De ha nagyon nem tetszik amiket javasoltam akkor ki lehet tûzni egy egy hónapos határidõt annak a projektnek az összeállításra, ami alapján aztán ki-ki elkezdi kikalapálni önmagát.
Tûz ki célokat, rendelj mellé határidõket és helyezz magadra nyomást.
Az elsõ idõszak a téged próbáló idõ (ez lehet akár 3 év is), amikor megkísért az ördög, mert ez az az idõszak amikor látszólag nem érsz el semmit. Az emberek 99% itt fel is adja. Ezért nem lesznek soha sikeresek.
Ha nem adod fel akkor szépen lassan jönnek a sikerek. Elõször csak aprók, és aztán nagyobbak, és nagyobbak, és még nagyobbak.
És ez szól DJ Skyline-nak is.
Lehet hogy nem az az übermegoldás amit írtam. De ameddig nincs más, addig, azzal kell dolgozni ami van.
alapvetõ hibám hogy lusta vagyok és várom a sültgalambot a nehezebb dolgok terén. valami ilyesmi lehet a lányok terén is, majd egyszer talán valamikor valaki megszán és lesz valami címen mûvelem a dolgot. :D érdekes hogy feltudom ismerni a hibát, de a rajta való javításig nem jutok el.
mekkora arc vagy respekt! nekem is hasonló a hozzáállásom mindenhez, csak én lusta vagyok elkezdeni cselekedni. Erre nem tudsz valamit tanácsolni? :S Úgy érezném, mintha kellene valami nagy lökés az életemben, valami óriási negatív dolog, hogy utána cselekvésre bírjam magam :S
mit nem adnék ha nem börtöntöltelék, nálam 13-14 évvel, alig ismerem tesóm lenne hanem mindennap együtt élhetnénk és az sem érdekelne milyen nemû csak lenne és sokkal nyitottabb lehettem volna ha ezt az élettõl megkapom az a gond h engem az SG-ig a netes életig kevesen bíztattak bekell hoznom a lemaradást igyekszem...na mind1 engem hagyjunk:D:D meséljetek
Oké, lehet de ebben mégsem lehetsz 100%ban biztos. Mindig ott marad az aggasztó 10-1% ami ha mégis igaz... akkor hatalmas szopás. És sokkal nagyob szopás lesz mint a mostani.
Az élet értelme, hogy az ember különb emberként haljon meg mint ahogy született.
na látod akkor belül nincsen akkora gond... nem értem próbáld meg õket értékelni mármint akik szeretnek ezen az úton haladj tovább.. vkinek csak megfogadod a tanácsát egyszer, de tényleg beszélgess a családoddal mégha lusta is vagy próbálj meg a tesóddal programot csinálni...
Nem hiszek a halál utáni életben, sõt Istenben se, illetve semmiylen felsõbb erõben se. A halál után tudat nélküli végtelen és mély sötétség van, szerintem.
nem tudom, ilyen vagyok. mindíg is szerettem a dolgok egyszerûbb, könnyebb útját választani. bevállalni a suliban a karót, majd valamikor elkezdek tanulni címen, miegymás
Lépj be valamelyik szektába, pl. a szcientológusokhoz...na ott beléd nevelik, hogy boldog legyél, és amilyen erõs személyiség vagy, majd jól el is hiszed :)
ne szenvedj csak ne érezz semmi... próbálj meg csak mind1 mind1 alapon élni ugy hogy nem teszel kárt magadban kb nekem most ilyen az életben én csak a családommal foglalkozom de jut eszembe...->milyen viszonyba vagy az õsökkel? van tesod? ez is alapja lehet egy ember önbizalmának a család!!!
összesen annyi a probléma (ami most nem függ össze a leány kereséssel), hogy világ életemben utáltam olvasni, és táncolni. a kötelezõket is úgy olvastam ki (már amelyiket) hogy már az asztalt rágtam. a táncolás meg a másik, már általánosban menekültem a kis osztálybulikon a tánc elõl.
Esetleg csinálj végig egy társastánc tanfolyamot (salsa, cha-cha-cha, keringõ stb). Nembaj ha úgy érzed most, hogy totál csõd vagy hozzá. Én is úgy éreztem. Ahogy haladsz elõre egyre ügyesebb (jártasabb) leszel és ezáltal az önbizalmad is nõni fog. És azt tartsd szem elõtt, hogy sikerül, még ha más hangok mást is sugallnának.
