Le a kalappal. A Google után - vagy inkább vele párhuzamosan - a Wikipédia a másik kedvencem. Nem potyára: ami ezen a két oldalon nincs rajta, az nem is létezik.
Érdekes, a mi sulinkban viszont már anno az egyik elsõ féléves tárgy elõadásán felhívták a figyelmünket, hogy olvassuk, használjuk, mert nagyon hasznos. Én osztom ezt a nézetet. :)
Céges infokat érdemes a cégbíróságról, tõzsdei oldalakról beszerezni. Ezek ált. úgyszintén ingyen hozzáférhetõek. Az is "kozmetikázott" (igen enron, tudom hogy nem) de hivatalosan elfogadott :). Másrészt a webes újságok teljes archívuma várja az embereket hogy mindenféle kompromittáló anyagokat gyûjtsenek össze a cégekrõl, régebbi nyilatkozataikról amiket a saját oldalukon már ügyesen töröltek.
Hmm, pedig sok esetben sokkal jobb mint a tematikus oldalak. Sok mindenben pedig a tudósok sem értenek egyet.
Pl Budapestre keresve a wikin sok érdekes és használható info, fényképek stb jön le. Míg ezzel szemben a budapest.com-on leginkább reklám: foglalj autót, szállást, gyere fogorvoshoz, mittomén, spam-spam-spam és semmi más. Ha ennek az alternatívája a wiki akkor inkább legyenek benne apróbb hibák, nézeteltérések. Ha egy téma mélyebben érdekel akkor úgyis beleásom magam és utánamegyek a referenciáknak, de ha csak általánosan valami info kell valamirõl akkor a wiki tökéletes csak tudni kell róla, hogy nem 100%-ig biztos. Komolyabb munkánál mindig utána kell menni a forrásoknak...
Szótárnak is tökéletes, ha valami összetettebb fogalom ami nincs benne a szótárban, akkor wiki rákeres, másik nyelvre átvált és máris megvan a pontos fordítás, szövegkörnyezetben a helyes alkalmazás, stb.
Egyenlõre a baltás gyilkos darabol fel az erdõben. Amit Te akartál írni az az egyelõre.
Na igen, elsõsorban természettudományos témáknál mûködik jól ez a rendszer. Már amennyiben nincs senkinek sem érzelmi kötõdése a témához. Bölcsész, történelmi szócikkeknél már rosszabb a helyzet. Hogy konkrétumot is mondjak, a magyar Wikin a biológiai, helyrajzi témákat szeretem elsõsorban.
A történelmi szócikkeknél sajnos sokat csak azért csináltak, hogy legyen, fogtak egy régi szocreál könyvet, és a politikai hülyeséget úgy ahogy van, belemásolták. Látszik, hogy ahol van hozzáértõ ember, ott ezeket takarítják, és valóságos adatokat írnak bele, de ez nem mindenhol történik meg.
A magyar elméleti fizikai szócikkek nagyon hiányosak, és rosszak, látszik, hogy az írók egy része nem tudja hogy mirõl ír, és itt még nem alakult ki egy szakértõi közösség, amelyik takarítana, meg bõvítene. Én még nem tudok annyit, hogy nyugodt lélekkel beleírjak, szóval csak a szám jár :)
Az angol Wikipédia sokkal jobban ki van téve a szervezett manipulációknak, viszont pl. az elméleti fizikai szócikkek profik, és látszik hogy sok szakértõ szerkeszti õket. Ott a forgó fekete-lyuk szócikk elõször olvashatatlan volt, másodszor ránéztem, valaki tök jól átírta, de hibás volt egy képlet. Utána néztem, hogy tényleg rossz-e, rászántam magam, hogy kijavítom, erre már valaki kijavította, és még hozzáírt egy csomó érdekességet. Szóval olyan sokan vannak a szerkesztõk, hogy még az ilyen egzotikus témák is élnek, nem ülepednek le.
"... aki rájön a hibára, a Wikiben kijavítja, és utána mindenki a jót fogja másolni."
Ezzel az az egy baj van, hogy többektõl hallottam már amit kijavítottak hibát, azt valami náluk "okosabb" másnapra visszaírta ... több különbözõ témában is :( Sz'al egyenlõre én se tartom legmegbízhatóbbnak, de kb. infókra még jó így is. De ezt valahogy ki kellene küszöbölniük, mert így támadhatóak. (Másrsézt nagy divat lett, hogy cégek és "fontos emberek" kozmetikázzák a saját cuccaikat ill. a konkurenciáét rontják.
Ez is csak egy eszköz, amit ésszel kell használni. Volt ilyen régen is, mondjuk nyomdahiba egy régi nagy könyvben egy képletben, és egy csomó késõbbi könyv átvette a hibát változtatás nélkül. Nem is mindig lustaságból nem számolnak utána, van hogy egy könyv úgy van megírva, hogy nagyon nehéz ellenõrizni, hogy az eredmények igazak-e benne. A Wikipédia hasonló gondokkal küzd, de ott hamar kijavítható, és globális referencia, aki rájön a hibára, a Wikiben kijavítja, és utána mindenki a jót fogja másolni. Rengeteg információhoz csak Wikin keresztül lehet hozzáférni, szerintem nagyon hasznos alkalmazása az Internetnek.
Nem lehet, hogy az a bajuk vele, hogy õk nem használhatták régen?
Nálunk a suliban tiltják, hogy innen szedjünk anyagot. Mégpedig azért mert megbízhatatlan. Csakhogy általában ezt olyan tanárok teszik, akik igazából semmit sem tudnak róla. Begyöpösödött barom az összes. Ennek aztán az a vége, hogy a wikipédiában található könyvek/weboldalak hivatkozását tüntetem fel forrásként. DE a wikipédiából másolom a cikket -szó szerint akár. És mindenki boldog
Boldog szülinapot WP! Remélem lesz még 70 is!
"Tara Brabazon, akadémikus professzor ugyanakkor a tudósok szkepticizmusát és konzervativizmusát fenntartva azt nyilatkozta" - na ha ezen múlna a tudomány még mindig a nap keringene a föld körül. Attól hogy õ nem érti a wikipédia lényegét még kitûnõen használható, és napról napra javul. Kezd hobbivá válni a WP fikázása, de akinek nem tetszik írja át benne a hülyeségeket. Ha meg lusta rá ne sírjon.
Boldog születésnapot Wikipedia!! Elég sok szorgalmit szedtem az oldalról..
The Bambara language is the mother tongue of the Bambara ethnic group, numbering about 2,700,000 people, but serves also as a lingua franca in Mali (it is estimated that about 80% of the population speaks it as a first or second language).
Informatika és tudomány
