Nah, valami frappáns végszót a cikkhez hölgyek-urak! :-)
Hmmmm.......... Erdekes tema.. valamilyen szinten a szabad foldonfuto ember keves ehhez.. de sztem nem kell hozza sok ido es meg fogjuk tudni h megis mi ujsag ebben az univerzumban itt... Viszont ez a tudos gyerek arc lehet.. egy-ket sor utan... :D XD allat...
Mivel a két világ nincs összehangolva (ha összehangolva lennének, akkor nem két külön világlenne, hanem egy világ két bugyorral!), így a mi idõvonalunk és az õ idõvonaluk teljesen független, egymást nem metszõ vonal.
Ha innen átmész oda, akkor az ottani idõvonal egyik tetszõleges pontjára érkezel, amely se nem múlt, se nem jövõ, hanem egyszerûen az ottani jelen.
Persze, ha visszajösz ide, akkor lehet, hogy a mi idõvonalunkkon a múltba, a jövõbe, vagy az elindulásod jelenébe érkezel, vagyis itt közben megállt az idõ.
Szólj, ah még mindig nem érted. Ahol tudok, segítek. :-)
Marhaság vagy nem, kísérletekkel kell eldönteni, hogy igaz-e. Az elmélet más tészta. A klasszikus relativitáselméletben nincsenek is elektronok...
Közben azon gondolkodtam, írnak itt virtuális részecskepárokról. A semmibõl keletkezik egy elektron és egy pozitron, repülnek együtt egy darabig, aztán újra egyesülnek, és eltûnnek. Hogy ha a pozitron egy visszafelé haladó elektron, akkor talán ez egy valódi elektron, ami egy zárt pályán mozog. A pálya egyik szakasza idõben velünk egyirányú, a másik szakaszon meg visszafelé megy, azt észleljük pozitronként.
Mondom, csak a klasszikus relativitáselméletrõl tudok nyilatkozni. A párhuzamos univerzumos idõutazós ötletek erõsen kvantummechanikai behatásokra utalnak. Abból pedig majdnem megbuktam...
A másik univerzumnak nem érkezhetsz a múltjába, mert a két univerzum ideje nincs összehangolva, nem fut párhuzamosan, így ott egy adott idõpontba érkezel, mindig az ottani mába.
Végre valami, ami megmozgatja egy kicsit a fantáziámat. :-)
"teszemazt egy féreglyuk összeköti a kettõ univerzum idõsíkját, de nem párhuzamosan, akkor a másik univerzum múltjába érkezek (a mi kiindulási helyzetünkhöz viszonyítva)."
Persze egyik viszonyításból. A másikból a másik univerzum jövõjébe mennénk.
Csak egy gondolat: ha léteznek párhuzamos dimenziók, és teszemazt egy féreglyuk összeköti a kettõ univerzum idõsíkját, de nem párhuzamosan, akkor a másik univerzum múltjába érkezek (a mi kiindulási helyzetünkhöz viszonyítva). Így, ha abban a múltban csinálok valamit, az csak arra az univerzumra van hatással, és amelyikbõl kiindultunk, arra nincsen. Szvsz idõutazásnak csak akkor van értelme a kiindulási univerzumra nézve, ha az õ idõsíkján történik a cselekmény , és a cselekvõ nem lép át egy másik univerzumba illetve idõsíkba, hanem marad ugyanabban. Bocs, ha hülyeségeket írtam, és hülyén fejeztem ki magam. Részletesebb a gondolatmenetem, csak így leegyszerûsítve is alig tudtam megfogalmazni. :-)
A merõlegesség szerintem gond nélkül általánosítható tetszõleges számú dimenzióra, de konkrétan nem vagyok járatos a témában. A skaláris szorzat eltûnése például durva absztrahálás nélkül is jól kezelhetõ feltétel, így elsõ blikkre.
Mivel a merõlegességet egy Euklédeszi, három dimenziós térben értelmezzük, így amennyiben létezik negyedik dimenzió, akkor bizony találni kellene egy újabb kifejezést ahhoz, hogy felépíthessünk egy kibõvített teret, amiben ilyen módon definiálod a vektorok "merõlegességét".
multiverzum: Jet li- az egyetlen "effektus" Idõzsaru-tényezõ: 2 ugyanolyan anyag egyidöben kitöltheti ugyanazt a teret? Vagy ez csak kitaláció?
