amikor felcsavarodnak ezek a lapok és reakcióba lépnek másokkal azok nem a nanocsövek?
Azért arra kíváncsi vagyok, hogy a külsõ elektromágneses zavarok ellen hogy képesek egy ilyen finom áramkört megvédeni. Szerintem tuti, hogy növekedni fog a hibázott eredmények száma a szilíciumtechnikához képest.
Azt hiszem itt nem a szokasos relativisztikus Dirac fermionra gondol, hanem arra, hogy a grafitban valamiert az elektron energiaja egyenesen aranyos az impulzusaval. Nemrelativisztikus esetben az impulzus negyzetevel kellene aranyosnak lennie, de a grafitnak van valami hulye potencialja, ami ebbe beleszol. De hogy miert lenne gond az aramvezetessel... Foleg miutan azt allitja vezeti az aramot.
Az elektron is dirac fermion. Bár nem tömeg nélküli. Szóval nem tudom milyen részecskérõl beszélnek. Az "áramot" pedig semmilyen részecske nem szállítja szvsz... A mondatban szereplõ "annak ellenére" dolgot pedig abszulúte nem értem...:D
Amit írsz a szénnel, az nekem inkább a J-FETre hasonlít. Kiváncsi vagyok mikor lehet kapni a boltban is ilyen tranzisztort.
"Az áram pedig annak ellenére áthalad rajta, hogy azt tömeg nélküli részecskék, úgynevezett Dirac fermionok szállítják."
Ez mi?
A mai metal oxid field effect tranzisztorokban (mosfet) sem a regeghatarokon megy at az aram, hanem egy vekony de folyamatos regtegen at. A kapcsolas annyibol all, hogy a vekony reteg folott van a kapu (gate) ami egy kis kondenzator es ha feltoltjuk (vagy kisutjuk) akkor az elektronok nem kepesek athaladni a vekony retegen a ket elektronmezo taszitasa miatt. Ez a mezo nem elektromagneses hanem elektrosztatikus. Hasolno elven mukodtek annak idejen az elektroncsovek is, csak ott vakuumban haladnak vagy nem haladnak az elektronok es egy reszuk eltalalja a vezerlest szolgalo halot is, ezert eleg nagy a veszteseg. Ugyanezt viszonylag konnyu megcsinalni barmilyen aram vezetesere alkalmas anyaggal. Szen eseten ket reteg kell, amik tobbe-kevesbe el vannak szigetelve egymastol. Ha az egyiket bekotjuk egy aramkorbe, majd a masikat feltoltjuk, akkor az egyik reteg kepes vezerelni a masikon athalado aramot. A grafit is ilyen, csak a reteget osszekoto kapcsolatokon szokik ki egy kis aram.
A kedvencem viszont a levegot hasznalo ionizacios tranzisztor, ahol a kapu egy sugarforras es a ket elektroda kozott csak akkor tud aramlani az energia ha ionizaljuk a levegot. Gyakori valtozatai a rontgen es az uv sugaras megoldasok. A rontgencsoves megoldast hasznalta annak idejen Tesla is. Az eredetileg audioerositonek keszitett csovei valojaban rontgensugarzast bocsatottak ki, bar erre csak akkor jott ra, amikor par evvel kesobb Rontgen publikalta a felfedezeset. Ezt a technikat hasznalta volna az energiaatviteli rendszere is. Ha besugarozzuk az egesz foldet, majd masodpercenkent 60-szor kisutunk egy nagyobb tekercs/kondenzator parost az egyik ponton, akkor az egesz foldet be lehet teriteni az elektromagneses hullammal (emp-vel). Ezzel akar autokat is lehetne hajtani, csak sajnos a sugarzas halalos az elolenyekre. Amikor erre rajott akkor idos koraban ezt probalta halalsugarkent eladni. Ilyen tranzisztorokat a mai napig lehetne kesziteni, csak nem sokan kiserleteznek vele.
"A mindössze egy atom vastagságú lapokon"
Gondolkozzunk emberek!
Éljen a pala tábla!!! Ja nem...grafit cerka. :)
Mindez ok, de hogyan lesz ebbõl félvezetõ? Talán szennyezik mint a sziliciumot? Errõl semmi infó nincs. "Az elmúlt néhány évben a páros kutatásaival bebizonyította, hogy akárcsak a grafén, a grafit vezetõképessége is megváltoztatható egy mágneses mezõ alkalmazásával. " Hogyan? Engem inkább ez érdekelne. Amúgy a cikk jó.
Egyetértek. Viszont nem tudok túl sok mindent hozzászólni.
Informatika és tudomány
Ja! Még nem is olvastam el!