Nem baj. Csak csináld. Jobb ha párszor pofára esel mintha az egész életedben a pofára eséstõl rettegsz. Eljutsz majd arra a szintre is amikor majd jót nevetsz magadon mikor pofára esel. Szóval itt is szépen kell elõre haladni. Majd levonod, hogy mely módszerek nem vezetnek megoldásra. Én is így csinálom. (Mondom: hatalmasakat égtem be én is)
Jókor volt jó helyen. Én hiába lennék mesterszakács és lenne egy éttermem itt magyarországon, biztosan nem tudnám étteremlánccá kinõni magam, mert nincs rá igény.
az az érdekes, hogy csak ebben a témában nem vagyok eléggé kitartó. ott volt a jogsi (jó még nincs meg, de a nehezén túl vagyok). forgalmi gyakorlások elsõ napja után fostam nagyon, mert bekerültem a mélyvízbe, másnap félve ültem az autóba :| de ahogy haladtam szépen elõre, ezek a problémák eltûntek, és az utolsó napokon meg már vártam hogy autóba üljek. valamiért ez a kitartás nincs meg a nõ témában. valamiért nagyon hamar feladom
Inkább elmenekülök és leszarom, hogy mit gondolnak rólam az emberek, úgyse érek semmit, nem vagyok hasznos tagja a társadalomnak. Ahogy az állatvilágban is: a seljestes egyedek elpusztulnak, csak az erõsek élik túl.
Figyu Neo: egyszer volt egy ismerõsöm akinek azt mondták hogy a gyávák ölik meg magukat erre megölte magát mondván h nem gyáva. A megoldásra kell koncentrálni, nem a menekülésre.
Igen, és a legrosszabb a dologban, hogy õ ezt nem is gondolja így. Csak az ember tudat alatt állandóan ezt akarja leolvasni a csajokról, mindenrõl. És itt rontja el.
Ezzel én is így voltam.
Zenélés közben is mindig azt kerestem, hogy az emberek miként utálnak, néznek le engem. Ezért a produkcióm olyan is lett... De aztán sikerült változtatnom magamon.
az idézetre reagálva. én is hasonló képp rontom el mindíg, nem adom meg az esélyt sem arra, hogy ismerkedjek egy lánnyal. mindíg elintézem magamban egy "úgyse" vagy "leszarna" dologgal és így ennyiben kimerül.
õõm Neo, biztos vagyok benne hogy jó ember vagy sztem te is érzed:))) csak nem ismerted fel magadban... de a lényeg nem kell senkivel haverkodnod ha nem akarsz, nem kell csajozni avval ráérsz, csak egyetlen dolgot tegyél->végezd el a sulit:) aztán csak minimális erõt véve végezd el az egyetemet vagy mit:D aztán lesz munkád feltéve ha:( ebben kell csak bíznod a többit szard le...nem kell senkinek megfelelned csak élj meg vmibõl annyit mondok... nem kell boldognak lenned csak vhogy éld le az életed ugy hogy legalább nem ölöd meg magad
"nem engedtem közeledni senkit,mindenkiben azt láttam h vérja az alkalmat mikor szólhat be nekem....Én itt kurtam el."
Igen ott kurtad el. Én is nagyon sokszor.
Én összemelóztam egy komoly felszerelést (1,5 mila). A zenéket is legalizáltam. Honlapot is készítettem (0,5 mila). Mindent profi módón igyekeztem csinálni - önerõbõl(!!!). (www.sencasessions.info)
õõ vigyázz nehogy átverjen az a ribi ne bízz meg senkiben fõleg hamár az a ribi szakált... ez valami nagy tréfa vagy átverés lesz nem akarlak elkeseríteni:(
Hiába a DJ-skedés.Zenéltem 6 évig(kb ebbõl 2 semmi nem volt),aztán feladtam,mert a gépem nem birta a kihasználtságot és elegem lett h nem tudom meghallgatni a zenémet anélkül h ne akadnameg ropogna..Meg persze felszerelésem sem volt semmi.igyhogy szép lassan alábbhagyott a dolog majd paff mexünt.10évesen kezdem tartott 16ig..Úgy mentem középiskolába is,de hiába zenélsz v rgzotikus nyelvet tanulsz,semmit sem ér..Bár lehet h én basztam el,mert nem engedtem közeledni senkit,mindenkiben azt láttam h vérja az alkalmat mikor szólhat be nekem....Én itt kurtam el.