- Tanarneni, hogyan jonnek letre a sobanyak? - Hat a tengerviz elparolog a so meg megmarad, Moricka. - Es hogyan kerul a tengervizbe a so? - Hat a sobanyabol...
Nem rohogni mert ezt par evtizeddel ezelott en kerdeztem meg a kornyezetismeret oran. Akkoriban ez volt a hivatalos valasz.
A tengerek a kontinensek mozgása miatt olyan helyzetbe kerülhetnek mint a Holt-tenger, és ilyenkor megnõ az oldat koncenteációja, és végül a Holt-tenger só tartalma is egyszer kicsapódik, mivel valószínûleg el is tünik majd egyszer... Erre számtalan példa van: mást ne mondjak a Nagyalföld egy feltöltõdött tenger... valószzínû a föld mélyén meg is van a kicsapódott sók rétege... De az erdélyi sóbányák egészen bizonyosan ilyenek...
Igaz, vannak apoláris és poláris molekulákat oldó oldószerek (a víz poláris ,de a benzin apoláris)
Minden anyag oldódik valamilyen folyadékban csak attól függ melyikben, mert az az oldószere. És az anyagok oldószereikben sem egyformán oldódnak. Vannak kismértékben oldódók, és vannak jól oldódók. Kicsapódni csak a telített oldatból tud anyag.
Az oldható anyagok oldatot képeznek az oldószerben, a nem oldhatók maximum emulziót, vagy keveréket...
Persze gyakorlati szempontból kell az odódást nézni, gyakorlatilag a gránit oldhatatlannak minõsül... (még geológia idõskálán is)
Az oldott anyagok idõnken kicsapódnak, hol van a tengervízbõl kicsapódott gránit réteg (só az van)...
"Az idõ vasfoga mindent felold, átalakít, egyesít, és szétválaszt. Olyanok vagyunk, mint egy marék homok, amely kipereg az ujjaink közül, majd szemcséire hullik, és a szél szárnyán szétszóródik a végtelen sivatagban. " Ez szofizmus...
"Geológiai idõskálán" mi nem oldódik vízben ?" Sok minden, az oldódást, ne keverd a kõzet málásával, ha fel oldódna akkor az óceánoknak jelentõs gránittartalmuk lenne (elég régóta léteznek) a sókat viszon oldja a víz...
Az idõ vasfoga mindent felold, átalakít, egyesít, és szétválaszt. Olyanok vagyunk, mint egy marék homok, amely kipereg az ujjaink közül, majd szemcséire hullik, és a szél szárnyán szétszóródik a végtelen sivatagban.
A sótömb példa rossz! A gránit nem oldódik a vízben a fluorit, meg valószínûleg igen, ezért amikor egyben van a gránit, a benne lévõ anyagokat nehezebben oldja ki a víz (a gránitot nem oldja) amikor porrá zúzódik akkor több oldható anyag kerül érintkezésbe a vízzel. Szerintem...
De látom. Sõt a periódusos rendszerben is megtalálom.
Persze, hogy így van. Most is a JPÉ-t kell alkalmazni: Én amikor a teába vagy kávéba kockacukrot teszek, kegyetlenül széttöröm a kávéskanállal, hogy kamarabb feloldódjon. Utána meg felkavarom.
Helyesebben mondva itt a Földön nincs olyan elem, hogy ununseptium. Majd lesz. Pár év, s bejelentik, hogy csináltak belõle egy-két atomnyi mennyiséget. Az érdekesebb szerintem a 118-as elem, mert az nemesgáz, vagy nemesfolyadék.
A legmagasabb rendszámú elem valahol a 180 protonszám körül leledzik majd, aztán vége a dalnak.
Ez egy elég fura cikk. Sok benne a pontatlanság. Oké hogy kioldódik a gránitból a fluor,DE általában a gránit intrúziók repedésekkel átjártak(kihülés folyamán keletkeznek) ergo nem kell ahhoz aszteroida becsapódás, hogy átjárja a víz. Valószínûleg a becsapódás által keltett rengéshullámok mégjobban összetörték a kõzetet és így azon a részen jobban átjárja a víz a kõzettömeget.
