Nem azt mondtam hogy létezik hanem hogy HA létezik.
úgy, hogy az emberiség ismerete a világegyemrõl még gyerekcipõbe jár, és akár olyan dolgok is létezhetnek, melyek ellentmondanak a fizika jelenlegi törvényeinek
Érdekes dolog...Wiki is ír róla egy keveset. Bár sztem létezhet, mert még a földön, és a naprendszeren kívül (meg ami körülöttünk van) más sztem még nem naon ismerünk:)
Meg ott van ( valahol ) az a bizonyos fekete v. sötét anyag, amirõl itt is sok cikket olvastam ( melybõl persze nem tudtunk meg semmit azon kívül, h létezik :D )
Akkor mégis mi közvetíti a gravitációt? :) Gondolj bele ha ezt felfedezik, akkor egy lépéssel beljebb leszünk az anti-gravitáció, mint technológia felé! :)
Mivel negatív értékek nem léteznek, ezért impulzus sem, tehát nem vonzásról van szó hanem taszításról.
A testek(tömegek, anyagok) gravitációt sugároznak ki, ami a többi testet tolja egymás felé, ezt látjuk mi vonzásnak tévesen, de ezt már egy másik topikban kiveséztük.
"Hamis törvények" a neve.
"Mivel negatív értékek nem léteznek, ezért impulzus sem, tehát nem vonzásról van szó hanem taszításról."
Tehát ha negatív érték nem létezik, akkor csak felszállni tudok a buszra, de leszállni már nem? Na kb ennyi kapcsolat van a mondat a két állítás között:)
Te sem értetted meg... Azt állítom, hogy nem tudsz leszállni a buszról, ha nem vagy rajta. Elõtte valahogyan fel kell rá szállnod, hogy utánna le tudj szállni.
Az idõbenisége miatt nem teheted meg, hogy elõbb szálj le róla.
ha sötét vagy miért írsz olyan topikba, ahol az kérdést sem érted?
Ha az óceánok mélységének titkait is csak egy kis %-ban fedeztük fel, az univerzum megismerésében nem hiszem, hogy egyáltalán kifejezhetõ lenne számokkal az elért eredmény foka:)
A vonzás részecske által, azt feltételezi, hogy a részecskét kibocsátó anyag vonz egy másikat úgy, hogy a részecske beleütközik a vonzandó tárgyba és az ennek ellentétes irányba negatív impulzust átadva elmozdul.
"Gravitron a pontos neve. - Ezt törölni kellene...
Mivel negatív értékek nem léteznek, ezért impulzus sem, tehát nem vonzásról van szó hanem taszításról.
A testek(tömegek, anyagok) gravitációt sugároznak ki, ami a többi testet tolja egymás felé, ezt látjuk mi vonzásnak tévesen, de ezt már egy másik topikban kiveséztük."
Még átnézem az általad ajánlott topicot, de ezt nem értem. Ha a gravitáció tasazítás, akkor 1. Nem lenne naprendszer 2. Nem lennének egyáltalán galaxisok 3. És a legfontosabb: Ha taszítás lenne, akkor gondolom a Földre leginkább ható Hold és Nap nyomna minket a Földre. Csak nem egyenletesen.. Sztem. Mert amikor se Nap, se a Hold nincs "fenn", akkor simán "kitolna" minket a Föld a felszínrõl...
Vagy úgy taszítás, hogy elém áll egy halom graviton és "letaszít" a Földre? Úgy már esetleg érthetõ...
Szerintem a fizikusok azon állítása, miszerint a fénynek nincs tömege (ha jól tom ezt mondják) eléggé megmagyarázhatatlan annak tekintetében, hogy a gravitáció eltéríti a fényt (ez igaz). Márpedig a gravitáció tömegre hat. Ha nincs tömeg, akkor mire hatna????????
És a gravitációs közvetítõ részecske pontos neve a GRAVITON és nem gravitron...
Ja egy kérdés: Tudja valaki, hogy az U és D kvarkokon kívül "mire való" a többi???
A gravitáció nyom hozzá a földhöz, és nem csak a nap és hold gravitációja hanem minden anyagé.
