Igy van, bar eleg sekelyes dolog mindent az anyagi haszonhoz merni. Szemely szerint en szeretek "idegen" szakirodalmakat ("hatartudomanyok") olvasgatni, egyszeruen annal a jogomnal fogva, hogy hozzaferhetek ezen informaciokhoz, szinte ingyen.
aki komolyabb szakirodalmat vesz, az késõbb profitál belõle, ha úgy érzi, hogy nem fog, akkor meg feleslegesen veszi meg...
másrészt az ilyen szakirodalmak nem kellnek el több millió példányban, mint a Harry Potter és pajtásai, így sokkal kevesebb példányon kell behozni a gyártási költséget + a szerzõ ráfordított munkáját (idõ pénz te is tudod, és nem 2 perc egy könyvet megírni, szakkönyvet meg különösen)
Egy jobb könyv vagy a komolyabb szakirodalmak mostanában 8-10.000 Ft körül vannak, úgy lesz mint régen könyve csak a gazdagoknak lesz. Én inkább beiratkoztam egy könyvtárba, mivel "köteles" könyvtár szinte minden megvan. Olcsóbb mint megvenni.
Nyilván nem az az egy példány van az állomanyban, amit archivalásra szántak. Szerintem arról nem kell vitázni, hogy miért jó megõrízni dolgokat a jövõ számára (pl. nem baj, hogy a kódexek tartalmát nem nyomtatták ki és égették el az eredetit, mikor megjelent a könyvnyomtatás). Felmerult a digitalizálás gondolata. Ennek is ismerjük a problémáit (magas költségek -ezzel szemben a "megõrzésre szakosodott" könyvtár ingyen kap "minden" megjelent dokumentumból köteles példányokat, "csak" raktározni kell õket-, szerzõi jogi problémák, adathordozók tartóssága -ha digitális adatot tartósan meg akarnak õrízni, kiexponálják mikrofilmre a bináris kódot.. õrizzük azt?). A könyvár feladata nyilván nem kifejezetten a megõrzés, hanem az információk (és az azokat hordozó dokumentumok) gyûjtése, rendszerezése, feltárása, tárolása és hozzáférhetõvé tétele. Tessék megnézni, milyen jól kereshetõ adatbázisok épülnek mostanában (pl. milyen hasznosak az évkönyvek, szakfolyóiratok cikkeit analitikusan feltáró munkák azoknak, akik tût keresnek a szénakazalban). Leáldozik-e az ilyen munkát végzõ intézmények kora ekkora információáradatban? Automatizáltan megoldható az információk hatékony kereshetõvé tétele (lásd. keresõmotorok)? A MEK nem könyvtár? Gondolom a cikk címe a (köz)könyvtár(-)épületek mai formájának létjogosultságára utal. Az megint más kérdés.
Ez érdekes. Könyvmegõrzés használat nélkül. Akkor mire jó? Soha senki nem fogja elolvasni. Egyáltalán tudja valaki, hogy mirõl szól? (Nem csak a címét elolvasva.) Kicserélhetnétek akár egy vaslapra. Kb. annyi a haszna van igy. (Egyébként pedig biztos volt már nyitva a könyv, különben a betük nem kerülhettek volna a lapra. Hehe.)
jaja, szerintem sem kellene átalakítani, az legalább egy nyugodt hely, ahol mûvelõdni lehet igaz erre otthon is megvan a lehetõséged, csak ott vannak néha olyan dolgok, mint pl szomszéd falat fúr, TV-t "néz" stb, plussz otthon nem lehet meg minden könyved, jó ottvan a net, de iszonyú kényelmetlen olvasni géprõl, egyszerûen ott el van cseszve az egész, hogy nem tudod az 5 ujjadat könyvjelzõnek használva villámgyorsan váltogatni a lapokat, plussz a kijelzõ, hogyha nagy azért kényelmetlen, ha kicsi nem tudod elolvasni, a görgetés undorító, meg van egy csomó olyan "feature", ami idegesítõ a legtöbb programban. Azt is tudom, hogy ezekre a problémákra vannak már megoldás kezdemények, de még egyik sem kiforrott.
Amíg ezeket nem sikerül valahogyan megoldani, addig a papír alapú könyvet nem lehet letaszítani a trónjáról.
Ha könyvtárosnak tanulsz, akkor remélem azért nem merül ki számodra csupán a megõrzésben a könyvtárak funkciója. Azt raktárosnak hívják. :) (Nem mellesleg a megõrzést is lehet a lepecsételem-raktárba-teszem módszeren kívül másként, például digitalizálással biztosítani.)
A könyvtár dolga a megõrzés. Könyvtáros hallgató lévén a raktárban olyan könyvek is vannak, amikrõl a néhai olvasó mit sem sejt. Pl több mint 100 éves kiadványok, stb. DE! Ezek olyan szûzek, hogy egyszer nem nyitotta ki õket senki, csak le vannak pecsételve.
A könyvtárban az iwiw, meg a honfoglaló megy. Meg aki tanulni szeretne, az ott tud, mert csend van.
Tartok tõle, hogy nálunk sem lenne fényesebb a helyzet ha valaki felmérné (sõt, még lesúlytóbb). Legalább bemennek a könyvtárba, ha sokukat csak a net elérés viszi is be. Másrészt kétségtelen, hogy a könyvtárak szerepe, mûködése át kell(ene) alakuljon sok szempontból. Változnak a technológiák, az igények. Furcsán mutatnának a polcokhoz láncolt pergamenlapos kódexek. :)
Szóval mindne második amcsi, akit megkérdeztek, volt min. 1-szer könyvtárban az évben?? És legtöbbje netezni ment?? Hát mit ne mondjak, gratulálok. Kíváncsi lennék arra, hogy közülük mennyi egyetemista, akinek muszály volt könyvtárba menni. Ilyenkor emlékszem vissza, arra a korszakomra, amikor még hetente jártam a könyvtárakat, és számítógépnek még nyoma sem volt ott...
Informatika és tudomány
