"Az anarchisták például úgy képzelték, hogy majd magánszemélyek összeállnak és közösködnek, ha akarnak, de épp ezek a játékelméleti paradoxonok akadályozzák meg a spontán összefogást egy nagyobb cél érdekében."
Érdekelne, hogy ezt honnan szedted. Mert az anarchiában nem létezik nagyobb, felsõbb cél. Tehát nem is törnék a fejüket ilyen dolgokon. Az anarchia alapgondolata az, hogy az emberek egymás nélkül nem tudnak fejlõdni sõt nem is tudnak életben maradni és ez az érdek elegendõ, hogy együttmûködjenek. A különbség ott van, hogy ez az együttmûködés úgy jön létre, hogy mindenki a saját érdekében cselekszik és ilyen önkéntes alapon minden kereskedelemben minden cserében mindkét oldal jól járna, vagy ha ez lehetetlen akkor nem kerülne sor a kereskedésre, cserére. És ez teljessen lehetséges forgatókönyv, ha figyelembe vesszük, hogy a kereskedelemben és cserében tulajdonost váltó árú, szolgáltatás stb. értéke különbözik a felek megitélése szerint. Szóval a suliban arra tanítanak, hogy a kereskedelemben két egyforma értékû árú vált gazdát, vagyis, hogy pl. egy alma ára 1 forint, akkor 1 alma = 1 forint-al. A tény viszont az, ha ez igaz lenne akkor soha nem jönne létre a csere, mert semmi értelme sincs két egyforma értékû tárgyat elcserélni. Ahhoz, hogy te és én kereskedjünk, és pl. te árulod az almát, az alapfeltétele, hogy én az 1 almát többre értékeljem mint az 1 forintot, te pedig az 1 forintot többre értékeld mint az 1 amlát. És ha ezt tudod akkor az anarchisták által felvázolt közösség nagyon is mûködõképes.
A történelem során tapasztalt nincstelenség pedig azért volt és van mert nem tudtunk többet termelni mint amennyit elfogyasztunk. Amikor a szerszámaink ezt lehetõvé tették, elindult a fejlõdés. És ha hiszed ha nem minden ilyen fejlõdés anarchiában történt. Az ipari forradalmak mind anarchiában történtek, az Internet is anarchiában fejlõdött ki. Az emberek összefogtak mert ez volt az egyéni érdekük. A különbség, hogy ez az egyéni érdek a közös érdeket is szolgálta, és ezért nem volt szükség kényszerítésre. Amikor a közös érdeket arbitrárissan szabják meg valami "felsõ" helyen, akkor az a baj, hogy az valójában nem közös érdek, csak annak van állcázva. Ha közös érdek lenne akkor nem kell felölrõl irányítani. Az embereket nem lehet irányítani, csak az útjukba lehet állni. Az egéssz hatalmi cselekedet nem más mind megakadályozni az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek és kényszeríteni õket a közös érdekre ami nem más mind a felsõ réteg saját érdeke. Persze... ezt kevesen látják. A közös érdek, hogy erõsebbek legyünk, és csak akkor lehetünk erõsebbek ha mindenki egyénileg erõsebb. Szóval az egyéni érdekek teljesítése kellene, hogy legyen a cél, és a közös érdekekkel nem kell foglalkozni mert nincs értelme, ha mindenki teljesítheti az egyéni érdekét, a közös érdek teljesítése magától érthetõdõ. Az amire oda kell figyelni, hogy ezek az egyni érdekek olyanok legyenek, hogy ne sértsék meg a másik egyéni érdeket. Na ez a szabadság filozófiája. És ez az anarchia alapja.
Persze az anarchiának egy apró problémával kell számolnia, az pedig, hogy hogyan akadályozzuk meg azokat akik a sját érdeküket úgy valósítanák meg, hogy más érdekére ne tapossanak rá. És állítólag ezért kell az állam, persze a paradox ami jelenkezik, hogy ha ez megvan akkor valójában monopól adunk valakinek (az államnak), hogy az egyéni érdekeket letapossa, de ezért más ezt nem teheti, mert az állam majd megakadályozza. A kérdés, hogy mi a különbség, ha az én érdekemet letaposták akkor az olyan mindegy, hogy Józsi bácsi volt e vagy az állam. Ezért találták ki a korlátolt államot. Sajnos eddig még nem tudták megvalósítani. Na de ez már nagyon OFF.
Szerencsére vannak olyan emberek itt mint pl BlackRose, akik valahogy ebben is találtak annyi értelmet, hogy 2X akkora terjedelemben válaszoljanak rá!;)))
Ez ezeréves játékelméleti probléma. Az anarchisták például úgy képzelték, hogy majd magánszemélyek összeállnak és közösködnek, ha akarnak, de épp ezek a játékelméleti paradoxonok akadályozzák meg a spontán összefogást egy nagyobb cél érdekében. Nem ismerünk más megoldást a problémára, csak a felülrõl kényszerítést. Ha az emberek egyéni döntésein múlna, nem lenne adózás, egészségügy, rendõrség, hadsereg. Bár a kényszerítõ hatalom erõszakosan alakult ki, mára már sokat szelídült és a történelem elõtti idõk nyomora ennél is erõszakosabb volt. Épp ezért nincs benne semmi erkölcstelen - a társadalom a közös célokkal *egyéni* jólétet hozott a történelem elõtti idõkhöz viszonyítva, és ez tényként lemérhetõ (várható élettartam, betegségek, gyerekek).
Én sem vagyok kibékülve azzal, hogy elméletileg a hatalom bármikor besorozhat egy hódító háborúhoz, és szökés címén megöl, ha nem akarom megöletni magam a hadszíntéren, de ez ellen nem a hatalom elleni harccal, hanem a hatalom feletti népkontrollal lehet tenni valamit, hogy sose kezdjen hódító háborút.
A pedig hatalom van, akkor kezdeni kell vele valamit. A prioritáslista mindig vitatható, de sajnos az ember legtöbbször a saját hosszútávú érdekeit sem képes felismerni. Az ûrhajózással majdan déd-dédunokádnak teremtesz új szellemi táplálékot és esetleg új életteret, ezért a közt vezetõk helyesen emelték be a prioritáslistába, sõt, inkább adnának neki sokkal többet más ökörségek helyett.
A praxeologia azt mondja, hogy az ember érdek nélkül nem cselekszik. A másik dolog amire szükség van, hogy cselekedjünk az érdeken kívül, hogy ne tudjuk elõrelátni 100% pontosággal a jövõt (vagyis a cselekedeteink eredményét). Ugyanis ha erre képessek lennénk, akkor mivel tudnánk pontossan, hogy mihez vezet a cselekedetünk, nem lenne értelme cselekedni. Na most mindenkinek a saját érdeke fontosabb mint más érdeke. Ez természetes. A kérdés ami felvetõdik, hogy erkölcsi e a saját érdekünknek megfelelõ cselekedetre kényszerítsünk valakit.
