Hát bazz tigerbácsi, te neked lehet a legnehezebb életed mindközülünk...
igazáéból nem nehéz szerintem! van 3 melóhelyem, s így boldogulunk viszonylag könnyen!! :-)yay! márcsak kettõ van, mert az egyiknél felmondtam! bár mind a 3 hobbym! de türhetetlen volt az egyik! dehát úgytünik, hogy lesz helyette már 7fõ másik! :-)
glaukóma, magasvérnyomás, szívbillenytyûm késik, meg pajzsmirigyes vaok! egyenlõre ennyit tok! de tod még nem zavar az életben, addig nem foglakozom vel! :-)
:-DDDDDDD ezt már sokan mondták! s ez nem sértés ez jellemzés! s vannak esetek pl.: munka :-) ahol ez naon yoooyön! :-) yaaaa engem igazából nehéz megsérteni! én elfogadom a kritikát is! viszont ha megsértenek, ártanak nekem, azt megtorlom! bár sokan azt mondják, hogy hamar pukkadok, de az még nem sértés! :-)
én nem haragszom! hiszen beszélgetünk! elhiszem, hogy hasonló cipõben gyalogolsz az utadon, dehát mások vagyunk! hmmm hagy mi lesz akkor, ha mejd nem lesz rám szükségük? hát anyámnak csak akkor lesz ilyen, ha eltávozik közülünk, Öcsém remélem túlél, sakkor segíthetek rajta mikor csak akarok. s bratyimmal is ez a helyzet! s mértnem hiszed el? persze nekem is vannak álmaim, meg vágyaim! nem azt mondtam, hogy nincsenek, csak nem akarok velük foglakozni! a vágyakon meg lehet segíteni, ha odáig fajul a dolog! amásik, hogy én e génkultúrát nem naon szeretném továbbadni! én nem akarok részese lenn az emberi nem hanyatlásához! bár itt kell megjegyeznem nagyon megérdemelné a világ ezt vagy egy III. világháborút! de ez nem e topic témája!
Szerintem meg természetellenes...Tudod hány embernek van hozzád hasonló problémája? Nekem is 3 állásom van.Korban hozzád hasonló vagyok. Én is azért vállalok ennyit hogy tudjak a beteg anyámnak segiteni..És hidd el boldog is vagyok ettõl a tudattól. De az ember nem csak a mának él..Gondoltál már arra ha már nem lesz szükségük rád??És tudod nehezen tudom elképzelni hogy egy férfi(a szavaiddal élve nem fertõzõ betegségben szenvedõ)ne akarjon csak egy "szamaritánus"barát lenni...Ezt nem veszem be neharagudj....
hát hidd el! nem tudnának megélni! anyám rokkantnyugdíjas, s nemsokat kap s egyedül neveli öcsémet, öcsém 8.os, s nincs jövedelme, csak az árvasági, melyet majd megkap 18 éves korában, bratyim az meg mnegáll a lábán, de néha Neki is szoktam adni, hogy tudjon kicsit szórakozni, esetleg valami újjabb dolgot venni! ha nem volna ez a 3 állásom akkor tuti éhenhalnánk! bár egybõli is meglehetne lehet élni, dehát nincs más dolgom! bár épp tegnap mondtam fel az egyik helyen, de talán már megvan a hely ahova megyek! :-) ez egy yooo kifelyezés! dehogy rám igaz e? ezt másnak, mint Pl.: Neked kell eldönteni! én nem érzem magam megkeseredettnek, csak a saját boldogságom elé rakom a családot! s ez szerintem természetes!
Hát tudod én nem csak ezt az egy okot tudom-mármint a pénzt- hogy túléljen bármit is az ember.Az sem akarom elhinni hogy a családodnak nem lenne meg mindene ha te nem LENNÉL.Tudod teszek én a pénzre ha a végén egy ilyen(bocsáss meg a kifejezésért)megkeseredett ember válik belõlem.
nekem elég boldogság az, hogy Anyám, Öcsém s Bratyim yooolakik, meg évente egyszer eltudom Õket küldeni 2 - 3 hétre nyaralni! ennél csodálatosabb érzés nem kívánok magamnak!