Nem értem mi értelme lenne másik párhuzamos univerzumba "csúszni" ha ugyanolyan törvények uralkodnak ott mint itt. Mert megtehetjük azért? Az idõutazás más tészta. Vica-versa lehet utazni a jövöbe és a multba is? Mert Einstein szerint az idõ csak egy illúzió.
"Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek." Hát ha emlékezetem nem csal ennek oda-vissza köze van a C határsebesség át nem léphetõségéhez, mert ugye ha át lehetne lépni, akkor lehetne idõben visszafelé haladni. Viszont ha létre lehetne hozni saját féregjáratot, és a féregjárat mindkét vége (csak kettõ lehet?) ugyan azon univerzumba lyukadnak ki, akkor ha elég messze vannak egymáshoz egyben idõutazásra is alkalmasak lennénk.
Ha meg már idõ ... mennyire marhaság, hogy egy részecske antirészecskéje ugyan az a dolog, csak idõben visszafelé?
Idézem tovább: <i>'Képzeljük el, hogy valaki elhatározza, hogy visszamegy a múltba megölni a saját nagyanyját. Ezen multiverzumos (több-világegyetemes) elképzelés szerint a személy visszatér egy ún. bifurkációs pontba, melybõl késõbb a lehetõségek számától függõen új világok jönnek létre. Miután a személy megölte a nagyanyját, ismét “elõrefelé" mozog az idõben, de más világban. A valóság ezen ágán õ sosem létezett, de ez nem vezet paradoxonhoz, mivel a hozzá “szomszédos" világban a nagyanyja él és virul, akinek lányától a késõbbi (vagy korábbi  ) gyilkos megszülethet, hogy visszamehessen a múltba és gyilkoljon.'</i>
"Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek. " <> "...hatalmas mértékben megnõtt az olyan populáris cikkek száma, melyek állítása szerint – számos tudós bosszúságára – az idõutazás mégiscsak lehetséges. Az 1980-as években Kip THORNE (az ARE egyik legelismertebb szakértõje) és a kollégái a CalTech-bõl elhatározták, hogy egyszer s mindenkorra bebizonyítják, hogy ezen valótlan állítások nem következnek Einstein egyenleteibõl. Megvizsgálva a problémát minden szemszögbõl kellemetlenül arra a következtetésre jutottak, hogy tényleg nincs semmi ezekben az egyenletekben, mely megakadályozhatja az idõutazást, feltéve ha (és ez egy komoly kikötés) létezik olyan technológia, mellyel a fekete lyukak manipulálhatók." (*)
-Einstein kitalálta a relativitás elméletet. -Ebbõl az elméletbõl következik az idõutazás. -Az idõutazás során fellépõ paradoxonok magyarázatára ki kellett találni a párhuzamos világokat, különben az egész baromira kesze-kusza lenne. -Párhuzamos világok közötti átjárásra pedig jó ha van egy féregjárat.
Olyan toldozás-foldozásnak tûnik nekem ez az egész elméleti fizika :) Mindenesetre érdekes és izgalmas...
Ja, autós példa: az autók száma nem lineárisan, hanem hatványozottan nõ. Mert ha 2010-bõl visszahozom az autómat 2008-ba, akkor 2009-ben két autóm lesz, fogom azt visszahozom mindkettõt... :D Ha csak naponta lépegetek vissza egy év alatt, akkor is meg fogják tölteni az autóim a látható Univerzumot.
És a 8.-ik napon Ádám leszármazottai roncsteleppé változtatták a Teremtést...
Isten helyében én nem teremtenék olyan világot, ahol ilyet lehet. Egy kauzalitási elv kell csak, és Ádámék veszteg maradnak.
Szerintem fején találtad a szöget. A klasszikus determinisztikus fizikában sok gond van az idõutazásokkal. A kedvenc példám az, hogy van egy autóm. Ez valószínûleg sokáig meglesz. Jó, akkor elõre megyek az idõben 10 évet, és idehozom az autómat a jövõbõl.
