"én azt gondolom nem az a lényeg hogy tv-t néz-e valaki vagy sem, sokkal inkább az számít hogy mit néz.."
Egyetértek. Ezért nézem csak a Talpalatnyi Zöldet, néhány jó természetfilmet, meg a Derricket. Ja és a filmeket természetesen felvett cd-rõl tekintem meg és azt, amit én akarok, nem azt, amit elém raknak(kivéve Derricket, mert szerencsére a Dunán nincs reklám filmek közben).
Nem divatból nem nézek tvmûsorokat(fent írtam, van egy-két kivétel), hanem azért, mert feszültté tesznek és zavarnak és szeretem a nyugalmat és a békét.
egyetértek azzal,hogy nem az számít,hogy tv-zik-e valaki,sokkal inkább,hogy mit is néz...a tv-nek viszont elég fontos szerepe van a mindennapjainkban és sajnos sokszor manipuláció áldozatai lehetünk,de ezt is szûrni kell,hiszen léteznek tudatos médiafogyasztók is.úgy gondolom én inkább ezek táborát erõsítem,de tény,hogy én inkább tv-helyett megragadom a teva szandim és nekivágok a hegyeknek,attól jobban semmi sem kapcsol ki.
"én inkább tv-helyett megragadom a teva szandim és nekivágok a hegyeknek,attól jobban semmi sem kapcsol ki."
Én is legszívesebben túrázom, csak most rossz idõ van, így várnom kell még. :( Sárban úsznak az erdõk.
a túrázás tényleg jó mondjuk ilyen idõben nem a legjobb,bár van aki szereti í kihívásokat!mi épp most tervezünk egy nagyobb lélegzetvételû túrát a Magas-Tártrába,be is szereztem már mindent,ami kell...viszont,ha bakancs akkor én a Merrellre esküszöm:D ti hova szoktatok járni?
felszerelésrõl annyit hogy puding próbája az evés, és elég sokat kell kóstolgatni mire a neki való ár/érték arányt megtalálja az ember :) pár bakancsot elkoptattam már mire én megtaláltam a nekem valót.. volt merrellem is még régen de elég hamar szétment a talpa.. azóta kétfajta AKU bakim volt, a mostani AKU tajga.. kb 6 éves, és fél éve lett talp cserélve rajta, de a felsõrésznek még semmi baja.. legnagyobb sajnálatomra Mo.-n már nem lehet kapni
én leginkább a magyar vidékeket járom, de voltam már ausztriában mászni, túrázni meg erdélyben, tátrában..
vezetõvel mentek vagy van téli magashegyi tapasztalat?
mi is voltunk már a Magas Tátrában,de mi csak elõször mentünk vezetõvel,utána már az összeszokott csapattal egyedül is be mertük vállalni,meg amúgy érdemes útikönyveket is venni,azokban elég sok hasznos infó van.elvégre ezért is csinálják õket.nekem is merrellem van de nekem nem volt még gond vele szerencsére. ja és a másik dolog,ami magashegységeknél fontos,a kamásli,na én anélkül nem is indulnék el!
a kamásli (ha megfelelõ akkor) valóban jó dolog, de a fontossági sorrenden, illetve hogy mi nélkül nem indulnék el, azért vitatkoznék :)
jó nyilván kamásli nélkül is túl lehet élni egy túrát:D csak jó ha van,mert nem megy annyira be a hó vagy víz a ruha alá,vagy a cipõbe.Érdemes egyébként tényleg minõségi cuccokat venni,mert hosszú távon jobban megéri nekem Teva túracipõm van és totálisan megérte az árát.Nektek mi a kedvenc?Vagy mi volt a legjobb?
a sorrend szubjektív szerintem is :D én mondjuk cipõ nélkül nem indulnék el :D de nézõpont kérdése a dolog. nekem volt már Tevám is Merrellem is,a Mountexben is vettem már bakancsot,szerintem ki kell próbálni,hogy kinek melyik válik be a legjobban.annyiban egyetértek,hogy érdemes minõségi cipõt venni,fõleg ha már kirándulásra adja a fejét az ember ;)
hogy konkrétabb legyek, szerintem magashegyi túrázásnál (fõleg télen) mindenféle felszerelésvásárlásnál fontosabb bizonyos szintû ismeretanyag megléte.. nem kétlem hogy ez bárkinél is hiányzik, csak mondom..
