Azért nem kell még temetni az ûrsikló technológiát. A Shuttle nem váltotta be teljesen a hozzá fûzött reményeket, de maga akoncepció ettõl még lehet jobb. A kapszula koncepció egyik fõ hátránya, hogy nem oda száll le, ahova akarod. A fellvésnél a Shuttle nem használta az egyik potenciális elõnyét: hogy saját kerekein tudna felszállni, és a légkör határáig olcsón (üzemanyagban) szárnyakon tudna eljutni (pl. gázturbinákkal).
A Shuttle egyik fõ problémája az volt, hogy egybegyúrták a nagytömegû szállítási igényt az emberek szállításával.
Ugyanis ez a leghatékonyabb és legbiztonságosabb módja a légkörbe való visszatérésnek, fõleg ha azt direktben a Holdról teszed, és nem álsz elõte pályára...
A Szojúz se véletlen rekordtartó...
A kapszula jó, az Apolló féle holdutazás, azaza kapszula+holdkomp pedig még mindíg hatékony.
A fejlõdés ? hát az hogy az Orion újra használható, míg az Apollóból mindíg újat kellett építeni, az Orion 6 - 7 személyes, nagyobb terhet vihet az ARES rakéta mint a Saturn, OLCSÓBB!!! nem kevéssel... OLCSÓBB!! mint az ûrsikló = több repülés
Alkalmas hónapokig az ûrben tartózkodni még alap konfigurációban is, alkalmas lesz földközeli aszteroidák és a Mars elérésére is...
Nekem egy gondom van vele, hogy még nem repül...
Az ûrsikló koncepció halott, felszálláshoz olcsóbb a sima rakéta, leszálláshoz meg százszor biztonságosabb a kapszula..
Az ûrsikló egyetlen elõnye hogy jobban néz ki :D
Valahol olvastam, hogy a világon a turizmusra költött pénzek pár százaléka lényegesen nagyobb összeg, mint a NASA költségvetése (ráadásul õk elég drágán is dolgoznak).
Szal lesz itt fejlõdés, csak az alap szállítóeszközöket kellene végre kifejleszteni. Ha nagy lesz a forgalom úgy is ki mennek a divatból ezek a nem túl fejlett Apollo féle ûrhajók. Tök nonszesnsz hogy 2-3 lényegesen különbözõ repülési szakaszra ugyan azt a jármûvet használják. Ez kb olyan célszerû és olcsó lehet, mint a szuperszónikus repülõgép, ami vízre száll le és tengeralattjáróként is üzemel, de mellette az autópálya melletti benzinkútról akarják mindíg feltölteni. Ja és mindez elvileg többször használatos, csak persze a repülés elött a rendszerek 90%-át ki kell cserélni.
Már régen kitalálták a lejobb meghajtási technikát. A leírás itt.
A Biggelow tutira mûködõ képes lesz,, ahogyan a mostani teszt típusok is tökéletesen mûködnek. Azoknál látok realitást, amit meg is valósítanak majd. Akkor majd a NASA marad majd a távoli és költséges kutatásoknál, mert a piciket majd sok más finanszírozza..Szerintem 2050 re halom bigelow hotel rendszerek lesznek, ilyen olyan, és jól fognak mûködni, amihez majd a SpaceShipTwo hoz hasonlók fognak szállítani... Sokkal életre valóbb megoldások Föld körüli pályákra, mint a költséges, merev és elavult rendszerek, vázak...
Az meg, hogy oda szálnak le ahol elvileg valami érdekes is van, nem azt jelenti, hogy valami értelmeset is fognak ott csinálni, persze a kutatást leszámítva.
Szerintem ez az új verziójú Apollo ûrhajó, amit a NASA-nál csinálnak, messze nem jelent elégséges szállítási infrastruktúrát ahhoz hogy a Hold felszínén ipari méretû, pénzügyileg is önfenntartó (de legalább a kiadások jelentõs részét fedezõ) tevékenységet folytassanak.