Hát szerintem ez rossz felfogás. Én speciel majd beledöglöttem a bánatba, hogy senkim nincs, egyszerûen nincs értelme se tanulni se élni egyedül... Boldogság nélkül nincs értelme élni.
az embernek csak egy oka lehet ahoz hogy túléljen mindent! s az a pénz, hogy el tudja tartani a családját! akár fel vagy lemenõágat is nézem! s az életben nem az a fontos hogy boldog legyen az ember! mert abból nem tud megélni! hanem amit fent írtam! s lehet ez az oka akkor hogy nincs senkim, hogy eltartsam a családot! akkor ez is lehet ok! akkor megtaláltam a választ!
tudod milyen sok megaláztatás ért már engem is?:( De megpróbáltam mindenbõl tanulni... Nem azt nézem hogy mi van másokkal mert aki megtalálta a másik énjét azt irigyelném,aki pedig ugy járt mint én azt sajnálnám... Tudom és érzem és AKAROM hinni hogy mindennek oka van ami velünk történik.De te nem vagy kiváncs ezekre az okora....
csak az a baj, hogy ez a tanulság amit levontam, az nagyon sok helyrõl visszahallom! s ez erõsíti a hitem! meg a másik dolog az, hogy ahhoz a Hölgyhöz is nagyon nehezen mentem oda, mert Õ volt az elsõ, s amúgyis félénk vagyok a Hölgyek területén, s yoooo lealázott, s szétkürtölte, s mások elõtt tette mindezt, szóval nagy sebet ejtett rajtam, s ezt nemtom feldolgozni, s csak erõsödött bennem, a mások példáját látva.
hát én sajnos tudok erre példát:( amit meg hall az ember?? tudod azt szoktam mondani hogy azért van két fülem hogy ami nem kell az egyiken be a másikon ki:)Te egy eset után úgy csináltál mint az óvodában a gyerekek amikor a meseolvasás végén az óvónéni megkérdezi: na gyerekek mi ebbõl a tanulság? Valóban minden veled történt dolognak van tanulsága--- de hogy ezt egy életre a magadévá tedd ez nem törvényszerü..
huh! egy setbõl vontam le e tanulságot, meg amiket hallottam! mert pl én nem tok olyat, hogy egy srác odament volna egy lányhoz, s a lány kezdett el hebegni-habogni, s a srác meg folyamatosan magabiztosan beszélt.
remélem tényleg megtaláltad az igazit:) És tényleg igaz a mondás hogy a pénz nem boldogit:) (persze jó ha van:)) De én ezzel úgy vagyok hogy mindig legyen elég éppen annyi ami van..
miért gondolod hogy minden lány olyan magabiztos mint ahogy gondolod? Lehet hogy õ is csak hebegni vagy habogni fog... Vagy lesz olyan figyelmes és talpra esett és átsegit ezen a kezdeti problémán:) Tiger szerintem te egy két esetbõl vonsz le messzemenõ következtetéseket ami nagyon nem jó..:(
.. de mondani olyan könnyû, aztán ha meg én vagyok ilyen helyzetben, nekem is ugyanolyan nehéz..:S :D :)
igen, minden úgy van szerintem is ahogy Tigerbácsi mondta, ha azokat a dolgokat legyõzöd magadban, utána már nem lehet gond.. lehet csak minden gondolkodás nélkül oda kell menni és megszólítani, hogy ne is legyen idõ a negatív gondolatokra:)
én szúrkolok Neked! de sajna tanácsot nem tok adni! mondhatnám, hogy ne félj, menj oda s beszélgess vele, s kérdezgesd, meséljen magáról s figyelmesen hallgasd, s kérdezz vissza, hogy tudja hogy figyels stb stb. ez az általány! ezt könnyû mondani! mertha odalépsz azt sem tod hol vagy, remeg tested lelked, a szavaid egymásután csak kinyögni tod majd s az sem lesz értelmes! szóval pfffff remélem összejön! ezeket a negatívokat kell talán kerülni! nemtom! tényleg nem!
yaya vannak ilyenek! ehhez szerencse s beállítottság is kell! viszont én a betegségeim miatt mondom ezt s nem a kinézetem miatt! na nem vagyok egy herceg fehér lovon, szóval nincs egy bizalomgerjesztõ képen. ennyi! ez a sors, karma vagy akárhogy is nevezzem.
