Ha már függetlenedünk a nagy multiktól, akkor érdemes megemlítenem sokunk kívánságát is, hogy pl. az utcalámpákon legyen önellátó szoláris áramfejlesztó, vagy, hogy a nagy közintézmények - kórházak, iskolák, irodaházak stb legyenek napkollektorokkal felszerelve, vagy a geotermikus energiát kihasználva fûtsenek bennük, vagy az Unió ahelyett, hogy csak cégeket hajlandó támogatni pl. az általad bejelölt link alapján is, inkább támogassák az embereket, hogy azok a családi házaik, társas házaik stb kifûtésére megkapják ingyenesen, vagy csak alacsony árakon a napkollektorokat és beszereléseiket. Vagy, a falvak, városok álljanak össze, és mindenféle cégek meg haszonérdekek nélkül támogassa meg az Unió a szélturbinák létesítését ahol csak lehet.
"Azoknak is igazuk van, akik dühöngenek a kutyapiszok miatt, de kérdem én, hogy ugyanilyen dühös akkor is amikor az út szélén eldobott szemetet talál, vagy taknyos papír zsebkendõt hord a szél a városban, a buszmegállóban térdig ér a csikk és cigarettásdoboz vagy éppen csokipapír, hogy a címzetes nylon zacsikat már ne is említsem. Vajon ugyanilyen felháborodással kommentálja a mocskot amelyeket mi emberek hagyunk magunk után nem pedig azok a nyomorult állatok. Pedig minket nem az ösztöneink hajtanak, csak a saját igénytelenségünk. Javaslom hát a tisztelt hozzászólóknak, hogy mielõtt a pokolra küldené az állatokat, ugyanilyen vehemenciával essen neki a maga után trágyadombot hagyó emberállatnak is."
Csak mert a komposztálás rövid idejû, éppen az a lényege! A természetben pedig vannak olyan természetes anyagok is - pl. szõr, toll, erõs diszulfid hidakkal - amiket nem lehet így hasznosítani, hosszabb távon bomlanak.
igen az jó volna.. de a "mi szintünkön" mit tehetünk az ilyen dolgok ellen?
én a magam részérõl nem vagyok megszállott és fanatikus, viszont próbálok az "élni és élni hagyni" elv szerint élni és ezt sugallni minél több ember felé, bízva abban hogy lesznek akik megértik a lényegét, aztán talán õk is továbbadják
Mi szintünkön sajnos még semmit. Majd talán pár év múlva... Én is próbálom, de sajnos a mai ember értelmi fejlettsége még nem érte el azt a szintet, mikor ezt meg is érti és véghez is viszi. Tisztelet természetesen a kivételnek. Pl. apámat már régóta próbálom meggyõzni arról, hogy ne mérgezzen minket a permetezéssel, de hiába. Egyszerûen abban a kommunista világban nõtt fel, amikor ez kötelezõ volt(mert kellett a maximális terméshozam stb...) és annyira benne van még mindig, hogy egyszerûen az ilyen idõs embert már nem lehet megváltoztatni....sajnos, így én fogom nagy valószínûséggel megszívni késõbb a sok vegyszeres növény miatt.
A kertünkben lévõ állatoknak meg már most rossz. Pl. lefújja apám a virágzó fákat permettel monilia ellen és ugyebár méhek meg akkor porozzák be. Persze hiába mondom neki, hogy a méhek is ugyanúgy nagyon fontosak, nem érti meg...hisz ha a méhek kihalnának, akkor az emberiség 4 év múlva kipusztulna. Apám erre csak hisztizik és hogy ne szóljak bele, ha meg nem tetszik, akkor költözzek el szöveg. Na, szerintetek hogy lehet egy ilyen gondolkodású embert megváltoztatni? Sehogy...reménytelen... :(
a mi szintünkön is meg teheti az ember ami tõle telik.. nem permetez, nem irt fölöslegesen, nem veszi el/meg ami igazából nem is kell neki, nem eszik az apja méreggel permetezett gyümölcsébõl, törekszik a kevés szemét termelésre, nem kérek mûanyag szatyrot ha bevásárlok és ha rám akarják tukmálni hogy "de van bõven" akkor elmondom hogy nem támogatom a (mûanyag) hulladéktermelést, nem veszem el a szórólapokat.. stb ha valaki megkérdezi miért, elmondom én hogy látom.. ha szóba kerül beszélgetéseknél, elmondom mit gondolok.. minél többen élnek hasonlóképpen, annál több emberhez fog eljutni szép lassan..
