szuper, remélem rajta leszek az elsõ útja során :D
Szvsz. direkt terveztek egy teljesen reménytelen gépet, hogy ne kérje tõlük senki számon, ha nem sikerül elkészíteni.
Egy komoly cég, pl. Boeing v. Airbus a Concorde technikai paramétereit próbálták volna meg elsõ körben elérni mai megoldásokkal, anyagokkal elektronikával.
2M sebességgel 24 óráról 12 órára lehetne csökkenteni a London - Sydney utat, ami már elviselhetõ.
Vagy 9 óráról 4,5 órára a London - New York utat, ami meg már kényelmesnek fogható fel.
Amíg nincsen mûködõképes 2M repülõgép, addig teljesen értelmetlen 6-8M-es repülõkrõl álmodni...
Hát igen, elég nagy ugrás. Csak talán vagy 10 éve olvastam, hogy asszem a Szuhoj irodával karöltve majd kifejlesztenek egy szuperszonikus business jet-et, ez viszonylag reálisnak tûnt, na abból se lett semmi.
Az lehet a gond, hogy gyak pár száz km/h sebesség növekedés ugyan csak a mai leggyorsabb ilyen kis gépekhez képest, de ez jelentõs technológia fejlesztést igényelne, és a gép is jelentõsen drágább lenne, az üzemeltetése is. Ráadásul méretben ez az a kategória ahol a katonai gépeken is mindíg sokat kell mojolni. Egy kis szuperszónikus bizniszdzet csak pár száz-vagy ezer km átrepülési képességgel rendelkezne, pont mint egy kisebb kategóriájú harcigép (F-16, Mig-29), ami nem biztos hogy elég lenne. Hiába szuperszónikus, ha nem tudja átrepülni az óceánt, persze rakhatnak rá póttartályt;)
Akkor a buisness jetekbõl miért adnak el annyit? Elsõ lépésben talán egy hangsebesség feletti ilyen kategórájú gép kéne. Lenne rá vevõ. Ezán egy 2-3 Mach környéki és AZTÁN jöhetne feni. Ez amit itt akarnak kb. olyan mitha a Wrtight flyer után egybõl a Holdra készülnénk...
Úgy tudom hogy a folyékony hidrogén költsége elég magas így nem nagyon éri meg, vagy ezt is megoldják ?
BlackBirdöt az égre! (3500 km/h!)
Nézd meg a linket a cég honlapján a fejlesztésekhez, ott meglátod hogy milyen hajtómûvet akarnak. Persze ugye rajzasztalon jól mutat;)
De tényleg kicsiben kéne kezdeni. Csak ugye pár személy szállítására egy ilyen gépet kifejleszteni a büdõs életbe nem hozná vissza a költségeket. Ezért írják gondolom a nagy gépet. Csak annál meg nem fognak ilyen újszülött technológiát alkalmazni, ördögi kör.
Az SR-71 3200-3400 körül hasított és nem 6000 fellett és nem 50-120km-en hanem max. 35-ön és nem egy EKKORA batár géphez készült a hajtmû. Ekkora géphez azért viccesebb összehozni. Egészen "apró" különbségek...
4. Ez nem igaz. Ekkora sebességre a scramjet-ek segítségével is fel lehet gyorsítani egy repülõeszközt. X-43 Persze ez is B-52 és Pegasus segítségével, de egy erõsen kísérleti hajtómûkonstrukció, szóval belefér. Az összes torlósugárhajtómû problémája, hogy csak bizonyos sebesség felett képesek üzemelni (lévén a kompressziót maga a torlónyomás hozza létre, az meg ugye sebességfüggõ).
Azonban ezt a problémát már megoldották egyszer, méghozzá az SR-71 J58-asai esetén, ezek ugyanis kombinált gázturbinás/torlósugárhajtómûvek. A jelen cikk témájául szolgáló gép esetén is hasonló konstrukciójú hajtómûvek alkalmazása merült fel. Fõ különbség a tüzelõanyag, ami itt kriogenikus lenne.
"Akkor még nem említettük az F-117 NightHawk ot sem aminek a formája már feltünt egyszer a 2. dik világháborúba csak ugye fából készült de ugyanúgy lopakodás céljábol. Kb 40 év alatt más borítással de ugyanolyan formával az amerikai gép is repült. :d" az 1ébként b-2, az f117 a szétesõs hülyénkinézõs.
"Az elsõ ember alkotta objektum, ami elérte a hiperszonikus sebességet, a kétfokozatú amerikai "Bumper" rakéta volt, amit egy elfogott német V-2 rakétából raktak össze 1949-ben."
Akkor még nem említettük az F-117 NightHawk ot sem aminek a formája már feltünt egyszer a 2. dik világháborúba csak ugye fából készült de ugyanúgy lopakodás céljábol. Kb 40 év alatt más borítással de ugyanolyan formával az amerikai gép is repült. :d Concordal is valami hasonló a téma. Kb 40-50 év kell hozzá hogy valami repüljön nekik. :)
Jó akkor kifejtem bõvebben miért gondolom így.
1. Az X-15 az egyetlen ehhez fogható gép. Az képest volt 1 azaz 1 embert felvinni 7-8 perce olyan magasra ahova ez menne fel elvileg de ezt is csak úgy, hogy B-52 alól startolt..
