A távközlési cégek okkal építenek nagyobb áteresztõ képességû hálózatot. Ha azon szolgáltatásokat tudnak nyújtani, ami többlet bevételt is jelent. Mert csak úgy a semmiért nem éri meg hatalmas költségekbe verni magukat. Ez az értéknövelt többletet manapság a TV és video tartalmak jelentik. Ezekhez pedig kell a sávszél, fõleg ha HD minõségû videotartalom a cél. Egy hálózat fejlesztés hosszútávú beruházás, ezért a HD-t szem elõtt kell tartani.
Egy magyar háztartásban átlag 2 TV készülék van, amcsiban pl. három. Ennek megfelelõen kell méretezni a kapacitást. Ha pl. két TV stream mellé még egy harmadik párhuzamosan rögzítendõvel is számolnak, HD minõség mellett az helybõl vagy 30 Mbps. E mellé még netre ha számolnak 10 Mbps-et ami bõven elégséges, akkor igen nagy áteresztõ képesség szükséges.
Épp ezért az újgenerációs hálózatokat már ennek megfelelõen méretezve 50-100 Mbps elérési hálózati kapacitással kell megvalósítani. Ráadásul ezt úgy hogy ez a sebesség fixen, távolságtól és egyéb jellemzõktõl függetlenül minden lefedett fogyasztónál megvalósítható legyen. Ellentétben a mostani rézhálózati megoldásokkal ahol ez nem biztosított így hasonló szolgáltatások nyújtására nem igazán alkalmas.
Semmi köze nincs a gagyizáshoz. Arról van szó amit leírtam. Attól mert egy technológia létezik, az még nem jelenti azt hogy alkalmas is széleskörû, lakossági, gazdaságos felhasználásra. És ezek a projectek itt buktak el, ezért elõzték meg a korukat. Az ADSL vagy a kábelnet egyáltalán nem volt gagyi a dial-up-hoz képest és ezek a technológiák megfeleltek az elõbbi hármas feltételnek. Ha ezek sem feleltek volna meg akkor ma nem lenne világszerte több mint 300 millió szélessávú netelõfizetés.
Az aktív ethernet jó technológia, jobb mint az ADSL vagy kábelnet de vannak negatív tulajdonságai is. Az egyik a széleskörû felhasználhatóság. 2000-ben ez még szinte sehol nem teljesült, még a legsûrûbben lakott területeken sem, nemhogy a ritkábban lakottakon. Most már a technológia fejlõdése és egyre olcsóbban elérhetõ kialakítása lehetõvé teszi hogy legalább a sûrûn lakott területeken alkalmazni lehessen. De a riktán lakott területeken ez még mindig nem gazdaságosan, ahhoz még el kell telnie újabb jópár eszköz generációnak és komoly áresésnek hogy ott is megérje széleskörûen felhasználni ami akár egy újabb évtizedbe is betelhet.
A fastweb halózata anno úgy épült fel hogy sûrûn lakott városi részeken kialakított POP-os Cisco 6500-asok voltak, az épületekbe meg Cisco 3500-asok kerültek. Ez még ma is túl drága lenne, nemhogy 2000-ben. Anno ezt a Cisco sponzorálásával egy "de bezzeg ilyet is lehet építeni" típusú, jõvõbe mutató hálózatnak szánták, hogy hátha majd ettõl a többi távközlési cég is rákat és akkor majd ez által sok ilyen eszközt el lehet adni. De nem vált be mert olyan irracionálisan drága volt a project hogy nem volt befektetõ aki ezt széleskörûen vállalta volna.
Anno még 2000-ben egy Cisco 3500-as switch vagy 20 ezer dollárba került. Ma már egy Cisco ME 3400-as FTTB access switch amit pont erre a piacra pozícionálnak tized ennyibe. Az optikai kábelek ára is sokat esett 8 év alatt és az SFP modulok ára is, fõleg mivel akkoriban inkább csak XENPAK-ok voltak jóval drágábban.
Attól mert valami technikailag létezik, megoldható attól az még nem jelenti azt hogy széleskörû tömegtermék és építhetõ belõle. Pl. lehet olyan forma-1-es kocsit csinálni ami 1:15-ös köridõt produkál a Hungaroringen, viszont vagy 1 milliárdba kerül, épp ezért sosem lesz belõle tucat termék. Vagy lehet Bugatti Veyront csinálni 250 milliárt ami akár 400-zal is megy. De széleskörben, tömegtermékként értékesíthetõ 3-4 milliós ár mellett nem lehet ilyen jellemzõkkel rendelkezõ személygépkocsit gyártani, ráadásul az áltag vásárlónak egészen más igények azok amik fontosabbak.
