"Na most ugye számba véve az eddigi 2 katasztrófát, ami ugye a szilárd gyorsítók miatt illetve a lepotyogó szigetelõ darabok miatt következett be, ezek a katasztrófák nem történtek volna meg!"
Mindkét baleset elkerülhetõ lett volna.
A Challenger esetében egy ismert, alaposan dokumentált problémáról volt szó, pontosan tudták, hogy nem lenne szabad olyan hidegben felküldeni.
A Columbia esetén is tudtak róle, hogy megsérülhetett, de nem tudták ellenõrizni, és nem volt mentési terv ilyen esetre. Mindkettõre illett volna felkészülni, hiszen egyébként is sok dolog miatt megsérülhet az ûrsikló.
"Csak halkan jegyzem meg, hogyha ezek a leszakadó szigetelõdarabok ilyen általánosak a kilövéseknél, nem lehetséges, hogy pl. a Columbiánál szabotázs történt és nem baleset volt?"
A felszállást sokkal könnyebb szabotálni. Elég egy egy apró, utólag kimutathatatlan hiba, és szép nagy tûzgolyó lesz a gépbõl.
Egyébként a szigetelõ darab leválása és szárnynak csapódása jól látható a videókon, és a tesztek alapján az ütközés olyan sérülést okoz, ami konzisztens a baleset elõtti másodpercekben kapott adatokkal.
"A Shuttle eléggé elbaltázott kialakítása két dologból jött össze"
Kezdjük azzal, hogy a hidegháborús verseny miatt az ûrbe jutáshoz a leggyorsabban kifejleszthetõ technológiából indultak ki, az ICBM-ekbõl. He nem lett volna a verseny, akkor a lassabb, de minden más szempontból elõnyösebb úton haladtak volna tovább, és a SpaceShipOne-hoz hasonló rendszert fejlesztettek volna ki (lásd X-15).
Felszállás közben minimális a hõterhelés. Csak nézd a nagy üzemanyagtartályt, az az orbitális sebesség eléréséig az ûrrepülõn van. Annak nincs semmi hõvédelme, a rajta lévõ szigetelõhab más célt szolgál.
Szerintem el kellene olvasnod azokat a neten fellelhetõ cikkeket, amiket a felszállás és a megsemmisülés között adtak ki.
Foglalkoztak a problémával, még a hadsereg segítségét is kérték (radar) a vizsgálathoz, de nem tudták bizonyítani a sérülést. De az ellenkezõjét sem. Végeztek szimulációkat, de csak utólag derült ki, hogy a szoftver pontatlanul számolt... Ûrsétára alkalmas szkafander nem volt a fedélzeten (mivel nem is terveztek ûrsétát), tehát maguk az ûrhajósok sem tudták megvizsgálni a gépet. Kockáztattak, vesztettek.
De az is lehet hogy a "bennfentesek" tudtak a sérülésrõl... De hiába tudták, nem tudtak volna semmit tenni!!! Miért???
Olyan pályán keringett, amirõl nem tudott volna átmenni az ISS pályájára (az OMS hajtómûvek számára nincs annyi üzemanyag, hogy a pálya szögét jelentõs mértékben módosítsák). De ha ez lehetséges lett volna, a Columbián akkor sem volt (soha) dokkolószerkezet. Tehát kb. 1-2 hetet tudtak volna ott maradni, elõbb-utóbb elfogy az oxigén, a víz és az élelem, elogy az üzemagyagcellákat tápláló oxigén és hidrogén (áram és ezzel együtt irányítás és kommunikációs kapcsolat nélkül maradnak). Ennyi idõ viszont kevés arra, hogy másik ûrrepülõvel értük menjenek... Egy nem tervezett indításhoz rohamtempóban is több mint egy hónap kell...
" a hõterhelés (nemtudom mekkora, de van) további károkat okozhatott, a sérült részen beáramló hõ miatt. "
Majdnem két nagyságrendi különbség van a fellövésnél és a légkörbe lépésnél tapasztalható hõterhelés között. Szóval van vmi konkrét adatod, vagy csak találgatsz?