Egy ilyen tûzzünk zászlót a sarkokra missön az embereket már nem nagyon hozza lázba. De ha egy Biggelow, vagy Hilton vagy akármilyen szállodába mehetnek a Holdra, na az már annál inkább!
Azért nem pont ugyanazt fogják megcsinálni mint 30 éve. Egyik szembetûnõ különbség (nekem), hogy 30 éve oda szálltak le ahova tudtak -az egyenlítõ környékére- most meg oda akarnak menni, ahol lehet valami gyakorlati jelentõsége is a dolognak. A sarkok környékére nehezebb odameni. Ezt persze elég nehéz elmondani azoknak adófizetõknek, akik nem nagyon értenek a fizikához.
Ez végül is így van;)
Viszont egyet nem szabad elfelejteni, hogy az itt nyilatkozók adófizetõk! És azt mondják, hogy szép dolog a Hold-program, de arra nem adunk pénzt, hogy a 30 évvel ezeleötti projektet megismételjék, akkor ilyen nem lesz!
Pedig lehet, hogy a szakembernek van igaza, mert pl a technológia azóta sem ért el olyan fejlettséget/áttörést, hogy mást be lehessen vállalni.
Nyilvánvaló hogy az ide beböfögött hozzászólások komolyságban úgy viszonyulnak a témára életüket feltett emberek eredményeihez, mint hangyafing a tornádóhoz, de azért beszélgetni valamirõl lehet - lehessen már - szakirányû doktori végzettség nélkül is. :)
Sajnos ez így van. Én egy-két tanártól (BME!) hallok olyanokat, hogy pl. gépész karon egyesek törtet úgy adnak össze, hogy számlálót meg nevezõt külön-külön, meg hallottam ilyet is, hogy pl. villanykaron volt valaki, aki nem tudta, hogy mi az a légvonal. És a tanárnak kellett neki elmagyaráznia, hogy mi az. Ez azért elég durva szerintem.
Ez sajnos jól jellemzi a jelenlegi társadalmunkat, akik valamit ránk akarnak tukmálni (politikus, bótos, hittérítõ) azok rájöttek, hogy az emberek nem a minõség miatt vesznek meg valamit.
Abban az idõben szerencsére még nem voltak ilyen fejlettek a társadalomtudományoknak az elõbb felsorolt õsi mesterségekhez kapcsolódó ágai, ezért aki akkor termelt az szimplán a minõségre hajtott.
Ethan : "So the relay patch is the key?" Frank : "...the nose on your face." Ethan : "How did you bypass the heat exchange?" Frank : "I didn't bypass anything." Ethan : "You're not being very forthcoming on the workings of the guidance systems." Frank : "Look kid, I just...I've done everything short of calculus instructions to bring you up to speed on this. What do you want me to do, draw you a picture? Connect all the little dots?" Ethan : "Excuse me, I hold two master degrees from MIT, Dr. Corvin." Frank : "Maybe you ought to get your money back."
Persze akkor nem a marketing volt a fontos hanem a mérnöki tudás, ma fontosabb a marketing, hogy a félhülye vezetõknek eltudjuk adni magunkat, a tudás az már nem annyira fontos. Persze ma is vannak jó mérnökök de viszonylag kevesen és nehéz õket megtalálni, mert a marketing tudással rendelkezõ egyébként szart sem érõ "mérnökök" között nem könnyû halászni.
Frank itt kb. ezt mondta volna Ethan helyett:
Ethan : "Excuse me, I hold two master degrees from MIT, Dr. Corvin."
vs.
Frank : "Excuse me, I know a hell of a stuff in engineering and I engineered countless useful devices in my career..."
...a diploma a degree és a MIT eszébe sem jutott volna, mert nem az volt a fontos azokban az idõkben, hanem az volt a fontos, hogy mit tudsz és mit csináltál az életedben.
