A Földi légkör sûrûsége minden 5500 m magasságnövekedéssel felére ritkul, 30 km magasan kb 1/40 része a tengerszinten mértnek, vagyis cca 25 mbar, pont ilyen arányban kissebb a Marson a gravitáció (na jó 0.38-ad része a Földinek). minden ami repulni tud a Földön 30 Km magasan és nem használ hozzá légköri oxigént (ez ugyanis nem nagyon áll rendelkezésre a Marson), az tud repulni a Marson kis "tengerszint" feletti magasságon. Amúgy a kémrepülõgépek most is elõszeretettel használják ezt a magasságot, de ehhez sugárhajtómûvet haználnak és persze nem nagyon férnének be egy rakéta orrkúpja alá.
#27,szövegértés egyes,azt akartam mondani,hogy a hadseregnek már jóval azelõtt megvoltak a cuccai,mielõtt azokat polgári célokra/kereskedelbe bevezetve használták volna...
Benne van ebben a cikkben: "A gépek a Mars ritka légkörében 1500 és 3000 méteres magasságok között repülnének, ami a földi légkörre levetítve nagyjából 30 000 méteres magasságnak felelne meg, ami tökéletes a felderítéshez."
akkor mrõl beszélünk?
Szóval összefoglalnám azokat a nehézségeket, amelyeket elegánsan nem vesznek figyelembe.
A Mars légköri nyomása a földi légköri nyomás 1/100 - 1/150-ed része. Ezért, ott egy repülõgép-szárny a Földön produkált felhajtó-erejének 1/100 - 1/150 részét tudja produkálni. Egy légcsavar ugyanígy csak a töredékét tudja produkálni a földön megszokott vonóerejének.
Léghajó: mivel a mûködése a gázok fajsúly-különbségén alapul, ezért nagyon nagy, de igen könnyû ballonra van szükség, mert a Marson egy köbméter légköri gáz súlya sokkal kevesebb, mint a Földön.
Pozitívum azonban hogy a Marson csak a földi vonzásnak a harmada, ez megkönnyíti a dolgokat.
Jah és aban is van igazság, hogy érdemes lenne vmi hõlégballon szerû cuccokkal felmérni (szelek, légköri zavarok stb.) a mars légkörét, mint mingyár egy repülõt küldeni ami vagy repülni fog vagy nem.
Eléggé értelmetlen lenne egy eleve precíziós csapásmérõfegyverrel egy precíziós csapásmérõ fegyvert szállítatni. De ez persze csak az én hülye véleményem.
De az sem teljesen világos hogy minek a DARPA-nak ez a project amikor semmiben nem különbözik egy UAV-tõl. Egyszerûbb a már meglévõ UAV alapokból egy szuperszónikus verziót kifejleszteni (lehet hogy a Global Hawk az, de ebbe nem vok biztos). <---- Mer' ócsóbbbb, mint ICBM-et használni repülõszállításra.
Egyébként valószínûtlennek tartom hogy valaha is elküldik a marsra ezt a "repülõ szondát", mert túl drága és túl nagy a valószínûsége, hogy elveszítik, pl. a "light speed lag" miatt még csak esély sincs közbelépni, ha valami probléma lép fel.
biztos megvan rá a technika,már a 70-es években készült f-117-esnek LCD képernyõje volt(szvsz),úgyhogy lehetnek oylan dolgok,amirõl csak álmodnánk(kicsit elfogult az "álmodnánk") amúgy meg semmi gondom az idétlen fórumozókkal,legaláb sokáig él egy-egy fórum;)
"azért nem fenyeget, hogy az ideirogatók közül fog kikerülni ;)"
pedig az SG a NASA eloszobaja...
amilyen sûrûn magyar ember Nobel díjat kap (minden 5-6 milliomodik?), azért nem fenyeget, hogy az ideirogatók közül fog kikerülni ;)
"tényleg, a Tomahawkok vajon lopakodó technológiával készülnek?"
Alacsony felderíthetõséggel rendelkeznek, azaz a kis méretük, és a kialakításuk miatt kicsi a radarkeresztmetszetük. Ráadásul a "fû alatt" azaz olyan kis magasságban repülnek, hogy a legtöbb földi radar nem látja. A a légi radarok persze láthatják, ha eléggé érzékenyek.
Ugye az eszsedbe sem jutott, hogy esetleg NASA-kutatók, meg jövendõ Nóbel-díjasok is írogatnak ide. Bizony ám!
Olyan okos itt mindenki, vazz! A NASA mérnökök meg biztos csak cserkészek, szerintem az sg-fórumozókat kéne a NASA-hoz vinni, mert ti mindent jobban tudtok. Olyan új kérdéseket vettek fel, ami szerintem a mérnökök eszébe sem jut, mielõtt belevágnakl a projektbe, pl, h lehet e repülni a Mars légkörében. Szerintem ez az õ fejükben meg sem fordult, mielõtt elkezdték a fejlesztést. Legközelebb a Pentagon biztos titeket fog javasolni tanácsadásra....
Lényegében ez a Predator, csak összehajtogatható. (Azokra is már tettek fegyvert).
