Végülis valószínû már most rátehetnék a procit a memóriával együtt egy videokártya szerû kártyára - PC-kbe elég a perifériák eléréséhez egy PCIEx16 (ha a - kiváltott - alaplapi ramot el tudja érni, akkor talán a perifériák sincsenek elzárva elõle). Csak valószínû a mostani rendszerben az alaplapi foglalatokba is kell lennie valamilyen procinak és memóriának, különben nem indul el a BIOS sem. (Nem tudom, milyen indítási segédprociról beszélsz, az egyes alaplapokon megtalálható felügyeleti mikrokontrolleren kívül.)
(Az xbox360-assal kapcsolatban: 16 bites soros/párhuzamos, más szóval multiplexed rendszerbusz van ott.)
A kompatibilitáshoz nagymértékben hozzájárulna, ha a RAM, A proci és egyéb foglalatok szabványosítva lennének, így egy gyorsabb RAM csere nem szükségszerûen járna együtt alaplap cserével, max BIOSZ frissítéssel. Igazából ez lenne az X86 architektúrának a "lelke". De látható, h minden proci és RAM típus gyökeresen másfajta slotba rakható csak.
Nekem van egy regi asztali gepem ahol mind a cpu, mind a memoria be volt forrasztva az alaplapba. A mai konzolok is ilyenek es van fixre forrasztott memoriaval szerelt alaplap a pc-sek kozott is. Ha mar fejlesztes, akkor erdemesebb lenne cserelheto reszekre szedni a jelenlegi rendszert es szabvanyos interface-eket definialni. Az utolso ilyen tartos megoldas a slot1 volt, ami a Ppro-tol a PIII-ig mindent kepes volt fogadni, megfelelo kartya formajaban. Az ipari pc-k a mai napig ilyenek.
Az igazi megoldas a cpu kartya bevezetese lenne. Ha a videokartyak kepesek kartya formajaban tartozkodni a gepben, hasonlo fogyasztassal mint a cpu-k, akkor ezt barmelyik elem megtehetne. A memoriat pedig nyugodtan lehetne a cpu kartyara tenni, vagy akar kulon ram kartyat hasznalni. (lasd regi ems kartyak) Egy ilyen megoldas sokkel egyszerubb, meretben kisebb, hutesileg elonyosebb es konnyebben fejlesztheto lenne, mint a mai atx-es szabvany. Szerintem vagy a teljesen integralt, fejleszthetetlen vagy a teljesen modularis, szabadon osszeallithato rendszereknek van jovojuk. (persze mas-mas szektorokban)
Osszekotobusznak pedig lehetne pl. pcie32-ot hasznalni. Igy mindenki szabadon tudna cserelgetni az alkatreszeket, es a szabvanyos feluletnek koszonhetoen barmilyen ket gyarto termekei elmennenek egymassal. Az alaplapra alapvetoen nem kell semmi, csak a tapellatasert felelos aramkorok, a pcie router chip es az inditasi segedprocesszor. (utobbit tobbnyire nem latjuk, pedig altalaban ez olvassa ki pl. a memoriak keslelteteset a cpu inditasa elott, a pcie szabvanyban az elso par csatlakozo tartozik hozza)
Aki azt mondja, hogy nem lehet kulon kartyara tenni a ram-ot es pci32-on at kommunikalni vele, az nezzen bele egy xbox360-ba, ahol a 16 csatornas soros buszon at eri a cpu a videokartya ram-jat. (mivel rendszer ram nincs) Ilyen megoldas volt az amigakban is.
a kislépéseknek ott van értelme, hogy a lehetõ legjobban add el aktuális konfigod, és minnél többet spórolhass rajta. Ez szvsz középkategóriánál müxik igazán mert ott rövid idõ alatt kisebb az értékvesztés mint a csúcs kategban. így relatíve olcsón lehet átlagos géped állandóan...
Lehet, hogy én vagyok igénytelen, de én egyáltalán nem érzem problémának, hogy az új processzorok nem feltétlenül mennek több éves alaplapokban. Én speciel kb. 5 éve vettem a gépet amin most írok, ez alatt egyszer fejlesztettem benne cpu-t. Az az elõttiben is csak vga-t és memóriát cseréltem. Természetesnek tartom, hogy mikor hamarosan lecserélem, egyetlen alkatrész sem marad meg a régibõl. Mi értelme van fél évente kis lépésekben fejlesztgetni?
