A gondolatok, és a többi dolog adatként, információként van jelen az agyban. De attól, hogy ott van, nem lesz belõle tudatosan átélt élmény.
A korábbi elképzelésekkel ellentétben az agyban nincs olyan visszacsatolás, ami az adatokat összeszedegeti, és "átéli". De különben is, az adatok forgatása nem vezet átéléshez.
Az állatoknak is van tudatuk, szóval nekik is van "képük".
Ezektõl függetlenül rohadtul nem akar az ember agysejtjei külön is így mûködni, szóval szép és jó ez a tanulmány, de a természet nem fogja kihasználni (mert nincs rászorulva ugye...
Amúgy érdekes ez a kódolt adat dolog is. Az agyban tárolódik a tapasztalásból származó adat? Mert szerintem akkor a májam is egy rakás adatot tárol mondjuk a tegnap éjjeli iszogatás tapasztalatából. Vagy egy még konkrétabb példával: a karom, amit egy hete bevertem egy rakás adatot tárol a fájdalmas tapasztalatból, és azt még közvetlenebbül most is érzem.
Ami a monitoron látszik az is csak szétszórt, kódolt adatok formájában van a vinyón, vagy a gépen kívül, mégis megjelenik összefüggõ valamiként. Hol a gondolat, az érzés a kávé ízérõl, mikor megiszom? A szájban? A gyomorban? A nyelvben? Az agyban?
Mi az a reális, egybefüggõ kép, ami nem jelenik meg egy macska, bogár, rovar, vagy bármi más entitásnak?
Félreértés ne essék, nem azt állítom, hogy egy számítógépben, vagy egy embertõl különbözõ élõlényben ugyanúgy jelennek meg a képek, csak annyit, hogy ezek is csinálnak valami hasonlót.
Mi utal rá? Sok kis dolog. De egy tapasztalat kiemelkedik közülük, és tudományos magyarázat sincs rá: a tudatos átélés. Hogy pl. úgy látsz te, az átélõ entitás egy reális, egybefüggõ képet, hogy az agyadban már csak szétszórt, kódolt adatok formájában jelenik meg. És így tovább.
Ha valamit sehogy sem lehet eszlelni, arrol nincs ertelme sokat beszelni. Mert ennyi erovel az ismert univerzumon tul lebeghet a semmiben egy orias makimajom es ez pont olyan valoszinu mint az osszes tobbi hasrautesszeru dolog.
Jó kis téma. Mi lenne a lélek, ami van, vagy nincs? Hol található, milyen tapasztalat utal a létezésére?
Tudjuk, hol jön létre a tapasztalat? Kívül, ahol a "tárgyakkal" érintkezünk, vagy valahol belül, esetleg mindez együtt?
Hol vannak most azok a gondolatok, amikrõl azt képzeljük, hogy a halál után nem lesznek?
És? Ha számítógépet tudunk csinálni, akkor már mindent tudunk? Vagy mi?
A kérdésem egyébként arra vonatkozott, hogy ki profitál igazán sokat (gondtalan élet), és a summa pozitív vagy negatív szám-e (környezetszennyezés, saját magunk kiirtása, stb.)?
Aha, legalábbis jól elhitette velük, közben meg... (De látom, te is jól beszoptad.) Nem volt nehéz dolga Sztálinnak, a hipnotizált tömegnek szüksége volt egy nagy vezérre, kinek tetteit alátámasztotta az eszme.
Sztálin több embert öletett meg, mint Hitler... (Na nem mintha ez felmentené ezt a másik elmebeteget.)
Hát éppen te csinálod azt, hogy csak azt látod, amit a fizikakönyved láttat... Hiába is próbálnának mást mutatni, az nincs.
Csak azt felejted el, hogy a tudomány is fejlõdik. Amit a fizikakönyvedben olvastál, annak jó része csak egy átmeneti állása a tudománynak.
Mellesleg szerintem te - wanekhez hasonlóan - már a fizika utóbbi évtizedeit sem fogadod le, mert egyre nehezebben összeegyeztethetõ a világképeddel. Mi ez, ha nem megrögzöttség, vallási fanatizmus?
Mellesleg a kommunizmus eszméje a dolgozó tömegek életének javítását tûzte ki célul. " csak a láncaitokat veszíthetitek el!" De minden eszmébõl annyi valósul meg amit az emberek megvalósítanak. Az hazugság hogy a kommunizmus az emberek elpusztitását tûzte ki célul. Sztálin és a kommunizmus nem egy!
