szerinted az eifel torony teteje meg alja között mekkora sebesség különbség van?
mert ugye van , és a lift is igy müködne a teteje már kozmikus sebességgel száguldozna,
"A feljuttatást is meglehet azért oldani, pl. ûrlift. "
"Az eddigi próbák során légbalonnal vitték fel a rakétát 15-20 km magasságba."
Szóval, az ûrben való tartós tartózkódáshoz legalább az elsõ kozmikus sebességet kell elérni, ezért nem lehet mondjuk lifttel felmenni és beszállni az ûrállomásba (nem kis sebesség eltérés), és ennek a sebességnek az elérése kerül sok energiába nem annyira a magasság, ha 20 km-rõl indítjuk akkor is így van. A geostacionárius mûholdakat igen nagy magasságba, igen nagy sebességre gyorsítják, hogy azután "egy helyben álljanak" , mert valójában a föld forgásával megegyezõ sebességel keringenek a föld körül...
Ûrbe való feljutáshoz mágneses "felszálló pályával" is kisérleteznek, ez nem kémiai, vagy nukleáris de ugyanúgy nagyon drága. Ilyet "vasúti" pályaként elõször németek csináltak, majd jó pénzért Kínában is. Asszem vhol mondták h. még lehet nagyobb sebbességet elérni, csak egy megfelelõ pálya kell hozzá, és mehet a csuzli az ûrbe:D
DE ez még a földi repülõzést is forradalmasítaná...
És az ûrben hova katapultálsz? Földkörüli pályán nemnagyon lehet megélni.
Pl szojuz berobbanását 1x láthattuk(ták) élõben, vagy 40 éve. Egy jól megépített rendszernél nem kell ilyesmitõl tartani, ha mégis bekövetkezne van abort tower.
csak felszálláskor nagyobb a riziko,az ürben nem lenne mivel a sugarzas , vagy katasztrofa esetén az atomerömü nem pillanatok alatt lesz veszélyes, van idö a katapultálásra,mig egy kémiai bomba 1 sec alatt képes berobbanni ,ahogy azt láttuk párszor élöben is ugye
A következõt 2008. májusra tervezik.
A kormánytól kaptak lóvét: "ARCA wins 3 governmental contracts of 1.6 mil Euro (2.3 mil$) to develop a high altitude balloon for scientific platforms, a low cost unmanned air launched suborbital vehicle and a VTOL experimental vehicle during the National Research Program competition."
Egy rakéta sokkal könnyebben felrobbanhat. Benne van a kémiai reakcióhoz szükséges anyagok összes komponense. Ha egy rakéta nagy sebességgel nekiütõdik egy falnak, biztosan felrobban. Ha egy atomreaktor vágódik neki, akkor az biztosan nem robban fel.
@Epikurosz: honnan veszed hopgy a romanok raketat gyartanak vagy kiserleteznek ilyennel? eleg nagy kakikban vannak ok enelkul is. csore nep. naluk a lopas, allami szintre van emelve.
Már csak az a kérdés, hogyha 40 éve legalább, hogy van atomerõmû és 40 éve, hogy az ember a holdra szállt, akkor hány fizikusnak, mérnöknek, unatkozó anyukának, ufóbuzinak és kõmûvesnek juthatott már eszébe az emberiség legfõbb energiaforrását a világûrben hasznosítani? Tuti egynek sem! Ezért mondom, hogy én viszem a szögeket, valaki hozzon kalapácsot meg sört azt délután összedobjuk! stipi-stop szabadalom. száncsájn van!
Ez a lényeg, rakétákat sem, azis annyira potenciális bomba, mint amennyire egy reaktor atombomba.
nemtudom mennyire használhato ötlet hogy 1 nagy atomerömü helyett sok kicsit használnánk az ion gyorsito körül és a neutron sugarzas ami a maghasadás miatt nagy sebességgel löködik ki segit pályán tartani a gyorsitoban lévö anyagot
persze nem vagyok fizikus tévedhetek
Az atomtengeralattjáró (ATJ) égi mása lehetne az atomûrhajó.
Amerikai ATJ balesetérõl nem tudok, oroszokéról igen.
Azért ez a "potenciális atombomba" kicsit erõs. Az, hogy az atombomba mûködik, az szinte egy csoda, nem egyszerû olyat tervezni, hogy tényleg mûködjön is. És a reaktorokat nem éppen bombának tervezik.
