Mert azt mondtam, hogy nem áll, hanem erõ hat rá, aminek hatására gyorsul. Nem álló golyós modell, hanem gyorsulós.
"Téves. A golyó rendszerében a külsõ erõ nem látható."
De. Mi tüntetné el?
"Ellenben a külsõ erõ okozta gyorsulás, tehetetlenségi erõket, "nehézségi erõt" hoz létre, amely egymáshoz közelebbre összenyomja a golyó atomjait. "
Ez marhaság.
"Ez is téves. A golyó is lapul, azaz a kontúrja megváltozik."
:))))))))))))))))))
Eleve kinematikáról beszélünk, nem kinetikáról. A testek pontszerûek, nincs kiterjedésük.
" Ilyen erõ nem létezik. Minden erõnek van ellenerõ párja."
Ha ez igaz lenne, akkor a képtelenség lenne gyorsulást elérni.
"Na ez SEM igaz! Mert egyrész nem a második hanem a HARMADIK törvénye a hatás-ellenhatás törvénye."
Nem hatás-ellenhatásról van szó, hanem gyorsuló rendszerrõl, amit még nem korrigáltunk tehetetlenségi erõkkel. Addig, úgy látom, soha nem fogunk eljutni.
"Ilyen eset sincs.."
Mármint te képtelen vagy elképzelni. Nem az én problémám...
"Azaz gyorsíthatsz egy testet F erõvel, és ettõl a gyorsulástól függetlenül egy másik erõvel egy másik, tetszõleges irányba is gyorsíthatod. Valamint tetszõleges számú erõ, ugyanilyen számú irányú gyorsulást okoz a testen, egymástól függetlenül."
Mi lenne, ha arra figyelnél, amit én írok? EGYETLEN erõnk van, nincs értelme tovább bonyolítani, amíg ezt sem érted.
"Newton törvényei minden rendszerben egyenértékûen érvényesek. Azaz az inerciális és az accelerális rendszerekben egyaránt."
Továbbra is orbitális baromság, amit mondasz.
Mindjárt rajzolok neked egy szépet, hátha abból felfogod.
1. Modellfelvétel 2. Inerciarendszer, érvényesek Newton törvényei 3. Gyorsuló rendszer korrekció nélkül, nem érvényesek Newton törvényei 4. Tehetetlenségi erõkkel korrigált gyorsuló rendszer, érvényesek Newton törvényei
Ennél szájbarágósabb, primitívebb formában nem tudom neked elmagyarázni az elemi fizikát. Innentõl rajtad múlik, hogy megérted-e. Én drukkolok neked nagyon! Annyira nem nehéz ez!
Ne zárjuk rövidre, mert most jön a lényeg, a 3. képnél járunk, a 4.-rõl még szó sem esett.
Azt belátod, hogy a 3. képen nem érvényesek Newton törvényei? Az egy korrigálatlan gyorsuló rendszer, nem érvényes sem az elsõ, sem a második törvény. Van egy testünk, amire erõ hat, és nem mozdul, és vannak testjeink, amikre nem hat erõ, és mégis gyorsulnak. Vitatod ezt?
Gyorsíts F erõvel vízszintesen egy testet. Nyilván elismered, hogy a test tehetetlenségének F=m*a ellenereje tart egyensúlyt az erõvel.
Azaz a gyorsulás ellenére a két erõ egy hatásvonalon, egyforma nagyságú de ellentétes irányú.
Azt is belátod, hogy a test minden más irányú elmozdulás tekintetében nyugalomban van. Azaz érvényes Newton I. törvénye.
Az is nyilvánvaló, hogy ha F2 erõ felfelé kezdené gyorsítani akkor a2=F2/m gyorsulással kezdene felfelé is gyorsulni.
Azaz a már gyorsuló testre igaz Newton II. és III. törvénye is. Sõt! Miután F és F2 különbözõ hatásvonalú, ezért Newton IV. törvénye is érvényes a gyorsulást végzõ testre.
"Gyorsíts F erõvel vízszintesen egy testet. Nyilván elismered, hogy a test tehetetlenségének F=m*a ellenereje tart egyensúlyt az erõvel."
Ha gyorsul, akkor nem tart ellen neki semmi. Tévedés, nagy. Csak nullától különbözõ nagyságú eredõ erõ képes gyorsulást elõidézni.