Szerintem valamilyen szinten mindenki egy genetikai hulladék..én speciel ismerek pár olyan embert akire ha ránézel azt mondod de egy szerecsétlen nyomorék(az a tipikus szétálló fül,stb..) és olyan jó csaja van hogy beszarás...nekem nincs szétálló fülem, nem is vagyok szerencsétlen és nincs csajom...õk többet tudnak mint én...ennyi :P
nem naon szoktam sopánkodni ez miatt, csak itt is az alaptéma ez volt, csak idáig haladt elõre! s nem mondtam, hogy nem vagyok lelkibeteg! de nem is annak nevezném, hanem egyszerûen beszari a Hölgyekkel kapcsolatban!
a nyakadban van táblán hogy egy "lelkileg beteg ember vagyok"?És tudod szerintem a kivétel erõsiti a szabályt.. aki keres talál aki nem az egyedül sopánkodik.....
mivel én is az vagyok, így engem nem zavarna, de ha egészséges is lennék, akkor sem, mert én nem a betegségével foglakoznék, hanem magával a Hölgyel. csak sajnos tapasztalataim szerint kevés ilyen ember van! mindenki fél a beteg embertõl, mégha nem is fertõzõ! ez magyar mentalitás! :-(
de már nem lehet! az egészségem nem lehet visszahozni már az orvostudomány mai állása szerint, s kinek kellene egy genetikai hulladék? kinek kellett, Õ már elbúcsúzott közülünk! több Hölgyet meg nemhiszem, hogy találok!
hmmm lehet igazad van, de változni nehéz! fõleg úgy hogy nem csak magad vagy, hanem egy családot is el kell tartani. tod anyám, öcsém én tartom el, de valahol örülök neki, s nem is panaszkodom miatta. de az igazság az, hogy már nem is akarok.
Ezt mibõl gondolod? Persze pozitív a biztatás de egyáltalán nem biztos, hogy megtalálja. Kurva gyorsan eltelik az élet.Ráadásul minél késõbb annál nehezebb.
Szia Tiger! Sztem rosszul látod egy kicsit a dolgokat. Én meg tudlak érteni, hasonló korosztály vagyunk. Tovább kell lépni a dolgokon, mint ahogy minden nap új nap. Egyszer biztos megtalálod az igazit.
Az igazság az hogy még tavaly "jóban voltam mindenkivel" Õt is beleértve Beszélgettünk suliról, meg róla másoltam a francia házit (mint mindneki más a csoporban) De aztán elhidegültünk teljesen, jó volt ha észrevett és köszöntünk. Sztem azért mer túl rossz embernek a túl rossz kérdésére válaszoltam.(Neked ki jön be?) Na ez az a kérdés amirõl soha ne beszélgess a kiszemelted osztálytársnõjével msnen. Na mind1. De ebben az évben mintha láthatatlan lennék. Sztem 100% hogy már semmi sem lesz. De sajna Õ volt az a lány aki igazán tetszett és elbírtama képzelni velel a közeli és távoli jövõt is. DE rábasztam. Ez van C'est la vie.
bár nemtom, mennyire vagytok joban? mennyit beszeltek? atnez rajtad etc, vagy mi?
hát sztem semmiképpen ne indits ugy h figy már beléd vok zugva elso ota:D kezdj el vele csak egyszeruen joba lenni sztem, az cumi lenne sztem ha egybol felvallalnál mindent:D kozhely, de "hoditsd" emg:D majd utanna elmeseled neki h mi miért miota volt:) tetszene neki:)
/elõzményekért olvass vissza egy kicsit/ Mondjatok már vmi jót. Mert nemjutok dûlõre. ... írtam nem olyan réeg egy sztorit...és most az van hogy olyan xar mindennap úgy fölkelni hogy biztos lenne lehetõségem össze jönni álmaim csajával...de nem fogok úgysem... Most akkor keressek egy másikat aki elmegy meg minden de nem fogom szeretni :( és még akkor is bánnám egy életre hogy nem jötte mössze a nagy Õ-vel.
