A professzionális konvektorvezérlés kb. 2000-3000 Ft. :) Nálunk otthon évek õta mûködik egy saját készítésû rendszer 4 konvektorral. Nem nagy cucc. Néhány fûtõbetét (ellenállás) ami fûti (átvágja) a konvektor hõérzékelõjét, és egy ezeket vezérlõ mikrokontroller, plusz pár alkatrész. attól fûggõen mennyire akarod bonyolítani... Ezután már csak program kérdése, és úgy programozod a konvektort ahogy akarod.
Az infrastruktúra az a hardver, plusz a vezetékek, oszlopok, épületek, csatornák, kapcsolószekrények stb. minden ami kopog, ha ráütsz.
A rendszer több ennél, mivel az infrastruktúta mellett magába foglalja a puhább dolgokat is: a szoftvert, sõt a mögöttük ügyködõ személyzetet is. Sõt, a vonatkozó jogszabályokat is!
Az infrastruktúra és a rendszer nem teljesen szinoním szavak szerintem...
Tanuljunk magyarul!
A "telekommunikációs infrastruktúra" kifejezést magyarul "távközlési rendszer"-nek mondják.
Idegen szavak fölösleges használatával nem lesztek "tudományosabbak", kedves esgé.
Az, hogy gagyi otthonban töltöd az életed, az mondhatni magánügyed. Léteznek és elérhetõek teljesen távvezérelhetõ termosztátok és hasonlók. Csak pénz kell hozzá. A magyar életszinvonalba meg ne menjünk bele, mert ennek meg semmi köze ahhoz, hogy professzionális eszközök megfizethetõek, vagy sem és így a témához sem.
"nem talált!" Mindegy, mi a hivatalos meghatározás. Ha gáz lesz, akkor garantáltan ez a meghatározás lesz a mérvadó.
nem talált! ---- Különben most megint ideges vagyok!
Beszélünk itt high-techrõl, meg ilyenekrõl, de olyan alapvetõ dolgok hiányoznak a háztartásainkból, mint gázkonvektorokba termosztát, vagy a központi fûtés termosztát-vezérlése, helyileg, beeértve az idõzítést is, sõt, PC-rõl.
Álmodozunk itt mi öszevissza, de közben az életünket gagyi otthonokban és munkahelyeken éljük le.
A Pörgés-hártya alatt is valóban ilyen telekommunikációs mûholdakat telepítettek, de abban is kitérnek rá, hogy mivel kisebb szögben tudják lefedni a Föld-felszínt, baromi sokat kellene belõlük elhelyezni. Ez ráadásul megnöveli a karbantartási költségeket. Na meg a légi útvonalak miatt sok területen eleve ki van zárva a telepítése, meg elég sok ország nem menne bele a ballonok fellövésébe az országuk területe felett, mivel kémkedésre kiválóan alkalmas lehet.
Viszont elég rossz lesz annak, akire ráesik, ez ugyanis nem fog elégni a légkörben. És egyszer le fog esni, az tuti.
Ha nem Geostacionárius mûholdat akarnak kiváltani a léghajóval, akkor alapból bele van kalkulálva, hogy nem a Földdel együtt forog. ( ennek ellentmond a katarsztrófa súlytotta terület leírása. ) Ha egyenletes a mozgása akkor könnyedén alkalmazható olyan rendszerhez, ami akár az egész Föld felszínét befedi, több mûholddal. Van jó néhány elõnye, a kisebb magasság miatt, jóval alacsonyabb energiával elég visszasugároznia az adni kívánt jeleket, mint a nagyságrendekkel nagyobb távolságokban keringõ mûholdakról. Nagyobb a teherbírása ( ugyan olyan költségek mellett), egyszerûbb feljuttatás, és védettebb a sztratoszférában ( már két Van Allen övön belül van, Napkitörés, stb.. ).
"Az alsó sztratoszféra v. réteges öv 20 km vastagságú. Alsó 10 km-ében a hõmérséklet nem csökken tovább, hanem -50 és -80 °C között váltakozik. Az egyenletes hõmérsékleteloszlás miatt az alsó sztratoszférában hiányoznak a felszálló légmozgások. Annál erõteljesebbek a nyugat-keleti irányú, a Földet a 25-30. szélességi körök feleti körüljáró szelek, az ún. futó áramok, amelyeknek sebessége 300--350 km/óra"
Azért egyhelyben tartani elég nehéz lenne ekkora áramlásban. Valszeg keringési pályára állítanák õket 4-5 db -ot és egymásnak passzolnák át a feladatot.
A 2057 c .ismeretterjesztõ filmben (milyen lessz a világ 2057-ben) is ilyen léghajók voltak a mûholdak...
ha ezek a ballonok 20 km magasságig bírnak emelkedni, akkor lehetnének elsõ fokozatok is; olcsóbb, környezetbarátabb is talán. sõt, akár indító platformot is emelhetnének, lebegtethetnének ebben a magasságban.
A napenergia pont jo erre meg sok minden masra is 20 km-en nincs felho ami eltakarna a napot amikor sotetre megy akkor meg elem....
a hajtómûnek tényleg nem kéne sok energia, a távközlési rendszerek viszont lehet, hogy sokat esznek.tényleg, mennyi energiát használ egy távközlési mûhold?
De hamarabb is potolhato mint egy muhold. Es napelemek segitsegevel egy kis szamitogep siman palyan tartja. Nagyonkicsi hajtomu eleg ehhez kis fogyasztassal. Nemkell hogy 100 km.es vegsebessege legyen :D
A gond csak az, hogyha háború lesz ezeket a ballonokat könnyebben szedik le mint egy mûholdat.
Klassz kis repcsi ez az orosz kémrepülõ is...
Van, állandó nyugati szél, keleti irányba fúj. Azt hiszem nincs közvetlen köze az idõjáráshoz, a Föld forgása hozza mozgásba a fenti légtömegeket. Egy ilyen lufit pár hét alatt körbefúj a Föld körül. Volt jó régen a Spektrumon meg a Discovery-n összeállítás azokról a csapatokról, akik megpróbálták elsõként megkerülni a földet hõlégballonnal, és az egyik gárda ilyen ballonokkal kisérletezett (nem õk nyertek, fel sem tudtak szállni).
Csak az emelkedéshez kell energia, onnantól kezdve lebeg, tehát energiát max csak minimálisat fogyaszt, amúgy meg valószínüleg valami modern extraerõs kábelekkel ki lennének kötve, így a szél sem tudná elfújni õket.
Informatika és tudomány