Ha a saját érdekünkben cselekszünk, úgy, hogy ne kényszerítsük a másikat, hogy a mi érdekünkbe dolgozzon úgy, hogy a saját érdeke álljon vesztesnek akkor nincs semmi baj, teljessen függetlenül attól, hogy mirõl is van szó. Szóval ha valaki gazdasági eszközökkel kereste meg a pénzt az arra költi amit jónak lát a saját érdekét figyelembe véve, legyen az ûrkutatás, vagy akár csipkésbugyit készíthet az indiai elefántok számára ez az õ dolga hiszen arra költi munkája által megkeresett pénzét amire akarja. Viszont ha politikai módszerrel tett szert a jövedelemre... akkor már fel kell tenni a kérdést (ha már a világ olyan, hogy a politikai módszer elfogadott), hogy a prioritáslistán mi is a sorrend. Persze most az a probléma jelenkezik, hogy a prioritás listát ki és milyen tudomány alapján szerkeszi meg... és erre választ nem lehet adni. Mert itt valójában néhány ember érdeke lesz szépen állarcozva a köz érdeknek, és az emberek elhiszik, hogy köz érdek létezik. Ha valamit lehet közérdeknek nevezni, akkor az nem más mint az egyéni érdekek olyan kombinációja, hogy mindenki érdeke érvényesüljön. És ugye azzal mindenki egyetért, hogy ez lehetetlenség. A legjobb esetben az érhetõ el (egy kisebb csoporton belül), hogy mindenki érdeke részben teljesüljön, de valakinek ez a rész 100% lesz, valakinek 3%... és most ha közössen fizettük, akkor hol van az igazság? Fõleg ha tudjuk, hogy ilyen esetben a saját érdeked amely tegyük fel, hogy kompatibilis a közös érdekkel teljesülése csak nagyon kis mértékben függ a lépéseidtõl a cselekedetedtõl.
Tehát felmerül a következõ kérdés: Miért cselekedjek, ha nem függ a cselekedetemtõl a közös érdek és részben a saját érdekem teljesülése... ha 100 an vagyunk és 95-en már teljesíthetik akkor miért ne legyek én az 5-ben aki nem cselekszik. És persze az a baj, hogy a többség az 5-ben szeretne lenni... és akkor már nem lesz meg a 95 aki cselekszik... és amikor az eredmény az lesz, hogy sem a közös sem az egyéni érdekek nem teljesülnek, akkor azt mondjuk... na nem sikerült, de nem létezik felelõs. Az ember a saját érdekei teljesítésééert 100% felelõs, a közös érdekért 0%-ban. És ez vezet bennünket oda, hogy teljessen mindegy, hogy mit csinálunk, a közös érdekek teljesítését csak kényszerrel lehet megoldani. És a kényszer az egyéni érdek ellen van, és ha egyéni érdek nincs akkor az ember megtalálja a módját, hogy kijátsza a kényszerítõ rendszert... ha valaki nem ismeri fel ezt a képet... akkor nincs sok értelme a dumámnak.
Az ûrkutatás is ide tartozik, nem sok eredménnyel jár, mert nem lehet közös érdek. Azok a magáncégek akikhez megy a megrendelés, a végtelenségig nyújtják a tésztát, mert nekik semmi érdekük, abban, hogy holnap az ember a Marsra utazzon, hanem az érdekük abban van, hogy minnél több megrendelést kapjanak, a lehetõ legdrágább árakon. És ez normális mert ez az õ érdekük, amely részben kompatibilis a lefestett ûrkutatási közös érdekkel, de ugye ebben az esetben õk azok akiknek az érdekük 100% teljesül, az adófizetõk érdeke (vagyis a közös érdek) pedig 3%-ban. Vagyis egyszerûbben fogalmazva, õk a nem sokért sokat kapnak, az adófizetõk pedig a valmiért (még ha nem is sok), majdnem semmit vagy keveset kapnak.
Mindezek mellett én az ûrkutatás mellett vagyok, de erkölcsi okokból csak úgy ha önkéntes hozzájárulással történik... persze a helyzet nem ez.
Oké elnéztem, az ott digitálisan kinagyítva a Föld akar lenni pár pixelben. Itt az eredeti Cassini kép, ahol a nap hátulról megvilágítja a Szaturnuszt: http://www.edge.org/documents/images/newrings_cassini1000.gif 165 mozaikból lett összerakva utólag rekonstruált színekkel. Nagyon szép.
Azért minden mögött valami érdek húzódik!;))) Bocs ha volt már szó róla, de elég felületesen olvastam csak el a hsz-okat. Szal érdemes elolvasni az utolsó bekezdést, ez ugyanis valszeg azt jelenti, hogy a csákó az emberes ürrepülések prioritása miatt félti azokat a kísérleteket, amik az õ szakterületéhez közeleb esnek.;)
Amúgy hót hülyeséget beszél, most is az ûrben vagyunk! A Föld a naprendszer azon bolygója ami alkalmas arra, hogy életben maradjunk. Persze nem csak úgy, mert szükség van olyan nagyon fontos létfentartó eszközökre, mint pl a sör. Amit pl a legközellebbi éjjelnappaliban tudunk beszerezni. És ha azt nézzük, hogy az éjjelnappali létrehozását, micsoda technológiai, és társadalmi fejlõdés tette lehetõvé, illetve, hogy azon egyedek akik sör nélkül nem képesek létezni azoknak mindegy, hogy a Holdon vagy egy erdõ közepén élnek illetve pusztulnak el, akkor nincs különbség a két helyszín között.
Szal csak azt akarom mondani, hogy a Föld sem ideális hely az ember életben maradása szempontjából, az hogy a felszíntõl néhány száz kilóméterre, vagy még messzebb mikor leszünk képesek megfelelõ életkörülményeket biztosítani, csak annyira kockázatos, felesleges és tudománytalan dolog, mint pl. hogy Dubai-ban a tenger közepén mesterséges szigetet építenek luxusszállodák számára.
Nem azért kell az ûrbe menni, mert kell, vagy mert tudományos eredménye lehet, hanem mert jól esik, és mert megtehetjük. És az is igaz, hogy minnél többfajta környezethez tanulunk meg alkalmazkodni, annál nagyobb az esély arra, hogy nem csak az olaj készletek végéig, vagy a köv nagyobb környezeti katasztrófáig fog fennmaradni ez a civilizáció.
Még, hogy én vagyok álmodozó... Fijjúk, csapjon már rá valaki helyettem ennek a locsifecsinek a szájára, hogy ne én legyek mindig a gonoszka. :-)
"Mondjuk életet fedeznek fel egy húsz fényévre levõ bolygón: nem lenne ez mérhetetlen motiváció a felfedezésre az elkövetkezõ évszázadokra az emberiségnek, hogy odajusson?"