Most fordítsuk meg! Nézzük egy gyorsuló rendszerbõl az összes testet!
A gyorsuló rendszerbõl minden test valamekkora a gyorsulással fog mozogni. Ezek a valamekkora a gyorsulások és a feltételezett tömegek valamekkora F gyorsítóerõket és valamekkora tehetetlenségi ellenerõ párjaikat feltételezik.
Azaz a gyorsuló rendszerbõl megfigyelve a megfigyelõhöz viszonyítva nyugvó nem mozog, azaz Newton I. törvénye érvényes. Szintén a gyorsuló rendszerbõl megfigyelve minden tömeg gyorsul és a gyorsulásukkal a tömegeik tehetetlenségi ereje tart egyensúlyt, azaz Newton második és harmadik törvénye is érvényes a gyorsuló rendszerben.
És ha valamelyi test más irányú gyorsulást végez mint a többiek, akkor erre a testre több erõ hat, és mindegyik rá ható erõvel egyensúlyt tartanak a test tehetetlenségébõl fakadó erõk. És! Newton IV. törvénye is érvényesül.
"Most fordítsuk meg! Nézzük egy gyorsuló rendszerbõl az összes testet!
A gyorsuló rendszerbõl minden test valamekkora a gyorsulással fog mozogni."
Igen, ez a 3. kép. Aranyos, ahogy elõadod azt sajátként, amit én magyarázok neked, lásd: #888, "Na most csavarunk egyet a dolgon, a golyóhoz vesszük fel a vonatkoztatási rendszert: Ekkor azt látjuk, hogy van egy erõnk, ami nem okoz gyorsulást a testen, amire hat. Azért nem, mert a rendszerünk a golyóhoz van kötve, a nézõpontunkhoz képest nem mozdul el a golyó. Emellett ott van a szobánk, ami minden erõhatás nélkül gyorsul az erõ hatásvonala mentén." Sokat nem javít a helyzeten, mert még mindig tele van tévedéssel, hibával a gondolatmeneted.
"Ezek a valamekkora a gyorsulások és a feltételezett tömegek valamekkora F gyorsítóerõket és valamekkora tehetetlenségi ellenerõ párjaikat feltételezik."
A tehetetlenségi erõknek nincs ellenereje, ez lenne a levezetés lényege. A 4. képen egyetlen erõnek van ellenereje, a testre ható F-nek az F'. Az összes F' _FELVETT_, _FIKTÍV_, _VALÓSÁGBAN NEM LÉTEZÕ_ erõ, csak arra való, hogy teljesüljenek Newton törvényei a golyóhoz felvett gyorsuló vonatkoztatási rendszerre, hogy matematikailag "megjavítsuk" a gyorsuló rendszert.
Vonatkoztass már el a valóságtól, modellekrõl beszélünk! Egy fizikai modell megengedi, hogy erõvel hass egy testre, úgy, hogy az erõ forrása nem része a modellnek!
A gravitációt is mûködtetheted egy forrás nélküli súlyerõként, nem kell belevenned a modellbe az egész Földet. A fizika ilyen. Absztrakt.
""Egy 5kg-os golyóra 10N gyorsítóerõ hat. Mekkora a golyó gyorsulása?"
Szerinted ez a feladat megoldhatatlan? A testre csak úgy hat egy erõ! Júj!"
Elõször is azt, hogy szerintem mi van, azt leírom ÉN MAGAM! Te ne találgasd, hogy te szerinted mit gondolok én!
Másodszorra, az F=10 N erõvel egy test hat, amely testre az m=5 kg tömegû test F=10 N erõvel hat vissza.
Azaz az F erõ támadáspontjára érvényes Newton III. törvénye. Mégpedig azért érvényes, mert az 5 kg tömegû test visszahat pontosan akkora erõvel, mint amekkora erõvel hatottunk rá.
Egyébként most nem a valóságot leíró modellekrõl beszélünk, a kinematika 100% absztrakció. Mert ugye olyan nincs a valóságban, hogy pontszerû test, a kinematika meg csak olyanokkal foglalkozik.
Tehát egyelõre egy tisztán matematikai modellrõl beszélünk. Hadd ne kelljen már ujjakat rajzolnom, amik tolnak... Nem kicsit lenne dedós...