Akkor most két autóm van.
Oké, elõre megyek ebben az évben minden hétbe, és visszahozom az autómat, elõször a legtávolabbi jövõbõl, aztán szépen visszafelé.
Most már 52 autóm van.
mi lett volna ha az idõközöket napokra választottam volna? Akkor most 365 autóm lenne, egy egész autószalon :)
Mondanom sem kell, ha szûkítem az idõközöket, ott lyukadok ki, hogy attomásodpercenként lépegetek vissza a jövõben, hozom vissza a jövõbeli autóimat a jelenbe, és a végén egy bolygóm van autókból, a Föld meg körülötte kering...
Ez az energiamegmaradás törvényének elég durva megsértése :)
Hasonlóakat lehet írni a lendületmegmaradásról is. Itt azzal is baj van, hogy a kontinuitás megszakadt, az autó "transzportálva" lett az idõn át.
Csak a relativitáselmélet-féle fekete-lyukat ismerem, és ott minden fekete-lyuk egyben átjáró is. Persze nem mindegyiken át vezetnek olyan pályák, amiken fénynél lassabb dolgok tudnának közlekedni, de attól az átjáró még ott van, fel lehet térképezni megfelelõ koordinátarendszerekkel. Hogy a hely ahova vezetnek, a mi Univerzumunkban van, vagy máshol, arról az elmélet nem szól, sem a koordinátarendszerek.
A relativitáselmélet fekete-lyuka olyan mint egy ajtó. Szakszerûen le van írva az ajtó minden paramétere, a szélessége, a magassága, vastagsága, még az is, hogy milyen a kilincs, de arról egy ajtókról szóló elméletnek nem kell tudnia, hogy az ajtó hova vezet.
A kauzalitás elve a relativitáselmélet egyik alappillére. Minden olyan modell-téridõ, amiben lehet idõutazni, ellentmond a relativitáselméletnek. A valóságról viszont megfigyelések hiányában nem tudok nyilatkozni. A relativitáselméletrõl szívesen írok, de annak sok következménye egyenlõre nem bizonyított, az sem hogy amit tilt, az végülis lehetséges-e.
Ki beszélt ókorról? maják meg nem haltak ki, ember. IT témáknál jókat szoktál írni, de itt most csak a tájékozatlanságodat hirdeted. Roliika, maradj a kaptafánál...
A Nap gravitációs sugara kb. 3 km, a Földé kevesebb mint 1 cm. Tehát, ha a Napból vagy a Földbõl fekete-lyuk lenne, az elõbbinek a sugara 3 km lenne, az utóbbinak 1 cm. Még az 1 cm is több mint egy atomnyi, mire értették a dolgot? Egyébként a tömeg és a gravitációs sugár között egyenes arányosság áll fenn: 1 millió naptömegnyi fekete-lyuk sugara tehát 3 millió km.
Ha esetleg a Napsugárzás energiájáról van szó, hát az tényleg sokkal kevesebb mint a Nap tömege. De nem kell fekete-lyuk gyártással erõlködni, a természetben annyi van mint a szemét... :)
Ez a 2D, 3D, 5D vita a XIX. században volt divat, azóta már nem. A relativitáselmélet tisztázta a legtöbb kérdést, erre a kvantummechanika rátett egy lapáttal. Akit az ilyen kérdések izgatnak, annak az említett két tudományterületet javaslom. Van Általános Relativitáselmélet címû könyv, meg Kvantummechanika címû könyv is magyarul, meg az Internet is tele van a témával.
A fraktálok kérdése "új" dolog (XX. század második fele), nem ismerem a témát, nem tudom milyen alapon rendelnek hozzá dimenziókat ezekhez az alakzatokhoz. Ezért is mondom mindig, bázisokkal dimenziókkal csak óvatosan, ezek olyan absztrakt kifejezések, mint pl. "halmaz". Sokmindenre lehet használni a matematikában. Néha fizikában is.