Te, ne oktass ki engem. Bújj fel Weinberg ülepébe, oszt annyi. Vannak prioritások. Én osztom Hawking véleményét: bármikor bekövetkezhet bármilyen katasztrófa, amely eltöröl minket, veled, és ezzel az ostoba Weinberggel együtt. Elsõ az, hogy biztosítsuk a fajunk túlélést, utána lehet mereszteni a szemet ûrbéli szexpartnerek után. (Elsõ az életösztön, utána jön a kíváncsiság és szexösztön. Érted, márt? Ejh, minek vesztegetm az idõm hozzád hasonló kis egybites lényekre? Költõi kérdés. :-)
Nem csak a tudomány létezik. Van ám szórakozás is. Az emberutaztatásból szerzett tapasztalatokat felhasználva indulhat az ûrturizmus. Néhány milliomos jól megtámogatja az "értelmes", robotizált kutatásokat. Ez a konstrukció nem jöhetett volna létre ha nincs a "tudományosnak álcázott" emberi ûrutazás. A nemzetközi ûrállomáson sok milliomosnak van hely... :-)
az egesz urprogam erdekes. 1969 ota semmi erdemleges fejlodes nm volt az urrepules teren. anno 1 zsebszamologeppel landoltak a holdon ma meg arra sem kepesek hogy visza menyek. mar ha elfogadjuk a holdraszalas tenyet, mert hat ugy a hideg haboru idejen volt es nagy a lehetosege hogy csak propaganda az egesz. oszehasonlitva az urrepules fejlodeset a repules fejlodesevel oriasi a kolombseg. valoszinubnek tartom a robot terveket mint az emberi faktort.
Ostobaság. Vagy a barlangok robotokkal voltak tele? LOL!
Ennél sokkal több kell. A világot nem az álmodozás viszi elõre, az csak motivál, de a végén valakinek tényeg oda kell mennie és lepattintania az elsõ követ a szakócáról. Weinberg sokkal többet álmodozott az ûrrõl, mint te, és sokkal közelebb is került hozzá, mint te valaha is fogsz. Csak õ már felnõtt, és tudja, hogy néha nem kaphatja meg a piros kisautót. Aki végül lepattintja a követ, látja az út nehézségét is, és hogy nem mindig a nyílegyenes lesz a legrövidebb.
Az, hogy kinek mi fontos, ízlés kérdése, de legyen akármilyen hülye is az ízlésed, tény az, hogy a Földön kívüli élet felfedezésének ezerszer nagyobb hatása lenne a mindennapjainkra, mint annak, hogy két ember ugrál a Marson. Mondjuk életet fedeznek fel egy húsz fényévre levõ bolygón: nem lenne ez mérhetetlen motiváció a felfedezésre az elkövetkezõ évszázadokra az emberiségnek, hogy odajusson?
Ha a fószer logikáját követnénk még mindig barlangban laknánk.....
Lehet hogy más bolygókról kisebbnek tûnik a Nap de így is bevállalná egy csomó ember. Ez még csak a kezdet, lehet hogy ma furcsán hangzik de nem biztos hogy a Föld a legjobb bolygó a világegyetemben szal a távoli jövõben még az a hülye helyzet is elõállhat hogy pont a Földön nem akarnak majd az emberek élni hanem mindenki az új és jobb bolygókra akar majd kivándorolni.
20+ év együttélés egy tengeralatjáróban jellegû kisérletek azért nincsenek mert az ember nem örökké él és ENNYI idõt egy KISÉRLETÉRT senki sem akar elpazarolni az életébõl, ráadásul úgy hogy még igazi értelme sincs, 20+ év egy idegen bolygón már teljesen más tészta, annak egyértelmû és hasznos célja van és aki odamegy az tudni fogja hogy nem az idejét pazarolja a semmire.
A kolonizálásnak sem kell egyébként feltétlenül más bolygókra vonatkoznia, megfelelõ technikai háttérrel az emberiség kiköltözhet "mû világokba", óriási ûrállomásokra ahol ténylegesen úgy alakíthatja a környezetét ahogy csak akarja anélkül hogy egy meglévõ bioszférát közben hazavágna, az ûr végtelen a Föld viszont nem az és az emberiség terjeszkedni akar, ennyi.
Persze ez nem a közeljövõ de az elsõ lépéseket már ma meg kell tenni hogy egyszer lehessen is valami az egészbõl.
Sokkal könnyebb lenne megvalósitani 1 víz alatti várost, vagy az Anktartiszon lévõ kis kolóniát. Pedig az se lenne piskõta. Ha azok teljesen önellátóak lennének akkor talán alkalmas lehet az ember 1 másik bolygón hozzon létre kolóniát. De a kolónia az 1 nagyon távoli jövõ.
Én se vagyok ellene a teljesen embermentes ûrkutatásnak, az orbitális kísérletek még beleférnek sztem, de ezek a más bolygóra utazgatások nagyságrendekkel nagyobb pénzeket igényelnek. Helyette, mint kukacos mondta, új nukleáris hajtómûvek tesztelés, ûrtávcsó(hálózat) építésével hihetetlen távlatokat nyithatnánk a tudományban és a technikai fejlõdésben. :)
Ne keverd a dolgokat. Én 2-3 évet simán kibírhatónak tartok, persze csak kiképzett emberekkel. Így is gyakori volt anno a zendülés, ráadásul itt voltak a bolygón, sokszor kikötöttek stb. Kolumbusznak is necces volt, ráadásul csak 5 hétig tartott.
20+ év mindenkinek meghaladná a tûréshatárát (kevesebbb is). Vajh mér nem csinálnak ilyen kísérletet? Mi lesz így a hõsies kolonizálásból? Mit szólnál, ha halálodig egy távoli kietlen ûrtelepen kéne élned, ahol a Nap ekkora:
Ráadásul nagyjából esélytelen egy ilyen telep az önellátásra. Ha meg az anyabolygótól függenek, akkor mi értelme ilyen iszonyú pénzeket beleölni?
Úgy számolta Kolombusz, hogy nem lesznek annyi ideig összezárva, mint amit valóban eltöltöttek. Sokkal optimistábbak voltak, magyarán azt hitték közelebb van Ázsia. Azért tört ki a vége felé már majdnem lázadás, hogy csak mennek és mennek a semmibe. Azt szerencsére ott volt Amerika elõttük.
Mindkét fél támaogatói olyan érvekez hoznak fel vagy mondanak ellenépédát, amik annyira csak a távoli jövõben valósulhatnak csak meg. szuper intelingens gépek, terraformálás stb. A terraformálás a mai elképzelések szerint évezredeket vehet igénybe. Elõször valami közelebbi, elérhetõbb célokkal kéne foglalkozni.
Szerintem mindkét elkézelés jó. Talán elõször a gépeket kéne elõtérbe helyezni, de nem 0-ra csökkentve ezzel az emberrel kapcsolatos részvételt.
Hát ha rajtad múlt volna akkor asszem a Santa Maria sohasem fut ki hiszen olyan hosszú idõt úgy sem birnak ki az emberek összezárva, a tenger amúgy sem az emberek világa és különben is le fognak esni a világ peremén...
Na te a díszpéldánya vagy azoknak, akik elhiszik, hogy a világûr az Ember epikus küzdelmének helyszíne. Sõt, az ûrhajósok valódi hõsök, hiszen õk maguk (!), fél kézzel új hegesztõkészüléket találnak fel... :) Weinberg pedig az összes szegény, senyvedõ ûrhajóst megalázta, nem igaz? A mocsok.
Te se vagy képes megérteni, hogy csak és kizárólag azért szolgálna több adattal, mert beleöltek kétszáz, de inkább több milliárd dollárt, míg a Marsra eddig küldött robotoknak összesen nincs ötven-századakkora költsége sem. Képzelj el százszor ennyi robotot a Marson. Akkor is több adattal szolgálna pár ember?
