A mai "ingyen minden" felállásra, ami a torrentet jellemzi, legális alternatíva nem lehet a "pénzért valami", csak a "pénzért minden". Még akkor is erõteljesen elgondolkozom rajta, hogy megéri-e. Zenei felvétel másolatáért nem fizetek, fõleg nem multinacionális kiadóvállalatnak. Mert csak.
Én úgy gondolom, hogy egy szavuk sem lehetne még akkor sem...Mivel nem pár ezernyi forint értékû adatot töltenek le, ÉN ÚGY GONDOLOM............SZóval, még akkoris bõven megérné.
Nekem azt senki ne mondja hogy nem érné meg egy kiadónak egy ftp-hez hasonló rendszert mûködtetnie...ahol xyz becsengeti a lóvét mint egy illegális ftp-n tenné , azt tölti le a cumót 1000rel...és akkor még azt sem mondhatják hogy nem legális úton jutott hozzá a tartalomhoz...Persze ez csak akkor mûködne ha normális árakat szabnának meg...mindenki jól járna... a sok illegális pélnzhajhászt meg ki kell fustölni a picsába és 1000 évre bezárni öket...
Ja 12000 forintos webkártyával évente. Anyád OTP. MasterCard igényléshez, meg 200 ropi kell a számlán, egyetemistának meg ritkán van annyi...
"Ezt nem értem hogy számolták ki 15 millió x 2 font x 12 hónap= 360 millió font, nem pedig 1.2 milliárd. Az 1.2 milliárdhoz 6.66 fontos többlet havidíjat kellene kérni a zenéért."
Én se értem, pedig értek németül :) Egyértelmûen hibásan számol a csávó: Etwa zwei Pfund oder drei Euro pro Monat. Die Leute werden es gar nicht merken. In Großbritannien gibt es 15 Millionen Breitbandanschlüsse und 3G-Telefone. Würde jeder Inhaber eines Breitbandanschlusses oder eines 3G-Telefons zwei Pfund bezahlen, dann würden sich die Einnahmen auf 1,2 Milliarden Pfund im Jahr belaufen. So viel hat die Musikindustrie in ihren besten Jahren eingenommen.
Egyetértek Ez a kollektív fizetés dolog komolytalan és értelmetlen (persze a kiadóknak biztos nem az). Ilyet semmilyen körülmények között sem tartok elfogadhatónak.
Mert szerinted az FTP üzemeltetõ lazán lenyelné hogy ugyanakkora bevételbõl az legális mûködés mellett fizetnie kellene az áfát, és a tartalomtulajdonosok által kért díjrészt? Neki sem lenne business, ha ettõl a profitja hirtelen felére csökkene. Ha legálissá tennék helybõl a duplájára nõne a FTP szerver havidíj és a többlet bevételbõl már telne az állami és tartalomtulajdonosi díjrészre is és az FTP üzemeltetõ is pénzénél maradna. Csak kérdés mit szólnának az elõfizetõk egy dupla FTP havidíjhoz.
Opcionális díjfizetés esetén ebben nem lenne üzlete a kiadóknak. Az összes korábbi hasonló felvetés, akár a francia akár a finn, akár más felvetések is mind arra épültek hogy kollektív, minden netelõfizetõt érintõ befizetés lenne. Hisz ha nagy a befizetõ tömeg akkor lehet olyan viszonylag olcsó díjat hozzárendelni, ami még nem elriasztó mértékû.
Ha opcionális lenne szerintem az elõfizetõknek ha tizede fizetné az már jó aránynak számítana. A a fenti példa esetén csak évi 36 millió font lenne. Ez gyanítom töredéke, talán ötvened része sincs annak a bevételnek amit a kiadók a jelen, által kritizált rendszer mellett is elérnek.
Egy új rendszer csak akkor érné meg a kiadóknak, ha azzal több pénzhez jutnának mint a jelenlegi rendszerben, és olyan növekedési potenciál lenne benne ami hosszútávon ezt akár további növekedést hozna. Ne nézd õket hülyének hogy szándékosan arra törekednének hogy a bevételeiket minimalizálják. Minden profitorientált vállalkozás bevétel és profit maximumra törekszik, ez a kiadókra ugyanúgy igaz.
A kiadóknak az a lényeg hogy meglegyen egy adott bevétel összeg, amit most is elérnek és ami egy célként kitûzött fõösszeg, mondjuk 1 milliárd font. Ha van kollektíven 15 millió netelõfizetõ aki befizet, akkor havi 5.5 font elég a célbevételhez. Ha opcionális lenne és csak tized ennyi befizetõ lenne akkor 55 fontot kellene kérni a célösszeghez. Az meg már olyan magas lenne, hogy senki nem fizetné opcionálisan. Ha viszont kollektív a befizetés és az összeg még nem riasztó mértékû és megmarad mellette az elõfizetõszám növekedés akkor két forgatókönyv lehet. Vagy elteszik zsebre a többlet bevételt a kiadók vagy megmarad a kitûzött célösszeg és visszaosztva a nagyobb elõfizetõszámra, még kisebb többlet költséggel is megelégednek.
