"A 143 méter hosszú A2 nagyjából duplája lenne a jelenlegi legnagyobb jumbo jeteknek,"
De hiszen a jumbo az csak 70,7 méter hosszú az A380 pedig 73 méter. :P
Meglehet, hogy csak nincsenek szinkronban az órák, de az Indexes változat keltezése 1 óra 7 perccel korábbi. Nem lehet, hogy egyszerûen csak ugyanazokról a külföldi oldalakról (is) fordítgatnak?
Ez a SST/HST is olyan mint a fúziós erõmú, 25 éve is azt mondták róla, amit most is: még 25 év és lesz ilyen!;(
Sajna én már rég elmúltam 25 és csak azt látom, hogy azokból a nagy tervekbõl, amik már az 50-es 60-as 70-es évekbõl is reálisak voltak, mert a technológia közel állt a megvalósításukhoz, gyak semmi nem lett. Sajna ezekhez igen komoly állami támogatás is kéne, de azt mindíg elviszi a köv háború.
Meglátásom szerint a SST/HST-bõl is csak akkor lesz valami, mint az ûripar esetén is, amikor olyan olcsóvá válik ez a technológia, hogy az olyan kis cégek is meg tudják valósítani mint a Scaled Composites.
Amúgy a SC tervezi, hogy a jelenlegi ûrugró rendszerükre alapozva csinálnának is ilyet.
Szerintem nagyon gáz, hogy az SG a tudományos hírei felét az Indexrõl veszi, ráadásul (ezt leszámítva) több napos késéssel. Jó sokat ér a tudományos rovat szerkesztõje...
Aerodinamikailag nem sok tervezõmunka van benne. A Mjasziscsev M-50 hosszirányban 250%-kal megnyújtva.
Hiperszonikus sebességre pedig az X-15 is képes volt, szóval nem csak az ûrhajósok éltek már át ilyesmit.
Egyébként mi lenne az a repülési szög?
Ez majdnem ok is lenne. Csak az a baj, hogy rohanó világban élünk. Gyors szállítás, gyors tömegközlekedés kell. Ha Párízsban rendelnek 20 kiló japán cseresznyét, 1 hét alatt nem biztos hogy friss marad. Vagy szinte azonnal kell pc alkatrész vagy szerverekhez cucc, nem mondhatod a megrendelõnek, hogy 5-6 nap, mert sajnos a léghajónk nem túl gyors. Az ötleted jó, nyílván használható is olyan területeken ami nincs annyira idõhöz kötve. Pl egy óceánjáró méretû léghajón szívesen nyaralnék 1-et biztos nagyon jó móka. :) Csak legyen net. :D
<b><i>"Valójában nem tudom elképzelni egy komoly tervezõ csapattól, hogy ilyenekre ne gondoljanak. Szóval akkor valójában hogy gondolták ? :D"</i></b>
Mint minden tervezési folyamat során, nyilván ezesetben is más-más prioritással rendelkeznek a különféle tervezési szempontok. Gyaníthatóan ekkora sebességhez a legfontosabb a megfelelõ alak, ami viszont jelen esetben az utastér/raktér maximalizálásanak szempontjából nem a legoptimálisabb, így vélhetõen emiatt kellett annyira elnyújtani törzset, hogy középen megfelelõ kapacitásúra kiszélesedjen. Bizonyára úgy gondolták, még mindíg egyszerûbb a reptereket a géphez igazítani, mint egy gazdaságosan üzemeltethetõ hiperszónikus gépet a jelenlegi repterekhez.