A tapasztalt geológus egy pillantással több információt dolgoz fel, egy gyors terepfelméréssel, mint amit a gép jelenleg tud. Pár perc alatt eldönti, hogy hol érdmes próbálkozni, egy gép erre ma képtelen.
Teszi ezt ma már a Földrõl a Marson is, a videókamera alapján. Szerinted a rovereknek ki adja a parancsot?
Jelenleg a Földi körülmények közt sincs olyan automata autó ami dombokat mászna meg.
Ha egy kétmillió dolláros díjra két év alatt autonóm terepjárót fejlesztettek ki, milyen jármûvet lehetne kétszázmilliárd dollárból?
Ha ma ember lenne a Marson a roverok eddigi munkáját pár nap alatt elvégezte volna. Mennyit tettek meg eddig külön-külön? Kb. 5km-ert... Ezt Mars autóval és emberrel kb. 1 óra alatt simán meglenne. A mintákat begyûjtik és elemzik olyan gyorsan, mint a rover. Az ember jelenlétével kb. 100x-szor gyorsabb lenne minden, mint most. A bejárható terület nagyságáról nem is beszélve.
Már bocs, de rohanunk talán valahová? Azért legyek hasraesve, mert az ûrhajós 1 óra alatt elvégzi, ami a rover 2 hónap alatt? A sebesség talán javítja a tudományos eredményeket, vagy mi a szösz? És megint, kétszázmilliárd dollárért ennyit azért el is várok. Ennyi pénzért lépegetõ exkavátort és bányagépet küldünk a Marsra, ami kilométer mély vájatot fúr. Adj az ûrhajósodnak egy lapátot, megnézzük, mennyi idõ alatt végez.
Mellesleg én nem tudoki róla, hogy geológus végzettségû embert küldtek volna a Holdra.
Tessék:
http://en.wikipedia.org/wiki/Harrison_Schmitt
Szóval eddig minden megcáfolva. Egyelõre semmi olyat nem mondtál, ami ember jelenlétét indokolná az ûrexpedíciókban, a legnagyobb érved az volt, hogy gyorsabban szedi össze, amit akarunk. Ami teljesen, totálisan érdektelen.
Mi abban a fejlõdés és hogy max párszáz ember kísérletképpen vegetál, a Naprendszer viszonylag 'barátságosabb' pontjain? Szted nem õrülnének meg a kényszerösszezárás, a totálisan mesterséges környezet, az elszigeteltség hosszú évTIZEDEI alatt? Ráadásul földi gravitációhoz hasonlót csak forgó hengerek palástján lehet elérni. Mert ha te komolyan veszed a kolonizálást bizony embereket kell kipaterolni egy életre odaki. Erre ki vállalkozna? Ki az, aki nem a Földön akar élni? Evolúciós örökségünk nem merül ki a két ügyes kezünkben és fejlett analitikus agyunkban, a génjeink ugyanúgy meghatározzák szociális-társas igényeinket, motivációinkat (és korlátainkat). Még ha a születésük óta kondicionálnánk õket (ami újabb morális kérdéseket vet föl), akkor se lesz képes egy életet leélni az ûrben, vagy inkább, ami fontosabb, h nem akar, még ha fizikailag képes is lenne. És akkor jön a zendülés, az összezárás miatti feszültségek, ami hazavágja az egész kísérletet. Az ember nem az ûrbe való (genetikai korlátai vannak) és még jó ideig nem lesz olyan technológia, ami mesterségesen kiválthatja az igényeinket (mesterséges grav. stb). Ráadásul a Mars terraformálása sztem eleve halott ötlet, a földi grav. durván kétötöde, a magnetoszféra és a lemeztektonika hiánya miatt. Ekkora a gravitációnál nem lehet tartós önellátó kolóniát létrehozni, ehhez 'mutánsok' kellenek.
Igazából már ma ellehetne kezdeni a kísérletet, elég lenne fogni egy atomtengeralattjárót, megtömni emberekkel azt mehet a tengerfenékre úgy 30 évre, néha kapnának ellátmányt. Kíváncsi lennék meddig bírnák... pedig ez egész barátságos környezet a világûrhöz képest.
Akkor már inkább a túlnépesedés és a gyerekjegy, százszor jobb élet az ennél. Az emberiség talán megtanulja, hogy nem mehet az expanzió a végtelenségig, vannak korlátok.
" "Autóvezetés. Szerinted nem automatizálható" Hát az sem, mert a Holdom igen extrém körülmények vannak. Itt is dönteni kell. Jelenleg a Földi körülmények közt sincs olyan automata autó ami dombokat mászna meg."
Ha a Hold egy feltérképezett részén kajtat a gép, akkor abszolút megoldható a dolog. a központi egység mindig tudja, hogy merre mi van, annak függvényében tervezhet magának útvonalat. Kellõ tudás birtokában a fizikai világ értelmezhetõvé válik virtuális szinten is, ha az alacsony szintû feladatokat végzõ egységek rendesen ki vannak építve.(pl. kerekenként érzékelõk, stb) Ha a rengeteg információt, amit a környezetbõl kap a gép, sikerül átalakítani és értelmezhetõvé tenni számára, akkor egy sima offroad autós játék "MI"-je is elvezetgeti. (tomahawk vs humán pilóta esete)
Ez egy fasz. Igen sok dolgot kísérleteztek ki fõként orosz és amerikai ûrhajósok amit ma már az emberek a mindennapi életben használnak.És õ ezen emberek munkáját semmibe veszi.Emlékszem még arra az Aeromagazinos cikkre amiben Kubaszov ûrhajós (aki Farkas Bertalan parancsnoka volt)mesélt arról hogy hogyan fejlesztettek ki (és kísérleteztek vele az ûrben) egy speciális hegesztõkészüléket ami ma már közhasználatben van az egész világon.És könnyen elõfordulhat,hogyha valami megtörik ennek a parasztnak az autóján akkor pont 1 ilyen cuccal fogják meghegeszteni? Akkor is haszontalan az egész? Hülye gyökér. Menjen és szopja le a robotait,váljon el a feleségétõl és vegyen el egy robotot aztán kúrja azt. Félreértés ne essék nem ellenzem a robotokat,de sztem az emberes és robotos dolgoknak együtt kéne fejlõdnie. És együtt dolgozni. Mondjuk pl. ha eljutunk a Marsra és nagy bézist hatalnas épületekkel fel akarunk ott húzni akkor nem ártanának mondjuk olyan okos robotok akiket vinnének magukkal az orosz vagy amcsi vagy akármilyen ûrhajósok és azok raknák össze a nagy épületeket az emberek helyett. Mert a robotnál pl.nem gond,hogy az épitkezés közben mondjuk kiszakad a szkafandere és nem kap levegõt.Az ember viszont abba belehal. Az ûrhajósok meg persze addig lakhatnának egy kisebb lakómodulban ott lenn a Marson amit innen a földrõl vittek oda készen persze 1 kurvanagy ûrhajóban amiben elfér. Szerintem.Szóval sztem együtt kéne fejleszteni a kettõt.De ilyet kimondani hogy az emberes ûrkutatás teljesen haszontalan és semminek tekinteni olyan emberek munkáját akik mondjuk legalább fél évig nem találkozhatnak a családjukkal mert TUDOMÁNYOS KUTATÁSOKAT végeznek kinn az ûrben egy olyan állomáson ami az egyetlen emberlakta hely ott a semmi közepén és ha beüt a szar akkor nincs ott 8 másodpercen belül a spec mentõcsapat,szóval ilyet csinálni mérhetetlenül undorító, ganáj köcsög dolog még gy Nobel-díjas tudóstól is.