Bammeg földrengés van, mozgott a gyõri panelházunk, durva. egyébként tanították hogy a panelok esélyei jobbak a családi házakénál ez esetben, jobb a statikája
ja facebookon söpör most a para neten már vannak fent összefoglalók
hát nem árt ismerni az utakat,fõleg hogyha a hó is leesik,mert akkor esélyes hogy egy-kettõt bizony le is zárnak.jobb ha utánanéz az ember vagy ami egyszerûbb:túravezetõ :D
na azért a túravezetõkkel sem árt vigyázni :D mi fogtunk már ki olyat,akivel eltévedtünk!
az eltévedés benne van a pakliban, a túravezetõ, ill a tudás nem erre kell, nem erre van.. hanem hogy ne haljatok meg, ne kerüljetek vészhelyzetbe ill ha gáz van akkor ki lehessen kerülni a helyzetbõl..
"ha gáz van akkor ki lehessen kerülni a helyzetbõl..."
Alapból szerintem gáz az, ha eltéved az ember és nem tudja, merre kerüljön ki a helyzetbõl....
Ausztriában volt hasonló "szerencsénk" ilyen túravezetõkkel, természetesen nyanyula és tatula okosságúak voltak az illetõk. Mi a barátommal mondtuk, hogy nem arra kell menni, hanem másik irányba, mert úgy mutatja, de a nagy szakértõ nyanyulákok és okos tatulákok jobban akarták tudni, merthogy õk a másik irányra emlékeznek, merthogy sokat jártak már erre. Persze eltévedtek, mondanom se kell. Mi szépen kiértünk, nyugodtan megidtunk egy sört, gyerekek is okosabbak voltak náluk, még õk is tudták az utat(elõre mentek, mert unták a lassú tempót), aztán mikor kiértünk, kiderült, hogy õk is arra mentek, amerre mi és szép nyugodtan ették a fagyit, mi meg sörözgettünk, aztán már végeztünk, de a csapat még csak nem akart elõkerülni. Hát jó sokat kellett rájuk várnunk, nyanyulákékra, túravazetõkkel együtt(akik szintén azok voltak, ja meg egy mindentudós tatára, aki szintén túravezetõnek mondta magát), míg elõkerültek a semmi közepébõl szétfáradtan. Vicces volt...hogy azok okoskodtak és a végén õk fáztak rá. Jót nevedtünk a gyerekekkel együtt. :))
Az eltévedés nem gáz, bárkivel megeshet, a túravezetõ sem tévedhetetlen fõleg ha egy adott terepen nem sûrûn mozog.. az viszont valóban gáz ha nem tudja a helyzetet sehogy megoldani..
Azért túravezetõ, mert tudja elvileg az útirányt, mivel minden héten vezet csoportokat. Hát ehhez képest eltévedt rendesen, ami szerintem gáz. A szóban is benne van, vezetõ, tehát vezetnie kellene a helyes irányba egy-egy csoportot, deha minden túravezetõ eltéved, akkor azok nem is túravetõk. Az a munkájuk, hogy tudják az utat. Ezért kapják a pénzüket. Ennyi erõvel én is lehetnék ott...
én általánosságban beszéltem.. persze, a túravezetõ az aki mutatja merre kell menni, aki megtervezte az utat, de ha egy vizsgázott túravezetõ olyan terepen mozog ahol még nem járt az bármikor elõfordulhat minden odafigyelés mellett is hogy eltéved.. ez benne van a pakliban, és nem attól túravezetõ valaki hogy eltéved vagy sem.. nyilván ha valaki rendszeresen kerül ilyen helyzetbe még egyértelmû körülmények között is, akkor el lehet gondolkozni rajta hoyg hogyan kapott minõsítést
igen, ezért is tettem fel a költõi kérdést: mi hiányzott? a lehetõségek között volt a szerencse is.. ez mindig játszik, viszont megfelelõ ismeretek mellett elég jól redukálható mint tényezõ
hm.. vagy nem értem, vagy fölösleges köröket futunk ha az a kérdés mi hiányzott? nem tûnik túl logikusnak az a válasz hogy "lavina", hiszen pont az okozta a balesetet, vagyis az nem hiányzott a képletbõl..
bocs.. már félig alszom :) én meg a kiszámíthatatlanra írtam, hogy megfelelõ tudással ez a kiszámíthatatlanságból adódó veszély csökkenthetõ (idõjárás-, helyismeret, magashegyi tapasztalat, stb, stb, stb..)