2. A gépnek futmûve sem volt ez ennél megengethetetlen.
3. Ekkora gépnek még HAGYOMÁNYOS mérteben sem tudnának egyhamar megépíteni nemhogy ILYEN követelményekkel.
4. Csak rakétahajtûmvekkel érhetõ el ekkora sebesség. És a kis sebességeken mi lesz? Kell sima hajtmómû is és nem is kicsik ahhoz, hogy könnyen és majdnem üresen leszálljon. Akkor hogyan száll fell egyáltalán?? Olyan hajtómû még a láthatáron sincs ami egyformán ad le kellõ tolóerõt 300-400km/h-s sebességnél és 3 Mach felett is.
Szóval egy ilyen gép NAGYON messze van és kérdésese is a szükségességge ekkora méretben. Elõször kisebb méretben kéne talán próbálkozni.
Egy repülõeszköz esetén meg lehet különböztetni több állásszöget is, amit az angolszászok Angle of Attack-nek neveznek, még akkor is ha a szárnyszerkezetrõl van szó. Egyébként az állásszöget alapvetõen a fõ felhajtóerõtermelõ szerkezetre vonatkoztatva adják meg. Mérni pedig szinte minden esetben az orron elhelyezett szenzorral szokás. Bár a NASA-nál nyilván rosszul tudják...
Ha belegondolok hogy a B747, a Concorde, vagy mondjuk a Harrier kb a 70-es evek elejen allt szolgalatba, es 35 ev kellett, hogy repulesi parametereikben, vagy masban kicsit jobb valtotipusokat kifejlessszenek (A380, F35), de pl a Concorde utan meg evtizedekig nem lesz semmmi!!!!! Nos akkor kicsit szkeptikus vagyok a fejlodes tekinteteben!
25 ev sajna semmi, a jelenlegi gepeket nem par evre, hanem par evtizedre tervezik!!!!
na meg azt is figyelembe kéne venni, hogy mindamellett, amit lent leírtam, ez a gép a tervek szerint csak 300 utast tudna vinni. Az A380 majdnem a dupláját, 550utast szállít. Ebbõl következik, hogy az egy útra jutó költségek csak a 300 utason oszlanak meg nem 550-en. stb stb stb ...
Naanananna :)
"a kõolaj felhozatala, szállítása, finomítása, tárolása nem pénzbe kerül? a fúrószigetek csak úgy kinõnek a tengerekbõl? hm? mi energia és pénz kell azokat létrehozni? gondolkodni szoktál?"
Ez már évtizedek óta kiforrott technológia! Úgymond már meglévõ! De hosszú évtizedek kellettek ahhoz, hogy ez a fajta infrastruktúra idáig fejlõdjön! Ugyan ez kéne ehhez is, csak folyékony hidrogénnel. Ugyan így elõállítás, szállítás, tárolás, töltõrendszerek stb. Majdhogynem újra kéne kezdeni azt az infrastruktúra kiépítését, amit a kõolajjal az elmúlt 50-60évben már megtettek.
Arról nem is beszélve, hogy a repterek átépítésére nem gondoltál. Igaz, hogy többet tud fordulni egy ilyen gép, ekkora sebességgel, de álltalában a nagyobb sebesség több energiát, több üzemanyagot követel. Attól függetlenül nem biztos, hogy ez kiegyenlítené a repterek és azok környezetének a teljes átépítését! Ugyanis a most meglévõ repterek nagyrésze a repüléssel együtt fejlõdött! A legnagyobb gép az A380-ig a 747-es Boeing volt, amit 1969-ben készítettek el! Vágod? Vagyis azóta nem volt még picike indok se arra, hogy a reptereket ilyen irányban átépítsék! Erre most jön egy olyan gép, ami 2x-e ennek a méretnek... Szóval az okés, hogy több bevételt hozna ugyan annyi idõ alatt, de a szükséges költségek, átalakítások akkora pénzeket igényelnek, hogy szerintem nem térülne meg. Vagy, irreálissan magas repjegy árakat kéne bevezetni.
Mindettõl függetlenül szintén kihagytad Nexus elgondolását a biztonságot. Mivel ez a gép tele lenne folyékony hidrogénnel, ami ugye "nagyot szól". Pontosabban jóval nagyobbat mint a kerozin. Pedig láttunk már lakóparkokat letaroló repülõgép balesetet! Akkor képzeld el, hogy ez mekkora pusztítást végezne! Legyen az terrorista akció (minek tényleg nagyon vonzó célpontja lenne) vagy akár egy sima baleset is.
kicsit tényleg sok az a 25 év, az alaat biztos sok minden fog még fejlõdni a hajtómûvek területén, de ez csak, jó, mert szerintem azokat idõben lehetne adaptálni a már meglévõ tervekbe. és meg is térülne, ha azt számoljuk, hogy milyen sebességgel, milyen rövid idõ alatt teszi meg a távolságot. ha ötször gyorsabban repül, mint a hagyományos repcsik, akkor ötöde a levegõben töltött idö, az üzemanygfogyasztás is ezzel arányosan kevesebb, csak ezzel ti nem számoltok kedves fikázók! a kõolaj felhozatala, szállítása, finomítása, tárolása nem pénzbe kerül? a fúrószigetek csak úgy kinõnek a tengerekbõl? hm? mi energia és pénz kell azokat létrehozni? gondolkodni szoktál?
