" Annyit tudtak csinálni, hogy a vezérlõ elektronika mindig máshová ír, így eloszlik a "terhelés". "
- az SSD nemcsak az adatokat írja máshová, de pl a filerendszert tartalmazó részeket, a boot sectort is áthelyezi. egy fat esetén ha csak mindig máshova írna, akkor is bemondaná az unalmast, mivel minden új cluster után szépen feljegyzi a fat táblába, hogy ugyan hova is írt. és igazándiból ettõl halnak meg a sima usb dugók is. SSD-re ezért jobb pl ntfs, vagy az i-node-os ext filerendszer, mivel fa-struktúra szerûen tárol és nem ugyanott izzasztja a filerendszert. na, csak ezért mondtam, hogy félelmetes. de egy 3 napos cikkben ne kezdjünk már el flamelni:)
jaja, meg lett említve kb olyan szinten, hogy itt hallottam, meg kb virágnyelven. a wiki-n szépen le van írva és nagyon találó tesztek vannak a kapcsolódó linkekben. legalábbis 2 hónapja még jók voltak. ezért gondoltam, hogy a virágnyelv helyett egy konkrét linket szúrok be. az a megfogalmazás, hogy mindig máshova ír így elolszlik a terhelés elég kezdetleges szerintem. a lényeg, hogy nemcsak máshova ír, de egy rég használt adatot egy gyakrabban használt cellába másolhat (mivel feltételezi, hogy ezután is ritkén lesz használva), majd a felszabaduló ritkán használt blokkokat szabadnak nyilvánítja és lehet oda írni. tehát ez nem egy "szükségmegoldás" hanem egy nagyon korrektül kitalált élettartam hosszabbító eljárás.
félelmetes. mindenki azt találgatja meddig élne egy flash meghajtó, de senki nem olvas vele kapcsolatban cikkeket. ha csak egy szimpla usb pendrivera telepítenénk rendszert, az kb 3-4 óra alatt megadná magát, mert tönkremegy a filekezelés miatt. egy SSD más tészta, mivel hardveres wear leveling, azaz terhelés elosztás van megvalósítva rajta. ez annyit jelent, hogy számon tartja, hogy mely blokkkat használta már régen és azokra ír, amik a legkevésbé használtak. ha történetesen adat van ott, akkor az adatot önkényesen áthelyezi. ezért például felesleges lenne SSD meghajtót töredezettségmentesíteni, mert csak az életciklusát rövidíti vele az ember, az adatok ugyanúgy szerteszét lennének szórva. így ha rendszerparticiónak használt ssd is simén kibírná 5-6 évig.
Jó lessz ez! Csak logikussan. Ezen lesz a rendszer, meg azok a progik, melyeknek fontos a gyors hozzáférés, pl gammák, a többi meg a hagyományos HDD-ken. Aki csak flash-ban gondolkodik, az max netezni fog, vagy dúsgazdag, mert mikor lesz TB kapacitású flash?
Mármint mi lehet mi? A PRAM? Számtalan helyen le van írva. ;)
azt tutira veszem, hogy javulni fog az élettartama a flash-meghajtóknak, azt is tutira veszem hogy azok már télleg nem flas-ek lesznek, de megszokásbol annak fogják hívni õket...
JAV: Mi van ha a "kekvillam"
Ez a fajl cache-eles nem uzembiztos. Mi van "kekvillam" beut?
Nem tudom, de az Intel Classmate PC-jén XP is lehet, s ott is flashmemória szolgál háttértárul. Vagy nem irogat olyan sûrûn az a Windows a háttértárra, vagy a flash strapabíróbb, mint a mostaniak (vagy elég hamar elhullik egy gép).
Igen, tudom, de szerinted aki írni sem tud, ilyet fog telepíteni, vagy egyszerûen feldob egy Windowst? ;) Apropó, Windowst is meg lehet így oldani, tehát hogy minden írt file a ramban legyen? Pl. a registry is, amit állandóan baszkurál?
Egy másik topikban meg valaki linkelt egy tesztet, amiben elõször Windowst, majd Linuxot telepítettek és futtattak egy Flash Ped Drive-ról, és Windowsnál valami 1 nap múlva, Linuxnál meg valami 2 nap múlva kimúlt szegény... Mondjuk itt nincs írás-elosztás, amirõl beszéltem, mint a fejlettebb Flash alapú SSD-knél.
Részlet az alább linkelt SSD-s oldalról:
"Disadvantages Flash based SSDs also have several disadvantages: [...] Limited write cycles. Typical Flash storage will typically wear out after 100,000-300,000 write cycles, while high endurance Flash storage is often marketed with endurance of 1-5 million write cycles (many log files, file allocation tables, and other commonly used parts of the file system exceed this over the lifetime of a computer). Special file systems or firmware designs can mitigate this problem by spreading writes over the entire device, rather than rewriting files in place."