Az hogy a hidrogén nem energia forrás, hanem energia hordozó az tény. Ugyebár energia megmaradás törvénye: ha vizet felbontunk hirdogénre és oxigénre, akkor ahhoz ugyanannyi energia szükséges, mint amit az elégetésekor kinyerhetünk. Csakhogy veszteséges gázturbina, hûtés, szállítás, stb. Éppen ezért a hidrogénes motoroknak nincs is semmi értelmük sem. Viszont a bio része a dolognak az nem igazán áll meg: kb 60%-al több energia nyerhetõ ki mondjuk a kukoricából, mint ami a megmûveléséhez szükséges. Az igaz, hogy az összes energia nem bioüzemanyag, de pl a melléktermék felhasználható a kukorica lepárlására. Vagy éppen állat etetésre, hogy a föld trágyázására is gondoljunk. Szóval amit te állítasz az csak úgy áll, ha a melléktermék a kukába megy, ami meg röhely kategória lenne. Cukornádnál még sokkal jobb ez az arány. Ha nem így volna, valószínûleg nem bioethanollal mûködne Braziliában minden autó... A megmûvelt területek évrõl évre csökkennek (sok papíron megmûvelt a támogatás miatt, valójában meg parlag), szóval per pill amiatt se kell aggódni, hogy azért halnánk éhen, mert bioüzemanyagot termelnek kizárólag a földeken. Más kérdés, hogy az összes kõolaj fogyasztást nem lehet kiváltani bioüzemanyaggal, nade kérdem én, miért is kellene ezt tenni? Van csomó értelmetlen f.szság (pl Concorde, meg ez a retva gép is), amelyek egyszerûen túl sokat fogyasztanak. Be lehet õket tiltani, a jövõ érdekében. A vízi teherszállítást is simán meg lehet oldani vitorlákkal (nem vászon nyilván, hanem függõleges tengelyû turbinák, mûködik a dolog), a légi szállításnál át lehet térni a léghajókra nincs szükségük energiára a szinten maradáshoz, vagyis kevesebbet fogyasztanak, meg úgy általában mindenhol lehet tartalékos módszereket alkalmazni. De per pill ott tartunk, hogy a legkörnyezetbarátabb szállítás az szénhidrogén alapú, se az elektromos, se semmi nem környezetbarátabb (mert nincs pl fúziós erõmû, vagy minden országban 5 atomerõmû).
Az A380-asnak nem építettek át semmit, max 1-2 repteret. Max. Pont olyanra tervezték, hogy a legnagyobb reptereken még le tudjon szállni. A 747-es tervezése korában meg még igencsak a "kezdetekben" járt a repülés a mostani helyzethez képest. Ugyanis 1965-ben kezdték el tervezni, és 68-ban készült el az elsõ prototípus. Akkor még messze nem volt ennyire reptér, ekkora forgalom, ennyire körbeépített repterek stb stb stb.
Minden évben van 3 - 4 ehhez hasonló concept... hiszem ha látom, mondom én.
A technológia megvan, az ok, de nincs az a cég ami finanszírozna jelenleg egy ehhez hasonló projectet, szerintem.
Aztán ne legyen igazam...
"Hgy majd az õ kedvükért át fogják építeni azokat a reptereket ahol szeretnék hogy egy ilyen leszálljon?" Annó a 747 miatt átépítették a reptereket. Most az A380 miatt megint megteszik. Ezért miért ne tennék?
naja. Érdekes, hogy ilyenekre nem gondoltak. Valójában nem tudom elképzelni egy komoly tervezõ csapattól, hogy ilyenekre ne gondoljanak. Szóval akkor valójában hogy gondolták ? :D Hgy majd az õ kedvükért át fogják építeni azokat a reptereket ahol szeretnék hogy egy ilyen leszálljon? A rövidebb menetidõ nem nyujtana akkora hasznot, hogy egy egész városrész átépítése után is legyen profit belátható idõn belül.
@harcu: naja ez mondjuk nem jutott eszembe, hogy így is 10-15 év egy gép a tervezéstõl a kivitelezésig. De mondjuk ez még így is a duplája. Meg ahogy te is írtad, elég összetett és barominagy infrastruktúrát kéne kiépíteni a mûködéshez.
Szóval így összeségében hülyeség az ötlet. Jólhangzik, meg frankó címeket lehet kreállni a 6000km/h -s végsebességgel, de egyenlõre így ilyen formában sz.tem életképtelen az ötlet. Arra nem lehet számítani, hogy addigra majd sikerül stabil fúziós erõmûvet kiépíteni és elterjeszteni, amivel már gazdaságosabban lehet áramot termelni a vízbontáshoz...De így röhej az egész sz.tem : )
A mai repterekkel is az a baj, hogy nagyrész körbeépülte õket a város újakat meg csak ott tudsz építeni, ahol ha leszáll a gép a világ végén lesz a városhoz képest és CSAK ennek a gépnek repteret építeni nem túl rentábilis.
