A fizikusok szerint kell, mert hogy klasszikus fizikával elég nehezen magyarázható többek között az, mekkora áramokat tud átereszteni magán, vagy hogy jönnek össze neki félvezetõkre hajazó tulajdonságok, vastagságtól függõen, és más efféle.
Apropó, szertinted a félvezetõkhöz sem kell kvantummechanika? Neked az alagúthatásra is van klasszikus fizikai megfejtésed? :)
Most már azt is leírhatnád, miért kívánod a pokolba a nanocsöveket? :) Talán mert egyes tulajdonságaik magyarázatához kvantummechanika kell, amit szintén a pokolba kívánsz (mert sérti a klasszikus fizikán alapuló világképedet)?
Hmm, talán a légypiszoknak tûnõ apróbetûs részben írták, hogy ez az egész fejlesztés eleve egy tök hülyeség, kár volt belekezdeni, mert úgysem lesz belõle soha semmi? :P
Ilyen alapon a tantálkodik is bármikor rövidre záródhatnának, de nemigen teszik. Ha a negatív fegyverzet és a nanocsöves papír közé tesznek egy üres papírréteget (az egész elektrolitos persze), akkor nem nagyon következhet be rövidzár. Ha meg néhány csõ összeér, max. picit csökken a kapacitás.
"Kisebb mennyiségben készítenek bipoláris kondenzátorokat is oly módon, hogy mindkét fegyverzetet oxidréteggel vonják be. Hátránya, hogy az elérhetõ kapacitás így megfelelzõdik." link (1.1.2)
"Továbbá vannak korszerû bipoláris, az elektrolitikus kondenzátorokhoz hasonló, nagykapacitású kondenzátorok is, amik bizonyos feltételek mellett már a váltakozó feszültséget is képesek tartósan elviselni."link
És ezt hogy? A papírhoz hozzáragasztják az érintkezõt? Az elektrolittól lucskos papír könnyen szakadhat, illetve a benne lévõ nanocsövek elmozdulhatnak, és rövidre zárhatják az egészet. Marhaság az egész.
"Nos, vannak bipoláris elektrolit-kondenzátorok is." - persze. Van egy pozitív, és egy negatív lába. Olyannal viszont elkóknál nem találkoztam, hogy mindegy lenne, hogy melyik láb a pozitív, vagy a negatív. Link esetleg?
Hejj akkor ez véletlenül nem kondenzátorféleség? :D 2 db fegyverzet meg közte a papír. Nagy találmány! Miniatûr kondenzûtor!
Csatlakoznék. (ha már így szóba jött :)) Mellettem egy 470uF-os szállt el annak hatására, hogy egy elõtte lévõ dióda megadta magát, aztán annyira nem tetszett a neki, hogy váltót kap. Akkorát robbant az arcom mellett fél méterre... 3m-es környezetben mindent fehér füst borított. De ami a legdúrvább, hogy a közepébõl kirepült egy kb 3centis "rúd". Nem tudom mi szerepe lehetett, talán fegyverzet, de ha az szemen talál...
(Ha viszont nem bipoláris, akkor vélhetõen a sima elkókhoz hasonlóan a nanocsövekhez csatlakozó vezetõ lesz a pozitív, és maga a "papír" a nagatív oldal.)
Az elektrolitot tartalmazó kondiknak igenis van kitüntetett polaritásuk. Volt szerencsém annak idején megtapasztalni, amikor egy balf@sz fordítva kötötte be, hogy egy 200000 microFarados elkó mekkorát tud robbanni. Kb. akkorát szól, mint egy kézigránát, és 20 méteres körzetben minden tiszta szutyok lett. Tehát - mivel az aksi is elektrolitot tartalmaz -, nem mindegy, hogy hogyan kötik be. Egy ilyen cikknek illett volna bemutatni a használatot is, amibe a töltés is beletartozik, a tippelgetést meg hagyjuk meg a totó-lottó szerencselovagoknak.
Valami olyasmit írtak, hogy a nanocsövek kicsit "kilógnak" a papírból - gondolom, oda tudnak csatlakoztatni valahogy egy-egy nagy "sarkot". És mint ahogy bizonyos kondenzátoroknak sincs kitüntetett pozitív vagy negatív sarka, talán ennek sem lesz, azaz egyszerûen az lesz a pozitív, amire a töltéskor a táp pozitív oldalát kötik, és viszont. De az is lehet, hogy pl. vastagabb nanocsövek lesznek az egyik oldalon, és ez határozza meg a pozitív vagy negatív oldalt (ti. a nanocsövek külsõ-belsõ átmérõje erõsen kihat a tulajdonságaikra).
"Szal a töltés úgy történik, hogy áramot vezetnek bele. :)" - és azt hol? Nanovezetékeken? Ismereteim szerint egy aksinak van egy pozitív és egy negatív sarka. Nos ez hol található?
Azt írják, akár kondenzátornak is használható. Az meg érdekes lenne, ha csak kisütni lehetne. :P Szal a töltés úgy történik, hogy áramot vezetnek bele. :)
Szerintem a 3. ÉVEZRED címû havilap szerkesztõitõl vesznek mostanában különórákat az SG-sek. Ott vannak "nagyot mondok, megveszed az újságot, de a cikknek köze nincs a címhez"-ek.
Amúgy ez a cucc jó lesz 10 év múlva az E-újságokban mint akksi. Beleborzongok hogy egyszer talán az Aranysasban mózgóképeket láthatunk a gépekrõl. :D
-> "The nanotubes act as electrodes and allow the storage devices to conduct electricity."
"Másrészt - ha már lithiumot és alumíniumot is felhasználnak, akkor hogyan marad hajlítható?" Itt meg egy félreértelmezéssel van dolgunk - eredeti szöveg: "The device, engineered to function as both a lithium-ion battery and a supercapacitor, can provide the long, steady power output comparable to a conventional battery, as well as a supercapacitor’s quick burst of high energy." Szal nem tesznek bele semmit, hanem arról van szó, hogy úgy is funkcionálhat, mint... :)
Hát nem tom...kicsi bizarr...Casimir-effektuso alapuló ketyerét nem lehet készíteni? Még csak tölteni sem kéne, bár x idõ után ki lehetne vágni a szemétbe mikor a felületek összeérnek.
Aztán majd pár év múlva betérünk a papír-írószerbe és azt mondjuk: 10 cm2 akkumlátort kérek. Erre levesznek a polcról egy olyan hengert mint amin most a ruha anyagokat tárolják és levágják belõle. :DDD
A cikk címe meg egyenesen a bulvársajtót is igyekszik alulmúlni, hiszen maga a papír semmilyen energiatárolási funkciót nem valósít meg. Ilyen alapon használhattak volna rétestésztát is. Vagy ezt majd a következõ cikkben sütik el?
Nem világos, hogy mi is a nanöcsövek szerepe. Másrészt - ha már lithiumot és alumíniumot is felhasználnak, akkor hogyan marad hajlítható? Eléggé zagyva ez a cikk.
-75 Celsiustol képes mûködni.
V nem az energia mérték egysége.
A benzin meg 1000C fölött ég a belsõégésû motorokban. Akkor most 1000 fok fölött autókázol?