Rosszul értetted, a prioritásokat az algoritmus találja ki. Ehhez egyébként a genetikus algoritmusokhoz hasonlító eljárást használ, de annak egy fejlett változatát: nem teljesen véletlenszerûen találgat, hanem próbál "okosan" választani a lehetséges szabály-kombinációk közül. Sokan azt sejtik, hogy az emberi intuíció mögött is valamilyen evolúcióhoz hasonlító folyamat áll. Ezt egyelõre biológia oldaláról nem sok erõsíti, igazából fõleg az szól emellett, hogy más algoritmust nem ismerünk, ami képes lenne "feltalálni" új eljárásokat.
Természetesen a szép az lenne, ha a kombinációk elemeit (tehát pl. hogy "szellem van a közelben") is a gép találná ki, de az egy másik probléma - hogyan tördeljünk szét egy problémát kis részekre - ez a munka meg egy másikkal foglalkozik: hogyan rakjuk össze õket okosan. Az emberi agyban az az elképesztõ, hogy mind a szétszedést, mind az összerakást nagyon ügyesen csinálja, szinte teszõleges probléma esetén.
Ez valami bölcsészudományos okoskodás volt? A cikkben említett programnak természetesen ugyanannyi információja van a pálya adott állapotáról, mint egy pac-mant játszó embernek, azaz fentrõl "látja" a pályát.
pac-man szemszögébõl kellene nézni a pályát. te ugyanis felülrõl látod, de õ csak a falakat, meg a pöttyöket...
"jobb eredményt ért el az átlagos emberi játékosoknál"
Sokan rigatnak, hogy majd az MI fellázad, meg hasonló nyalákságok, de ameddig egy ilyen egyszerû környezeben, mint a PAC-MAN nem képesek csak egy átlagos emberi játékosnál jobb MI-t írni, addig ez csak egy vicc.
Na ja, csak az ember néha akkor is tovább megy, ha fél, stb. Meg ott van a kérdés, mi hogyan érezzük ezeket.
az érzelmeket is az idegsejtek gerjesztik,csak igy a leghtékonyabb az összes idegsejt irányitása, hogy taktikát kell váltania az agynak a direkt kapcsolatokon keresztül nehéz eljutni mindenhova
1. Eleve az embernél sem ilyen bedrótozott. (Még ha a tudatos átálést félre is tesszük, akkor sem.) 2. Ha interaktív tudat (amirõl nem tudjuk, mi, csak azt, hogy van) nélkül nem is mûködik az egész egy bizonyos szint felett, akkor az nem filozófiai kérdés, hanem nagyon is gyakorlati. 2. Mire lenne elég?
ha teljesen ugyanúgy mûködnének az érzelmei (érzékelés alapján reakció) az épp elég lenne. onnantól kezdve csak filozófia kérdése, hogy az kevesebb-e mint az emberi érzelem
Néhány dolog ami hiányzik a MI-hoz: 1. dinamikus szerkezetû adatbázis, amit a program saját algoritmusai alapján bõvíthet 2. valódi algoritmusok ok-okozati relációk felállítására a megfigyelt folyamatok között 3. módszertan arra, hogy egy gépet úgy lásson el a programozó adatokkal, hogy egyúttal ne korlátozza annak felfedezõ képességét.
Ha a 3. pont kialakulna, talán egy gép teljesen más relációkat tudna felállítani a fizikai-kémiai jelenségeinkre, mint amiket mi megtanultunk. A jelenlegi tudásunkkal a jelenségeket konstansokhoz viszonyítjuk (mint az óra, gyorsulási együttható, méter, celsius fok, stb). Ha ezeket nem ismerteted meg egy MI-val vagy képtelen lesz értelmezni különbözõ folyamatokat, vagy teljesen másképp fogja õket leírni, mint mi, és akár más relaciókat is állít fel.
Hajrá Pac-Man!
jogos amúgy ha meg megírnák hogy melyik érzelem milyen hatást vált ki (félelem->inkább menekül, dühös->aggresszívabb) és ezek alapján taktikázna, akkor már elmondhatnánk hogy vannak érzelmei is, nabumm. csak sajnos még itt is "keretek között" fejlõdik az MI, tehát tényleg nem fog radikálisan új taktikát kitalálni
gondolom jo sok jatekos van, akik nem alkalmaznak csalogatasos technikat, tehat ez a program is tukrozi jonehany ember logikajat. ennek az mi-nek ez volt az elso jateka. vigyenek oda egy olyan ember, aki meg eleteben nem jatszott szamitogepes jatekkal, es ultessek le oda pacmanozni, aztan hasonlitsak ossze a kettot
A csalogatásos techinánál arról van szó, hogy a meglevõ szabályokat kellene kombinálni és néhány lépéssel elõre gondolkozni.
Nem tudom, hány óráig tesztelték, mire ezeket a szabályokat alkotta a program, de amire rájött az kb egy 4-5 éves gyerek szintjén van, a megállásra történõ "csel" pedig talán 6-7 éveseknél lehet jellemzõbb. Aztán arról sem szabad megfeledkezni, hogy egy gyerek nem mindenre magától jön rá, hanem tanul mások tapasztalataiból is, tehát több program egyidejü futtatása és tapasztalatmegosztása közelebb van az emberi viselkedéshez, mint egyetlen program elszigetelt küszködése...
kár hogy az ember nem csak logikusan gondolkodik, ugyebár vannak érzései ugymind alattomosság, bosszuállás, majd ha ezeket beleviszik a MI-be akkor majd ugy csinálja mint az ember :D
Jaja! Akkor tényleg elmondhatjuk majd, hogy gondolkodó programoz hoztunk létre :D
Akkor lesz sikeres a program, mikor a pac-man öntudatára ébred és rájön, hogy õ is lehet szellem.
És már a Cloverfieldben is.Bizonyíték itt: Bizonyíték
érdekes dolog az MI, a dinoszauruszok járását is tanuló algoritmusokkal szimulálták le találtak a közelmúltba egy dinoszaurusz múmiát ahol megmaradtak az izmok lenyomatai készült virtuális modell és "járni tanult", pár százezer próbálkozás után már pár lépést tett elesés nélkül :)
akkor lessz ez tökéletes, ha a "hõsünk" rájön, hogy a mátrix része :)
Jó ötlet, de semmi újat nem mutatott. Az elsõ soroknál egybõl az "elvont" taktikák jutottak eszembe, hogy úgysem tudja a kis aranyos. Ezeket csak nagyon sokára lehet majd megtanítani egy programnak
Elnézést rosszul olvastam, mégegyszer nekifutottam, és én értettem félre!
Nem értem, ha a programozó állítja fel a szempontokat és annak prioritását (1 menekülés a szörny elöl) és nem a gép tanulja meg, akkor a gép mit tanul meg? Akkor ez programozás függõ és nem Mi.
Informatika és tudomány