Akik a mellett érvelnek hogy a robotok el udnak végezni mindent amit az ember azûrben, na azok élnek a Sci-Fi világában, nem azok akik az emberes ûrrepülést támogatják.
1 ember 1 hétig a marson több adattal szolgálna mint az eddigi összes marsra leszált robot...
+ Ember a marson sokkal jobban hangzik mint robot a marson...
BTW olvassatok Asimov-ot :D rájöttök miért nem jó a robot.. hehe
"Kõzetválogatás és a kõzetek beemelése a hordozóba. Szerinted nem automatizálható?"
Hát jelenleg rohadt messze vagyunk ettõl. A tapasztalt geológus egy pillantással több információt dolgoz fel, egy gyors terepfelméréssel, mint amit a gép jelenleg tud. Pár perc alatt eldönti, hogy hol érdmes próbálkozni, egy gép erre ma képtelen.
"Autóvezetés. Szerinted nem automatizálható" Hát az sem, mert a Holdom igen extrém körülmények vannak. Itt is dönteni kell. Jelenleg a Földi körülmények közt sincs olyan automata autó ami dombokat mászna meg.
"Most is csinálja pár rover a Marson ezredannyi pénzért. Más? Ugyan mi a fenét tud majd az ember a Marson csinálni, amit robotok nem?"
Ha ma ember lenne a Marson a roverok eddigi munkáját pár nap alatt elvégezte volna. Mennyit tettek meg eddig külön-külön? Kb. 5km-ert... Ezt Mars autóval és emberrel kb. 1 óra alatt simán meglenne. A mintákat begyûjtik és elemzik olyan gyorsan, mint a rover. Az ember jelenlétével kb. 100x-szor gyorsabb lenne minden, mint most. A bejárható terület nagyságáról nem is beszélve.
" A NASA a végén már geológusokat küldött a Holdra, mert az elõször odaküldött vadászpilóták, bár nagyon egészségesek voltak és jól mutattak az amcsi zászló mellett, még megfelelõ kavicsokat sem tudtak hazahozni."
Az összes pilóta kapott geológus kiképzést, persze nem olyanok, mint egy már 30 éve dolgozó geológus, de mégis jól végezték a munkájukat. Mellesleg én nem tudoki róla, hogy geológus végzettségû embert küldtek volna a Holdra.
Ezek egszerû mérések! Én olyanokról beszélek amit csak KÉZZEL lehet végrehajtani. A robotok jelenleg célspecifikusak és halál rugalmatlanok az ember nem, képes a tervtõl NAGYON eltérõ dolgokat mûvelni. Ha az Apollo-13-on robot lett volna, akkor annak a modulnak annyi, bár ez rossz példa, mert max. a tudományos anyagért sírtak volna, emberi életben nem esett volna kár.
Érdekes amit írsz, egyet is értek vele sok helyen, bár az ûrrepüléshez nem sok köze. De azon kívül, hogy rögzítetted a dolgok állását, miért írtad le mindezt? Min kellene változtatni? Én speciel örülök neki, hogy a pénz, mint trükk és újraelosztási eszköz segítségével a lenini kommunizmushoz megtévesztésig hasonló rendszer jött létre nyugaton úgy, hogy a közben várható nyávogást és diktátorokat elkerültük. De mindig is nagyon bonyolult volt a kölcsönhatás a hatalom és a "nép" között, és gyakran a kettõ érdeke nem esik egybe. Mégis, a helyzet nem annyira rossz, talán a történelem során a legjobb, a mostani hatalom legalább a felszínen igyekszik az adó formájában beszedett pénzt legalább meggyõzõen csomagolva elkölteni. Pedig a többség egyáltalán nem költene ûrkutatásra, ha rajta múlna. Hányszor nyögi be valamelyik hülyegyerek itt is elsõ hozzászólásként egy tudományos hírhez, hogy "de kinek jó mindez?" A NASA csak azért létezik, mert a döntéshozóink, ha tetszik, nemzetközi versenybõl, katonai célokból vagy akármibõl, de hajlandók szponzorálni az emberi kíváncsiságot. Nyilván közben ötvenszer annyit költ mondjuk direkt emberölésre (hadsereg), de akkor is örülni kell a kicsinek is, és okosan elkölteni. Nem akarom én megreformálni az emberi társadalom struktúráját, de a hangsúlyok fokozatos eltolása fontos lenne, és ehhez a közvélemény fontos segítség. Mert bizony, tud eredményeket elérni (lásd vietnami háborútól az általad is vázolt kommunista rendszer kialakításáig), csak lassan mozdul.
"olyan célokra költse a köz pénzét, ami a köz érdeke" ... és ki az aki meghatározza, hogy mi is a köz érdeke? Na ne legyünk azért ennyire naívak, ami a "Moskvában döntenek"-et illeti... nem tudom, hogy miért emlegetik az amcsi annyira a "decided in Washington", és miért is létezik a lobby Washingtonban miért van minden szervezet jelen Washingtonban, hogy befolyásolja azokat akik nem döntenek, vagy éppen azért mert a "Moszkvát" nyugottan helyetessítheted a "Washington"-nal a mondatodban.
Vacláv Klaus - Cseh elnök egyszer kijelentette, hogy "We succeeded in getting rid of communism, but we erroneously assumed that attempts to suppress freedom were matters of the past."
Szóval egyetértek vele, hogy ma abban a rózsaszín állomban élnek az emberek, hogy megvolt a rendszerváltás és mostmár automatikussan szabadságban élünk, nem kell megkérdõjelezni a dolgokat, a politikusok az érdekünkben döntenek helyettünk, stb. A "nem Moszkvában döntenek" kijelentésed is ezt támasztja alá. Persze azért én nem értek Klaus-al egyet, hogy a kommunizmustól megszabadultunk, szerintem a kommunizmus gyõzött, csak rúhát váltott, ekkora szocializmusról amekkora most van nyugaton (korporatista izesítéssel) álmodni sem tudtak a régi kommunisták. Persze, még nem vágnak a börtönbe mert másképpen gondolkodol, de ennek nem az az oka mert jó a rendszer, hanem mert rájöttek, hogy nem számít mit gondol valaki sõt az sem számít mit mond valaki, az ami számít, hogy kinél van a hatalom. A ruszki kommunizmust sem tudták megverni sem más gondolkodással, sem dumával sõt még forradalommal sem (gondolj csak vissza pl. '56-ra), az egyetlen dolog amibe a kommunizmus/socializmus beledöglik (és ez elkerülhetetlen), hogy szétzuzza a társadalmat és társadalom nélkül nincs rendszer sem. Persze mielõtt ez megtörténik, elõbb külsõ ellenségeket találnak (jelenleg, pl. Irán, Irák, terroristák, arabok, xyz), késõbb belsõ ellenségeket találnak (ez majd jön nemsokára), és aztán összedöl a rendszer (és jön a Római birodalom bukása utáni sõtét korszakhoz hasonló, a sci-fi regényekben/filmekben annyiszor bemutatott világ...) nem hiszem, hogy ez holnap lesz, de a folyamat elkezdödött, nem hiszem, hogy 30-50 évnél több lenne még ennek a rendszernek. Tévedés, hogy Bush találta ki ezeket a dolgokat, Bush csak nem áll ennek ellen, maga a rendszer a korlátlan hatalmú állam, a "nanny state" vezetett ide.