Az egy kérdés, mennyire érte volna meg az AMD-nek a legújabb procikat is kihozni külön DDR1 memóriavezérlõvel. De azért legalább X2-t volt 939-re. Így is eléggé elhúzták a DDR2-re állást, és így sem volt olyan rövid életû a 939 (mint néha az Intel aktuális foglalat-változata). A DDR2 és 3 között sokkal könnyebb az átjárás, így egy idõben lehet mindkettõt támogatnia a procinak (alaplapnak nem feltétlenül, mert más a ram-slot).
Két lehetõség van: 1. kompatibilitás oly módon, hogy egyes új fícsörökrõl le kell mondani, 2. nincs kompatibilitás. Az új fícsöröket nem lehet belevarázsolni a régi lapba.
(Az AM3 procik valószínû nem mennek majd az AM2 lapokban, de az AM2+-ban igen, szóval 1 lépésig tart a kompatibilitás.)
Kicsit olvass utána,az amd beépített mem vezérlõvel rendelkezi,a ddr1,2,3 nem kompatibilis egymással tehát a procik sem,ezért lehetetlen foglalat váltás nélkül fejlõdnie.
hát annó, akik nem vártak a socket-A után és 754-est vettek azok nem így vélekednének.. a 939-es széria sem tartott ki túl sokáig, mivel aki olyat vett, az a következõ esedékes gépfrissítésnél már nem is talált olyan processzort ami bele menne. mind a két gyártó operál azzal, hogy aki fejlesztene, az bizony vegyen teljes konfigot. ez az érdekük. az szép dolog, hogy am3-as belemegy az am2-esbe, de cserébe lemondhatunk minden fejlett energiagazdálkodásról jóformán. tehát, aki vesz már egy am3-as vasat, az biztos vesz majd alá deszkát is.. ki van ez találva. majd leállnak ezek az újabbnál újabb foglalatokkal. még pár év. aztán rájönnek, hogy annyira erõsek a vasak, hogy halandó júzer vesz egy gépet 5 évre. ha akkor is váltogatják a foglalatot, akkor majd csak maguk alatt vágják majd a fát, mivel a halandó júzer nem fog 100ezreket költeni arra, hogy gyorsabban jöjjön be a start menü. "talán majd egyszer. de ha enyibe kerül egy új gép, akkor inkább jó ez még 2 évig.." márpedig a gamer társadalom meg nem fog annyi petákot pumpálni a nagyoknak, hogy megérje nekik napról napra új dologgal elõhozakodni. ha némileg lassul a fejlõdés, akkor sokkal jobban elõ fog kerülni, hogy jéé embereknek fejlesztünk.
Az intel szeret machinálni a VRM specifikációjával. Emiatt nem mûködött pl PPGA proci Tualatinos lapban, pedig mind a kettõ s370-es volt.
Ez már nemegyszer volt így: az Intel sorban váltogatja a tokozásokat (már lehet, hogy a fejlesztõi sem tudják magukat követni), míg az AMD igen sokáig kitartott.
Mellesleg mintha a cikk azt sugallná, hogy a verseny fõ tárgya a nm, hát inkább a teljesítmény. A Phenomok nagyon is versenyeznek majd a Penryn alapú asztali procikkal (amik egyébként csak valamivel késõbb jönnek, elõször a szerver-procik jönnek, mint AMD-nél), mert hogy kénytelenek. És elsõsorban nem a nm-tõl függ a dolog kimenetele (bizonyos dolgokban az egyik jobb, más dolgokban a másik), mint ahogy a 65nm-es P4 vs. 90nm-es Athlon64 esetén sem, vagy vehetjük azt is, hogy jelenleg is gyorsabbak a 90nm-es Athlonok a 65nm-eseknél. Egyébként nem fogyasztanak sokkal kevesebbet a 45nm-es Penrynek, mint a 65nm-es Conroe-k (mostani Core 2) - legalábbis egyelõre, késõbb talán javítanak még rajta.
Jópofa, hogy a címben szereplõ dologról csak 1-2 alapinformáció hangzik el, az Intel 1 év múlva jövõ architektúrája viszont részleteiben van tárgyalva a cikk felében, pedig errõl már volt korábban is cikk.
"amelyek leváltják majd a meglehetõsen sokáig kitartó LGA775-öt." Ja, mechanikailag nem változott, csak fizikailag, így magával sem volt kompatibilis végig. Ezzel szemben az AMD AM2, AM2+, és AM3 nevû foglalatai mechanikailag is egyformák, és kompatibilisek is egy lépésen belül.
Informatika és tudomány