"Honnan tudod azt, hogy minden élet alapja az anyag"
Hát ha te semmibõl csinálsz valamit akkor jó neked.A vak tudja hogy van körülötte anyag mert nekimehet. A hívõ meg azt se hiszi el amit lát.Uraim nézzenek a távcsõbe és higgyenek a saját szemüknek! Mit képzel Signore Galilei, nekünk az Úr mondja meg hogy mit kell látnunk!
Ki tagadja? Te tagadod, hogy az ismert anyagon kívül bármi lehet.
A materializmust kötelezõ államvallássá tevõ, és sokmindent erre építõ kommunizmus, és fõleg ennek sztálinista módozata nevében több embert öltek meg, mint az összes vallás nevében együttvéve... Mert ott az emberélet nem számít, lévén csak egy jelentéktelen anyagkupac, ami a véletlenül létrejött világegyetem véletlenül összeállt darabkája.
Azért vallás és vallás közt is hatalmas a különbség. Egy jobb keresztény nem robbant fel senkit, míg egy fanatikus Allah-hívõnek ez hõstett.
"A materialista nem lehet elvakult mert az élet és a létezés alapja az anyag. Anyag nélkül nincs semmi, még gondolat se." Ennél elvakultabb felkiáltást nem is eszközlhettél volna.:) Honnan tudod azt, hogy minden élet alapja az anyag? Csak mert képtelen vagy érzékelni az esetleges finomabb dimenziókat, az csak és kizárólag a fajtád (ember) hátránya. De persze, amit szemünkkel nem látunk, az már nem is létezik? Akkor mi van a hátam mögött?:)
Aki az anyagi létet tagadja az saját magát tagadja. Mellesleg láttál olyat hogy egy "elvakult" materialista felrobbantott rengeteg embert egyszerre? Mert pontosan a materializmus elutasítói csinálnak ilyent. ( ha megölsz sok embert a paradicsomba jutsz?
"Ettõl függetlenül sok minden lehetséges a lélekkel kapcsolatban, de sajnos én is igen erõsen gyanitom hogyha meghal valaki akkor annak kaputt." Hát mi más lenne a halál beállta után? :)
Ettõl függetlenül elképzelhetõ, hogy van lélek, amely egy másik dimenzióban él tovább az itteni élet végeztével, ezt (talán) sohasem fogjuk megtudni. Addig pedig ki így, ki úgy fogja fel a dolgot (vagy mint Isten létezése, vagy mint az ember/világ keletkezése, stb), ezt mindenki döntse el saját maga (joga van hozzá).
Ez nem arról szólt hogy nem létezik a lélek. Csak hogy sok esetben nagyon el vagyunk szállva saját magunk fontosságától (csak nekünk van túlvilág,isten,lélek stb az univerzumban) miközben ha egy másik perspektivából nézünk magunkra látszik mennyire semmik is vagyunk.
Ha az anyag nem vész el, akkor az információnak miért törvényszerû elvesznie? Miért nem tételezhetõ fel, hogy az információ olyan metamorfózison megy át a halál után, amelyet más axiómarendszerben az eredetihez hasonló módon lehet értelmezni? Az egész világban körforgások képezik a legnagyobb rendszereket, amik szintúgy részei valamely körforgásnak (és így tovább): miért nem tételezhetõ fel, hogy az információ, ahogyan az anyag, a körforgás részeként más minõségben megmaradhat? Ha megmarad, valamely elv szerint szétszóródva, vagy átalakulva, az új rendszerében miért ne lehetne értelmezhetõ - elvileg?
"ez a lélek dolog csak arra jo, hogy nyugodtan hátradöljél, tudod az egyetemes igazságot nem kell félned a haláltol nem hiszek ezekben"
Ezesetben dõlj hátra és éld végig az életedet egy félig meghaasonlott paranoiás félelemben. És nézz hülyén azokra, akik a rendelkezésükre álló jelentéktelenül rövid idõt inkább nyugalomban próbálják meg leélni, vagy ezzel a nyugalommal tesznek le dolgokat a történelem asztalára. Túlélni sokféle módon lehet. De bizonyított tény, hogy sem a félelem, sem a szorongás amit a félelem kivált, az életet nem hosszabbítja meg, az ítélõképességet sem feltétlenül jobbítja.
Milyen szempontból mi a logikus? Tudománytalan elvrendszer szerint optimálisabban túlélni, vagy tudományos rendszer szerint az elõbbinél rövidebb idõ alatt belehalni a haláltól való félelembe? Ha már úgy is meghalok, akkor köszönöm, de próbálom nem végigfélni azt a kevés idõt.