Tényleg nem nézel se Spektrumot se Discoveryt ? :P Pár hónapja volt egy 3 részes dokfilm, pont az A380-as tervezésétõl a kivitelezésig. Igen érdekes volt! :) Ja és ismételték vagy 3x ! Volt olyan rész amit már untam xD
tudom nagyon jól :) De mivel sajnos nem így van, ezért mondtam az 50 évet :P Majd ha a Kínaiak is belvágnak a szuperszónikus utasszállító gyártásba, akkor már lesz kivel versenyeznie az usának megint fontos dologlesz a technológia. xD
Megjegyzem léghajót már évekkel ezelõtt is lehetett kapni egy középkategóriás autó áráért, és elég impresszívek voltak a fogyasztási, sebesség, stb adatai. Nem emlékszem pontosan, de nem volt 1 horror a fenntartása, simán tudott volna konkurálni a szárazföldi eszközökkel. Más kérdés hogy vizsgázni gondolom ugyanúgy kell rá magyarországon mint egy Boeingre, merthogy személyek szállítására is alkalmas, stb, holott ez nem szokott leesni mûszaki meghibásodás esetén sem.
Nem kell rohanó világban élni - ennyi. Megjegyzem ha Párizsban rendelnek japán cseresznyét (ami ott dísznövény, szóval szerintem nem is ehetõ), és azt mondják nekik hogy kilója 160ezer Ft, akkor lehet esznek inkább banánt... Szóval ha az volna, hogy oké faszikám, repülhetsz, de megfizeted a környezetterhelést a minimális környezetterheléssel járó közlekedési/szállítási formához képest _négyzetesen_ arányosan, akkor lehet nem is volna senkinek se olyan sürgõs semmi se. Csak akarat kérdése a dolog.
"Légy szíves ne Magyarországban gondolkodj a csökkenõ termõterülteknél. A biodízel csak egy újabb biznisz, amit megpróbálnak rádsózni a zöldmarketinggel, igazából semmivel sem jobb, sõt többet árt, mint használ." Amirõl te beszélsz az semmi mást nem igazol, minthogy Braziliában túl-liberalizált a mezõgazdaság. Gyakorlatilag mindenki azt csinál amit akar - nem tartják karban a földeket, hanem felégetnek erdõket, azt használják pár évig, majd mikor kimerül, felégetnek újabb erdõket. Ennek az oka nem a bioüzemagyag iránti kereslet növekvés, mert ha nem bioethanol alapanyagot termesztetének ott, termelnének mást, eladhatót. Az, hogy a mezõgazdaság értelmetlen és indokolatlan környezetrombolását úgy akarod megakadályozni, hogy betiltasz egy terméket, kb annyira naívság, mintha vödörrel akarnád kimerni a tengert. Megjegyzem Braziliában 20 éve is volt elég komoly erdõirtás, csak akkor még a fák papír alapanyagként történõ felhasználása miatt. Na most hogy bebukott "a bioethanol gazdaságtalan, több energiát vesz igénybe az elõállítása, mint amit ki lehet belõle venni", illetve a "kizárolag a bioethanol miatt irtják az õserdõket" kártya, mi lesz a következõ?
ez így van, de mivel a test nagyobb mérete itt elõny a forma miatt (és hogy legyen hasznosítható térfogat is ugye), ebbõl nem lenne gond->a tárolás/repülés közbeni biztonság, na, avval van a gond.
ez a baj, hogy magyar fejjel gondolkoztok. itt szó sincs magyarországról. jó pár évtizedig (a mostani helyzet mellett századig, ezredig is) nem is lesz. itt ne négyes metró, meg ferihegy szintjén gondolkodjunk. itt Ausztrália-Európa (FR.o, Nagy-Britannia), illetve USA-EU, USA-Ausztrália az, amirõl szó van... Magyarország?:D Tornádóhoz képest a lepkefing. vagy homokszem..
hmm tényleg:) kíváncsi lennék, ismerve, hogy az Airbus A380 részeit honnan szállítják, mekkorák, ennek a gépnek mekkora szerelõcsarnokai lennének és mekkora uszályokon szállítanák a törzs/szárny darabjait:)
de itt nem arról van szó, hogy a szakavatottak hülyék, hanem arról, hogy egyes embereknek nem áll érdekében a technológiai elõrehaladás. ha az emberiség a 1800-as évektõl kezdve olyan ütemben haladna technológiái felhasználásával, amire képes (lenne pénz mindenre blabla), akkor ma egy igencsak érdekes sci-fi környezetben lehetnénk. persze ez is ugyanúgy közhely.
Igazából nincs ám olyan nagy technológiai különbség a hidrogénes és a szénhidrogénes meghajtás között. Technológiai kihívást sokkal inkább maga a hatékony és megbízható ramjet/turbojet vegyesüzemû hajtómû és a géptest hûtése jelent. Ezek pedig meglennének szénhidrogénes meghajtás esetén is. (Sõt mivel a hidrogénnél az üzemanyagot használhatják fel a hûtésre, még nem is válik feltétlenül bonyolultabbá.)
Ha nem sikerül biztonságosan megoldani a dolgot, akkor persze soha nem lesz belõle semmi, de ez technológiai kérdés. Amin, mivel alapkutatás úgyis dolgoznak, függetlenül attól, hogy látnak-e benne közvetlen profitot. Ha nem sikerül megépíteniük, akkor természetesen soha nem lesz ilyen, én csak azzal vitatkozom, hogy ki lehet-e egyértelmûen jelenteni, hogy gazdasági okokból nem lesz belõle soha semmi.