olvastam a blogodban ezt a bejegyzést (is).. nálunk is hasonló a helyzet.. én azt gondolom nem szabad ajtóstul rontani a házba.. ha támadod, lerohanod, védekezni fog mindenáron és végig sem gondolja.. illetve ha elveszel valamit, adnod is kell valamit hogy kitöltsd a helyét.. legyen, legyenek alternatv megoldási javaslatok.. szerintem vannak biokertészkedõs könyvek.. a szüleim részben már csinálják ezt, például a gyümölcsfák tövébe valamilyen virágot ültetnek (nem tudom mi a neve) amit nem szeretnek a hangyák, ezért nem másznak fel a fára hogy megvédjék a levéltetveket, így a katicák gond nélkül eltakarítják azokat..
Az emberiség sosem fog megváltozni. De szerintem a Földet nem kell félteni. Ha elképzelitek a bolygónkat úgy, mintha egy fajnak az egyede lenne, akkor sok minden megvilágosodik. Olyan, mintha egy betegség lennénk a Földön. És a Föld erre lázzal válaszol, egyenlõre...:) Mi fogjuk a rövidebbet húzni, csak sok-sok idõ kérdése.
minden képes megváltozni, az emberiség is.. akkor nem fog ha nem teszünk érte, vagy azt hajtogatjuk hogy úgyis mindegy
igen, lehet hogy így van ahogy mondod.. viszont ha tudjuk hogy ártunk akkor nem addig KELL elmennünk amíg a Föld/természet majd leszabályoz minket.. magunkat kell visszafognunk nem elsõsorban a saját érdekünkben, és nem utolsó sorban abból a szempontból hogy nem csak mi élünk itt és nem csak a mi kiváltságunk az élet, ez az egész rendszer nem értünk van
elsõre nekem is beugrott olyasvéle hogy nyárra ellátogatni az oktatócélú faluba, Agostyán nincs is messze, ahhoz képest hogy Szeged-Gyõr között szoktam ingázni :)
az szép kis távolság :) laktam egy ideig sopronban és onnan látogattam haza kb havonta Szegedre, uh mondanám hogy ismerõs az érzés, de az ingázás keményebb :)
bennem is az fogalmazódott meg hogy el kellene látogatni pár helyre ahol ezt az életformát igyekeznek megvalósítani..
Ez jó ötlet! Köszönöm. Veszek neki születésnapjára egy biokertészkedõs könyvet. És akkor elbeszélgetek vele szépen. Megpróbálom vele megértetni...nem támadom. Csak az a baj, hogy folyton lenéz, így nehéz. Esetleg tudnál tanácsot adni, hogy kezdjem a beszélgetést? Mármint mondatokat....az jó lenne.
Pontosan, hanem közös. Egyszer valaki megkérdezte, mi az élet értelme. Erre én azt válaszoltam(egy részlete):
Minden kiegyenlíti a másikat, de ha felborul az egyensúly, akkor az nem jó, ezért kell visszaállítani, vagy megmenteni. Állatok, növények, az egész természet egy egészbõl jött létre, az anyagok egy egész része és segítik egymást, tehát a föld azért van, hogy segítse a növényt, növény azért van, hogy segítse az embert, az állatot, hogy levegõhoz jussunk, a vizek azért vannak, hogy a halak éljenek, állatok, emberek, növények oltsák velük szomjukat...és így tovább, mindenkinek, mindennek van bizonyos feladata.
Még kisbogarat sem. Pl. szokott szobában lenni kisbogár, bemászik ablakon keresztül, én fogok egy kispapírt, és felteszem rá és kiejtem az ablakon, nem ölöm meg, hanem kiteszem. Pókoknál húzósabb a dolog, mert azoktól félek....barátomat szoktam megkérni, hogy segítsen.
ha nem nagy a pók akkor még tud aranyos lenni:) Csak a szúnyogot fújom le a földig, miután elalvás elõtt a fülemnél zümmög (és még utána is az ágy mögött)
Lényeg, hogy lázadjunk a régi szabályok ellen, de ne erõszakkal, hanem barátságosan. Majd nem eszek a gyümölcsökbõl... de akkor levest se egyek, ami a kertben lévõ zöldségekbõl van? Nehéz úgy táplálkozni, hogy mindent betartsak közben....pl. ha szóját tartalamaz egy áru, akkor ne vegyem meg vagy húst se egyek? De azt hogyan? Hogyan tudjam, hogy melyik állatot nem etették szójával? Vagy melyik parizerbe raktak olyan állat húsát, amelyiket elõtte normálisan etettek és nem szójával? Hús nélkül nehéz élni....