Ez is egy megközelítés, de ha ezzel akartad bizonyítani a lélek nemlétét, hát nem volt túl sok értelme... :)
Nincs feltétlenül szükség az emlékek átvitelére. Az ikrek vizsgálata (nem egy eseté, ami lehet kivétel is) azt mutatja, hogy a már csecsemõ kortól a beállítottság nem pusztán genetikailag meghatározott. Felmerül a kérdés, akkor honnan jön... (Lehetne azt mondani, persze, hogy véletlenszerû paraméterekbõl jön. Na ja, amire nincs tudományos magyarázat, arra rá lehet húzni.)
Egyrészrõl minden lehetséges. Másrészrõl meg nem tudom valaki megprobált-e már minket kivülrõl nézni? Értem ezalatt hogy mint a filmekben eltávolodni a naprendszerbõl, a tejutrendszerbõl és olyan messzirõl visszanézni ahol a galaxisok is csak pöttyök. Nos ezen pöttyök egyikében van a tejutrendszer mint portszem, a porszemen belül mint valami kis atom van a naprendszer és a naprendszeren belül mint valaki kis lófing van a föld. Azon belül pedig az ember aki meg gyakorlatilag=0.
Na most ha valaki képzeletben ilyen távolságról nézi magát, akkor szerintem (legalábbis nálam igen) joggal merül fel a kérdés hogy egy ilyen kis bolhafingal mint az ember miért is foglalkozna valaki? Mibõl gondoljuk hogy van lélek ami túlél minket miközben mondom az univerzumhoz képest 0 vagyunk. De mi azt hisszük hogy csak és kizárólag velünk foglalkozik egy "isten", meg van túlvilág, meg újjászületünk, meg van lelkünk stb...
Miközben mondom ez olyan mintha a testem egy sejtjében lévõ egy atomon levõ kis bizbaszok azt hinnék hogy õk a különlegesek, nekik van lelkük és van túlvilág...
Ettõl függetlenül sok minden lehetséges a lélekkel kapcsolatban, de sajnos én is igen erõsen gyanitom hogyha meghal valaki akkor annak kaputt. Ráadásul számomra ez ügyben az sem elfogaható hogy van egy lelkem csak épp nem tud rólam... Azaz ha pl ujjászületik akkor semmi emléke nem lessz rólam. Erre mondanám azt hogy hallelúja adtunk a szarnak a pofont, mert akkor az nem én vagyok. Én mint olyan elvesztem.
De az lehetséges, hogy az agy a halál beálltakor kimenti a saját tartalmát valahová (mintha memóriakártyáról mentenénk winyóra). Más dimenzió, ahol nem létezik az idõ létezhet, esetleg egy evilággal párhuzamos asztrálsík? (bár ez csak áltudományos találgatás, majd úgyis kiderül)
"Ha nekem kellene egy agykutatás projectet indítanom, akkor elõször egy már ismert funkcióval bíró részt hallgatnék le,"
Ilyen probalkozasok vannak, de csak a periferialis idegrendszert lehet jol vizsgalni. Az izmokat mukodteto rendszerek mar ismertek, ezert is vannak mukodo idegi vezerlesu muvegtagok. A latas is ismert, legalabbis a latoideg keresztezodesbol kijovo jelekig. Legkesobb itt (a tarkonal) lehet becsatolni kulso videojelet, amire mar volt par sikeres kiserlet. A neuronok kb. ugy mukodnek mint egy egy onallo szamitogep, tehat modellezni valamilyen kis cellularis neuralis szamitogeppel lehet. Ilyen CNN rendszerek mar leteznek, csomopontonkent egy-egy maggal. A legjobb valtozat 16 ezer koruli cpu-t tartalmaz es csak 8-as szomszedossagra kepes. A latas leirasahoz viszont ez eppen eleg, bar eleg nehez ra programot irni. (magamon kivul nem sok fanatikust ismerek aki annak idejen erre a hardverre nekiallt assembly-ben kodolni) Erdekes modon a kezzel irt neuralis matrix jobb lett mint a normal tanitassal letrehozott, sot egyszen addig lehet novelni az informacio tomorseget, amikor 16 ezerbol mar csak egy-egy mag reagal egy-egy adott kepre. A feldolgozasban persze az osszes reszt vesz, de az utolso asszociativ keresesnel mar csak 1 darab kimeneti jel (eredemeny) van. Az agy tobbnyire pont ugy mukodik ahogy a neumann rendszeru gepek nem, azaz teljesen asszociativ memoriaval, ahol minden bitre jut egy sajat cpu. (mondjuk azt nem is emlitve, hogy sok emberi neuralis aramkor valojaban analog es differencialis ask/fsk/pwm kodolasu) Amit a tudosok ebbol latnak az olyan mint egy maximalis hatekonysagu radios rendszer osszesitett jele, ami szinte egyaltalan nem megkulonboztetheto a feher zajtol.