Az elmélet lényege, hogy minden irányból jön ez a taszítás, viszont a tömeg ezt árnyékolja. Tehát míg ránk fentrõl a gravitációs taszítóerõ 100%-a hat, a föld ennek egy részét leárnyékolja, tehát összességében lefelé nyom.
Mint mondtam, az elmélet szerint (legalábbis azon elmélet szerint amire én gondolok) az anyag ezt árnyékolja.
Na a következõt képzeld el. Pinponglabda az asztalon, és két oldalról két ventillátor fújja. A labda ugye nem mozdul, mert ellentétes erõk. Na ha az egyik ventilátor elé teszel egy teszemazt téglát, akkor a labda megindul a tégla felé.
Elõször gondolkozzatok... ez volt a hiba basicbe is aki elhagyta a fórumot. Irogatta a megtanult definiciókat meg linkelgette a wikipediát, ahelyett, hogy elgondolkozott volna azon, amit mondok.
De most ti ezt hogy is gondoltátok a gravitációs részecskék áramlása miatt van a gravitáció erõ??
Szerintem igaz,hogy a nagyobb tömeg felé több graviton áramlik mint a kisebb felé hisz a Holdon kisebb a gravitáció. Melesleg az M elmélet ad magyarázatot,hogy a gravitonok miként mozognak, idõ kérdése és szerintem sikerül majd detektálni a gravitont talán a CERN--ben.
Fény görbületét kétféleképpen nézhatjük. Nincs súlya, ugyebár. DE! van energiája. Egy elképzelés, ha a fény olyan gyorsan halad, hogy az energiája valamilyen tömeghez hasonló tulajdonsággal "ruházza fel". Másik nézõpont sztem: a tér göbrült, ezért a fény nem haladhat egyewnes pályán a nehézségi erõ hatása alatt álló tárgyak mellett, ezért követi a görbületet.
Ha nem lenne tömege hogy tudn meghajtani a napszéllel mûködõ szondát?? De ez a szonda is csak kísérlet MÉG.
Puszán energiával. MIvl súlytalan, A pontból B be megy megállás nélkül, míg bele nem ütközik, és amikor az energiáját (nem a tömegét) adja át, azzal mozgatja meg.
Többen említettétek a "nincs tömege"-t. Az Einstein-féle tömeg-energia ekvivalencia tudtommal pont arról értekezik, hogy minden tömeghez köthetõ energia, és viszont. A fotonnak (amivel keverhetitek) NYUGALMI tömege nincs, amit nem olyan nehéz "megoldani", mivel nyugvó foton nem létezik. A súlyt és a tömeget meg ne keverjük, a tömeg a fenti elidegeníthetetlen tulajdonsága az anyagnak, a súly pedig a gravitáció függvénye. Persze én is csak a "megtanult definíciókat" hajtogatom, amivel nem kötelezõ egyetérteni. ^^
Nyugalmi tömege nincs tudtommal. Attól lesz tömege, hogy fénysebességgel mozog. Ugyebár egy test minél jobban közelít a fénysebességhez, annál nagyobb lesz a tömege (és annál több energia kell a további gyorsításhoz, ezért nem érhetõ el soha a fénysebesség).
Eszembe jutott egy kerdes. Tudjuk a relativitasbol, hogy "gravitacios mezoben" az ido lassul. Ezt hogy lehet magyarazni a toloerot kifejto graviton reszekcskes elmelettel? es nem feledve hogy pl a Foldon allunk, nem megyunk semmilyen sebesseggel(most ezt tudom hogy csak kozelites) hogy a mozgas miatt legyen idodilatacio.
(es graviton a helyes szo, r nelkul)
A fotont nem a gravitáció hajlítja el. A gravitáció a teret görbíti. A foton ebben a görbe térben halad nyílegyenesen.
Nem. A gravitáció eleve a teret hajlítja. És ezen elhajlás miatt mozognak egymás felé a testek.
Modellezésére képzeld el a következõt: egy kifeszített lepedõre teszel két golyót. Nem a két golyó vonzza egymást, hanem mind2 alatt megsüllyed a lepedõ, és emiatt gurulnak egymás felé.