A szúnyog más tészta, az nagyon tud idegesíteni éjjel, volt, hogy megöltem szúnyogot, nekik nem kegyelmezek. Ezt nyíltan bevallom. Igen, szúnyoggyilkos vagyok.
amúgy a probléma forrása sokszor az hogy az ember kényelmes.. inkább fûnyírógép mint a kasza, inkább gyomirtó mint kézi gyomlálás (ha már muszáj gyomlálni), inkább permetszer mint kevesebb termés vagy kicsivel több elfoglaltság
ez a lenézés érzése sokszor probléma volt(/van) nálunk is :) volt rá egy jó példa amikor kerítést csináltunk, otthon voltunk öcsémmel és segítettünk.. tesóm építésztechnikus, apám meg úgy csinálja a dolgokat ahogy õ az apjától tanulta, olvasta, látta stb .. (egyébként le a kalappal elõtte mert mindent megcsinál amit kell és ezt nem is vitatom el tõle) viszont volt valami amit öcsém mondott hogy így és így jobb volna.. az nem úgy van és ez különben is hülyeség.. ráhagytuk.. ebéd után már úgy állt elõ a dologgal mint ha az õ fejébõl pattant volna ki :) nevettünk egy jót.. (ha véletlenül olvasná ezt, nem akarom bántani, imádom a szüleimet)
ezzel csak azt akartam mondani hogy mindenkivel más hangnemet kell megtalálni és ez valóban nem egyszerû.. hoyg milyen mondatok? nem tudom ezt be lehet-e elõre jól gyakorolni mert a helyzet mindig szül meglepetéseket.. fontos hogy idõt hagyj neki és ne érezze magát kényszerítve.. én valami ilyesmivel állnék elõ:
"Kedves Apa.. Ti vagytok a legjobb szülõk a világon, sokat köszönhetek nektek, neked, remélem még sok hosszú boldog egészséges év áll elõtted. Tudom hogy vannak dolgok amiben nem értünk egyet, de hidd el sosem vagyok ellened. Szeretlek benneteket és azt szeretném hogy még sokáig egészségben éljetek. Vettem neked egy könyvet, mert úgy gondolom vannak benne számotokra is érdekes és hasznos dolgok amiket én nem tudok olyan jól elmondani [õszinte nagy mosoly Tudom hogy bizonyos dolgokról megvan a saját véleményed, de néha azt gondolom hasznos lehet más véleményeket is meghallgatni. Nem szeretnék most vitázni és rád erõltetni semmit, Szülinapod van [õszinte nagy mosoly] és szeretném ha ezt vidáman eltölthetnénk együtt. Ha majd lesz idõd olvass bele a kedvemért" [puszi, ölelés]
#523 tetszik, én is hasonlóképpen látom a dolgot.. az emberek között és globálisan is igaz egy történet amit egy Moy Lin-shin nevû ember mondott a halálos ágyán.. a lényege hoyg senki nem tudhat mindent és nem is kell.. viszont ha együtt maradunk akkor nem kell aggódnunk.. egymásra vagyunk utalva kicsiben és nagyban is
#524 dettó, annyi a különbség hogy a pókokat is én tessékelem ki :)
#526 -> #529 (piac) :).. a húst pedig meg lehet venni kistermelõktõl is.. a szüleim disznót vesznek olyan valakitõl aki "normális" kajával eteti õket, levágjuk és lefagyasztjuk.. csirkét szintén a faluban vesznek olyanoktól akiknek a csirkéi ki vannak csapva a rétre, mezõre.. kecskesajtot, tejet szintén ilyen helyrõl..
#528 na igen ez mindig elõkerül :) és jogos is a kérdés, de azt gondolom ez jogos önvédelem :) mondjuk én nem szeretek hajtógázas cuccokat és mérgezõ cuccokat használni.. ha túrázom akkor szukuval kenem be magam ahol kell, az távol tartja õket :)
Aha, már mondani akartam, hogy az túl szájbarágós ha úgy akarod elmondani hogy egy külön szöveg kell hozzá, ami nem hangozna feltétlen túl hitelesnek :)
Te nagyon tudsz valamit. Amúgy tetszik a lógódban az a kunkori. (Y) Én is szeretek ilyet rajzolni. :) Iskolás könyveimben háromszögeket meg ilyeneket szoktam.