Lavina esetén semmi köze ehhez a felszerelésnek, a szerencse meg viszonylagos fogalom, egyértelmû milyen a megtörtént eset megítélése ebbõl a szempontból. A tudásról meg annyit, hogy nem lehet mindig a hegygerincen lemenni. Gondoltam nem kell elemezni, mikor még egy tapasztalt hegymászócsoport sem kockáztatna, ha tudnának a veszélyrõl és lenne más lehetõség.
Lehet köze a felszerelésnek is de talán csekély.. a megfelelõ felszerelés hiánya rákényszeríthet kockázatos megoldásokra is vész, vagy ahhoz közeli helyzetben
Persze profikkal is megtörténhet, de nem hinném hogy ugyan olyan százalákban.. Másfelõl pedig nem kellene sokat keresgélnünk, hogy olyan embereket találjunk akik azt gondolják elegendõ ismerettel, felszereléssel vágnak neki látszólag könnyû magashegyi túráknak csak azért mert mondjuk elvégeztek egy alapfokú magashegyi tanfolyamot, vagy mert csak "bátrak", vagy csak azt gondolják hogy egy jó bakancs meg egy meleg kabát mindenre elég.. én legalábbis tudnék neked mutatni..
"A hegységben évente 10-15-en halnak meg, többségük azért, mert nem veszik figyelembe az idõjárási körülményeket, vagy letérnek a kijelölt ösvényekrõl".
nem a hegygerinc a lényeg, hanem nem kell mindig menni, fõleg ha tudvalevõ hogy lavinaveszélyes az adott terület, vagy ha mondjuk tudom hogy nem tájékozódtam eléggé.. nem ismerem a konkrét történet minden részletét, de nem egy olyan beszámolót hallottam már tapasztalt vezetõktõl ami arról szólt hogy tudvalevõ volt hogy romlanak a körülmények így kockázatos a továbbhaladás, de egyes társaságok vezetõi mégis a "ha már itt vagyunk akkor nem adjuk fel", "nehogymár lemenjek hamarabb", "nehogymár ne menjünk fel" verziót választották.. persze olyan is van amikor a szerencse az ember mellett áll..
igen, csakhogy profik akik tudnak figyelni is haltak ugyanígy meg lavinától... egész egyszerûen annyit mondtam hogy kiszámíthatatlan, ez mindent leelõzõ fõ ok is lehet, ennyi, és nem ragoztam tovább
azzal nem vitatkoztam hogy profik is, én az "ugyanígy" amivel nem értek egyet, mert biztos vagyok benne hogy kisebb százalékban fordul elõ velük ilyen baleset mint kevésbé tapasztaltabbakkal..
nem akarom nagyon továbbragozni a történteket, de tegnap hallottam egy olyan infót a TV-ben, miszerint többen is azt javasolták a csapatnak hoyg ne induljanak neki az útnak.. megkérdeztem egy másik társaság vezetõ túravezetõjének a személyes véleményét, az õ meglátása szerint (a mellett hogy annak aki nem volt ott nehéz megítélni jól egy ilyen ügyet) kérdéses hogy adott balesetnél jól felmérték volna a terepet és az idõjárási viszonyok hatását. "Adott helyre és idõben nem szabadott volna elindulni"
emellett persze én is és õ is sajnálja ezeket az embereket, de több fórumon volt már hosszú eszmecsere arról hogy miért szaporodtak meg ennyire a magashegyi balesetek, és a legtöbben ezt nem a véletlennek tudják be, hanem hoyg sokszor ki vagy figyelmen kívül hagynak, vagy néha nem is tudnak az emberek alapvetõ dolgokat amelyek a biztonsághoz szükségesek..