A magyar kísérletet nem ismerem. A természetben elõforduló öt dimenzióra a legkorábbi elképzelés a Kaluza-elmélet, 1921-bõl. Õ egyesítette a gravitációs és az elektromágneses kölcsönhatás leírását. Ezek szerint a teljes gravitáció és elektromágnesesség az, amikor az 5 dimenziós téridõ görbül. Amikor csak 4, akkor csak gravitációs észlelünk, az általános jelenségnek ez egy alesete.
A Kaluza-elmélet máig hibátlan, csak az a baj vele, hogy klasszikus elmélet, nem kvantummechanikai, hanem régimódi determinisztikus. Ezért bár nagyon izgalmas az 5 dimenzió ötlete, a kvantum-elektrodinamika mégis népszerûbb...
nem akarok nagy hülyeséget irni de ha lehetséges az idõutazás akkor elvileg megfordithato lenne az entropia? :S hmm javitsatok ki mer itt vmi bibi van
Ne csináld már, éppentegnap volt róla egy jó kis mûsor, hogy Héron micsoda programozható autómatákat tudott gyártani, és ha nem csak poénból építette volna a gõzgépét, akkor lehet 1-2 évezrdeel hamarabb jön ipari forradalom? (Bár ez nem valószinû, kkor még emberi léptékû volt a fogyasztás, nem mesterségesen túlpörgetet és pazarló.)
"Egyébként minden fekete-lyuk egyben féreglyuk is."
Nekem is megfordult ez a fejemben - na, jó, olvastam is másoktól - de mégis a szagirodalomban elkülönülten kezelik õket, és a fekete lyuk csak mint lehetséges féreglyuk szerepel. Mert ugye fekete lyuk biztos van, de nem biztos, hogy egyben féreglyuk is.
Ami birizgál engem: - idõutazás tudtommal azért nem létezhet, mert sérti a kauzalitás elvét. A kauzalitás elve aszongya, hogy elõször van az ok, utána az okozat. Ez egyébként amolyan axiómaszerûség, bár gondolom a matekes okosok tudják bizonyítani (nullával való osztás, gyökvonás negatív számból, 2=3 ilyesmik).
A fekete lyukak korifeusai pedig azt állítják, hogy lehetséges az idõutazás. Na, itt a bibi.
Jut eszembe, a féreglyukról két elképzelés van. 1. direkt és instant kapcsolat világegyetemünk különbözõ pontjai között 2. kapcsolat más világokkal
Az egyeske elvileg elképzelhetõ, a ketteske nem. imho.
Ne gyere itt az ókorral. Egyiptomiak is nagyon fejlettek voltak...most meg hol vannak. Nézd az idõvonalat 1800-tól. Arabok micsoda gõzgépeket építettek, meg milyen technikai forradalmat robbantottak ki...ja vagy inkább britanniában történt mindez? :) Persze, maják is fejlettek voltak, mégis kihaltak.
Ha jól emlékszem a "Hogyan építsünk idõgépet?" c. fenomenális könyvben Davis azt írta, hogy ha nagy nehezen tudnánk a naprendszer összes energiáját felhasználva féreglyukat csinálni, akkor a max. "átmérõje" olyan 1 atomnyi lenne, ezért külön meg kéne oldani miként jutassuk át rajta amit szeretnénk. Több energiával nyilván lehet sokkal nagyobb is, de a nullának nincs értelme ugye. Gondolom ha van Planck idõ, akkor van Planck hossz is, aminél nincs kisebb távolság egyszerû okokból.
Nem vagyok tudós, de ez a 2D, 3D van e 5D vita elég furi, hiszen a fraktálok óta többen állítják, hogy minden létezõ dolog átmenet, egy általunk 3D objektumnak ismert táj pl. átmenet a 2 és 3D között, pl. a domb alja valahol 2.1D körül van, stb. Az meg másik kérdés, hogy a dolgok általunk NEM észlelhetõ (és nem mérhetõ) részeik hány dimenzióban vannak, vagy rezegnek, vagy mit tudom én.
Bvalek2, mi van azzal a magyar kísérlettel a bazi nagy gyorsítóban, ami igazolja, vagy cáfolja, hogy van legalább 5 dimenzó?