Hát nem tudom, ki van berúgva... nézzük a híres emberi érzékszerveket. Látás, tapintás, hallás, ízlelés. Fontosabbnál fontosabbak az ûrkutatásban. Elvégre minden geológus inkább megnyalná a kõzetet, mint hogy NMR spektrumot méricskéljen egy táskányi mûszerrel, nem igaz? A mai tudomány egy lépést sem tudna tenni a mûszerei nélkül, a tudós érzékszervei leginkább arra korlátozódnak, hogy leolvassa a skálát.
Annyi pénzbõl, amennyivel egy nyamvadt emberi testet élve a Marsra juttatunk és még vissza is hozunk, nyugodj meg, nemhogy lépcsõjáró robotot építünk, inkább egy olyat, ami autópályát épít magának a Marson.
Továbbra sem érted, hogy a mai küldetésekben az ember gyakorlatilag nagyon kis kerék, vagy kiváltható mással. Nézzük pl. a holdraszállásokat. Mik voltak az emberekre bízott tevékenységek, amiket CSAK ember tudott elvégezni? Kõzetválogatás és a kõzetek beemelése a hordozóba. Szerinted nem automatizálható? A NASA a végén már geológusokat küldött a Holdra, mert az elõször odaküldött vadászpilóták, bár nagyon egészségesek voltak és jól mutattak az amcsi zászló mellett, még megfelelõ kavicsokat sem tudtak hazahozni. Más? Autóvezetés. Szerinted nem automatizálható? Most is csinálja pár rover a Marson ezredannyi pénzért. Más? Ugyan mi a fenét tud majd az ember a Marson csinálni, amit robotok nem? Sorold.
Egyetlen elõnye van: hogy a társadalom képes erre a célra sokkal több pénzt adni. Ez pedig az itteni fejek miatt probléma, azt kellene megváltoztatni szerintem és Weinberg szerint is.
Már nem azt az idõt éljük, amikor Moszkvában döntenek, és Amerikában sosem volt így. A probléma nem az, hogy a politikust nem lehet befolyásolni. A politikus szerepe épp az, hogy túlemelkedve az átlagpolgár érdekein olyan célokra költse a köz pénzét, ami a köz érdeke. A politikus is a távcsövet támogatná a Mars-utazás helyett, ha a közvélemény ezért verné az asztalt, de ehhez elõször fel kellene ismernie, mi az érdeke.
Nemrég volt az indexen egy hír, hogy a nasa ûrhajósokat vesz fel. Vajon miért? A fizetés elég nevetséges összeg volt. Nem olyan vonzó dolog ám ûrhajósnak lenni. Persze aki scifiket néz, és azt hiszi, hogy az ûrhajósok élete csupa kaland, az élete nem áll másból, mint egzotikus világok felfedezésébõl, vagy harc a gonosz idegenekkel, stb, az jobb, ha felébred.
A napkitörések ellen nem kell bonyolult védöfelszerelés, mert a vízzel körülvett óvóhely tökéletes védelmet nyujt a napkitörések ellen, ha jól tudom. Az ember jelenlegi formájában tényleg nem alkalmas hosszútávú utazásra az ürben. Láttam én is doksi filmet a nesönelen, és ott az ürállomáson végeztek kisérletet, hogy az ürben született egereknél kifejlödik-e az egyensúlyi érzék. visszahozták öket a földre, és mindeggyik elsüllyedt a vizbe. Az embernél is hasonló lenne az eredmény. Kell a gravitáció nagyon, meg a zöld növényzet is, mert hosszutávon megörülhet az ember, a növények meg megnyugtatják az embert, erre is volt kísérlet, bár a Földön.
"Hát igen. Mondjuk ha lenne egy hold bázis meg mars bázis ahol kutatásokat lehetne végezni akkor azt mondom oké tényleg van értelme de így hogy értelmetlenül repkednek, hát nem látom értelmét."
Csakhogy a Holdbazishoz jol jon egy Fold koruli alaptabor, ha masert nem akkor azert hogy a holdkompokat ne kelljen egyszeri hasznalat utan eldobni. Egy bolygokozi urhajot pedig nagy valoszinuseggel csak egy Fold koruli dokkban lehet osszerakni, mivel osszeszerelve problemas lenne a feljuttatasta, tovabba az urben mozgo hajoknak nem kell aerodinamikus forma, ami viszont a legkorben (meg a felloves soran is) fontos.
Tök jó ez a vita, de ettöl még ha értelmetlen is mindíg lesznek ûrhajósok. És lehet hogy nem olyan hatékony és költségesebb mint a robotok, és fognak meghalni az úttörõk. De az ember mindíg áldozatok árán hóditotta meg az ismeretlent.
Azt, hogy van-e értelme nem tudhatjuk, hisz nem látunk a jövõbe.
Hát igen. Mondjuk ha lenne egy hold bázis meg mars bázis ahol kutatásokat lehetne végezni akkor azt mondom oké tényleg van értelme de így hogy értelmetlenül repkednek, hát nem látom értelmét.
Van amiben a robot gyõz van amiben az ember. A két dolog nem helyetesíti hanem kiegészíti egymást. Nem mérném az embert a robothoz, mert nem is azért csinálunk robotot, hogy ember legyen, hanem azért, hogy kiegésszítsen bennünket. A robot is csak egy szerszám, semmi más, és minden szerszám azért készül, hogy az ember képességeit növelje, persze az ember+szerszám kombinációban.
:D nyilván sosem halottál még felvétel készítésrõl,mérõmüszerekrõl,stb...az emberi érzékszervek aztán veszett pengék....A környezeti behatásokkal szembeni sokkal nagyobb ellenállásukról nem is beszélve.....
"A robotok effektíve mindent el tudnak végezni, amit az ember, és sokkal többet is."
Te be vagy rúgva?? Még ott ahol grvitáció van egy nyamvadt lépcsõt is alig tudnak megmászni, nemhogy súlytalanságban bonyás kísérleteket elégezni. Sok kísérlet csak helyben értékelhetõ ki és emberi érzékszervekre és intelligenicára van szükség. A mai robotok képességei egy emberhez mérve = NAGY 0!!!
Na te most itt választás elé teszed az embereket :) nem lehetne ezt is meg azt is, meg még egy szõke szépséget az ágyba... :) A saját pénzemet ott költöm el ahol akarom, viszont ezt meg ott költik el ahol õk akarják... és most itt fennál a kérdés, hogy mi lenne a jobb... mert sajnos mindent nem lehet, ezért a piacnak kellene dönteni, hogy mi az amit most jobban értékelünk, nem pedig néhány politikusnak. Azt mondja Bush, kész megyünk a holdra... aztán pedig a Marsra... talán tetszik neki mert hasonlítanak az Iraqi sivatagra.