A földi gravitáció legyõzéséhez vegyi rakéta kell. Ott fent már könnyebb a dolgod. szerintem, aki okos több megoldást választ: vegyi, ion, plazma, nukleáris, napszélvitorla...
én nem azt mondtam hogy fogd a csernobili erömüvet és tedd rá egy cyklotronra, és szájjál föl vele
hanem azt hogy ezzel a modszerrel és pár év kutatással tömegcsökkentéssel elképzelhetö egy normális nem fölrobbano ürhajtomü
Csak segítségképpen, a jelenlegi legnagyobb teljesítményû reaktorok, blokkonként, 1GW körüli teljesítményt képesek leadni, és fogadni mernék, bár errõl információt nem találtam, hogy egyenként nehezebbek 10000 tonnánál.
Ez az elmélet akkor jó, ha bolygóközi utazást akarsz csinálni. Földrõl a világûrbe nem mûködik, túl kevés a fajlagos tolóerõ (amit írsz, az többé-kevésbé egy ion-hajtómû, pár Newtonos tolóerõvel...).
Ide kémiai hajtómû, vagy vegyes nukleáris-kémiai hajtómû kell. Az utóbbi kizárt környezetvédelmi okokból, szóval marad a sima kémiai hajtómû...
az atomreaktorokhoz:
kicsit építeni nem lehetetlen. Franciaországban láttam kb50kg-osat. Csak épp a mûködéséhez 96%os tisztaságú U235 kell.
Kérdés:
Hogy van az, hogy kis sz*ros amerikai/kanadai (román?) stb. cégek ûrhajókkal kísérleteznek, a magyar állam meg azon sír, hogy mindjárt ennivalónk sem lesz?
Ki/mi a felelõs ezért?
Miért nincs magyar ûrhajó?
Válaszokat a kiadóba várok.
Hír:
Szuper! Ennek nagyon örülök. Az ember olyan, hogy ahol pénz van ott történnek a dolgok. Pár éven belül a magánszektor felzárkózik, pár tíz éven belül pedig átveszi a vezetõ szerepet az ûrhajózásban. Legalábbis én így gondolom. Ez versenyt, ami árcsökkenést hoz. Egy csomó kisebb állam is be tud kapcsolódni az ûrkutatásba. Mer pl. Magyarország azt mondja, ok, nincs 100 milliárdom az Oroszokkal vagy a NASA-val fellõni egy mûholdat amit a Magyar egyetemek készítenek, de van 1 milliárdom, hogy kifizessem az XY magáncégnek a kilövést.
Értitek?! Egy csomó ország igénybe fogja venni ezeket a költséghatékonyabb lehetõségeket.
A cikkben is ezt említi. Sajnos magánembernek azért még mindíg nagyon drág lesz egy jódarabig kijutni.
Atomreaktor meg egyéb meghajtások:
Szép és jó ötlet, rég kitlálták. Egy baj van vele. A Föld felszínérõl még egy centimétert se emelne el. Jelen pillanatban még csak alternatív ölet sincs a kémiai hajtómûvek leváltására a kilövési szakaszban. Már kint az ûrben ez nem így van, ott az ION, most jön a DARPA gyakorlatilag "naphajtómûve" amit szépen a fû alatt fejlesztettek, és csak pár hete jelentették be hogy mükszik, és pár éven belül megy ki az ûrbe egy techdemo belõle. (anyit közöltek hogy a nap hõjét hasznosítja egy különleges módon)
Az ionhajtómû mûködési elvén alapuló plazmahajtómû, ami kb 50x akkora tolóerõt biztosítani viszont csak kb2x annyi hajtóanyag kell mint az ION-nak. (Ide kelleni fog amtomreaktor)
100 szó 1 , a Földet elhagyva már van alternatíva. Itt a felszínen kell valamit kezdeni.
Falcon 1 jó próbálkozás btw. Meg volt az elsõ sikeres kilövésük és orbitális pályára állásuk. (Kétfokozatú hagyományos kémiai rakéta, de 10edébe kerül mint az eddigiak.)
Ezért kell a reaktort távol helyezni a lakórésztõl. Az ûrben ennek semmi akadálya. A sugárzás intenzitása elég gyorsan csökken az 1/r^2 miatt, és mivel az ûrben a háttér amúgy is elég durva, valamennyi védelem úgyis kell.
A nagyobb utakra szinte mindig visznek magukkal valamilyen hasadó anyagot magukkal az ûrszondák, ha nem is mindig energiatermelésre, hanem csak fûtés céljából.
