4. A pénz szimfóniája pályázók: Pásztor Árpád (1989), Takács Marcell (1989) iskola: DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma, Debrecen konzulensek: Dr. Kirsch Éva, Dr. Szabó István
A pályázók a pénzérmék hallhatóan különbözõ csengésén el-gondolkodva azt a kérdést tették fel, hogy milyen fizikai kü-lönbség van az egyes érmék hangjai között? Mely frekvencia értékek jellemzõek egy adott érmére? Lehetséges-e az ér-méket pusztán hangjuk alapján felismerni? A kísérletekbõl egyrészt kiderült, hogy sem az ejtés magas-sága, sem a felület nem befolyásolja a keletkezõ hang minõ-ségét, csupán annak erõsségét módosítja. Megállapították, hogy a keletkezõ hangról készült spektrumban a csúcsok helye felülettõl függetlenül ugyanott található. Továbbá, hogy az adott érmetípusokon belül az egyes pénzek között eltérés (100-200 Hz) tapasztalható. Ezek alapján azt az állítást tud-ták megfogalmazni, hogy az egyes érmék hangjuk alapján felismerhetõk. A kijelentés igazolására elkészítették a Vespasianus 1.0 szá-mítógépes programot, mely a leesõ érméket hangjuk alapján azonosítja.
Én ezt is jobban tudom, na tessék: 1 Ft. = 0,61217 japán jen
Itt egy jó pénzváltó! de tudok egy másik trükköt: Beírod a Google keresõbe a következõt: 1 HUF in JPY
Ennek nézz utánna mégegyszer. Tudtommal 1 Yen ~ 1,67 Ft. ->500 Yen ~ 835 Ft Tehát a Yen az erõsebb, és bár valóban nem 1:2 a váltószám, de nagyságrendileg nem álltam távol.
"A hírben 500 yenes szerepel, azaz kb 1000 forint egy érme." Itt arra gondoltál, hogy 55 yen az 1000 ft? Mert akkor hatalmas hülyeséget mondtál, hiszen a forint erõsebb, mint a yen, a yent már százas értékben váltják a bankok, olyan gyenge. De világosíts fel, ha nem erre gondoltál és akkor elnézést!
"10000 érmét vagy még többet te végigharapdálnál? Arannyal megy, nikkel és hasonló anyagból készült érménél max. a fogad törik ki.."
Mit tudsz te az életrõl, kedves molnibalage? Semmit.
A nõdrõl/fiúdról is csak azt követõen tudod megállapítani, hogy az igazi-e vagy sem, miután egy kicsit beleharaptál. :-))
A papírpénz a problémás, mert olcsón lehet nyomni, és annyit amennyit akarsz. Nemtom, hogy az e-pénz (virtuális picula) milyen változást hoz, de még az is jobb lesz, mint a papíros.
"összetétel - bukó" Meglepne, ha nem lehetne manapság ezer helyen kideríteni a pénzérme pontos összetételét. Tömegspektrométer és hasonlók. Elég sok laborban vannak már ilyenek ahhoz, hogy valaki megszervezzen egy ilyen vizsgálatot...
"jó prés minta - bukó" Nem kell tökéletesnek lennie, csak "elég jónak" ami a standard ahhoz, hogy hamisítani lehessen. A hangzást és a mágnesességet ez szerintem nem befolyásolja jelentõs mértékben, tehát csak annyira kell jónak lennie, hogy egy felületes vizsgálatnál ne bukjanak le vele.
"Meg honnan szerzel pénzverõ gépet?" Mond, te olvastad a cikket? Valaki elárasztotta japánt hamis 500 jenesekkel. Gondolom nem vésõvel meg kalapáccsal gyártotta le az érméket. Tehát qrvaélet, hogy megoldható a dolog.
"Még a Magyar Nemzeti Bank is csak veszteségesen tudta gyártani az 1 és 2 forintosokat, szerinted majd otthon tudsz úgy pénzt verni (akár 50 vagy 100 forintost), hogy megérje? :D" Az 1 és a két forintos gyártása ugyan veszteséges, de mondjuk az 50-esé már nem. Ha jól tudom kb 5 forint körül van egy érme gyártási költsége. Hiába nagyobbak a nagyobb értékû érmék, azok is max 10-20 forintért gyárthatóak. (A 100Ft-ost nem említem mert nem tudom a szendvics gyártás mennyivel problémásabb.) A hír 500 yenes érmékrõl beszél, nem tudom honnan vetted, hogy forintot szeretnék gyártani. A hírben 500 yenes szerepel, azaz kb 1000 forint egy érme. Még ha 100 Ft-ba kerül is legyártani, akkor is 900 forint nyereség van érménként.
Amerikában már privatizálva van, mivel a FED nyomja, ami annyira állami tulajdonban van, mint a FEDex. Aki látta a zeitgeist movie-t, az vágja mirõl beszélek.
másszóval: liberalizálni (értsd: privatizálni) kell az állami monopólium egyik utolsó fellegvárát, a pénzgyártást is. A piac jobb szabályozó, mint a kormány pénzügyi politikája, de még a nemzeti banknál is jobb.