Ez megvan, csak annyira leblokkol az agyam, hogy nem tudom mit kérdezzek, mit kéne tenni, én magam sem értem, mert mielõtt odamegyek akkor tudom, hogy hogyan kéne(ahogy leírtad), de abban a pillanatban nem megy...
na ekkor kell az sztem, h elhiteted a csajjal h meséljen avlamit Õ, magárol pl, mert hogy te mennyire kivancsi vagy...stb, ez még jopont is leeht szvsz..a téma alapbol adott; csaj, fogalmazni meg már csak tudsz.. gondolat gondolat utan (v ott allsz es ures a fejed? minek mentél oda, ha nem tudsz mit mondani? ez már nem onbizalomhiany..), mind a scaj korul forog, kérdezel, meseljen magarol, legyel figyelmes h élvezze is tarsasagod etc szarsagok, etéren szinte minden nõ igy van, imádja ha figyelmesen végighallgatjak^^ szvszzz
És hogy mentek oda hozzá? A suliban 3 perccel óra elõtt, amikor az egész osztály bentvan? Ha suli után amikor senki ismerõs nincs a közelben, és így nem jön össze, és neki is "ciki" (ha neki ciki, akkor tényleg ciki), akkor nyílván nem fogja nagydobra verni, ergo nem tudják meg az osztálytársak, nincs égés. Hameg egy pletykás picsa, akkor legalább ezt is tudjátok, kivel ne kezdjetek, mert késõbb ha összejött volna, kiteregette volna a szennyest is...
"A legdurvább sztorim viszont akkor volt, amikor egy sulimbeli lánnyal akartam megismertetni magam. Csak annyit láttam, hogy nekem háttal állva a szájához emel valamit, erre megérintettem a vállát - Jó étvágyat kívánok! - mire megfordult, és kissé kérdõn nézett rám - egy frissen feldolgozott papírzsebkendõvel."
Ja és az is szörnyû még magamban, hogy arra várok, hogy szakítson a mostani barátjával, és akkor majd találkozom vele...:D (teljesen különvált az érzelmi énem meg a racionális énem, egyik ezt akarja, a másik meg pont az ellenkezõjét)
én is sokszor agyaltam ezen, hogy majd a többieknek ez lesz biztos a fõ témájuk.. és sajnos ilyenben volt részem, odamentem a lányhoz, persze elõtte vagy egy hétig szedtem össze minden erõmet meg bátorságomat hogy ez megtörténjen, és utána mindenki jött a hülyeségeivel amit inkább nem részletezek.. a másik meg tényleg, velem is elõfordult hogy millió alkalmam lett volna hogy odamenjek ahhoz a lányhoz aki tetszik, de mondom á most ezért nem, most azért nem.. és amikor már nem láttam többé, akkor esett le hogy de egy segg vagyok.. és rossz volt, de jött az önvígasztalás hogy na majd legközelebb.. hát persze.. :)
:) mintha saját magam olvasnám, csak én 3.ban vettem észre a csajt, és 4.-ben még mindig semmi, de aztán bepróbálkoztam stb.(persze nem jött össze) :D és az lett kb. amit írtál (ment a pletyka, meg hasonló dolgok), a csajt zavarta is szerintem, engem nem igazán, ezek után megbeszéltük, hogy barátság max. :) (tipikus), de még mindig szerelmes vagyok...és ez mondjuk szomorú...mert réges rég el kellett volna felejtenem (most már lassan 1 éve hogy "lekoptatott"), de nem tudtam, és más lányokban is õt keresem, holott...hagyjuk, mondjuk nem vágom fel az ereimet :), meg nem zuhanok magamba, de az érzéseim nem változtak
én 1 éve kezdtem gimibe. Már az évnyitón kiszúrtam egy csoda szép csajt. Már akkor 1 pillanat alatt belezúgtam. Most 10. járok és itt a találós kérdés Õ a barátnõm?.........Segítek hát még 1000Kmrõl sem :( Kb 1 teljes évem volt rá tele jobbnál jobb lehetõségekkel. Pl osztálykiránduláson....
de nem tettem. Lehet lamazni. De ami a legrosszab h tom mért nem mentem oda hozzá. Mindig azt bizonygattam magamnak hogy nem lenne túl jó ötlet az osztályból, meg hogy biztos nem jönne össze és akkor tuti kipletykálnak és akkor beégek mint atom. na röviden tömören ennyi.