"Errõl a sérülésrõl pedig tudtak a NASA nál"
Azt tudták, hogy vmi nekicsapódott a szárnynak. Sérülésrõl nem tudtak.
"Hogyhogy a felszállás miatt lett súlyosabb? A felszállás során keletkezett a sérülés. Ha pedig nem tudtak róla, akkor ugyan mit tehettek volna?"
Arra gondoltam, hogy ha a leszakadó darabka megsértette a szigetelést akkor ezután a hõterhelés (nemtudom mekkora, de van) további károkat okozhatott, a sérült részen beáramló hõ miatt. Errõl a sérülésrõl pedig tudtak a NASA nál, mégsem tartották annyira komolynak, hogy bármit tettek volna, és nyugodtan megkezdték a viszatérést a földre. Mi olyan érthetetlen ezen?
"1. Felszálláskor is nagy a hõterhelés tehát ki sem juthatott volna az ûrbe."
Ugyan mekkora is az a hõtermelés? Nyilván konkrét számaid is vannak, nem csak tippelgetsz, ugye?
"2. Ha ki is jut az ûrbe, de az amúgy is súlyos sérülés még súlyosabb lett a felszállás miatt, akkor annyira még a NASA-nál sem hülyék, hogy nagy nyugodtan megkezdik a visszatérést, lesz ami lesz alapon. "
Hogyhogy a felszállás miatt lett súlyosabb? A felszállás során keletkezett a sérülés. Ha pedig nem tudtak róla, akkor ugyan mit tehettek volna?
"Ezekbõl a dolgokból arra lehet következtetni, hogy nem volt semmilyen probléma a géppel felszálláskor ami ilyen balesetet okozhatott volna, és ezt a NASA nál is tudták."
Pontosan, felszálláskor nem volt baj. Közben keletkezett. Nehéz megértened?
A hivatalos verzió szerint a NASA nál végtelenül felelõtlenek és ostobák voltak (lehetséges), az én verzióm szerint pedig nem tehettek semmirõl mert visszatéréskor merénylet történt. Ez sem valószínûtlenebb dolog figyelembe véve a körülményeket.
1. Felszálláskor is nagy a hõterhelés tehát ki sem juthatott volna az ûrbe.
2. Ha ki is jut az ûrbe, de az amúgy is súlyos sérülés még súlyosabb lett a felszállás miatt, akkor annyira még a NASA-nál sem hülyék, hogy nagy nyugodtan megkezdik a visszatérést, lesz ami lesz alapon.
Ezekbõl a dolgokból arra lehet következtetni, hogy nem volt semmilyen probléma a géppel felszálláskor ami ilyen balesetet okozhatott volna, és ezt a NASA nál is tudták.
Csak abból 4db.-ot használt a Buran felemeléséhez.(más terhekhez volt 2 és 6 db.-al tervezett változat is) Azok kb. akkora méretûek, mint az SRB-k. Tehát összesen kétszer akkora méret.
"Nagyobb lenne." Hát az Energia rendszer folyékony hajtóanyagú rakétái nem nagyobbak, egyébként ezeket a rakétákat használják a Zenit rakétákon is elsõ fokozatként.
Semmi, ugyanis olyan ritka a légkör, hogy nem tudja annyira lelassítani a darabot az ûrrepülõhöz képest, hogy kárt okozzon. Felszállásnál még sûrû, ha leválik szinte rögtön megáll a levegõben, de a sikló az megy tovább :)
Ugyan ezen a szájton van egy késõbbi oldal, ami azzal foglalkozik, hogy milyen pénzügyi megfontolások vezettek az ürrepülõgép végsõ koncepciójának elfogadásához.
A Shuttle eléggé elbaltázott kialakítása két dologból jött össze:
- Ragaszkodtak egy olyan koncepcióhoz, ami szerint nagy tömegû és méretû eszközök szállítása mellett, jelentõs személyzet szállítására is alkalmassá tette az orbitert. Ami méreteiben hatalmassá tette azt, miközben ezt a 2 eltérõ feladatkört lehet, hogy olcsóbb és célszerûbb lett volna 2 különbözõ jármûvel megoldani. 2 eszköz kifejlesztésére viszont a politika nem biztos hogy adott volna pénzt.
