Mert azt mondtam, hogy nem áll, hanem erõ hat rá, aminek hatására gyorsul. Nem álló golyós modell, hanem gyorsulós.
"Téves. A golyó rendszerében a külsõ erõ nem látható."
De. Mi tüntetné el?
"Ellenben a külsõ erõ okozta gyorsulás, tehetetlenségi erõket, "nehézségi erõt" hoz létre, amely egymáshoz közelebbre összenyomja a golyó atomjait. "
Ez marhaság.
"Ez is téves. A golyó is lapul, azaz a kontúrja megváltozik."
:))))))))))))))))))
Eleve kinematikáról beszélünk, nem kinetikáról. A testek pontszerûek, nincs kiterjedésük.
" Ilyen erõ nem létezik. Minden erõnek van ellenerõ párja."
Ha ez igaz lenne, akkor a képtelenség lenne gyorsulást elérni.
"Na ez SEM igaz! Mert egyrész nem a második hanem a HARMADIK törvénye a hatás-ellenhatás törvénye."
Nem hatás-ellenhatásról van szó, hanem gyorsuló rendszerrõl, amit még nem korrigáltunk tehetetlenségi erõkkel. Addig, úgy látom, soha nem fogunk eljutni.
"Ilyen eset sincs.."
Mármint te képtelen vagy elképzelni. Nem az én problémám...
"Azaz gyorsíthatsz egy testet F erõvel, és ettõl a gyorsulástól függetlenül egy másik erõvel egy másik, tetszõleges irányba is gyorsíthatod. Valamint tetszõleges számú erõ, ugyanilyen számú irányú gyorsulást okoz a testen, egymástól függetlenül."
Mi lenne, ha arra figyelnél, amit én írok? EGYETLEN erõnk van, nincs értelme tovább bonyolítani, amíg ezt sem érted.
"Newton törvényei minden rendszerben egyenértékûen érvényesek.
Azaz az inerciális és az accelerális rendszerekben egyaránt."
Továbbra is orbitális baromság, amit mondasz.
Mindjárt rajzolok neked egy szépet, hátha abból felfogod.