1-2 éve volt itt az SG-n egy cikk egy német tudósról, (én is itt olvastam róla elõször, és majd leestem a székrõl) akinek volt egy jó pár dimenziót is felhasználó elmélete. Az ismert erõk mellé asszem még 2 másikat is megjósolt, ezek kb egybeesnek az elektro-gravitációs erõvel ahogy ma gondolunk rá. Mellesleg amit jelenleg a kvantummechanika, vagy bármely annak elfogadott változata sem tud megmagyarázni, leírni és elõre jelezni ez az elmélet hihetetlen pontossággal megteszi, nevezetesen a részecskék tömegérõl van szó (és a finom struktúra állandóról)!;)))
Egy hibája volt az öregnek, hogy asszem csak németül publikált.
Épp ezt irtam, hogy kéne egy új jobb, de én sem tudok. Ugye a dolog problémája ott van, hogy a jelenlegi technikával a fénysebesség törtrészét is alig tudjuk elérni, és az is látszik hogy az univerzumban még a fénysebesség is csak lópikula ha nagy távolsgot akarunk legyõzni. Mai rakétatechnikával a mars utazás is évekbe tellne, ami az ürben kb. olyan távolság mint amennyire én el tudok pisálni. Ezért mondom azt hogy ez veszett fejsze nyele... És nem véletlen hogy a scifi irók is mindenféle fantasztikus dolgot találnak ki, mert már õk is rájöttek arra hogy hagyományos technikával nem lehetséges az ürben semmit sem csinálni.
Ha a gravitációs tér hat a fotonra, akkor az elektromos tér is hathat a feltételezett gravitonra vajon? ;) Ha igen, akkor érdekes dolgok lehetnek. Pedig olyan nincs, hogy csak az egyik hat a másikra, az biztos, hacsak nem kamu az egész kvantum. mechanika, és tényleg az általános relativitáselméletnek van igaza. De miért lenne kitüntetett a gravitációs kölcsönhatás?
24.4 kW és 460 mN az már nagyon jó arány. Ezt egy napelem is simán kiszolgálja. Ez azt jelentené, hogy ha a gravitációs gödörbõl való kimászást elhanyagoljuk, akkor 66 nap alatt megtenné a Föld-Hold távolságot 20 t-t szállítva!
Elektro-gavitációs erõtérrel. A rakétahajtás gyak egy idõbeni asszimetria létrehozása az objektum tehetetlenségi/gravitációs terében. Ha megtalálják az elektromos és a gravitációs erõt egyesítõ törvényeket, akkor lehetõvé válik, hogy asszimetrikus elektromágneses térrel érjük el ugyan ezt a hatást.
Ja, bocs, elvileg ilyen létezik is: Biefeld-Brown effektus. (Bár ezt általánosan elektro-hidrodinamikai meghajtásként értelmezik, de nem feltétlenül ez a helyes magyarázat). ;)
Szerintem meg per pillanat a jelenlegi rakétahajtású technikák használhatatlanok. Legalábbis az ürben lévõ távolságokat figyelembe véve. Kéne valami nagy koponya, akik kitalálna valami teljesen új meghajtási technikát (tehát nem rakétaelvüt) ami ráadásul megvalósitható is. Én azért imádkozom hogy kitaláljak egy ilyet :) Persze akkor már jól jönne a nobel dij...
"Az ISS alfa sorsa sajnos csak úgy 2015-ig van rendezve."
Miért? Kész lesz addig? :)
Bocs, pongyola voltam nekem minden hajtómû ionhajtómû, ami ionokat gyorsít elektromos/mágneses mezõk felhasználásával. Pedig aztán vannak plazma meg mindenféle hajtómûvek.
Ezek azért már elég nagy impulzust képesek leadni, más kérdés hogy egyelõre valszeg max atom energiaforrással lennének képesek üzemelni. De ne nekem kelljen már mindent kitalálnom!;)))
Mindenesetre annak ellenére, hogy ma már van fenn állandó ûrállomás még mindig a régi megoldás mellett döntöttek.