Ezzel együtt még mindig a lavina az egyik legalattomosabb, mert ha szépen le is tudna kapaszkodni ahol maga eltervezi, ez nem történik meg mert egy tetemes hóréteg nem hagyja. Ezért kell felmérni a nyilván elõtte a veszélyt.
ha a tudás megvolt, vagyis ha a valóban tapasztaltak voltak és jól mérték fel a körülményeket (ahogyan mondjuk a helyükben bárki más is tett volna), akkor a szerencséjük hiányzott és ez a lavina számlájára írható
ha nem megfelelõen mérték fel a helyzetet, mert mondjuk nem voltak a helynek/körülményeknek megfelelõ tudás birtokában, akkor ez az övékére, és nem lavina vagy a szerencse számlájára írható
igen.. viszont ha úgy történt ahogy sejtik, akkor nem a szerencse hiányzott leginkább hanem a megfelelõ tudás.. fordítva nem lett volna szükség a szerencsére
az eredeti kérdésem: mi hiányzott? Te azt mondtad: lavina(=szerencse), vagyis azt sugalltad (nekem így jött le) hogy lavinabalesetnél más nem is játszik szerepet, merthogy kiszámíthatatlan.. az elõrelátást csak késõbb vetted bele a képletbe.. viszont így ugyanarról beszélünk csak másképp..
nem. Én egy tényt mondtam, arra rávilágítva, de nem kizárva semmi mást. Hiszen elõzõleg is ezt mondtam: "egész egyszerûen annyit mondtam hogy kiszámíthatatlan, ez mindent leelõzõ fõ ok is lehet, ennyi, és nem ragoztam tovább".
És a tudást sem zártam ki, idézem: "Gondoltam nem kell elemezni, mikor még egy tapasztalt hegymászócsoport sem kockáztatna, ha tudnának a veszélyrõl és lenne más lehetõség." Ez azt jelentette, hogy ha õk tudnak róla, akkor el is kerülik.
Az ebbõl való egyéb kifejtést utána te végezted, és most itt tartunk:)
"A parlagfû egy õsi, nagyon intelligens növény, sok tekintetben az embernél is intelligensebb. A parlagfûnek az a természetben a feladata, hogy megóvja a földet a kiszáradástól!! Ahol parlagon van egy földdarab, ott elszaporodik, hogy megóvja, az adott föld területét. Ahogy megóvta, azután átadja a helyét más növényeknek, amelyek az így megóvott talajon már képesek voltak megmaradni és szaporodni. Olyan ez, mintha valaki nyerne a lottón 1 milliárdot és neki csak 100 millió kellene, és a maradék 900 milliót elosztaná a rászorulók között. Valamennyi parlagfû képes erre az önzetlen cselekedetre, s vajon hány ember lenne képes erre? Ezért írtja a balga ember és irtatja sok balga hatóság kül- és belhonban egyaránt? Õk ugyanis nem lennének képesek ilyen nemes cselekedetekre!
A búzára, a búzából készült ételekre a lakosság 90 %-a, a szarvasmarha tejére és az ilyen tejjel készült tejtermékekre a lakosság 80 %-a allergiás és mégsem irtják ki sem a teheneket, sem a búzát a földeken. Ezt az érzékenységet nem allergiának hívják, hanem glutén- és laktóz érzékenységnek! Ugye mekkora csúsztatás! Nagyon sokan allergiásak a pollenekre (ürömfû, repce, paréj, libatop, stb), s nemcsak a parlagfû pollenjeire, s mégis a parlagfû van kikiáltva fõ ellenségnek! Legalább annyi ember allergiás az állati szõrökre, különösen a kutya- és macskaszõrökre és ezen állatok ürülékeire, mint a parlagfû pollenjeire, s mégsem irtatják ki hatóságilag sem a kutyákat, sem a macskákat, pedig más tekintetben, csak Budapesten az utcai megszáradt kutyagumik szállóporától évente 3-4 kisgyermek meg is vakul!