Egy kis OFF. Itt a valentín nap, és gondoltam, ha már ott lifeg a reklám a cikk közepében, hát rákattintok, úgysincs ötletem Valentín napra. De nem tudok :D Firefoxban vagyok, nincsenek blockolva a reklámok de nemtok rákatt :D Röhej... IE-ben mûködik a dolog. Bár valójában nem értem el vele semmit, mert kemény 3 valentín napi ajándékot ajánl az oldal. Szóval ennyit errõl. Ha legalább ennyire nagyon reklámoz valamit, akkor nyújtson is érte valami... Sry az offért.
Igen a hiperszónikus repülés technikáját már 50 éve tanulmányozzák. Valószínûleg képesek is lennénk 25 éven belül egy hagyományos (szénhidrogénes) meghajtású gép elkészítésére az olyan cégek, mint a Boeing, vagy az EADS, de nem egy hidrogénesre, és nem egy pár fõbõl álló cégecske, mint amilyen ez a Reaction Engines.
Az õ általuk tervezett hajtómû az egyik legbonyolultabb, amit valaha is kitaláltak, elég sok új elvet is tartalmaz. Mûködõ példány nem létezik belõle, pedig hasonlót már a HOTOL-hoz is terveztek, de azt sem valósították meg, fõleg az alkalmazandó technológia kockázatossága miatt. Ugyan ezek a szakemberek álmodták meg azt is, szal õk elég jók ebben a nagyot álmodni szakmában.
A kereskedelmi repülés meg különösen nem az a szektor, ahol ilyen nagy kockázatú technológiát be szoktak vállalni.
"Rühellek 10órát repülni." - Jó neked, én még egyetlen órát se repültem :)
"de talán azt mondanám, hogy egyre reálisabban becsülgetnek és találgatnak a kutatók is. Remélhetõleg. "
Én is remélem, mert akkor 50 év múlva már nem kell meghalnom, mert addigra le fogják tudni tölteni a tudatomat egy gépbe :)) Elvileg... Na nem kötözködni akarok. Én is remélem, hogy sikerül minnél gyorsabban, minnél nagyobbat fejlõdni. Végülis csak pénz kérdése az egész.
Persze, én se vagyok üzleti guru :) De pl az A380-as megépítése is a cég teljes csõdjébe került volna amennyiben sikertelenül zárul a project. Akkor erõt emésztett fel még egy akkora cégtõl is mint az AirBuss, hogy ha nem lett volna olyan sikeres, vagy valamiért mégsem sikerül tökéletesen kivitelezni, akkor csõdbe ment volna az airbuss. Nagyon durva. Szal, lehet, hogy mégis megtérülne, de sz.tem akkor lenne csak igazán lehetõség rá, ha a nagy cégek is beszállnának hasonló méretû bizniszekbe. Mert akkor már mondjuk szeretnék lecserélni a repülõgép flottát ilyen, vagy hasonló típusú gépekre. Akkor már nagyobb az esély, hogy átépítik a reptereket is. De pl. sz.ted Ferihegynek mennyi esélye lenne egy ilyen átépítésre? :D Amikor egy metrót se vagyunk képesek megépíteni normális keretek között.
Többfajta megtérülés létezik. Például tõzsdén jóval elõbb hajthat hasznot egy befektetés akkor is, ha valójában csak évtizedek múlva térülne meg. Nem vagyok nagy üzleti guru, hogy ilyeneket meg tudjak becsülni, de nem tartom kizártnak, hogy vonzaná a befektetõket, ha azok látnak benne fantáziát.
Nem ennek a gépnek építenék, csak éppen úgy építenének meg egy általános használatú repteret, hogy ilyen gépek fogadására is alkalmas legyen. A kettõ nagyon nem ugyanaz. Nyilván többletköltséget jelentene, de mivel ez megoszlik, ezért sokkal inkább hajlamosak lennének elfogadni a befektetõk. (HA úgy gondolják, hogy van rá igény...)
Bocs, de a fejlesztés már folyik, akár megépül valaha, akár nem. És nem csak ehhez használnák az alkalmazott technológia jórészét, hanem a Skylonhoz is. (És talán még más ûrprojektekhez is.) Így jóval nagyobb az esély a kutatás megtérülésére. Fõleg akkor, ha még az EU is támogatná a kutatást. Mert ugye a legtöbb alapkutatás úgysem profitorientált.
A lényeg a tervezési, mérnöki oldalnak semmi köze ahhoz a vitához ami rõl lentebb Danny007-tel vitatkozunk.
Bizonyos aspektusból mindenképpen igazad van és hát igen, a hidegháborúval nem számoltam, mint fejlõdést gyorsító tényezõ, persze ettõl még erõs katalizátos ként mûköd, mint bármely háború. A fejlõdés sebességének túlrtékelése is jellemzõ volt korábban, de talán azt mondanám, hogy egyre reálisabban becsülgetnek és találgatnak a kutatók is. Remélhetõleg. Annak idelyén a concorde-ra is sokan gondolták, hogy életképtln és felesleges, d hál isten nm igy volt. Én remélem, hogy megoldják a dolgokat úgy hoyg az embberiség profitálhasson belõle. Rühellek 10órát repülni.