- A lehetséges megoldások közül nem a legolcsóbban üzemeltethetõt, hanem a legolcsóbban megépíthetõt választották.
A két szempont priorizálása egy bonyolult veszélyes és drága berendezést eredményezett, ami a NASA jelentõs forrásait emészti fel.
Nagyobb lenne. Csak gondold el hogy a nagy tartályból táplálkozó 3 SSME (fõhajtómû) az össz tolóerõnek 17,5% adja. A többit a két SRB.
A teljes STS rendszer tömege és tolóereje közel áll a Saturn-5 rakétáéhoz. Az folyékony hajtóanyaggal ment. Az elsõ fokozatnál 10m átmérõ, 110m magasság, ehhez képest az STS rendszer "apró" méretû...
Nem lenne semmi baj a szilárd hajtóanyaggal, csak más konstrukciójú rakéta kellene. Ha egy darabból állna, akkor a Challenger ma is repülne (hasonló átégés elõtte és utána is volt több esetben is, csak az nem érintette a nagy hajtóanyag tartályt)... Viszont egy darabban nem tudják a szállítását megoldani, na meg költséges lenne újat fejleszteni...
De ugyanúgy költséges lenne folyékony hajtóanyagú hajtómûvet fejleszteni. Csak azt nézd meg, hogy az utóbbi 25 évben az amerikaiak nem igazán fejlesztettek olyat, hanem többségében a Pratt & Whitney által, orosz licensz alapján gyártott hajtómûveket használnak... A fejlesztés alatt álló Ares I rakétájuk (a szintén feljeszés alatt álló Orion személyszállító ûrhajó hordozója) elsõ fokozata tisztán szilárd hajtóanyagú lesz...
Szerintem ez azért jóval fejlettebb lett volna. Bár ez csak 3 tonna hasznos terhet vihetett volna 10 + 2 ember mellett.
Persze szerintem 10-20 tonnás cuccosokat (ami az Shuttle max terhelése) valszeg végül is olcsóbb rakétával fellõni, mint az ürsiklót használni hozzájuk.
Persze ha tovább lapozol a belinkelt szájton, akkor találsz még érdekes dolgokat (pl a nexus nevû egylépcsõs újrafelhasználható óriás hordozó eszközt, ami majd 1000t-át lenne képes felvinni!);)))
Egy kérdés? ha a szilárd rakéta helyett folyékonyt használnának,akkor milyen nagy lenne a rakéta? ugyan olyan lenne mint most? (nagyságra és szélességre)
Végül is jó ötlet, csak mondjuk az orról leszakadó védõhab meg esetleg szétverné a szárnyakat. Ha nem induláskor akkor visszatéréskor;)))
Ha egy 70 dekás cuccos 2X hangsebességnél elintézte a Columbiát, akkor képzelem mi lenne, amikor kb 8Km/s-el a légkörbe lép!
Meg aztán szerintem "fillérekbõl" kijönne egy ilyen olvadós hab borítás a kritikus részeken. Lehet, nem lenne túl szép utána a sikló (hacsak le nem ég teljesen párezer fokon), de a biztonság csak fontosabb.
"majd leszállásnál(!) az emiatti sérülés okozta a felrobbanást egyáltalán nem meggyõzõ"
1. Nem robbant fel.
2. Miért, szerinted ha nem a leszállásnál, akkor hol kellett volna elõjönnie a pajzs hibájának?
3. Logikus gondolkozással hogy állsz?
Mivel a Columbián utazott az elsõ zsidó ûrhajós, asszem teljesen jogos a feltételezés is, legalább elméleti szintjén.
Ehhez tegyük hozzá, hogy pillanatokon belül kiadták, hogy nem szabotázs történt még a bizottság végleges jelentése elött. (Pedig akkoriban ugye marhára be volt sózva mindenki, még a maszületett barnabõrû csecsemõket is hónapokig csekkolták.)
Na most ugye ehhez képest éppen akkor tervezték megtámadni Irakot olyan indokokkal, amelyek közül egyik sem bizonyult igaznak.