Az ISS alfa sorsa sajnos csak úgy 2015-ig van rendezve. A NASA hosszú távó terveiben a Holdutazás és a Holdbázis nagyobb prioritással rendelkezik, mint a nemzetközi ûrállomás jövõje.
Csak gondold végig mi minden kell egy tartós Holdbázishoz. Ezt hagyományos kémiai hajtómûves ûrhajókkal áttranszportálni elég komoly tétel lenne önmagában. Egy ionhajtómûves tehervontató viszont állandóan ingázhatna a Föld és a Hold között, jelentõsen csökkentve a költségeket hosszútávon.
Csak egy egyszerû példa: a Hold-Föld pályán közlekedõ személyszállító ûrhajóknak csak az odaútra elegendõ mennyiségû üzemanyagot kellene szállítaniuk, majd a Hold körüli pályán megtankolnak az ionhajtómûves teherhajók által odavitt üzemanyagtartályból.
Bár végülis fene tudja, a légkörbe való belépés is elég veszélyes. Mindenesetre annak ellenére, hogy ma már van fenn állandó ûrállomás még mindig a régi megoldás mellett döntöttek.
Másik dolog, hogy visszafelé jövet a földkörüli pályára álláshoz több üzemanyag kell.
Ez jó ötletnek látszik, viszont mentõhajónak jól jöhet a hõpajzssal ellátott visszatérõegység. Macerás ha még földkörüli pályára kell állni ha gáz van, átzsilipelni meg ilyesmik.
Ionhajtómû túl lassú. Viszont egy sima földkörüli pályára készült újhajóval földkörüli pályán becsatlakozni egy holdhajóra, átszállni, majd szétválni, holdürhajóval el a holdig leszállás holdkomppal, vissza rá, vissza a földre, dokkolás a földkörüli ûrhajóra, átszállás visszatérés dolog jólenne. Így mivel nem lép be a légkörbe, a holdûrhajónak nem kéne magával cipelni a felszállással, és a légkörbe lépéshez szükséges dolgokat (pl hõpajzs), és mivel a holdhajó holdkomppal együtt földkörüli pályán maradna, csak egy teherûrhajó kell ami feltölti üzemanyaggal, meg ami kell, és mehetne a következõ fuvarra.
2 dolog: 1: NEXUS6 ûrvontatót írt, ami nekem teherszállítmányt jelent, ami szinte mindegy, hogy mennyi idõ alatt ér oda. 2: A Van-Allen övekben tölött részecskék vannak, amik ellen viszonylag könnyû védekezni.
-> Majdnem 14 hónap alatt ért oda. Hagyományos rakétával ez pár nap lenne.
Épp az a baj hogy az ionhajtómû lassú (pontosabban lassan gyorsít), de a hosszabb idõ alatt is kell enni meg lélegezni az ûrhajósoknak, úgyhogy ami az üzemanyagon meg van spórolva az többszörösen megjelenik az ellátmányban.
Mennyi idõ alatt is ért oda a Smart szonda? Amúgy szerintem már nem kering.
Az EU ionhajtómûves szondája már a Hold körül kering.
Az a gáz, hogy olyan mintha nem csak besegítenének, hanem mintha az egészet az akkori technikai színvonal szerint készítenék;(
Az olyan lehetõségek, mint ami a 2001. Ûrodüsszeiában is voltak, hogy a Földrõl az utasokat egy valóban olcsón, rendszeresen közlekedõ ûrrepülõgép viszi fel egy állomásra, és a Föld-Hold között monnyuk ion meghajtású ûrvontatók közlekednek, na ez még ma is csak scifi. És mintha messzebb is lennénk tõle, mint amit akkor gondoltoak róla.
sok sikert. Remélem tényleg nem a fegyverkezési verseny a fontos, hanem a tudomány.
Informatika és tudomány