Persze lehet nagyot álmodni. És sok esetben csak a polcról kell levenni a technológiát, pl a mûholdak ellenni repülõgéprõl indítható ASAT rakétánál, vagy most a ballisztikus rakéták ellleni légi indítású rakétánál. A fejlesztés szinte hónapokban mérhetõ, mert már meglevõ eszközök részegységeit felhasználva lehetséges egy teljesen más alkalmazású fegyver kifejlesztése.
Nos itt viszont alapkutatás szintjéig kell lemenni még mindíg. Ekkora bazi nagy gépet még soha nem építettek. Teljesen új anyagokat, technológiát kell kifejleszteni hozzá. Pláne mert nem csak a legnagyobb de a leggyorsabb is lenne ami olyan aerodinamikai és hõ igénybevételnek tenné ki a szerkezetet, amit még mindíg nem ismerünk. Ráadásul ez egy nagy -200 fokos folyékony hidrogén tartály is egyben.
Ez nem csak logisztikailag de mérnõki szempontból is hmmmm.... túl nagy kihívás.
Igen a hidrogén hajtóanyag tömegre vetített energitartalma valóban a legnagyobb, viszont térfogatra kivetítve csak 1/4-e a keróénak!!!!
Egy rakéta esetében ahol a szerkezeti tömeg jelentõsen kisebb a rakétában levõ üzemanyagéhoz képest, illetve nem repül tartósan a légkörben ott a tömegre kivetített energia tartam lehet inkább a fõ szempont. Egy repcsinél arányaiban sokkal nagyobb a szerkezeti tömeg az üzemanyaghoz képest, mert ugye vannak aerodinamikai elemek az utasoknak is kell helyet meg egyéb dolgokat biztosítani stb. Na itt viszont ha még az egészet megtoldjuk egy minimum 4X nagyobb üzemanyag tartállyal, akkor viszont egy ekkora állatot kapunk, mert ugye nagyobb gép -> nagyobb légellenállás -> erõsebb hajtómû -> még több üzemanyag -> mégnagyobb gép ... Még szerncse hogy valahol megáll ez a folyamat. Amúgy keróval meg kb. akkora lenne mint egy A380-as.
Jó, igaz semmi sem elképzelhetetlen, mint semmi sem lehetetlen. Amúgy amirõl beszélsz, Japánban az a tengerre épült reptér, na ott is pont az volt a gond, hogy épphogy be tudja fogadni a legnagyobb repülõgépeket is. És így is orbitális összegekbe került. Annak a megtérülése is évtizedekbe fog telni. Sajnos úgy megy a dolog, hogy amibõl pénzt tudnak csinálni, abba fektetnek bele az emberek. Azért is akarnak 6000km/h sebességü gépeket építeni, mert meglenne rá az igény. Mert sok millás üzletember minnél elõbb akar A-ból B-be eljutni. És ezért képesek lennének többet is fizetni. Tiszta sor. De az a gond, hogy ebben az esetben nem elég csak a gépet megépíteni, kivitelezni, hanem komplett reptereket, infrastruktúrát kell külön ehhez a géphez kiépíteni. Mindennek a költségét nem terhelhetik rá egy az egyben a jövendõbeli utasokra! Amúgy meg nem érné meg a beruházás belátható idõn belül. Te sem költenél milliárdokat egy "lehet, h sikeres projectre" ha tudnád, hogy a te életedben az már nem fog megtérülni. Ez pedig szerintem több mitn v.színû. Az elektromos autóknál bevezetésénél is az lesz a gond, hogy a benzinkutakon fõként benzint árulnak és nem áramot. Annak is külön infrastruktúrát kell kiépíteni, ami szintén nagy fejtörés és sok sok pénz lesz.
Pedig attól tartok az 50 évvel igaza van. A hidegháború vége miatt az ilyen méregdrága fejlesztések kora leáldozott. Az X-15 is csak azért létezett 45 éve (BZIONY!!), mert számolatlanul költhették rá szinte a pénzt.
Ez a gép az X-15-höz akkora ugrás lenne, mint a Wright Flyerhez képest mondjuk az F-22-es.
Igen, de arra az egy szigetr van elég forgalom. CSAK ennek a gépnek nem éri meg építeni új repteret. Ja és nem mindenhol van nyílt vízfelület ahol ez meg lehet tenni. Ja és a sziget folyamatosan süllyed...