10 évvel ezelõtt két kisbusznyi allergiás gyermek lett kirándultatva Dobogókõre. A gyermekek allergiás betegek voltak, s Dobogókõn a parlagfûben játszottak, pedig akkor volt a virágzása, és senki sem prüszkölt, senki sem váladékozott tõle! Sokan szedtek csokorba parlagfüvet, hogy otthon büszkélkedjenek vele, hogy már nem allergiásak a parlagfûre. Ahogy a buszok beértek a Flórián tér közelébe, szegény gyermekek elkezdtek prüszkölni, köhögni. Vajon miért? Azért mert az autók kipufogó gázai lemarták a pollenek védõburkát, amely védõburok alatt a polleneknek a bogáncsra hasonlító kis karmai vannak. Ezek a kis karmocskák irritálták a légutak nyálkahártyáit. Addig, amíg ép volt a védõburok, addig nem allergizáltak!!! Akkor most ki a hibás a parlagfû, amelynek a pollenje védõburokkal van ellátva, hogy ne sértse meg a légutak nyálkahártyáit, vagy a kipufogó gázok, amelyek lebontják (lemarják) a védõburkot? Nem az autókat kellene inkább irtani, vagy a városokból kitiltani? Vajon miért erõltetik még a kõolajszármazékokból nyert hajtóanyagokkal üzemelõ motorok gyártását, üzemeltetését, amikor van, vannak sokkal környezetkímélõbb, környezettisztább üzemanyagok, hajtóanyagok is?
A válasz: a gyógyszeriparnak óriási üzlet az orvostudomány által gyógyíthatatlannak kikiáltott allergiás betegségek gyógyszeres kezelése."
"A fentiek ismeretében merül fel a kérdés, hogy akkor miért irtatják velünk a parlagfüvet? Ráadásul még büntetés kiszabását is kilátásba helyezik, ha nem irtjuk azt! Nekem erre is meg van a válaszom! Gondolhattam volna!
A Földünk túlnépesedése már napjainkban is veszélyezteti a Föld valamennyi élõlényét és lakóját is! Ez ellen a Világkormánynak (én csak háttérhatalomnak nevezem) tennie kell valamit. Nos a világunk ezen urai fõ részvényesei a gyógyszeriparnak is. Ha a világon mindenki megtudná azt, amit az indiánok közöltek a franciákkal, jelesül, hogy a parlagfû, mintegy csodaszer minden betegségnél visszafordítja és normalizálja a szervezetben zajló rendellenességeket, azaz a betegségeket, akkor senki nem venne gyógyszert, és akkor nem lenne óriási bevétele a világ urainak, s még így a Föld is túlnépesedhetne.
Ezért a világ urai, a fizetett bértollnokaikkal és bértudósaik által úgy rendelkeztek, hogy elsõszámú közellenségnek kiáltották ki a parlagfüvet, ezt az embernél is intelligensebb, több Föld-történeti katasztrófát is átélt csodálatos õsi növényt, hogy a tudatlan és megtévesztett embereknek még véletlenül se jusson eszébe, hogy a kötelezõ irtás mögött egy más célja van ezen uraknak.
Ez a cél pedig a lakosság gyérítése, a Földünk megóvása a túlnépesedéstõl. A gyógyszerek mellékhatásai következtében ugyanis, csak Magyarországon minden órában meghal egy ember, de sokkal többen halnak bele abba, amit a patológusok már régóta tudnak, hogy minden második felboncolt embert tévesen diagnosztizáltak és tévesen gyógyszereztek, mivel nem az volt a halál oka, amivel kezelték a betegségüket!
KIJELENTHETJÜK: GYÓGYÍTHATÓ A RÁK!
Megelõzésre, az immunrendszer erõsítésére törekedjetek!!! Elsõ legyen a méregtelenítés, béltisztítás, és a savtalanítás!!! Néhány tipp: jól felszívódó cink, kalcium, szelén, fagyöngy, vérehulló fecskefû+körömvirág, gyermekláncfû, tengeri algák, citrom, ginko biloba, máriatövis mag, a fent említett macskakarom, vörös szõlõ magja, töményen, vagy a parlagfû tartós fogyasztása stb.