ps: Ha valaki otthon akar olcson kiserletezni, annak javaslom a kis PIC mikrovezerloket. Ezek kozott vannak 8 labu egychip-es szamitogepek, integralt anlog/digitalis interface-ekkel. Darabja kb. 200 forint es nagyon erdekes neuralis rendszereket lehet letrehozni, ha minden neuron helyere egy ilyen mikroszamitogepet teszunk megfelelo programmal. (egy oktato celu fenykereso azaz photovore 2 neuron, de egy teljes erteku foldigiliszta is kijon egy tucat neuronbol, a tobbi allat mar bonyolultabb) Haladok vasarolhatnak tobb ezer dollaros xilinx rendszereket is, a tudosok is ezeket hasznaljak.
Egy számítástechnikus számára mindig is nyilvánvaló volt, hogy az agy képességei messze meghaladják a 9 milliárd neuron "kapcsoló" lehetõségeit. Az agy egy számunkra még felfoghatatlanul bonyolult szerkezet, annyira vagyunk a megértésétõl, mint egy gorilla egy CPU mûködésének megértésétõl...
Ha nekem kellene egy agykutatás projectet indítanom, akkor elõször egy már ismert funkcióval bíró részt hallgatnék le, tehát minden neuron összes információját megmérném, tárolnám és megpróbálnám kielemezni.
De attól tartok, hogy már ez is akkora munka, amitõl bárki visszariad, aki csak átgondolja, hogy mit is kellene ehhez dolgozni és mennyi idõbe tellne.
Ráadásul ez még csak az elsõ lépcsõ, a "gondolkodást" ezzel még nem tudnánk szimulálni, csak lenne egy direct input az agyból. A második lépcsõ, sokkal nehezebb, mint az elsõ, a kétoldaló direct kapcsolat lenne.
A "gondolkodás" és az agy mûködésének teljes megértése még rengeteg lépcsõ...
Ezt mire írod? Amúgy remélem, nem sietik el, mert a kontárkodástól nem lesz feltétlenül jobb, sõt... Mellesleg sokszor nem is a "programmal" van baj, hanem a userrel.
Egyeseknél hit kérdés, másoknál meg nem.. Mármint hogy van valami az ismert anyag felett. Lásd amit a tudatról írtam. Á, de mindegy, ha ilyen gyorsan elvetsz dolgokat, akkor úgyis falra hányt borsó.
a rákot okozhatja virus, sugarzas vagy kémiai anyag , bármi ami mutaciot indit el a sejtbe, persze naponta sok mutalodott sejt keletkezik mégse lesz belöle rák, a sejt önmaga, és az immunrendszer megakadályozza ezt
És azt hogy magyarázod, hogy sok kórházban sokan sokszor kipróbálták, hogy ha valaki átéli a halálközeli élményeket akkor látja kívülrõl magát, és olyan dolgokat is tud amit pl abból a szögbõl nem láthatna, pl a lámpára felülrõl írnak egy mondatot/számot mielõtt elindul "valahová". Ez arra egy közvetett bizonyíték hogy valami van a dologban. Válasz erre: 20
(Picit ellentmondásos a cím a cikkel, mert mint írják, az immunsejtek, legalábbis a fehérvérsejtek maguk osztódnak, tehát ott nem kizárt az evolúció. Azt is lehetne kutatni, miért nem alakulnak át túlságosan.)
Amúgy ezt (jelen cikk is, meg amit linkeltél) nevezem tudománynak... Nem óvatoskodó okoskodás, ami 1mm-rel viszi elõbbre egyszerre a dolgokat (nehogy a kedves - ellenérdekelt, stb. - pályatársak v. valamely tudományos "páholy" kitagadjanak), hanem korszakalkotónak minõsülhetõ felfedezések kendõzetlen közlése.
Jó cikk. Végén még kiderül, hogy pl. valami fontos tápanyag hiánya okozza a rákot (v. bizonyos fajtáit), amire a TAC sejtek megfelelõ osztódásához lenne szükség...
ps. viszont a commented nem igazán tükrözi, amirõl ott szó van. Értetted rendesen?
na persze lélek,meg a sok marhasága mit kitaláltak még inkább gondold azt hogy ha tönkremész(meghalsz) mész a méhtelepre vagyis a földbe kukába vagy amit akarsz igy nem ér majd meglepetés:)
De még ha megfejtenek az agyról mindent amit fizikailag lehetséges, akkor is sok minden érthetetlen lesz, mert ott van az agy lélekkel való kapcsolata is, de az is lehet hogy ilyen élõ korban nem is létezik, hanem a fizikailag létezõ agy a halállal válik lélekké (mint ahogy ennek a kezdetét a halálközeli élményekkel átélik)?