Olvass el egy párat, és rájössz. Többek közt tõlük számazik az a fikció is, hogy Nagy Sándor atomfegyverekkel indult harcba, meg helikopterekkel vívott csatákat, és ezt a Bibilából eredeztette, mintegy tényként tálalva, amit a vallási vezetõk meg a mittoménkik akarnak elpusmogni elõlünk. Ja, és Ádám meg Éva az UFO-k teremtményjei voltak, Jézus pedig úgyszintén földönkívüli volt, Mária pedig mesterséges megtermékenyítéssel lett terhes. Stb. :)
Amúgy a kérdésed a kiemelt mondatomat tekintve hogy fér össze??? De arra válaszolva: az, hogy valami ránk nincs hatással, azt jelenti, hogy olyan dolgokon alapszik, amelyek számunkra nem érthetõek/elérhetõek.
"Az Ufo magazinokat pedig tényleg jó lenne mellõzni, mert (egyelõre?) semmin alapuló dolgokat is be tudnak valóságosaknak állítani. :) " Ha valami nincs hatással ránk akkor min alapszik?
Magam is Obamát kedvelem, de félek bízni benne, pont azért, amit te is írsz. Aki ennyire nyomul, annak biztos van hátszele. Aki pedig ennyire tud nyomni valakit elõre egy adott politikai berendezkedésben, annak nem érdeke a változás. :(
Kórdobai kalifátus? Bagdadi kalifátus? ez utóbbi nagyobb volt mint a Római Birodalom. Technikailag, társadalmilag messze meghaladták a korabeli európát. Amíg a frankoknál elsõ éjszaka szokása dívott, addig araboknál a megcsalt nõ elválhatott a férjétõl, és a bíróság tartásdíjat ítélt meg neki. Arisztotelészrõl, Hérodotoszról stb. az arabok révén hallott Európa. Az egyik legnagyobb monoteista világvallás elterjedésérõl nem is beszélve. A világ nagy részén a mûveltség és a felvilágosodottság az Iszlámmal köszöntött be.
És most nem beszéltem az arab csillagászokról, a legtöbb csillagnak arab neve van az égen.
Téma egyébként lezárva, mert offtopik. Nem reagálok a továbbiakban semmilyen történelmi sületlenségre.
Nem nulla a féreglyuk átmérõje. Visszafelé haladok a hozzászólásokat olvasva, és most jutottam el a tévhitek terjesztõjéhez :)
Egyébként minden fekete-lyuk egyben féreglyuk is. A fekete-lyukak körül görbült a téridõ, ezt gravitációként észleljük. Rendszerint az eseményhorizont a fekete-lyuk "felszíne", ez az a távolság, ahol a szökésis sebesség meghaladja a fénysebességet, tehát innen nem lehet kifelé repülni, csak befelé...
Mozgó objektumon vagyunk? Mihez képest? Nincs olyan, hogy abszolút helyzet, olyan sincs hogy abszolút sebesség. Csak egymáshoz képest értelmezhetõek. Abszolút gyorsulás létezik mindössze.
Ha létrehozzák a mini fekete-lyukat, az olyan lesz mint egy részecske, lesz kb helyzete, meg kezdõsebessége, és szépen elrepül, a reakcióban kibocsátott más részecskékból fognak rá következtetni, hogy létrejött-e egyáltalán.
A három térdimenzió nem emberi alkotás, hanem minket körülvevõ tapasztalat. A négydimenziós görbült téridõ is az, hála a XX. századi megfigyeléseinknek. Ez a vita tulajdonképpen 1919 óta eldõlt...