"7. fõcsoportjában található, halogén anyag, de még nem sikerült elõállítani"
Ez nem is butaság hanem elmebetegség.
Azt kell izélni hogy ez az elem nem létezik. Ezért baromság úgy kezelni mintha lenne.És hány létezõ elem van aminek szám a neve? Mi az az IQ? És mit fejez ki? A nagy semmit! Tudod hogy Szent-Györgyi Albert a világ egyik legértelmesebb embere volt? Tudod hogy egy IQ teszten 74-et kapott?
Mert :)? Mengyelejev úgy hozta létre a periódus rendszert, hogy sorban (mármint rendszám szerint...) tudott mindent? Akkor meg mit kell izélni :P? Mondjuk túl nagy iq nem kell ahhoz hogy a un-un-SEPTium és a 7-es szám között kapcsolatot találjunk (az egy már nem olyan szembetûnõ. Valószínûleg nem véletlenül ez a neve...
Azért negyedmilliárd év alatt csak csak fel kellett oldódnia... Mer van ozmózisnyomás (az egymással keveredõ oldatok azonos töménységûek igyekeznek lenni), hõíngadozás miatti áramlás stb.
"halogének a periódusos rendszer VII-es fõcsoportjában,A fluor (F), klór (Cl), bróm (Br), jód (I), asztácium (At) és az ununseptium (Uus) tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképzõ."
Itt a példa hogy a Vikipédiával is mennyire vigyázni kell! Ilyen elem hogy ununseptium egyszerûen nincs, nem létezik. Ha lenne már régem felfedezték volna.
A cikk nem említ két lényeges dolgot: 1. milyen betegségek, milyen arányban növekedtek a fluor hatására? 2. miért most jött ez elõ? 10-20-30 évvel ezelõtt is éltek ott emberek, nem érezték, hogy baj van a vízzel?
Az a nagy hiba a szövegben hogy olyan látszatot kelt mintha a sótömbbõl kisebb töménységû oldat keletkezne mint a poralakúból. Ez az alapvetõ tévedés. Azt se szabad elfelejteni hogy pont a NaCl higroszkópos tulajdonságú, tehát mohón magába szívja a vízet, az összetapadt só, (ami szintén szemcsékbõl áll) szét fog esni. Pont ezekkel e dolgokkal foglalkoztam évtizedekig a gyakorlatban is. A vízkémia, oldatok a szakterületem.
Hat a fene tudja, lehet benne valami. Van ket edenyem 100-100ml vizzel, elkepzelem ahogyan 39g porra orolt sot beleteszek az egyikbe, meg egy 39g-os egesz sotombot beleteszek a masikba. A soporos tema vilagos, de a masik vajon mennyi ido alatt olvad el, ha egyaltalan elolvad. Ugye a sotomb feluleterol aprankent oldodik le a so es a kozvetlen kornyezeteben levo vizreszecskek kozott nagyobb koncentracioban van so - egyuttal az oldassal gyengul az oldoszer - a sotombtol tavolabbi vizreszecskek pedig kevesebbet tartalmaznak. Igy oldodas kozben onmagat lassitja is a folyamat, illetve mivel a sos viz nehezebb mint a tiszta viz, a fajsulykulonbseg miatt az a viz aljan marad, mig a tiszta viz az edeny tetejere kenyszerul. Minel tobb so oldodik le, annal lassabba valik az oldodasi folyamat, mivel egyre csokken az oldoszer es az oldando anyag kozti feluleti kontaktus. Vegul pedig akar le is allhat a folyamat, mert nem garantalt, hogy az edeny szelen levo vizreszecskek is szerepet fognak jatszani az oldasban, valamint a sotomb merete is csokken kozben, ami azt eredmenyezi, hogy az edeny aljan levo sosabb oldatbol egyre kevesebb erintkezik a tetejen levo kevesbe sossal.