Semmi gond, nyugodtan kötözködhetsz :) Elvégre ez a fórum egyik lényege. A vita. Én nem szaktudásból mindtam amit mondtam. Nézd csak meg, a nálam szakavatottabb emberek miket jósoltak, anno csak 20-30 évvel ezelõtt! Aztán abból következtess, hogy szakavatott emberek jóslatainak háyn %-a vállt valóra. Volt errõl asszem 2 cikk is az indexen. Igaz vagy fél éve. Igen, a 80-as években nagyon nagy szó volt nálunk a színes TV. Viszont amerikában már a 60-as években talk- és Kvíz showk voltak! Az, hogy valami mikor ér ide, csökevényesedett hazánkba nem jelent semmit sem :) Amikor az elsõ ûrsiklót fellõtték az volt a nasa elképzelése, hogy 20 éven belül napi rendszeres ûrjáratokat építsen ki! És mi lett belõle? Mondok jobbat, anno a 70-es években 2000-2020-ra állandó Holdbázist, és Föld-Hold járatokat jósoltak! A szakavatottak! És mi lett belõle? Van még, amikor a helikoptert elkezdték tömeggyártani a katonaság számára, akkor azt jósolták, hogy 20 éven belül minden második ember már helikopterrel fog munkába járni!(nem pont minden 2. ember, de a lényege, hogy legalább annyira el elterjednek jósolták, mint anno a kocsik voltak) És mi lett belõle? Az a bizonyos Indexes cikk is pont arról szól, hogy a tisztelt szakavatottak mennyire túlbecsülték az elmúlt 100 évben is a fejlõdés sebességét, csak azért, mert volt 1-1 korszak pl az ûrverseny, amikor hirtelen fellendült a technológiai fejlõdés. Viszont azt nem vették figyelemben, hogy azért volt ûrverseny, mert le kellett gyõzni a szóvijeteket. Csakhát megszûnt, nem volt kivel versenyezni, így az állam megvonta a no limit-es támogatást a nasa-tól, így bukott a hold bázis meg minden extrémebb, de megvalósítható project ötlete. Azért mondtam pont 50 évet, mert pont szakavatottabb emberek jósoltak 50évet az elsõ mûködõ stabil fúziós erõmû kifejlesztésére! És lejebb elmítették a géppel kapcsolatos vízbontási problémát, hogy nagyon nagy mennyiségû áram kéne akkor mennyiségû hidrogén bontásához, ráadásul folyamatosan. Ebbõl következtettem csak le azt az 50évet :) De ehhez hozzájöhet a repterek / ezzel együtt városrészek gyökeres átépítése is stb... Arról nem is beszélve, hogy az elsõ prototípust tervezik õk 25 évre. De egy szó sem esik az infrastruktúráról. Addig pedig nem lehet menetrend szerint beindítani ezt a gépet.
"a repterek gyökeres átépítése nélkülözhetetlen lenne ennek a gépnek abefogadásához, és akkora költséggel járna, hogy az adott beruházó ük unokája se látna belõle még semmi profitot" Japánban mesterséges szigetet építettek, hogy repteret rakjanak rá. Én nem merném lefogadni, hogy mennyit hajlandóak belefektetni egy új reptér felépítésébe, vagy átépítésébe... "ebbõk következik, hogy igen komoly plusz infrastruktúra kiépítését követeli meg ami szintén plusz infrastruktúra kiépítését követeli" egyrészt nem csak õk próbálkoznak a hidrogén mint üzemanyag felhasználása terén, tehát lehet, hogy 10-15 év múlva már egyébként is jóval elõrehaladottabb állapotban lesz ez az infrastruktúra másrészt meg önmagukban ezek a repülõgépek nem igényelnek olyan mennyiséget szvsz, ami logisztikailag lehetetlen feladat elé állítaná a reptereket
Egyszóval nehézségek vannak? Persze. Megtérülhet-e ebbe az irányba fejleszteni? Passz. De elképzelhetetlen? Az egy kicsi erõs kifejezés szerintem.
Ne haragudj, nem szeretnék kötözködni, de mi vagy te jós? Azt hogy technikailag 50év múlva mi lesz lehettséges, nem hiszem hogy nkeed kellene megjósolni, talán valamivel szakavatottab enberek is bajban lennének a dologgal, te simán zsigerbõl tudod mi lesz v nem lesz lehettséges 50év múlva. Gondolj csak vissza a tengeralattjáróra, mikor is találták ki és mikor valósult meg?
Persze vannak dolgok amikben egyetértek veled,de nem hiszem hogy bármelyikünk is képes lenn hitelesen megmondani, hogy 10-25-50 év múlva mi lesz v nem lesz. Csak gondolj arra hogy a 80-as években nálunk nagyon sok helyen még nagy zsó volt a szines TV, aztán nem mai gyerek az sem. Ehhez képest milyen változások látszanak ma? Fillérekért veszel LCD monitort, megfizethetõ átlagemberknek is egy LCD-Tv, LED-es megjelenítõk stbstb. Ezek is elképzelhetetlen dolgok lettek volna 20-25éve nem? Avay klónozás, stbstb. Lehet hogy félévmúlva elõjönnek egy olyan eljárással, amivel sokkal biztonságossabbá tehetõ a Hidrogén, ki tudja.
"elfogott német V-2 rakétából raktak össze 1949-ben" helyesen: hadizsákmány, zsákmányolt
Az ûrsikló nem kifejezetten repül, leginkább irányítottan zuhan :D Amúgy én eléggé szkeptikusan állok hozzá ehhez a géphez, kicsit ilyen merjünk nagyot álmodni kategória. Szép képeket bárki tud renderelni, de ettõl még nem fog repülni ez gép.
Nemtom mért vitatkoztok még mindig =) Bár szó se róla, ennek az a lényege. De így elolvasva az utánnam érzekõ hsz-eket is az ötlet tök jó, csak teljesen életképtelen. Pont. Hogy mért? megpróbálom összefoglalni.
- a repterek gyökeres átépítése nélkülözhetetlen lenne ennek a gépnek abefogadásához, és akkora költséggel járna, hogy az adott beruházó ük unokája se látna belõle még semmi profitot
- ebbõk következik, hogy igen komoly plusz infrastruktúra kiépítését követeli meg, ami szintén plusz infrastruktúra kiépítését követeli. Gondolok itt a folyékony hidrogénból szükséges menyiség tárolása, elõállítása, és az ahhoz szükséges áram menyiség elõállítása stb.