Szerintem a legegyszerûbb a pénzérme vegyi összetételének megállapítása. talán van erre gyors módszer. vagy, még jobb: aranyból kell verni a pénzt, és az érték pontosan egyezzen meg a nyersanyag+gyártási költséggel. Bárki verhetne akkor pénzt. Sõt, ha valaki olcsóbban verné, akkor még picit nagyobb haszna is lehetne rajta.
Magyarországon nem lenne nagy poén a dolog, mert talán még a 100-asnál is, de a kisebb címleteknél biztosan nagyobb a "gyártási" költség a pénz névértékénél. Szóval az érméket biztosan nem éri meg hamisítani.
összetétel - bukó jó prés minta - bukó
Meg honnan szerzel pénzverõ gépet? Az se két fillér, meg az alapanyag sem. Még a Magyar Nemzeti Bank is csak veszteségesen tudta gyártani az 1 és 2 forintosokat, szerinted majd otthon tudsz úgy pénzt verni (akár 50 vagy 100 forintost), hogy megérje? :D
Igazából nem is értem. Elvileg lehetséges lenne tökéletesen megegyezõ hamisítványokat készíteni. Itt nincsenek olyan biztonsági megoldások, mint a fémpénzeknél. Az összetételt kell ismerni, meg kell egy viszonylag jó prés minta. Szvsz ezek után a hangja, súlya, mágnesesége és minden egyéb megegyezne nem?
Pont ezért éri meg, mert ha legyárt teszem azt 10.000 500 yenest az 5.000.000 Yen. Ha levonod az összes költséget, legyen mondjuk 1.000.000 Yen, akkor van 4.000.000 hasznod. A fémpénzeket az emberek nagy része soha nem ellenõriz, de a boltosok se. Kicsi a lebukás veszély de nagy lehet a haszon, ha elég jó minõségben tudod csinálni.
Egyébként nem'tom mi értelme van ennek. Fémpénzt sokkal ritkábban hamisítanak, mert nem sok olyan címlet van aminél megéri és ahhoz is igen komoly befektetés kell.
Ahogy olvasom, nem egy utcán álló, karját lengetõ rendõrrõl van szó, hanem a tókiói rendõrség bûnûgyi nyomozó laboratóriumának munkatársa, tehát eleve úgy vették fel, hogy végzett elõtte egy normális iskolát. (Tokyo Metropolitan Police Department's Criminal Investigation Laboratory)
Egy japán rendõr olyan programot fejlesztett ki, amely meglehetõs pontossággal képes megmondani egy érmérõl, hogy az valódi-e vagy hamis.
LOOOOOOOOOOOOOOOOOOL
Én azon vagyok megdöbbenve hogy erre csak most jöttek rá, vagy hogy csak most alkalmazták. Láttam a spektrumon hogy mén a futószalag rajta a sok konzervval a szorgos munkások mint a cimbalmosok mindegyiknek a fedelét megütik egy verõvel és máris kiveszik a selejtet, mert annak más a hangja. Jó persze ez tömör és gyorsabb módszernek ígérkezik, mint a mikroszkópos vizsgálat, mert a hamisítvány nem olyan éles mintázatú mint az eredeti.
Az automaták az elektromos tulajdonságok alapján is képesek dönteni. Próbáljátok ki, hogy megmágneseztek pénzérméket és úgy dobjátok be õket! Várom a teszteredményeket. ;)
Csak hogy tovább fûzzem a téma Ariadné fonalát: Vajh mely érzékszervek jöhetnek szóba a jó pénz megkülönböztetésére a rossz píztõl?
A szag biztos nem segít, mer a pénznek nincsen szaga. :-)
Megnyalni? Nane!
Marad tehát a tapizás, a látás, és a fülelés.
Szemre lehet már saccolni, bár a szem fényvesztõ, így nem ad biztos támaszt.
A tappintás és a hallás tényleg jó mószernek tûnnek, de szerintem a legtutibb az, ha alkalmazod Archimédesz bátyó törvényét. Ki ismeri? Senki?
Íme: "Minden vízbemártott test, kisangyalom, A súlyából annyit veszt, kisangyalom, Mint amennyi az általa, kiszorított vízsúlya, kisangyalom."
Azonban, ezzel sem érsz semmit, ha nem tudod-- na mit? Hát a rót! :-)
Sztem ezt a trükköt már a középkorban ismerték. A körmöci aranyat - például - jó csengése különböztette meg a gagyi velenceitõl. Nemhiába kell a mai napig ki- vagy lecsengetni a lóvét. Egy dörzsölt zsidó uzsorás pedig akár bele is harapott a fogaival az érmébe, és máris megvolt a szakvélemény, körmönfont és költséges tesztek nélkül. A modern ember mindent elbonyolít.
1 és 2 forintost is kivonják... lehet csak a japó hamisitókkal kellene beszélni, és olcsóbban lehetne gyártani...
Belegondolok, mekkora üzlet lenne magyar 100-ast hamisítani...
az automaták nem a súly alapján döntenek?
Amikor "a négy nyelven beszélõ rendõr felsegíti a munkában megfáradt cigányt a miskolci mágnesvasútra, amelyen jómódú közalkalmazottak és tisztességes vállalkozók utaznak a korrupció miatt megbukott politikusok tárgyalására."
Informatika és tudomány