Nekem az az erzesem, hogy a fazon erre asszocialhatott, csak pongyolan fogalmazott. Mert a fazont elnezve ("geochemist Matthew Leybourne of the New Zealand government's Geological and Nuclear Sciences, Limited") nehez lenne elkepzelni, hogy ne lenne koze a kemiahoz.
Könnyebben oldódik, és még sósabbá is teszi a vizet, mint a "nagytestvér"? :-)) Elég lenne így: "sósabbá teszi a vizet" vagy "könnyebben oldódik", de így együtt kb. a szájbarágás látszatát kelti. Nem kötekedni akarok, csak nekem egészen komikusnak tûnik. Merthogy itt ugyanarról az anyagról, mennyiségrõl, és idõrõl van szó, csak a szemcseméret különbözõ. A kérdés az, hogy hogyan lehet sósabb a víz ezekkel a kitételekkel, úgy, hogy nehezebben oldódik, illetve hogy lehetséges, hogy könnyebben oldódik, és kevésbé teszi sóssá a vizet? Na ezen nevetek, mert én ilyenrõl nem tudok, persze lehet, hogy van, csak nekem nagyon tetszett.
"Oldhatóság vízben:Korlátlanul elegyedik Oldhatóság vízben: 4,22 g/100 ml (18°C) Olvadáspont 993 °C (1266 K) Forráspont 1700 °C (1973 K) "
Még a vikipédiában is hülyeséget írnak! Elõször azt hogy vízben korlátlanul oldódik ami hülyeség, a második sorban 4,22g oldódik 1 dl vízben. Hiába a kémia nehéz dolog vagy érti valaki vagy nem.
"magyarázta Leybourne. A szemcseméretbeli különbség ugyanazt a hatást eredményezi, mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet."
Ez a Leybourne jobb lenne ha nem mondana semmit mert hülye a kémiához. Elemi ismeretei nincsenek.
"mint amikor jókora sótömböket, illetve porrá zúzott sót helyezünk vízbe. Utóbbi sokkal könnyebben oldódik és sósabbá teszi a vizet"
Ez nem igaz.A víz telített oldat állapotig old fel sót ez képtelenség hogy a porrátört sóból a víz többet old.Én azért egypár évig foglalkoztam kémiával és szívesen oszlatom el a tévhiteket.
A fluor az egy elem. Mégpedig gáz halmazállapotú. Életveszélyes a légzõszervekre, mivel nedvesség hatására fluorsavvá alakul, HF. A fluoridok a fluorsav sói, pld NaF . Igen kis mennyiségben kedvezõ hatású a fogak állapotára.
"Az õsi becsapódás összezúzta a gránitos talajt és hatalmas mennyiségû fluoridot szabadított fel"
[...]
"A megengedettnél magasabb fluor mennyiség a fogak elszínezõdéséhez vezet"
[...]
"A fluoridprobléma okának"
Katasztrofa, emberek. Komolyan mondom ez mar katasztrofa. Miert nem lehet 2-3 embert alkalmazni aki tudomanyos jartassaggal rendelkezik es atolvasa a cikkeket mielott bekuldi egy cikkiro. A legocskabb falusi nyomdaban is atolvasnak egy nyomtatvanyt mielott sokszorositjak es publikaljak.
A fluor az egy mereg, a fluorid pedig ugyanez ionizalt allapotban csak ez mar nem mereg, hanem szukseges az elo szervezet szamara. (Csakugy mint pl. a nikotin, meg a nikotinamid.) Olykor szuksegszeruen adagoljak is ivovizhez.
olvasd el mégegyszer, és rájössz, hogy miért van értelme ennek a mondatnak!
[ti. a porrá zúzott só sósabbá teszi a vizet, mint a jókora sótömbök, ha vízbe helyezzük õket]
Informatika és tudomány