igen össejtekböl, csakhogy egy normlis sejt képes osztodni magyarán lemásolja a dns-ét, mig az idegsejt erre nem képes pedig van dns-e csak lehet hogy abban már nem a sejt kodja van hanem az informácio amit összegyüjtött persze ez közel sem biztos , csak feltételezés , viszont logikus magyarázat lenne
Figyeljetek meg mikroszkópon egy egysejtût... Igencsak úgy viselkedik, mint egy önálló kis állatka. Pedig "csak" egy sejt.
Szerintem hamarosan elérünk oda, hogy kiderül, a sejtek önmagukban is felfognak dolgokat. És így máris megváltozik a szerepükrõl alkotott kép.
Egy agysejt hasonlóan tapogatja ki az axonjával a környezetét (illetve adott esetben jó messzire ereszti). Ráadásul nem fixek a kapcsolatok, hanem folyamatosan átalakulnak. Sõt pl. sérült területek funkcióját is képes néha átvenni egy másik (sok gyakorlással).
Már nagyon repedezik az a nézet, hogy az agysejtek egy fix, genetikailag kódolt programot követnek.
ne tartsd magadban, én ugy tudom a fejlödés egy szakaszátol az idegsejtek száma nem nöl hanem csökken, mert nem ujulnak meg
ha létezik márpedig szerintem igen egy memoria a sejten belül akkor az tuti nem 1 KB-os lesz :D igy a szimulácio lehetetlen lesz még pár évig, egy sejté is, nemhogy 100 milliárdé
A kreatívabb tudósok eddig is mondták, hogy az agysejtek sokkal önállóbbak (illetve tudnak lenni), mint az általánosan elfogadott (bár már omladozó) nézet, miszerint csak egyszerû kapcsolók.
Egyeseknek (pl. kukacos) azért nem tetszik ez, mert nyilvánvalóvá válik, hogy nem lesz olyan egyszerû szimulálni az agy mûködését, mint remélték (és elhitették másokkal is, hogy képesek rá).
Össze ne törd már magad, amint próbálod lecsökkenteni ennek a felfedezésnek a jelentõségét.
felvetödik a kérdés hogy az idegsejtek mért nem kettözödnek,talán mert nem is tudnak? és a dns-t használja fel informácio tárolásra?
elég jol leegyszerüsitesz egy idegsejtet nem gondolod, nand vagy or kapu ez nem tranzisztor:D
van olyan sejt aminek 100 ezer nyulványa van, a sejt alakja is befolyásolja a müködést , söt a szinapszisok térbeli elhelyezkedése is, ésakkor még beszélhetünk a kémiai informácioáramlásrol meg persze az elekreomosrol, ésatöbbi
Az hogy egyetlen idegsejt képes volt viselkedési reakciót kiváltani, még nagyon sok mindent jelenthet. Inkább csak annyit, hogy az agy érzékeny mûszer. Ebben semmi csoda nincs, a szemünk is képes észlelni egyetlen fotont, de egy ember által épített detektor is képes bejelezni egyetlen elektron becsapódására. Azt tudjuk, hogy magában a viselkedésben sokkal több neuron vesz részt, és azt is, hogy jelenlegi tudásunk szerint az egyedi idegsejtek funkcióit genetikai úton kell tárolni. 30-100 ezer gén nem képes túl nagy csodákra, még ha az idegrendszerben közel kétszáz féle sejt létezik is, azok egyedi funkciói viszonylag egyszerûek és lokálisak kellenek legyenek a DNS gátja miatt. Egy neuron lehet NAND vagy OR kapu, integráló vagy differenciáló McCullogh-Pitts, de nem tud SVD felbontást vagy FFT-t, ahhoz már hálózat kell.
Na ja, de az agyban levö hálózatok, azért elég bonyolultak, van olyan sejt, ami csak a környezetével van kapcsolatban, a másik meg ennek a lokális hálózatnak a eredméneit adja tovább, ezt persze eddig is ismert volt, szal spanyol viasz.
"Elvileg egyetlen neuron is lehetõvé teheti az emberek és állatok számára, hogy érezzenek, sugallja egy európai tanulmány, amit a Nature-ben publikáltak."
Elvileg. Jó, nagyon jó! Csak az a fránya gyakorlat ne lenne. Bár igaz hogy vannak olyan egyedek akik az egész agyukból egy sejttel gondolkodnak, de ez a gondolat olyan is.