hát igen, a RAW egy olyan varázslat, mint a labor és a negatív, merthát az ügyes fotós simán kihoz belõle 5-6 fé átfogást, éppígy a színes negatívból (ff-bõl 7-et is lehet) és hogy a hó részletei visszajöjjenek, azért csak a görbén kell játszani, mert a hó felületén 3 értéknél nagyobb eltérés nem lesz, hacsak nem fotózunk bele egy árnyékot...
de ugye elõbb az alapokkal kellene tisztában lenni, aztán jöhet a RAW...
Régebben a fekete fehér filmes idõszakban volt olyan filmhívó amit téli felvételekhez elõszeretettel használtak mert lágyan dolgozott és így nem lett krétafehér vagy "vattás" a havas felület.Ezt ma a digitálison is modellezni kell.
Szerintem meg nagyon jó a cikk, én soha nem értettem mi a fenének van téli fotó külön. Mindenesetre csak 1-2x fotóztam eddig télen, és elég szürkék is lettek. Legalább mostmár értem, hogy miért. Nekem hasznos volt a cikk. Ha esni fog a hó akkor szinte biztos hasznát is veszem (bár jobb lenne egy komolyabb gép is).
Normális gépeknél van leírás hogy milyen funkcióautomatikák vannak. Persze vannak álfunkciók amelyek nem használhatók, pld tûzijáték fényképezés.
Szerinted ha egy kezdõ nem talál arról infot, hogy a gépe különbözõ funkcióit mikor és mire használja, akkor fogja használni õket? A havas fotózás pont azon témák egyike, ahol az automatika legtöbbször csõdöt mond. Ebben az esetben tehát elkerülhetetlen az összetettebb funkciók használata, ez pedig nem megy egy felületes leírás alapján. Szvsz. Lehet, hogy gépfüggõ dolgok ezek, de ezek hiányában le kell vonni a következtetést: Nem biztos, hogy sikerülni fognak a fotók.
Ha nem kristályos szerkezetû a hó hanem por akkor inkább fél rekesszel alul kell exponálni.Ezért csak manuális beállíthatóságú géppel lehet az ilyen szituációt megoldani.
Nekem csupán annyi a bajom a cikkel, hogy nagyon általánosan fogalmaz és nem ad konkrét használható tanácsokat. Az elõzõ résznél is ezt éreztem. Pl.: "A második a túlexponálás lehetõsége, azaz a fehér hó kiéghet, egy jellegtelen, üres területet hagyva maga után. Ennek veszélye jelentõs, ezt rekeszeléssel küszöbölhetjük ki. Másik megoldás a fénymérõ használata, ha gépünkön van ilyen funkció. Ez általában úgy mûködik, hogy a gépet a kép tárgya felé fordítva az exponálógombot félig lenyomjuk, várunk egy kicsit míg a gép beállítja magát, majd elkészítjük a felvételt."
Csupán rekeszeléssel a túlexponálást nem lehet korrigálni. Ez legfeljebb akkor lenne igaz, ha teljesen manuális módban fotózik valaki. (Ez kezdõkre nem jellemzõ és nincs minden gépen M mód.) Más módokban az automatika a záridõvel korrigálni fogja a rekeszeléssel lecsökkentet fénymennyiséget, tehát a kép ismét csak ki fog égni. Sõt lehet, hogy még be is mozdul... A fénymérés mikéntje sem egyértelmû. Az szép és jó, hogy mérjünk fényt a témán és komponáljuk át a képet az expo elõtt. De ettõl a kép a legtöbb esetben ugyan úgy tartalmazni fog kiéget részeket. Ahhoz, hogy ez a módszer jól mûködjön, a megfelelõ fénymérési módot is ki kell elõbb választani. Pl.: középre súlyozott vagy spot. A fénymérés után még így is lehet, hogy expo. korrekciót kell alkalmazni.
Informatika és tudomány