"az ami nem befolyásolja a világunkat, és nem is észlelhetõ..." Az egy dolog, hogy (számunkra) nem észlelhetõ, de attól még létezhet. Régebben az atom volt a legkisebb elemi egység, de aztán rájöttek, hogy az is áll valamibõl (a hétköznapi életben persze ezt nem észlelték, de elég furcsa dolgokat produkáltak az atomok a tudományos életben, így jutottak el odáig, hogy tüzetesebben megvizsgálják õket). Az pedig, ami nem befolyáslja a mi világunkat, az csupán annyit tesz, hogy magasabb dimenzióbeli valami, és köszönöviszonban sincs a miénkkel (pl. az X-Y síkon sok esetben semmi változást nem okoz, ha attól valamennyi távra a Z tengelyen történik valami). Bocsi a pongyola megfogalmazásért, remélem, érthetõ volt, amit írtam. :)
bvalek2: miért, ami a Google-ben van, az minden esetben a valóság, azokban a leírásokban semmi fantázia nincs? Mert ha így lenne, most ezen nem folyna a diskurzus.
Az Ufo magazinokat pedig tényleg jó lenne mellõzni, mert (egyelõre?) semmin alapuló dolgokat is be tudnak valóságosaknak állítani. :)
Ez nem igaz, nem kell hogy merõlegesek legyenek ahhoz, hogy lineárisan függetlenek legyenek. A legtöbb kristályrácsot pl. ferdeszögû koordinátarendszerek írnak le. A merõleges bázist egyébként ortogonálisnak hívják.
Lineáris függetlenség csak azt jelenti, hogy ha kiválasztasz egy bázisvektort, azt nem tudod felírni a többi összegeként. Egy tér annyi dimenziós, ahány lineárisan független vektor lehetséges benne.
Ez egy matematikai dolog, semmi köze semmihez fizikai valósághoz, de még csak számokhoz sem.
Ezekre a problémákra és kérdésekre a relativitáselmélet, és azon belül a Schwarzschild-megoldás (a nem forgó, gömbszimmetrikus égitestek és fekete-lyukak téridejét írja le) korrekt válaszokat ad.
A térszerkezetet pont a gravitáció révén tudjuk észlelni.
A fotonnak nem értelmezhetõ a kiterjedése, se a térfogata, az sem hogy épp most hol van. Mert kvantummechanikai részecske. A helyzetmeghatározás hibájának a szorzata és a lendületmérés hibájának a szorzata egy bizonyos érték alá nem mehet. Ez a határozatlansági reláció. A többit kvantummechanika órán elmondják annak, akit ez komolyan érdekel. Aki csak kívülrõl érdeklõdik, annak is javasolt a nemrég megjelent magyar Kvantummechanika könyv, sok könyvesboltban kapható, Typotex kiadó gondozásában.
Nem is látnánk mert a fotonnak is van kiterjedése, ha nem lenne nem hagyna nyomot a fotókon...
"Onnét hogy eddig csak azt tudtad érzékelni, számításokkal alátámasztani?" Hát igen a többi nem több mint agymenés...
Ja ha létezne 2D tér a valóságban akkor nem tudnánk róla mert semmilyen módon nem befolyásolná a miénket... Egyszer már írtam a nem létezés definiciója nálam: az ami nem befolyásolja a világunkat, és nem is észlelhetõ... Szerintem ez így ésszerû...
szerintem fantáziálás helyett nézzetek utána a dolgoknak. Néhány Google-ba beírandó kulcsszó:
Beteszek ide két kép-linket (hogy késõbb is meg lehessen õket nézni): http://index.hu/cikkepek/0802//tech//BlackHole.jpg http://index.hu/cikkepek/0802//tech//20080131_antianyag_feketelyukak_1.jpg A képeket nem szúrom be, mert hátha (c)-sek.
Ja, bocs, kapásból nem tudtam rá írni sem okosat, sem poénosat, így betettem a várakozó verembe. :-)
"1. Ha át is szúrod az abroszt, akkor miért nem érzékelhetõ a folytonosság hiánya?"
Re 1: A folytonosság hiánya azért nem érzékelhetõ, mert a te saját tered körülöleli a lyukat, így a lyuk egyik oldaláról kerülõ úton ugyan, de általad egyenesvonalnak érzékelhetõ úton átlátsz a másik oldalra. Számodra nincs ott lyuk. A lyukat csak akkor tudnád érzékelni, ha mérni lehetne a tér szerkezetét, és a lyuk körül észrevennéd, hogy az izovonalak sûrûbbek. A térszerkezet mérhetõségének feltétele valszeg a gravitáció mibenlétének felderítése, vagy valahol van kapcsolat a kettõ között. Hogy milyen, azt nem tudom, ehhez már túl buta vagyok.