Ez addig amíg egy tolerálhatóan kis összeg, addig mûködõképes lehet, ha viszont túl nagyra nõ akkor visszafelé fog elsülni. Az a gond hogy a zenei cégek 2 fonttal lehet megelégednének, de jönne még melléjük vagy fél tucat másik típusú kiadó is és õk is tartanák a markuk, az meg már túl sok lenne. Azt meg a kiadók nem fogadnák el hogy 2 fontba férjen bele bármilyen tartalom, ne csak a zene. Mert a sok tartalomtulajdonos között szétosztva ez az összeg nem érné el azt a bevétel szintet amit a jelen rendszer mellett is elérnek.
Elég lenne az, ha a mostani fizetõs FTP-k-et legálissá tennék. Meghatározott pénzmennyiségért le lehet tölteni meghatározott adatmennyiséget.
hopsz, ironwill megelõztél :)
"Ezt a díjszabást mindenkinek el kellene fogadnia, de hangsúlyozom, nem a világháló vagy az online zene megadóztatásáról lenne szó." Lehetséges, hogy én értettem valamit félre, de ez alapján nekem úgy tûnt, nem arra gondolt, hogy az internet elõfizetés havidíjában lenne foglalva a 2 font.Próbáltam elolvasni az eredeti riportot, de sajnos a német nyelvet nem értem. Egyébként érdekes a gondolatod, és a kollektív sarccal tényleg nem mûködhetne hosszú távon.
Ezt a mondatot nem kollektív fizettetésként kell értelmezni szerintem. Hanem aki akar, az fizethetne kb 2 fontnyi/3 eurónyi árat.... de miért? korlátlan zene letöltésért? vagy limitált letöltésért? Egy jó pár kérdõjel van még, de a kostrukció nekem tetszik. Amúgy, hogy ez az 1.2milliárd hogy jött ki, én sem értem?! :)
"Nagy-Britanniában jelenleg 15 millió szélessávú internethozzáférés és 3G-elérés van. Amennyiben mindenki csak két fontot fizetne havonta, az évente 1,2 milliárd font bevételt jelentene. Ennyi pénzt a zeneipar utoljára a legjobb éveiben keresett.""
Ezt nem értem hogy számolták ki 15 millió x 2 font x 12 hónap= 360 millió font, nem pedig 1.2 milliárd. Az 1.2 milliárdhoz 6.66 fontos többlet havidíjat kellene kérni a zenéért.
Nem beszélve arról ha ez beválna, akkor jönnének a filmstúdiók is a maguk 5 fontjával, a felnõtt filmkészítõk a maguk 5 fontjával, a software gyártók a maguk 5 fontjával, a játék konzol gyártók a maguk 5 fontjával, stb, stb. A vége az lenne a mai 20 fontos elõfizetési díj hamar elérni akár az 50 fontot is. Olyan drága meg talán 6-7 éve volt a szélessáv elterjedésekor, amikor a magas árat még a csekély elterjedtség indokolta hisz akkor még század ennyi elõfizetõ sem volt, ráadásul az alkalmazott technológia is drága volt.
Nem biztos hogy ez a módszer bevállna, hogy kollektív mindenkit megsorcolnak, azokat is akiket egyébként nem érdekel a fileletöltés. Márpedig jelenleg a netezõknek azért csak egy szûk, kisebb régete filecserélõdik, a nagy többség azt se tudja mi az. Ha egy kollektív beépülõ díj miatt a netes havidíjak ára az egekbe szökök, akkor bizony a nagy többség aki eddig sem mutatott hajlandóságot a filecserélés iránt inkább le fogja mondani a túl drágá vált internet elõfizetését. Mert neki nem fogja megérni 50 fontért az a net ami korábban 20 ért is megkapott, hiába kap mellé többlet szolgáltatást, ha arra neki nincs szüksége.
Persze logikus hogy a kiadók ezzel jól járnak, hisz fix bevétel, ráadásul ha az elõfizetõszámhoz kötik, ami ma még elég dinamikusan nõ akkor idõvel csak még több pénzben reménykedhetnek. És ezt ez pénzt mindenki után megkapnák, akkor is ha nem is tényleges fogyasztó, csak kárvallotja a rendszernek.
Csak az a gond ha a növekvõ havidíjak miatt a nem érintett többség erre úgy reagálna hogy lemondaná a szolgáltatást, akkor ahhoz hogy a kiadók a pénzüknél legyenek még magasabb fejpénzeket követelnének. Még magasabb többlet díj mellett még kevesebb embernek érné meg a netszolgáltatás, ami fogyasztkozó elõfizetõszámot hozna. Persze a csökkenés valahol megállna.
Persze elsõre lehet ez az egész jól hangzik, de kicsit is belegondolva hamar kijönnek mik is lennének a problémák.
Azért az internet mellé befizetett plusz pénz egy kicsit irritáló. Én olyan zenéket szoktam letölteni, amik itthon és külfödön is az elérhetetlen/megszerezhetetlen kategórában vannak. Ki árul itthon Bruce Hornsby albumot vagy Spencer Davis Group albumot. Senki. A letöltött számok 90%-a itthon SEHOL nem kapható. Akkor meg mit pofáznak bevételkiesérõl. Én idõben megálltam 2002-ben. Akkor elvesztettem a walkmanomat és azóta rádiót sem hallgatok szándékosan. Egyszer hazahozott a bátyus koscival és 10 percig 20 (!!!) rádiócsatornát váltogatva sem találtam hallgatható zenét. VAJON miért döglõdik a zeneipar?? Hát kettõt lehet találni....