- azután a biztonság, amire Nexus#39-es hsz-e világított rá. A hidrogén nagyot szól. Ráadásul ez a bazinagy gép csurdig tömve lesz vele. Nemcsak terrorista célpontnak tökéletes, hanem bármi baleset esetén nagyságrendekkel nagyobb pusztítást okozna mint egy sima gép. Ugye ismerünk olyan 747-es baleseteket amik fél utcákat / lakótömböket söportek le.
- és akkor még ez mind csak a mûködést lehetõvé tevõ problémák felmerülése volt, az, hogy egyálltalán 100%-ig kivitelezhetõ-e a dolog még jóformán szóba se került.
Tehát összeségében 50év múlva is elképzelhetetlen egy ilyen. Ötletnek jó, mert valahogy fejlõdni kell, igaz néha zsákutcákba fut az ember, de ez van :)
Tudtommal a hidrogén a legnagyobb fajlagos tolóerõt biztosító üzemanyag, nem véletlen, hogy már a Saturn V-be is ezzel üzemelõ fokozatot tettek, ahová lehetett, s az sem, hogy az ûrsikló ezzel repül. Sajna eléggé hercehurcás a felhasználása, tény.
Ez nem vadászgép lesz. Ûrsiklónál sincs gond, hogy 800 km/h-nál felemelt orral is erõsen ereszkedik, és már alig bír repülni :) mert semmi komoly manõvert nem csinálnak vele.
Angle of Attack: a repülõgép hossztengelye és a közeg áramlási iránya által bezárt szög. Állássszög: A repülõgép szárnyhúrja - vagyis a szárny belépõélét a kilépõéllel összekötõ szakasz - és a közeg áramlási iránya által bezárt szög.
Egyszerû repcsiknél a kettõ gyakorlatilag egybeesik, de pl. egy MiG-29 esetében már nem, egyes típusoknál pedig a szárnyhúr sem esik egy síkba a teljes fesztávolságon.
Nekem is inkább tûnik ez a piac szondázását célzó akciónak, mintsem valódi szándéknak. Hány tíz milliárd Euro volna a fejlesztés? A várhatóan kedvezõ fogadtatás esetén a Boeing és Airbus tétlenül nézné végig az õ jelentõs piacvesztésüket eredményezõ típus kifejlesztését..?
Ha már beemlegettük az M-50-et, akkor tegyünk még hozzá a Tu-144-et is, lévén ott is ehhez hasonló kacsa vezérsíkokkal biztosították a megfelelõ szintû és biztonságos alacsony sebességû manõverezõképességet.
Meglepõ méreteket vázoltak fel, ebbõl több száz tonnás tömegre következtetek. Ha ezt valaki netán komolyan gondolja, akkor nem csupán szorosan vett repülõgépfejlesztést kell megvalósítania, hanem anyagtudományi és gyártástechnológiai forradalmat is véghez kell vinnie. Azt pedig csak zárójelben jegyzem meg, perpill nem létezik kereskedelmi technológia üzembiztossági szintjén mûködõ, hidrogén üzemû, hiperszonikus meghajtást biztosító hajtómû, csupán a fejlesztéséhez szükséges alapkutatások zajlanak, alapvetõen torlósugár-hajtómû féleségrõl szólnak a jelenlegi elképzelések.
A cikk nem említi az utazómagasságot, feltételezem, ez sem térne el lényegesen az X-15 repülési magasságától, vagyis 60-100 km környékétõl, az ebbõl, valamint a még itt is jelentõs surlódási felmelegedés okozta problémákból fakadó nehézségeket meg mindenki saját fantáziájára bízom.
S az egésznek még ráadásul gazdaságosan, egyszerûen, hatékonyan üzemelõ rendszernek kellene lennie.. hát LOL.
Nekem alapjaban veve tetszik az otlet, de tartok attol, hogy alacsony sebessegnel ezekkel a pici szarnyakkal ugyanaz lesz a baj mint a "widowmaker"-rel.
Azon filózok, hogy ekkora kiba gép és "csak" 300 utast tud szállítani, aztán rájövök, hogy hát persze mert egy kiba nagy gáztartály az egész, mégha gondolom cseppfolyós is. Szal az igaz, hogy a hidrogén üzemanyaggal viszonylag hatékonyabb hajtómûveket lehet csinálni (tömeg/tolóerõ értékben, ami egy ûrrakétánal mondjuk elég fontos tényezõ), csak ugye a hidrogén térfogata olyan kiba nagy, hogy a gép így valami szuperállat lesz, és legkörös repüléseknél ez a gázkoncepció nem bizti hogy túl jó. Szal a méret miatt viszont elvész a hidrogén elõnye, hiszen egy ekkora gép olyan légellenállással rendelkezik mint állat. Szal ha építenek egy kb fele akkorát csak kerozinosat akkor ugyan ott vannak!