Már bocs, de ez hülyeség. A Flash memória sajátossága, hogy korlátozott az írási ciklusok száma, ez nem lehet csak úgy "megoldani", mert az már nem Flash, hanem valami más. Annyit tudtak csinálni, hogy a vezérlõ elektronika mindig máshová ír, így eloszlik a "terhelés". De ez is csak szükségmegoldás, és nincs is mindenhol alkalmazva. A szóban forgó SSD-ken (Solid State Drive) ott van ez, az egyszerû Flash "dugókon" nincs.
Én ebben egyátalán nem vagyok biztos. A hírben szereplõk alapján még mindig nem tünik úgy, hogy a flash valaha is utoléri a mágneses elven mûködõ HDD-t. A kapacitás meg soha nem elegendõ. A két technológia fejleszthetõsége idõben hasonlóra tehetõ. Úgyhogy amíg lesznek elõnyei a hagyományos HDD-nek, addig fenn is fog maradni, bár nyilván visszább fog szorulni.
Én csak annyit tennék hozzá hogy valamikor a számítógép egy az egybe mechaikus volt, létezett már Neumann elven müködõ számítógép elekro-mechanikus RAM-al, az elsõ tv-k is részben mechanikusak voltak, de ezek mind kihaltak, elõbb utóbb kihal a mechanikus Hard disk is.
igen tönkremegy, de ha jól telepítessz rá oprendszert, akkor nem ír rá minden alkalommal, csak ha te mondod neki. nekem így volt fenn 256 megás , és 800 megás linux USB-n még mindíg mûködik, és netezel, zenéthallgatsz, videótnézel, és nem ír az USB-re. elég jól használható.
Az én szutyomnak lassu serial flash -e van (4Mb) ezért és 64Mb SD Ramja SD-CARD foglalata, USB(1 host 2.0) -n komolyabb block device ok kerülhetnek rá. Executute in place flashen szóba se jöhetett :(, túl lassú lett volna.
"Nem hiába írják, hogy érdemes több tíz gigányit adni a "C: meghajtónak"." Ha a rendszervisszaállítás, és az internet explorer cache által használt értékeket normálisra állítod, illetve a TEMP mappá(ka)t évente 1x törlöd, semmi sem indokolja a több 10 gigát, még a visztánál sem.
Egyébként meg szerintem a flashmeghajtók virtuális memória tiltása mellett elég sokáig mennének szerintem. Az is f@szság, hogy minél nagyobb a fizikai memória annál több virtuális kell. Minek? Le köll tiltani a vérbe, rakni dupla RAM-ot és kész.
Azért nem adnának Pistához pl. egy 8gigás flash meghajtót (habár gyors lenne, továbbá readyboost meg nemtommilyen marketingnevek még), mert arra ha még telepíteni is akarnál, ott halna szét az egész rendszered. Nem hiába írják, hogy érdemes több tíz gigányit adni a "C: meghajtónak". (Talán 40G? Nem emlékszem, meg lusta is vok megkeresni.)
Régóta mondogatják már ezt, de nem tom volna-e értelme átállni. Nem mintha a flash memóriák kapacitásának elméleti határa nagyobb volna mint a hagyományos vinyóké. Ugyanazok a korlátok vonatkoznak a flash memóriákra is, mint a procikra.
Talán azért, mert a PC-k hardverkonfigurációja nem egyforma...
PocketPC-n megoldható, de máshol... Max nagy OEM-eknek érné meg, akik rengeteget adnak el tökegyforma konfigokból. De még ott is gondot okozna a bõvíthetõség.
Különben is. Eddig túl drága volt a 8 giga flash memória, a Vista viszont már nem fér el rajta. :D
Nem is értem, miért nem árul a mikroszoft 8GB-s flashre telepített ( beégetett) windózt? Mellé D -nek meg lehetne hagyományos winyót telepíteni... Ahogy példul a Pocket PCken is .
Én kiszámoltam hogyha Linux tömörítve kerül fel flashre, és boorolás után a ramba töltõdve fut akkor sokkal tovább jó. És egy olyat is kiszámoltam, ha gyorsan olvas a flash akkor executable in place -el már megint nem kell írni rá, és ráadásul kevesebb RAM is elég.
Egyszer regen epitettunk egy beagyazott rendszert, ahol a root fs (C: itt nincs, ez linux) flash-re kerult. Akkor kiszamoltuk, az irasi ciklusok szama kb. 20 evre eleg, pedig akkor meg kevesebbet tudtak a flash memoriak ilyen teren.