Feladom. Valaki mindig jön és benyögi, hogy mert az ember az univerzális csodamasina, és az kell mer' az jó. Végül azért lenne egy kérdésem a T. személyesen felfedezni vágyókhoz:
Az emberes Mars-küldetés költsége nagyjából ekvivalens egy olyan, Föld körüli pályán keringõ teleszkóprendszer költségével, ami úgy 100 Hubble-méretû ûrtávcsõbõl állna, és interferometrikus elven képes lenne közeli Föld-szerû bolygók felszíni alakzatait is leképezni, gyakorlatilag jó eséllyel eldönteni a "van-e élet a Földön kívül" kérdést.
Mit szeretnétek inkább látni: egy sivatagban kavicsokat szortírozó ûrhajósokat a Marson, vagy a választ erre a kérdésre?
További kellemes álmodozást mindenkinek.
Mi a rákot csinál az ember az ûrben, ha váratlan helyzetbe kerül? Elmondom: többnyire elhalálozik. A jól megtervezett küldetésben az ember csak egy fogaskerék a sok között. Kreativitása nagyon ritkán kap lehetõséget bizonyításra. Mit fog csinálni az ûrhajósotok a Marson, ha elromlik az ûrhajója? Rittyent egy hajtómûgyárat a helyi kõzetekbõl a fene ügyes két kezével? Nem csakis azért fog életben maradni, mert elõrelátóan ellátták azokkal az eszközökkel, amit a két kezével fel tud majd használni?
Igaz, csak az a baj, hogy látod, még a lelkes, a témában kicsit érdekelt amatõrök sem látják a lényeget és szívük csücske az emberes ûrrepülés. Persze mert szupermenen szocializálódtak, és saját X-szárnyúról álmodnak. A politikusok meg ezt tudják.
Az ingatlanpiac összeomlása is ezért van, mert nagyon sok embernek hitelt adtak, hogy vegyen házat és nem volt fedezék a hitelre, simán fedezék nélküli pénzbõl adták a hitelt (subprime mortgage market) és az emberek megígérték, hogy majd a jövõben kifizetik... és a dolog addig mûködött is, még képessek voltak az igéretüket teljesíteni, de mivel a jövõvel nem lehet számolni... most jött a baj. Igéretre meg senki sem adja a valós pénzét, a bankok persze a fedezék nélküli pénzt osztották ahogy csak tudták, és persze nekik biztos haszon mert aztán kamat általi jövedelmi schémával eladták ezeket a papírokoat a befektetési alapoknak. Most amikor összedölt a dolog, a bank nem veszített semmit, mert õ már eladta a hitelt, a befektetési alap viszont nagyot veszített, azok az emberek akiket meg rávettek, hogy házat vegyenek még akkor is ha reálíssan nem engedhették meg maguknak... na azok most átkozzák azt a napot amikor aláírták.
Az persze, hogy veszteségnek könyvelem el azt ami lehetett volna az még egy hibás filozófia ami sajnos nagyon vastag gyökeret ersztett a mai világban. Veszíteni csak azt lehet ami már megvolt. Ha a pénz értéke megy lefelé és a "kemény" vagyonom (árú, ingatlan stb.) ára stabil vagy megy fel, akkor én valójában nem érzem az infláció hatását. Ha viszont nem akkor érezni fogom. Az áll, hogy ha nem gyengülne a pénz és ha a portékám ára az nélkül is menne fel akkor jobban járnák, de ez nem könyvelhetõ el veszteségnek mert az csak egy mi lett volna ha lett volna duma. Ezért téves dolog azt hinni, hogy felfedeztük az idõgépet és, hogy a jövõbõl tudunk értéket hozni a jelenbe, pedig géppen ezt akarják elhitetni velünk, hogy az emberiség a holnap számlájára él, mert ez lehetetlen, nem fogyaszthatunk el semmit sem ma ami még nem létezik, viszont a jövõben fogják kifizetni a kamatot és az adóságot az örökösök, azoknak akik ma kölcsön adják. Érdekes dolog, amikor pl. Al Gore millió fát ültet el ma, és ez ugye energiába kerül ami növeli a szennyezést, hogy majd 30 év múlva ezek a fák... na aki érti az érti, aki nem annak meg hiába mondom. A jövõ az a jövõ, nem lehet vele úgy számolni mintha itt lenne, fõleg nem mert ki tudja, hogy azok a fák egyáltalán megérik e azt a pillanatot, hogy a most kalkulált környezettisztító hatást elérjék. Nem vagyok a fák ültetése ellen, én is ültetek amikor csak lehet, ne legyen félreértés, csak baromság amikor azt mondjuk, hogy azért ültessük, hogy tisztább legyen a levegõ. A jövõvel csak akkor lehet számolni amikor már múlt lett.
"Nem tudom, de én nem hiszem el, hogy az ember eltudna viselni egy néhány éves utat az ûrben (nem a föld közelében, hanem interplanetáris úton), mert a sugárzás halálos lenne. Persze az lehetséges, hogy idõvel kifejlesztünk valami védõanyagokat, vagy akár genetikai módszerrel megnöveljük az ember sugárzás elviselési küszöbét. "
A sugárzás mértéke ismert, és az is, hogy milyen vastag kell, hogy legyen az ûrhajó fala, hogy az ember részére káros sugarakat feltartóztassa.
Láttam is doksifilmet, amely azt mutatta be, hogy marsi utazás során napkitörés idején belsõ "pánikszobába" vonulnak az ûrhajósok 1-2 napra, mert olyankor nõ a sugárzás.
A napszél amúgy a veszélyesebb, bár a gamma alattomosabb.
Mesterséges mágneses térrel ezek kivédhetõk, meg vastagabb ûrhajófallal stb. Genetikával nem hiszem, hogy lehetne ezen segíteni, annyira nem vagyunk primitív lények (bacik).
A sugárvédelem szerintem a kisebbik probléma. A nagyobbak a létfenntartás, az elszigeteltség, hajtóanyag stb.
Igen gyakorlatilag nem érzed meg az olaj árának emelkedését. De mégis veszteség ért téged. Mert ugye infláció nélkül meg, több lenne a bevételed, mert kevesebbet kell olajra költened belõle, több jut másra. Kivéve abba az esetbe változatlan a dolog ha az olaj árának emelkedése indézte elõ az ingatlan árának emelkedését.
Gyakorlatilag igaz, de a pontosság kedvéért... különben ha pl. ingatlanom van aminek az ára felment, vagy abból élek, hogy kiadom az ingatlant és a bérleti díj is az égbe szökött, akkor nekem nem lett az olaj drágább... szóval mindég az eszi meg a szart aki melózik és fizetésbõl él. :(
Persze, hogy nem kõbaltával, már lejebb írtam, hogy minden ami nagy lett kicsinek született... és mondom, hogy nem vagyok semmi féle fejlõdés ellen, az ûrkutatás ellen sem, én a kérdést csak arra irányítom, hogy ki fizeti és az aki fizeti önként válalja e vagy kényszerbõl. Ennyi az egéssz.