A pioneer ûrszondák is vittek magukkal, de 3-4 éve is löttek fel valamit plutóniummal, tiltakoztak is az emberek, ha felrobbant volna kilövéskor szép szennyezést okozott volna
Ha jól tudom amúgy meg hasadóanyagot vinni az ûrbe illegális jelenleg. De az amcsik próbálkoztak a B-36-osra tenni reaktort, asszem 1 MW-osat, ami nem is nevezhetõ soknak, de még az a hatalmas gép is csak úgy bírta el, hogy sugárvédelmet nem tettek rá.
És 1 MW az édeskevés, ha jól emlékszem az ûrsikló startkor több EZER MW teljesítményt ad le.
azokkal az ion hajtomüvekkel nem csoda, kérdem én ha egy tengeralattjároba képesek atomerömüvet tenni, akkor egy ürhajoba mért nem?
ahhoz hogy egy ion-t megfelelö sebességre gyorsitsunk gazdaságosan körpálya kell nem is kicsi, ezért az ürhajonak elég nagynak kell lennie
Egy ion hajtõmûvel a büdös életben nem fogsz a földrõl felemelni semmit, plána nem pályára állítani :), az ûrszondákban alkalmazott ion hajtómûvek annyi tolóerõt adnak le hogy több napig tart amig 100km/h gyorsul a gép.
A reaktor nehéz, sugárvédelemmel még nehezebb. Bár sugárvédelem nem kell feltétlenül, mert el lehet tenni olyan messze a lakórésztõl, hogy ne okozzon problémát. De azért az sem olyan sima dolog. Hûtést hogy oldod meg? Meg ha átmegy a Van-Allen öveken, akkor az meg megbolygathatja a reaktor teljesítményét, szerencsétlen esetben meg is szaladhat, bár ez részemrõl csak spekuláció, lehet nem okoznak gondot.
Volt itt egy elképzelés, hogy azt hiszem plazmasugárral hajtanának meg egy ûrhajót. De azzal is az a baj, hogy az is csak akkor megy, ha már pályán vannak, és egyenlõre a pályára juttatás a legproblémásabb.
Alig érkeznek a cikkhez a hozzászólások. De ez érthetõ is, ha az sg.hu fõ hangadói csak fele olyan okosak, mint ahogy azt a tudományos cikkekhez történõ hozzászólásaikból látható, már régen ûrhajót hegesztenek a garázsban. :D
10 kilo anyaggal körbekerülhetjük a galaxist, vagy netán van valamilyen más használhato ötleted??
atomreaktort meg akkorát csinálnak amekkorát akarnak, ha jol gondolom jelenleg nincs más használhato energia forrás , abbol kell épitkezni ami van
Szerintem annyira mindegy, hogy 10 MeV-re, vagy 10 GeV-re gyorsítunk részecskéket, ott már annyira nem a fajlagos lendület lesz a korlát, hanem nem lesz hozzá elég teljesítmény :) 10 MeV-et meg lazán kinyom egy lineáris gyorsító is, dehát van ezeknek hajtómû változata: Hall effect thrutser, Ion thruster, VASIMR, stb.
nem tudom mit vacakolnak má annyit, elektrongyorsitoval fel kell gyorsitani a részecskéket és hátul kilöni, najo kell hozzá egy atomreaktor is
ennyi egy ürhajo mit cicoznak ilyen lufikkal beszarás
Én kellemesebb helyet is el tudok képzelni, mint egy ilyen skatulyát. Thaiföld, Bali, Japán, Mexico, Mauricius sokkal szimpatikusabbnak tûnik, és persze sokkal olcsóbbnak is :)
Tothzozo:
Hat igen, iszonyu sokan, sot!!!! senki sem bizakodo, megis milyen jol elnek a szerencsejatek tulajdonosai :) /vajh mibol, ha nem a bizakodok tomkelegebol?/ -hehehe-
Ez azért nem pite.
Talán még a mi életünkbem megvalósul az ûrturizmus.
Nem vagyok állmodozó de ez azért bíztató!
Sajna egy orbitális repülésre alkalmas, és gazdaságosan (önmagát finanszírozó módon) üzemeltethetõ ûrhajó nem gyerekjáték, gyakorlatilag ilyen még nincs is!;(
hogyne...
lol. veszek ûrbiciglit, ûrbukósisakot.... stb.
"ûrsikló járat minden egyes négyzetcentije be van táblázva 2010-ig"
Informatika és tudomány