Nostehát a koncepció ezidáig számomra elég zsákutcának tûnik, repülõs szaknyelven dögkút. Mert ugye a lentebb felsorolt problémák mellett ez a kiba nagy gáztartály egyrészt mondjuk logosztikai-rémálom a repülõtér számára finoman szólva, másrészt simán ez lehetne az alkaloida kedvenc tömegpusztító fegyvere is, hiszen valszeg nem 1 felhõkarcolót, hanem egész Manhattant elsöpörné a Föld színérõl, és itt most nem az egykor népszerû fiúcsapatra gondolok!;)
Lehet túlbonyolítom és csak azt akarták írni, hogy 45°-ban fölfele repülve is ugyanúgy stabil mintha csak simán menne elõre.
Nézd meg az A380 belsejét. Ha már csak azt nézzük, hogy mi minden szent szar van benne (és hogy mindez hogyan néz ki belülrõl) akkor sztem itt is fölmerül a probléma. És pedig kész van a gép és egy csomót rendeltek belõle. (Persze nem több ezret. :p)
Komolytalan: "Cukornádnál még sokkal jobb ez az arány. Ha nem így volna, valószínûleg nem bioethanollal mûködne Braziliában minden autó... A megmûvelt területek évrõl évre csökkennek (sok papíron megmûvelt a támogatás miatt, valójában meg parlag), szóval per pill amiatt se kell aggódni, hogy azért halnánk éhen, mert bioüzemanyagot termelnek kizárólag a földeken."
"A bioetanol-mintaállam Brazíliában a bioüzemanyagok 40 százalékát szójából állítják elõ. A szója világpiaci ára a NASA mûholdas mérései szerint szorosan korrelál az erdõirtások mértékével - amikor emelkedik a szója árfolyama, több esõerdõt vágnak ki a derék brazilok. A szója világpiaci árát ma már a bioüzemanyagok iránti növekvõ globális kereslet hajtja felfelé, Brazíliában évente 325 ezer hektár esõerdõt égetnek fel emiatt." http://index.hu/velemeny/jegyzet/biofuel6810/
"Significant areas of native Amazon rainforest have been cleared by slash and burn techniques to make room for sugar cane production, which is used in large part for ethanol fuel in Brazil, and growing ethanol exports. Large-scale deforestation of mature trees (which help remove CO2 through photosynthesis - much better than does sugar cane or most other biofuel feedstock crops do) contributes to un-sustainable global warming atmospheric greenhouse gas levels, loss of habitat, and a reduction of valuable biodiversity.[63]" http://en.wikipedia.org/wiki/Biofuel#Soil_Erosion.2C_Deforestation.2C_and_Biodiversity
Légy szíves ne Magyarországban gondolkodj a csökkenõ termõterülteknél. A biodízel csak egy újabb biznisz, amit megpróbálnak rádsózni a zöldmarketinggel, igazából semmivel sem jobb, sõt többet árt, mint használ.
Inkább gondold el, hogy ezzel a hosszúsággal mekkora hely kell neki csak egy kilencven fokos fordulóhoz, és milyen széles kifutót, guruló-utat kell építeni. Ráadásul a nagy leszállósebesség miatt sokkal hosszabb kifutó kell. A karbantartásához a jelenlegi hangárok túl rövidek. Azonkívül ott van a hidrogén tankolási problémája is, teljesen új rendszert kell kiépíteni, ami komoly mûszaki feladat.
Mivel ez még csak koncepció, kicsit nagyravágyó ugyan, de alig több mint gondolatkísérlet, ezért ezeket a problémákat nem is veszik figyelembe a tervezõk.
Én is arra gondoltam, hogy nem is olyan bonyolult átépíteni ennek is a repteret meghát ügyesen megtervezve meg ésatöbbi, aztán elolvasstam mégegyszer azt a rész, hogy "A 143 méter hosszú" és elgondolkoztam azon, hogy valyon létezik(het)-e egyáltalán olyan reptér ahol ez a szar elfér. Nem is a fölszállás van a baj hanem inkább azzal, hogy a gép már beállt a gépparkba de a vége még kint van a kifutón . Nemtudom, hogy akarják ezt megoldani de úgyis sikerülni fog nekik. :D
Van annyi fizetõképes utas, hogy egy ilyen gép megtérüljön? Még a sima repüõuatat sem sokan engedhetik meg ekkora távon még kint sem.
Cikklopás? Hahóóó...szted az cikklopás, ha valami tudományos cikk, megjelenik máshol? Akkor miért nem mindjátok minden cikkre, hogy lopás? Hmmm? Ha érdemben nem tudsz hozzászólni, akkor inkább maradj csendben.
Cikkhez: Szép gép, de hogy nem az átlag ember pénztárcájához mért, az is biztos. És Nexusnak igaza van, hogy elég kevés az esély, hogy megvalósuljon, de lehet ennek egy részlete késõbb visszaköszön valami "jobb" gépben
Informatika és tudomány
) nem is lesz. itt ne négyes metró, meg ferihegy szintjén gondolkodjunk. itt Ausztrália-Európa (FR.o, Nagy-Britannia), illetve USA-EU, USA-Ausztrália az, amirõl szó van... Magyarország?:D Tornádóhoz képest a lepkefing. vagy homokszem..
. Nemtudom, hogy akarják ezt megoldani de úgyis sikerülni fog nekik. :D
Hahóóó...szted az cikklopás, ha valami tudományos cikk, megjelenik máshol? Akkor miért nem mindjátok minden cikkre, hogy lopás? Hmmm? Ha érdemben nem tudsz hozzászólni, akkor inkább maradj csendben.