A hálózati technológiák is olyanok hogy amikor megjelennek, a vadiúj fejlesztés ára rendkívül magas. Ez pedig behatárolja a felhasználhatóságát. Pl. elõször csak kontinensek vagy országok közötti tranzit kapcsolatoknál építik be. Aztán ahogy az évek során megél újabb generációkat a termék és a gyártástechnológia fejlõdésével, újabb fejlesztések által egyre olcsóbban gyárthatóvá válik úgy nõ a felhasználhatósági köre. Bekerül az országon belüli városokat összekötõ hálózati szakaszba, majd késõbb már a városokon belüli metro szakaszokba. Aztán újabb generációk és egyre olcsóbban hozzáférhetõ ár mellett már a felhordó hálózat, access eszközeit ellátó uplinkjeit is elláthatja, a legvégén amikor már igen olcsóvá válik akár az access hálózati szerepet is betölthet, egészen a fogyasztóig elérve. A végén pedig eljár fölötte az idõ és lecserélik egy újabb generációra, ami hasonlóan végigjárta ezt az evolúciós szamárlétrát.
Anno 2000-ben az optikai acceess eszközök még megelõzték a korukat, túl drágák voltak ahhoz hogy széles körben elterjedhessen. A dot com láznak akkoriban az optikai fejlesztésekben nagy szerepe volt, de jól tudjuk mi lett a vége. A dot com lufi szétpukkanása után a legtöbb távközlési cég visszafogta a fejlesztéseit mivel igen sok pénzt elbuktak és olcsóbb megoldások felé fordultak.
Mondjuk nézhetsz valóban jó minõségû online Tv adásokat, nem kell több nap , hogy át tudd küldeni az ismerõseidnek a nyaraláson készült 2-3 GB-nyi fényképet, netán több órányi videót. Sõt akár grafikai, vagy tervezõi munkák többszáz MB-os fájljait is külheted és fogadhatod úgy , hogy nem õszülsz meg a gép mellett. Na ez egyik sem warez, mégis kell hozzá a gyors kapcsolat. Stb stb.
azert azt tegyuk hozza, hogy aki nem warezol, annak egy 0,5 mbites net is boven eleg. mihez kell 10 meg 100 mbit?
Mindegyik ugyanazert bukott meg: a maga koraban meg volt elettere a gagyizasnak (pl ADSL). Mert ha nem lett volna akkor elterjedt volna es nagy tomegben mar rentabilis lenne a technologia.
Pedig hidd el van olyan hogy valami megelõzi a korát, pontosabban túl modern és egyben túl drága technológiát használva, egy idõ után a beruházók rájönnek a szolgáltatók túllõttek a célon és ez olyan lassan térül majd meg hogy üzletileg nem rentábilis.
Anno 2000-ben pl. az olasz Fastweb csinált egyik nagyvárosban Ethernet LAN-os netet, drága Cisco eszközökbõl. Úgy 150 ezer háztartásban lett ilyen net 10/10 Mbps-es sebességgel ami 2000-ben igencsak megelõzte a korát. Mindenki úgy mutogatott a Fastwebre mint követendõ példa, hogy ez a jõvõ. De aztán pár év után elfordultak a befektetõk mert túl drága project volt és az ADSL felé fordultak mint akkoriban szinte mindenki. A LAN-os ügyfélkör azóta sem bõvült, de az elmúlt 6 év alatt ADSL elõfizetõbõl jóval több lett még akkor is ha az elavultabb technológia, viszont sokkal olcsóbb és üzletileg rentábilis.
De ott van pl. a svéd B2 esete, dettó ugyanez. Ott is 2000 elején úgy 150 ezer háztartásban kiépítettek Ethernet LAN hálót amin akár 10 meg 100 Mbps-es csomagokat kínáltak. De a bõvülés hamar megtorpant mert kiderült ez túl drága project, igazából még a mai napig is a megtérülést nyögik. Õk is igen hamar átállátak ADSL-re és rövid idõ alatt az elõfizetõik többségét már ezek az elõfizetõk adták. A LAN ügyfélkör vagy 6 évig nem bõvült, a project ugyanúgy jegelõdött mert szintén megelõzte a korát.
2000 elején az optikai megoldások még túl drágák voltak lakossági netszolgáltatáshoz, de az elmúlt 6-7 év alatt a természtes fejlõdés alatt ez az idõ most már elérkezett. Most már újra terítékre kerül svédeknél az FTTH technológia, és az olaszoknál is kezdik pedzegetni hogy az ADSL leváltását ezzel oldják meg. Persze ez a váltás nem két nap alatt lesz, hosszú évekig fog tartani. De ahogy most már bizonyos lakóhelyeken egyre inkább üzletileg rentábilissé válik az FTTx beruház, úgy fogják majd egyre inkább gyakorlatban is felhasználni. De 2000-ben ez még valóban megelõzte a korát.
> A vállalkozás elbukott, az érintett cégek szerint azért, mert a szolgáltatás egyszerûen megelõzte korát
Ilyen egyszeruen nincs - ha a cel a valodi fejlodes. Ha atlagfelhasznaloknak nem is, de vallalati felhasznalasra, vagy gerinchalozatok epitesere mindenkeppen hasznos lett volna es ez kesobb kitermelte volna az arat.
Ami pedig valojaban tortenhetett, hogy a hatterben a BT beletenyerelt ebbe a vallakozasba - kulonos tekintettel arra, hogy a mai napig milyen aljas modon probalja vedeni a sajat monopol helyzetet az orszagos halozatban.
fúúú, hádde mennyi vírus van már egy szennycsatornában?!
Informatika és tudomány