De, jelenleg nincs olyan reptér ami fogadhatná. "Apró" gond. Nem szállhat le ott ahol valóban forgalom van. Az AN-225-ös csak 90 méteres, de már azzal is gondok vannak.
Egy repülõ tervezési életciklusa minimum 10-15 év, tehát 25 évre elõre gondolkodni nem vészes. Csak éppen minden évben jelentkezik valaki, aki majd leváltja a Konkordot, persze a gép még csakis papíron és szép színes képeken létezik.
Az persze már csöppet sem aggályos, hogy a víz bontásához elektromos áram kell, azt pedig meg kell termelni, ehhez pedig jórészt olajra épülõ erõmûvek szolgálnak. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy mindezek folyamán több károsanyag keletkezik, mint a jármûben elégetni magát az üzemanyagot, akkor derül csak ki igazán, hogy mi értelme van az elektromos / üzemanyagcellás jármûveknek. Ugyanez a helyzet a bio üzemanyaggal, a hozzá szükséges növény megmûveléséhez több olajszármazékra van szükség, mint a megtermelt bioetanol. Ja, és a levegõbe is több széndioxid kerül, mint ha benzint égetnénk csak úgy simán a jármûben. A másik mellékhatása a kevesebb takarmánynövény, ami miatt nõnek az árak, csökken az állatállomány, és mindenki szépen sokkal többet fizet a húsért a végén. A parasztok meg mennek tüntetni, mert nincs mit megmûvelni a vadi új traktorral.
miért ne lehetnének nagyobb gépek? Ejtõernyõt az emberekre és ki lehet õket hajítani a reptér felett, vagy közvetlen a város felett. Le se kell szállni. Plussz a hihetetlen élményért felárat lehet szedni, tiszta nyereséges vállalkozás.
Hát nemrossz ötlet az biztos. De sz.tem hülyeség így 25 éves távlatot hírként kiadni. Úgyértem, még egy 4-5 éves tervezési ciklus is vagy 5-6 szor módosul, mire meglesz a végleges idõpont. Teljesen értelmetlen ilyen híreket kiadni már most. 25 év alatt annyi minden változhat... V.színû, hogy nem lesz belõle semmi. De még ha igen is, tényleg rengeteg minden változik, egy sima lakópark építésén 4-5 év alatt, nem hogy egy ekkora projecten 25 év alatt. Sz.tem azért nincs sok értemle, mert 2x akkora mint bármelyik másik gép. Vagyis ahogy lejebb is írták hosszabb kifutó kell majd neki. Töltõállomások kiépítése. Stb. Vagyis az összes repteret alapjaiban kéne átépíteni ennek a gépnek a fogadására. Az airbuss A380 is azért nem lehetett nagyobb, mert még így is csak a nagyobb repterek tudják fogadni. Aztán ki tudja, megéri e a reptereket átépíteni csak ezért az egy tipusért, ami ráadásul túlsok embert nem tud szállítani.
azt hiszed...??? majd jönnek a sötétzöldek és a zajterhelés miatt panaszkodnak, meg hogy a madarak megrémülnek a gép alakjától
Hogy honnan lesz hidrogén? Vízbontásból, mint máskor. Amire ez repülni fog, lehet, hogy más is ezt fogja használni, csak menjen még jobban fel az olaj ára.
Hosszabb kifutó az kell hozzá, de vadiúj kiszolgáló épületek is, mert nem nagyon fér el a mostani repülõtereken. Meg érdekes lehet amikor kitaxizik a felszállópályára, és nem fér el a fordulóban, mert a mostani gépek sem nagyon férnek.
Nem olyan csúnya. És még gyors is. Hogy hidrogén honnan lesz, azt nem tudom ki tudja.
Korrekt cikk, legalábbis egy magamfajta röpcsi-szakbarbárnak. De az a 25 év egy kissé meredek pesszimizmusra vall - igaz, még ez sem közelíti meg a realitást, amennyiben 25 év múlvára bõven kiirtja magát az emberiség és nem kell majd olyan dolgokkal törõdni, mint ez vagy a legújabb Windows hibáinak kiküszöbölése. :)
Miért lenne nagyobb? Egyszerûen hosszabb kifutópálya kell, és kész. Ûrsikló is 400+ km/h sebességgel száll le, mégse ott szokott gond lenni.