"2. Két párhuzamos dimenzió esetén melyik a kint és melyik a bent?" Ha párhuzamosak, akkor így elsõre nincs kint-bent viszony.
"3. És mik azok az elvi akadályok?" Szerintem, ha valamit az általunk ismert (esetleg logikailag sejtett) törvények alapján lehetségesnek tartunk, annak elvi akadályai nincsenek. Ha ezt matekkel is meg tudjuk támogatni, az már a csúcs. Egyelõre még a más világ(ok) létezése sem bizonyított, nemhogy az oda-vissza utazások lehetõsége. Olyan ez is, mint az idõutazás. Az egyetlen elvi lehetõség - ideírjam azt is, hogy: jelenleg? ideírom, óvatosságból:-) - az, ha elfogadod Isten létét. Ez persze a könnyebbik megoldás.
Nahát ha ilyen magabiztos vagy az állításodban kapásból megdobnálak 3 nobellel. Honnan veszed, hogy CSAK 3d tér létezik? Onnét hogy eddig csak azt tudtad érzékelni, számításokkal alátámasztani? Tudod az a baj hogy sokmindent tényként fogadsz el, de nem minden arany ami fénylik.
A fene egye meg miért nem lehet szerkeszteni? Mindig elrontom: lineárisan független..
Az eleje újra: A lieáris független vektorok teret alkotnak és bázis vektor a nevük... Akkor függetlenek ha merõlegesek...
Még annyit: A bázis vektorok akkor alkotnak ha lineárisan függetlenek (helyeseben csak akkor bázisvektorok, amelyek teretalkotnak). Ez egyszerûbben azt is jelenti ha geometrikusan nézzük akkor egymásra merõlegesnek kell lenniük. No akkor keress háromnál több ilyen vektor rendszert... Ha találsz tiéd a Nóbel-díj...
Nanana; most itt ugye csak arról van szó, ha jól értem, hogy a kvaterniók (amik nem számhármasok, hanem négyesek, képzetes tagból valóban három van) testje nem bõvíthetõ algebrailag. Tehát "értelme" van több képzetes számnak is, csak éppen használni nem lehet mai fogalmaink szerint semmire. Csak, hogy ne értsék félre mások...
Amúgy ez az eredmény valóban azt mutatja, hogy a 3+1 dimenzió talán több, mint egyszerû emberi konvenció; egy aprócska pofon az itt is mûvelt posztmodern "vulgár-természetfilozófiának". :)
L3zl13: Azért szerintem a húrelmélet erõsen spekulatív (és még jó sokáig bizonyításra váró) matematikai hackerkedését ne hozzuk egy szintre az absztrakt algebra tételeivel.
Szerintem ha létezik ilyen részecske, akkor az mindkét irányba mûködik. A kérdés, hogy az alsóbb dimenzióban lehet-e olyan módon hatni rá, hogy felsõbb dimenziós hatása is legyen. Szvsz elméletileg lehetséges.
Szvsz a három dimenzió is csak emberi alkotás. Téridõben ilyen módon nyugodtan beszélhetünk 4 dimenzióról. Tehát akkor máris léptünk egyet felfelé. Matematikai bizonyítást emlegetsz,de pont ilyen matematikai levezetésekbõl jönnek a 10 ill 11 dimenzió a húrelméletben. Természetesen amíg nincs rá fizikai bizonyíték addig ez csak elmélet, de ugyanígy kizárni sem lehet a létezésüket.
És ez az alapvetõ tévedés, hogy eltérõ dimenziók vannak pedig nincsenek... Sem lefelé sem felfelé! Hiszen önnállóan csak fogalmi síkon létezik 1 illetve 2 dimenzió. A valóságban valódi teret csak a három dimenzió alkot! Matematikailag bizonyítható hogy a számhármasokig van értelme a képzetes számoknak ezzel szinte majdnem biznyítva van, hogy nincs több dimenzió, mert minden térbeli kiterjedést le lehet írni számhármasokkal...