Piacon van külön kiírva, hogy bioáru? Vagy akármelyik nénitõl lehet venni? És ha a fia lepermetezte a néninek, honnan lehet tudni, hogy melyik nem permetes?
Poppy Field. poppy, olyan vicces neve van angolul. :))
#534 szívesen, remélem segít valamit :) kíváncsi vagyok a fejleményekre;) mellesleg egyetértek Aquirral abban hogy ha szóban akarod elmondani akkor nem biztos hogy szerencsés a megtanult szöveg.. amúgy meg bármit lehet erre nincs szabály, de ha már ennyire "fix" szöveg én is a kis kártyácskára szavaznék :)
#536 ami a bioárut illeti és a piacot, ez jó kérdés, erre sincs jó "szabály", és messzirõl jött ember azt mond amit akar :) kérdezni mindig lehet és érdemes is.. aki már ez elõl is elzárkózik az eleve gyanús.. adott esetben én attól sem riadnék vissza hogy személyesen nézzem meg a gazdaságát.. akinek nincs féltenivalója az lehet hogy szívesen belemegy, mert ez az igazi reklám :) amúgy meg szájhagyomány útján is terjednek az ilyenek, nálunk is van egy kolléga aki háztól veszi konkrétan a tejet, sajtot, csirkét
a logóval meg kb ilyesmiket igyekeztem: szeretek menni, fõleg gyalogolni.. igyekszem nem elkényelmesedni (túlzottam) :), tenni inkább mint várni a sült galambot.. kacskaringós, és kusza mint maga az élet és lehetõleg olyan természetes mint a mezítelen lábam :)
A Natur BIOKÁL-lal kezelt növény erõs, egészséges, ellenáll az idõjárás viszontagságainak, szárazságtûrõ, bõségesebb, egészségesebb, méreg nélküli termést hoz.
Hatóanyag, összetétel:
Permetanyagok: gyógynövények és biohumusz kivonata, illóolajok és tápsók, fémes nyomelemek. Tápkocka összetétele: extrahált biohumusz, Natur Biokál® sûrítmény, természetes ásványi sók.
Szerves talajtápanyag összetétele: Natur Biokál ®01-02 sûrítmény, biohumusz, szerves alapú hordozó, komposzt anyagok.
Elõnyei:
Hatásukra erõsebb a gyökérzet, a lombozat, hosszabb virágzási idõ, jobb minõségû termés. Termésnövelõ. Gombásodást gátló.
Reakció, mikor meglátta, hogy mit vettem neki: "Gratulálok, nagyon okos dolgot vettél"(irónikus hangvétellel) és odébbdobta. Kérdeztem tõle, hogy bele se olvasol? Mondta, hogy nem. Aztán mondtam neki, hogy kérlek, legalább a kis kártyát olvasd el, amit írtam mellé. Mondta, hogy még azt se fogja elolvasni. Bementem szó nélkül a szobámba, mondom, ilyen nincs, tiszta csõd...:( le voltam hangolva. Aztán lementem fényképezni egy virágot a kertünkbe. Most nyílik. Elõtte odasúgtam anyámnak, hogy próbálja rábeszélni, hogy legalább a kártyát olvassa el. Aztán mikor feljöttem a fényképezésbõl, akkor anyám épp fújta az orrát és a könnyeit törölgette, nagyon sírt. Apám nem tudom mit csinált, mert oda nem mentem. De aztán pár perc múlva összefutottunk és akkor mondta apám nekem, hogy: Elovastam, köszönöm, nagyon szépet írtál. (elcsukló hangon, de õ sose sír természetesen, mindig titkolja az érzelmeit). Mondtam neki: Én köszönöm, hogy elolvastad. És ennyi volt. Permetszert levitte a pincébe(nem dobta ki), könyvet pedig betette a nappaliba. És kisebb kihagyásokkal, de azt a szöveget írtam le, amit Te írtál. Szóval ha Te nem vagy, akkor most lehet, hogy a kukában heverne minden. Köszönöm! Nagyon jó szöveget írtál! És megpuhúlt talán kicsit a szíve most. :) Siker, remélem, hogy bele is olvas a könyvbe és talán haszálja majd azt a szert. Ez már csak rajta múlik...én mindent megtettem.