"Egy erõ mindig a támadáspontjában hat! Az ellenerõ is ebben a támadáspontban hat."
Tanítottam kicsiket is, tapasztalatból tudom, hogy még a nyolcadikosok között is sokan vannak akik pontosan úgy nem értik az erõ szabályait ahogy te sem.
Jaj mekkora arcod van még mindig, hihetetlen. Ennyi beégés után... Tényleg nem zavar, hogy mindenki hülyének néz? Szánalmasak a tereléseid.
Nekem kicsit fura látni, ahogy Zero folyamatosan osztja a méretes pofonokat, de te mindig felkelsz a porból, és ugrasz neki megint, mint egy veszett kutya. Nem értem hogy tudod magadnak megmagyarázni, hogy ettõl okosabbnak fogsz tûnni. Szánalmas még nézni is
Még mindig az van, hogy a matematikai modell nem a valóság. A valóságban nincs ilyen (mechanikában), de a matematikai modell ezt megengedi. Ez tényleg általános iskolás tananyag, tagadhatod, de csak magadat minõsíted vele.
Tegnap azt írtad, hogy mérnök kolléga vagy. Ha belegondolok nem piskóta a teljesítményed! Úgy eljutottál a diplomáig, hogy nem derült ki az ami az itteni válaszaidból, hogy az erõk alapszabályait sem ismered. Ez nagyon nagy teljesítménnyé teszi a diplomád megszerzését! Gratulálok hozzá!
Bár, ha tovább gondolom, a "pályamenti gyorsulásra" nem reagáltál. Azaz vagy nem tudod, hogy az mit jelent, vagy pedig azt sem értetted..
Ezeknek kéne utánanézned: - modellalkotás - fizikai modell - matematikai modell
Mikor az ember azt hinné, már nincs lejjebb, te jössz és bebizonyítod, hogy van, ez azért tényleg tanulságos, te vagy a gyagyás etalon, az abszulút 0. Még mindig nem értem mi olyan szórakoztató abban, hogy így égeted magad. Csak azért írok ám, hogy tanulmányozzalak, most aztán mindent bele, had szóljon, nyomassad a mellédumát és a nagyképû faszkodást!
Ez nem akkora csoda. Ott az elfogadott tudományos eredményeket kérik számon. Az egyetemen nem tudnak róla, hogy a kis fejedben meggyõzted magad, és megdöntötted a Newtoni fizikát, meg a relativitáselméletet.
Ott még mindenki azt hiszi, hogy newton törvények csak inerciarendszerekben igazak, és Einsteint nagy tudósnak tartják, veled ellentétben
Igen, a "mesében", a valóságtól elvonatkoztatott fizikai feladatokban, a fizikai modellekben. Az összes kinematikával foglalkozó általános iskolai feladatsorban.
"19. Az ábra szerint összekapcsolt m1=3kg, m2=5kg, m3=2kg tömegû testeket F=40N erõ gyorsítja. Mekkora lesz a közös gyorsulás, és mekkora erõk hatnak a kötelekben, ha nincs súrlódás, ill. ha a súrlódási együttható μ = 0,2?"
Persze igaz.. Nem írtad oda, de gondolhattad: "Amikor felrobbantják!" Mert a szétrepülésre kényszerítés alatt a darabokon fellépõ erõk Newton IV. törvényével számolandók! ügyes vagy!
Hát nem Minden erõpár eredõje zéró. Mégis mozognak a testek. Tehát rossz az elved.
Miért rossz?
Mert a tehetetlenségbõl ébredõ erõ támadáspontja együtt mozog a testtel!
Így ha a gyorsulást okozó erõvel hatni akarunk továbbra is akkor ennek az erõnek a támadáspontjával is követnünk kell a test mozgását! az erõkar nem éri el a testet, erõhatás megszûnik..
Gondold át!
Hatsz egy testre -> gyorsul és ha nem mész utána, akkor az erõkarod veled maradva, nem hat tovább a testre..
Ha pedig követed a test mozgását- ez esetben gyorsulását, - akkor folyamatosan hatsz rá a gyorsító erõvel és visszahat az ugyanakkora tehetetlenségi erejével.
LOL Egy általános iskolás példa kifogott rajtad! Húdegáz. De azért mérnökökkel vitatkozol mechanikáról. Elszántságod mint a veszett kutyáé, eszed mint az ökörnek.