Minden féle-fajta és színû zöldség, gyümölcs fogyasztása korlátlan mennyiségben! A hús, és a stressz savasít! A zöldségek, gyümölcsök, a nevetés, lúgosít!
A lelki okokat is figyelembe kell venni, mint pl.: szeretet, önszeretet fontossága, kimászni az érzelmi traumából, akarni megoldani a problémát, és erõsen hinni a gyógyulásban!!!
Egyéb terápiák minden betegség ellen: - Pozitív gondolkodás, derû, vidámság. - Légzésterápia - Reflexzóna masszázs, - mozgás... ...és még sok más! Lehet választani a gyógymódok között! Tehát van megoldás, csak jó helyen kell keresni!
És ez minden betegségre vonatkozik!
A szintetikus gyógyszerek az immunrendszer halálos ellenségei! Amit a kemóval csinálnak, az pusztítás! Pont legyengíti az immunrendszert!
80% és 90% glutén- és laktóz érzékenység a lakosság körében? Erre van valami független adat is? Mert ez nekem túlzásnak tûnik...
"Amit a kemóval csinálnak, az pusztítás! Pont legyengíti az immunrendszert!"
Igen, legyengíti és közben elpusztítják a rákos sejteket.
Még van egy csomó dolog ebben az írásban ami szerintem túlzás és légbõl kapott. Parlagfûre nekem a szemem allergiás enyhe mértékben, viszket és bepirosodik ezért nehezen tudom elfogadni, hogy nekem ez a növény jó és irtom is a környezetemben, nem lenyírom hanem gyökerestõl tépem ki.
Azt elfogadom, hogy a mai civilizáció a tartósítószerek, szennyezett levegõ miatt és a mindenre gyógyszert íratok mentalitás miatt pusztítja önmagát. Az elsõ kettõ ellen nehéz tenni, mondhatni elkerülhetetlen, az utóbbi esetében lehet dönteni.
arról lehetne vitázni hosszan hogy mi az elkerülhetetlen, mi a muszáj, de szerintem az egyik alapja minden változásnak, hogy az emberek megértsék hogy mindennek ára van (és mi az), fõleg ha azt tömegesen tesszük.. az egyik gond hogy csak a lakásunk faláig, a kukánkig, a lefolyónkig, a kocsink belteréig "látunk".. ami azon túl van az sokszor mintha nem is létezne
Volt egy álmom és abban megharapott egy kígyó(kobra), és zöld színû mérget fecskendezett bele a kezem fejébe és ki is folyt, annyit. De amúgy nem féltem tõle, elõtûnt és én tök nyugodtan megfogtam, aztán utána harapott meg. Régebben is volt egy álmom kobra megharapott akkor is(akkorse féltem, amúgy nem félek a kígyóktól...), de ott nem láttam a mérgét, itt igen.
TÉK ^^
777
lehet zöldes, de nem nagyon találtam név szerint ilyet
Köszönöm a választ. :) Én is kerestem, de sajnos nem találtam seholse leírást a kígyómérgek színérõl, azért kérdeztem meg itt, hátha valaki.... Piszemajom: (nagyon ariiiiiiiiiiiiiiiiiiiii^^)
engedjétek megy h egy mai élményemrõl számoljak be röviden.. a http://www.humusz.hu/ szervezésében voltam a Bp Vezér úton az Elte kollégiumában megrendezett "komposztmester" képzésen.. bár most csak egy erkélyem van, de mert tavaly már sikereket értem el és idén szeretném folytatni az "erkélykertészetet", illetve a jövõbeni "egyszer talán lesz kertem" miatt érdekelt a téma.. tulajdonképpen a háztartásokban keletkezõ szerves hulladék hasznosításról szólt az elõadás és a gyakorlati bemutató, illetve a városi kerészetrõl tartott egy igen magával ragadó elõadást a A városi tanya c könyv szerzõje.. Nagyon tetszett hogy teltház volt, hogy elég széles korosztály jelent meg, hogy idõsebbek is nyitottak voltak új dolgokra és a ne irts mindent bármi áron elvekre is.. tetszett hogy az elõadók mindenben a természetes, újrahasznosítható dolgokat javasolták és használják, valamint hoyg a "kártevõk" sem kiirtandók, ne vegyszerezz, ne mûtrágyázz stb elveket vallják.. A másik pozitív dolog, hogy az adott kollégiumban maguk a lakók is szelektíven gyûjtik a szemetet, és maguk komposztálnak! egy szó mint száz, nagyon jó volt látni, hogy azért sok ember gondolkodik környezettudatosan