Az ötlet szvsz. jó. És a ha jövõben valamikor még mini irányított bombákat is tudnak majd aggatni az ilyen repcsire, akkor gyakorlatilag lehet egy nagyon-nagyon gyorsan bárhol bevethetõ precíziós légierõ, ami emberveszteség nélkül üzemelhet. Egy ilyen például terrorista táborok ellen nagyon jó lehet, fõleg ha például lopakodó technológiával illetve kevés fém felhasználásával készül (tényleg, a Tomahawkok vajon lopakodó technológiával készülnek?), mert akkor akár úgy csaphatnak le a világ egyes pontjain terrorista kiképzõtáborokra, hogy az adott ország vezetése nem is értesül róla, legfeljebb már csak mikor a terroristák mutogatnak a romokra, de azt meg viszonylag kevés állami vezetõ vállalja be nyílt színen, hogy támogatja a terroristákat. (mert akkor hamar háborús ok lehet abból) Akkor már csak arra kell figyelni, hogy utólag legyen minél több bizonyíték arra (például hasonló kémrepülõgépek filmfelvétele, fotói, hanganyaga lövésekrõl), hogy valóban terrorista kiképzõtábor volt és nem cserkésztábor :)
Sehogy. Senki nem mondta, hogy hirtelen képesek lettek erre. Mint azt a cikkben is írják, a 70-es évek óta "álmodoznak" errõl a NASA kutatói. Egyrészt... másrészt pedig a cikk nem arról szól, hogy holnap fellövik az elsõ ilyen repülõt a Marsra. Csupán arról szól, hogy a DARPA is felkarolta az ötletet és támogatja a kutatást. Egyébként meg a szükséges technológia "fejlettségi szintje" nem hinném hogy olyan nagyon meghaladná azt, ami a roverekhez kellett. A marsi roverek azért olyan tetûlassúak, mert igencsak korlátozottak az energiaforrásaik, és temérdek mûszert kell mûködtetniük (és cipelniük) egyszerre.
de eddig csak olyan terepjárót tudtak odavinni, ami mittudomén óránként 10 métert haladt, most meg hirtelen repülõ? Az enyhén gyorsabb és bonyolultabb biznisz :), hogy lennének hirtelen erre képesek?
"A raketas celbajuttatasrol pedig csak annyit, hogy ha pl. Iran fole akarnak kiloni egy ekkora raketat az usa-bol, azt csak ballisztikus palyan tehetik meg, viszont azt valoszinuleg mind a kinai mind az orosz vedelmi rendszer elso csapaskent detaktalna."
Nem feltétlenül kell ballisztikus rakéta. Pl. Egy tengeralattjáróról kilõtt Tomahawk, a töltethelyén egy összehajtogatott kémrepülõgéppel jópár kilométert tehet meg, amíg a célterületet eléri. Ezt nem fogják észlelni az oroszok sem, túl messzi van hozzájuk.
A repulo mukodne, a roverek is hasznaltak ernyoket a fekezeshez es a homokviharokat is mozgatja valami. Csak nagyobb szarnyfelulet kell azonos felhajtoerohoz. Viszont cserebe a gravitacio is gyengebb.
Egyebkent errol a dologrol egy jopar evvel ezelotti beszelgetesem jut eszembe, az akkor eppen a nasa-nak dolgozo magyar tudoscsapat egy tagjaval. Akkoriban meg sehogy nem fert a fejembe, hogy miert kell a leszallitando szoftvernek egy szimulalt marsi tajon jarmuveket keresnie... :-)
A raketas celbajuttatasrol pedig csak annyit, hogy ha pl. Iran fole akarnak kiloni egy ekkora raketat az usa-bol, azt csak ballisztikus palyan tehetik meg, viszont azt valoszinuleg mind a kinai mind az orosz vedelmi rendszer elso csapaskent detaktalna.
Tervezgetni mindent lehet, legfeljebb nem mûködik. A Mars légköre a földi sûrûségének csak kevesebb mint 1%-a, szóval nem hiszem hogy repülni fog, akár a DARPA, akár a NASA tervezi a kütyüt. Ráadásul, ott nincs szabad oxigén, tehát napelem+akku+villanymotor kombót, vagy izotópos hevítésû termoelemes energiaforrást kell használni. Mondjuk, a marsi kis gravitáció segíthet.
Sokkal kreatívabb a repülõ... hogy néznének a marslakók, hogy mi az a primitív propelleres izé? :))
Nem tudom, hogy a mars légköre mennyire ritka, de nem lenne megoldás, egy hõlégballon szerû valami? Az aljára szerelt propellerrel, lehetne a magasságon állítani. Mig néhány oldalpropellerrel az irányt. Olcsó, kevés energiát igényel. Kis helyen elfér.
Mûholdról nem lehet folyamatosan figyelni egy területet, mert nem tud a terület felett maradni folyamatosan, esetleg ha geostacionárius pályán van, de az meg túl messze van. Ergó ha online információkra van szükség, akkor nagyon is hasznos ez a cucc. Egy ilyesmiért bármelyik osztagparancsnok bármit megadna.
Informatika és tudomány