Ha a "baleset" okairól szóló jelentés politikai nyomásra született és látjuk hogy ehhez képest szinte semmit sem tettek a feltárt okok megszüntetésére, akkor annak volt is indoka. Pl hogy ne mutatkozzon még sebezhetõbbnek az ország, vagy ne terelje el az esemény a figyelmet Irakról, hiszen valszeg ezt sem Szaddamék csinálták.
"Végül is elmondható, hogy azokból a tényezõkbõl, amiket a Columbia bizottság feltárt nem sokat sikerült megszûntetni. "
Talán mert nemis akarták megszüntetni mert tudják, hogy nem azok okozhatták a balesetet.
Lehetséges, hogy balszerencsék sorozta okozta valóban a balesetet, nem tagadom. Azonban számomra az a magyarázat, hogy egy szigetelõ darabnak a leszakadása, majd leszállásnál(!) az emiatti sérülés okozta a felrobbanást egyáltalán nem meggyõzõ. Ugyanolyan lehetségesnek tartom a szabotázst a katasztrófa magyarázatára.
Rendszeresen szakadnak le, de legtöbb esetben nem találja el az ûrsiklót. Ha mégis eltalálja, akkor sem mindegy hogy valahol súrolja, vagy szembõl ütközik valamely részével. Szembõl ütközni egyedül a szárny belépõélével tud (az áll olyan szögben), ott tud nagyon súlyos sérülést okozni. Ráadásul az egyik olyan pont, amelynek a legnagyobb hõtehelést kell elviselni.
Csak halkan jegyzem meg, hogyha ezek a leszakadó szigetelõdarabok ilyen általánosak a kilövéseknél, nem lehetséges, hogy pl. a Columbiánál szabotázs történt és nem baleset volt? Legalábbis mint lehetõséget nem kéne elvetni.
Khmm, mindenki ezekrõl a barázdákról beszél, de mi is okozta õket: "A mérnökök szerint egy jégdarab a becsapódáskor megrongálta a csempét, a csempe darabjai pedig megkarcolták a mögötte lévõ csempéket" - Tehát egy csempe összetörött v. letörtek belõle darabok... Ez nem fontosabb sérülés kicsit, mint pár karcolás?
Azért elég gáz. hogy egy ilyen 100 tonnás dögöt egy ilyen karcolás esetleg kicsinálhat.
"Az összekapcsolódás elõtt az ûrállomás legénysége által készített felvételeken az Endeavour hõpajzsának egyik csempéjén 19 négyzetcentiméteres barázda látható. A mérnökök szerint egy jégdarab a becsapódáskor megrongálta a csempét, a csempe darabjai pedig megkarcolták a mögötte lévõ csempéket - mondta Shannon"
Elötte is mindíg megsérült, csak lexarták, merhogy bírja az!
Lehetne, lehetett volna egy olyan hordozót csinálni ami teljesen áramvonalas és nem szilárd hajtóanyagú, hanem mondjuk kerozines, vagy hidrogénes mint a fõ hajtómûvek. De ez drágább megoldás lett volna.
Na most ugye számba véve az eddigi 2 katasztrófát, ami ugye a szilárd gyorsítók miatt illetve a lepotyogó szigetelõ darabok miatt következett be, ezek a katasztrófák nem történtek volna meg!
Miért nem tudják úgy megcsinálni a tartály hogy ne essen le rólla semmi? amióta újra megy sikló mindíg megsérült
Hopp ja kicsi hiba, mert akkor inkább ledobja a szilárd hajtóanyagú rakékákat :)
Ûrreplülõs cikkeknél meg inkább m/s-t kéne használni a sebesség leírására.
"A kilövés után 1 perccel és 4 másodperccel 46.400 méteres magasságban, 5850 km/h sebességnél az ûrsikló beindította szilárd hajtóanyaggal mûködõ hajtómûveit, hogy folytassa kapaszkodását a világûr felé."
Hopp egy kis hiba, ez így azért ugye nem teljesen pontos;)
Elég dúrva, hogy az ûrsiklónál úgy kell végig izgulni mindent repülést, mint az elsõ holdraszállást.
Informatika és tudomány