sok ismerõsömtõl hallottam hoyg nem éri meg szelektíven gyûjteni a szemetet mert úgyis egybeöntik.. megpróbáltam utánajárni és a kérdésemre ezt a választ kaptam az FKF Zrt.-tõl:
2011. február 26-án e-mailben feltett kérdésére az alábbi tájékoztatást adjuk:
A szelektíven gyûjtött csomagolási hulladékokat speciális célgépekkel szerzõdéses partnerünkhöz, a Fe-Group Invest Zrt. telephelyére szállítjuk. A válogatómûvön a szigetrõl frakciónként beszállított anyagok elõválogatásra kerülnek mely során a nem hasznosítható és oda nem illõ hulladékokat eltávolítják. Ezt követõen a hasznosítható anyagokat alfrakciónként, fajtájuknak megfelelõen elkülönítik. Majd frakciótól függõen a már tiszta, leválogatott hulladékot másodnyersanyagként bálázzák (papír, fém) vagy darálják (mûanyag, és üveg esetében). Az így elõkészített, immár feldolgozható nyersanyagot hasznosítókhoz szállítják. Az újrahasznosítás során a hulladékokból újra papír, textilipari alapanyag (pl. polár), fém használati eszközök, stb. készülnek.
Egyéb hulladékok tekintetében további 4 koordináló szervezettel állunk kapcsolatban (Re’Lem, Öko-Mat, Öko-Gum, Hungakku).
A hulladékok útjára vonatkozó bõvebb információkhoz ezek a cégek egyeztetés után valószínûleg bepillantást engednek az érdeklõdõknek, ezért javasoljuk õket is megkeresni. Felhívjuk figyelmét, hogy a lakossági tájékoztatással nagyobb részt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint az Öko-Pannon Nonprofit Kft. – mint a csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló országos szervezet – foglalkozik. Ez nemcsak az interneten (www.okopannon.hu, www.kvvm.hu), hanem egyéb formában is történik. Pl. az Öko-Pannon készített több, hulladékhasznosítással foglalkozó tájékoztató rövidfilmet oktatási intézmények részére a szelektív hulladékgyûjtõ szigetek megfelelõ használatáról, az egyes hulladékfajták útjáról és feldolgozásáról, a készíthetõ új termékekrõl.
Szelektív hulladékgyûjtésre fordított megtisztelõ figyelmét köszönjük.
nem tudom pontosan, csak tegnap épp észrevettem egy márciusi HSZt az utolsók között a HOME filmmel kapcsolatban, és azzal kapcsolatban kérdeztem.. most meg látom hogy már az is hiányzik
Béláim az úrban, idén nem elfeledni! Szentjános bogár rajzás az alcsútdobozi arborátumban! Szentjánosbogár rajzás megtekinthetõ 2011. 06. 18-tól (kb 10 nap)! Nagyon szép látvány, az arborétum is nagyon szép, tuti program! Én biztos megyek majd valamelyik nap. (hétvégén állat sokan szoktak lenni fyi.)
Hétközben is sokan szoktak lenni, tényleg érdekes program, érdemes megnézni!
f*szom az arborétumba de komolyan! reggel 10 óta próbálom felhívni a weboldalon lévõ számok valamelyikét, de vagy folyamatosan foglalt, vagy ha kicseng nem veszi fel senki!! volt már valaki ott megnézni a rajzást? azt írják be kell jelentkezni.. de ha nem veszik fel hogyan? a másik meg hogy 18óráig vannak nyitva, de gondolom a rajzást nem fényes nappal kell nézni.. tud valaki valamilyen infót? köszi
Mi simán odamentünk, bejelentkezés nélkül (tavaly). Sötétedés körül indul a vezetett túra, mire besötétedik elértek a dögökhöz. Érdemes idõben odamenni, mert a parkolás necces. (már ha autóval mész)