi a kilövés az egyenlítöhöz, annál hatékonyabb, mert különben sok üzemanyagot kell elpöfögnie hogy pályára álljon, bár ez möholdaknál szokott lenni.
de az európai kilõvõállás miért Dél-Amerikában van?
"...az ûrállomásnak ugyanis idõrõl idõre korrigálnia kell pályáján a Föld gravitációja miatt." Helyesebben: "...az ûrállomásnak ugyanis idõrõl idõre korrigálnia kell pályáján a légköri súrlódás miatt."
inkább maradjon a viszonyításod a valósághoz közel, hogy mi nagy és mi nem ilyen téren :)
Szép, hogy Jules Verne, de talán nem egy ilyen egyszeri szállítóeszközre kellett volna ellõni ezt a nevet.
." Ez pusztán csak idö kérdése mikor veszik át a vezetést a kinaiak, mert rohadt sokan vannak"
Mi köze a létszámnak a fejlettséghez?
Tekintve hogy ez az egész ûrkutatás-dolog csak viszi a pénzt, szvsz az amcsik annyit foglalkoznak vele, amennyi a közvélemény miatt feltétlenül szükséges..
Na azért nemhinném hogy az amcsik olyan könnyen háttérbe szorulnának. Tény hogy kína egyre jobben jön fel, de nekik is szükségük van még az oroszok eszére, ami együttmüködés kérdése. Ez pusztán csak idö kérdése mikor veszik át a vezetést a kinaiak, mert rohadt sokan vannak, és indiának is van saját ürprogramja, ezt ne feledjük, a 20. század az usa-é volt, a mostani kínáé lesz, ez van.
Bonyolult??? A Shuttle-rendszerhez képest egyszerû, mint a faék... Na jó, majdnem.
kicsit aggaszt hogy ilyen bonyolult, sok a hibalehetõség, persze szurkolok, hogy minden jó legyen. ha ez is jó lesz meg ugye ott vannak az oroszok, akkor az amcsik egyre hátrébb kerülnek a listán az ûrhajókat/ûrhajózást tekintve, ráadásul jönnek a kínaiak meg a japánok is...
Hát nem sokat gondolkodtak a dizájn elkészítésekot, viszont jó nagy dög.
Informatika és tudomány
