Nem közvetlenül de, igen, javít a helyzeten ez is. Eléggé nevetséges, hogy az érintõképernyõk és szekennerek, vonalkódleolvasók, miegymás korában kézzel kell beütögetnem a beteg TAJ számát, a BNO kódot( ez jelzi milyen betegségre írták fel a gyógyszert). Odáig már eljutottunk, hogy a gyógyszerek nagy részén van vonalkód (a Plavixon most sincs, a gyártó szégyellheti magát) és a vényszámot is vonalkód alapján be tudjuk olvasni. Azért kell annyit várni a patikában mert ez mind be kell adminisztrálni, receptenként! Patikai szoftver csapnivalóan buta, még az is amelyik szép grafikus felületû, tervezésénél nem sok gyógyszerészt kérdeztek meg, hogyan is lenne célszerû. A közgyógy igazolványszámok ellenõrzésérõl nem is beszélve. Még mielõtt valaki beszólna, hogy a keresetért dolgozzak meg és mit rinyálok azért mert pár számot be kell ütnöm, nem probléma, szívesen elvagyok így is, csak a beteg miatt mondtam fentieket. Ennek megfelelõen persze macera végigvárni a hosszú sort, és sok beteg dühös. Érthetõen. Tehát ha nem csilli-villi kormányzati negyed épülne és 800 milláért vásárolna reklámfelületet a kormány, hanem erre (is) költene, lehet nem a bolgároknak lenne elõször elektronikus betegkártyájuk akár csak tesztüzemben is. De most nagyon demagóg voltam.
Informatika és tudomány