Ha az õ udvarában építi akkor semmi baj. Ahhoz, hogy a városközpontba építse meg a város lakosságát is meg kell kérdezni... ami a falvakat illeti... nem lenne, de nem azért mert az emberek nem akarják, hanem azért mert elveszik tõllük a rávalót. Nem gondolod, hogy a legtöbb faluból az emberek hiányoznak jobban mint a szobrok, mert a központi tervezés teljessen kizárta a falúban való megélhetés lehetõségét. Láttam pl. Seattleben Lenin szobrot, és hidd el, nem az állam se nem a város építette, hanem magánszemélyek. Ugyanez a helyzet könyvtárakkal, múzeumokkal, templomokkal... szóval a kultúra sem különbözik, az is virágzik ha nem tapossák le.
Valahol el kell kezdnei a fejlõdést. Az ûrrakétát se kõbaltával építették. Kellett hozzá elég sokmindent feltalálni, kifejleszteni, ami költségekkel járt.
"De az infláció az nem azt jelenti, hogy valami drágább lett, hanem hogy a pénz ér kevesebbet."
Magyarán akinek a pénze elértéktelenedett annak drágább lett az aru. Nem tudod mekerülni a pénzt mert abba kapod a fizetésedet. Nem mezõgazdasági termékekben.
Nem tudom, de én nem hiszem el, hogy az ember eltudna viselni egy néhány éves utat az ûrben (nem a föld közelében, hanem interplanetáris úton), mert a sugárzás halálos lenne. Persze az lehetséges, hogy idõvel kifejlesztünk valami védõanyagokat, vagy akár genetikai módszerrel megnöveljük az ember sugárzás elviselési küszöbét. De ez egyelõre mind sci-fi és nem tudom, hogy mennyi értelme van a koraszülõtt (premature) kisérletezéseknek. Na mindegy, mondtam, hogy én nem vagyok ellene, sõt érdekel, csak nem akarom, hogy kényszerítsék rám a költségeket.
A kultúrát szabályozni és erõltetni kell, nincs kedvem olyan világban élni ahol valami dúsgazdag perverz 50 méteres rózsaszín fallosz szobrokat építtet mindenhova mert szerinte az jó :P
btw a falvaink 90%-ban egy kurva szobor sem lenne ha arra várnánk hogy majd valami helyi mecénás kezdje építtetni õket.
$82 volt néhány napja csak mondom az max 40 a néhány évvel ezelõtti dollárból :( De az infláció az nem azt jelenti, hogy valami drágább lett, hanem hogy a pénz ér kevesebbet. Nem a pénzhez kellene mérni, hanem valami commodity kosárhoz (pl. fémek, mezõgazdasági termékek stb.) hiszem, hogy ezekhez képest nem lett 3x drágább mint a dollárhoz képest. Szóval éppen ezt használják a gazemberek, mert tudják, hogy az ember csak pénzben tud számolni mert minden pénzben van kifelyezve és ezért mondhatják, hogy drága az olaj stb. pedig nem éppen ez a valóság, de jó érv fõleg ha háborúzni akarnak.
Amíg nincs mesterséges intelligencia (MI), addig nem lehet csak robotokra támaszkodni. És még sokáig nem lesz. A robotoknaknap persze megvan az úttörõ szerepük. Vannak olyan területek (Nap közelsége, Jupiter közelsége, Vénusz, aszteroidák stb.) ahol az embernek nincs mit keresnie. Itt villogjanak a robotok.
De ahol az élet alapvetõ feltételei adottak (Mars, Európa, és ugyan nem adottak, de a közelsége miatt a Hold) oda kutyakötelesség embereket is küldeni.
De még egyszer, a kettõ nem kizárja, hanem kiegészíti egymást.
Vagyis nem 25 dollárt fizetsz az olajért hanem 40-et. De neked a pénzed rá ugyanúgy 50 dollár mint elõtte. Kevesebb marad. Ha emelkednek a bérek, akkor nincs érzékelhetõ drágulás
Magyarán azt mondod az infláció érzõdik. Ugyan az a hatása. A fizetésedbõl pénzromlás elõtt X árut tudtál venni. De értéktelenedés miatt már most csak X-2 árut tudsz venni. Több pénzt kell letenned az asztalra, hogy megkaphasd az X mennyiséget. Több nominál értéket adsz ugyan azért a reál értékért. Ugyan úgy "drágulásnak" fogod érezni.
"Szobrok kellenek az emberi városokba. Különben mi volna a különbség város és hangyaboly között?" Victor Hugo
Igaz, de a szobrokat ne adóból fizessék. Az emberek elképesztõ összegeket adnak önkéntessen a mûvészetre... nem kell oda állami beavatkozás. Szobor volt, van és lesz, mert az ember értékeli a szépet és sok minden mást is, ezért mondom, hogy az érték az relatív, szubjektív és marginális, tehát nem kell senkire sem kényszeríteni, hogy elfogadja, de az nem jelenti, hogy nem lesz.
Mr Weinberg úgy látszik elfelejtette hogy a világûr tudományos kutatásának a végsõ célja az hogy az emberiség végre kiléphessen az ûrbe és elkezdhessen kolonizálni, amúgy részben igaza van mert tényleg olcsóbb robotokkal repkedni DE emberi ûrrepülés is kell.
"Szobrok kellenek az emberi városokba. Különben mi volna a különbség város és hangyaboly között?" Victor Hugo
Az emberiség nem a célszerûségrõl szól hanem, ...nos, az emberiségrõl
Biztos vagy benne, hogy az energia ára annyira felszökött, mert szerintem nem, a dollár néhány éve ezelõtt minimum 2x annyit ért mint ma, szóval mondjuk 40 dollár lenne az olaj, de még annyi sem, mert pl. a 1 dollár volt 1.2 EUR most meg 1 EUR - 1.4 dillár és az EUR is veszített jócskán az élrtékébõl (persze nem a dollárhoz képest). Szóval az energiaárak egy kicsit nagyobbak ez nem kétséges, de szerintem a pénz nem ér szart sem ezért annyira nagy az ugrás.
- egy automata programot lehetetlen felkészíteni mindenre, ahogy a legprofibb 3D -s játékban is be lehet ragadni a falba, sarokba - lezuhanni a világ szélén
- a Mars önjárói például most a porviharok elmúltával arra várnak, hogy a szél letisztítsa a napelemekrõl a port, ez néhány kézmozdulat ugye.
- az ember UNIVERZÁLIS lény (bár nem a legpontosabb példa de aki látta az Ötödik elemet az emlékezhet arra a jelenetre, amikor a mindent elnyelõ entitás földi helytartója félrenyelt egy cseresznyemagot :) :))), na annak se a robotok segítettek).
- az IDÕTÉNYEZÕ ! A távolsággal arányosan nõ a szerepe. A Mars már olyan messze van (úgy emlékszem hogy 10-10 perc egy jel küldése illetve lereagálása oda-vissza), hogy a legváltozatosabb hibák garmadája fogja lázba tartani a földi ûrközpontot, ha automaták ezrei dolgoznak a Földön kivül. Ahol azok mondjuk nagy számban fordulnak elõ, vagy nagyobb térségenként, mindenképp hatásosabb az emberi jelenlét ( lásd portörölgetés :) , illetve rövidebb válaszidõ).