Bocs! #32 mégegy, de ez már kiegészítés: a megrendelõk minimum 70%-a meg van gyõzõdve arról, hogy a többi megrendelõ által hülyére keresed magad, így megteheted, hogy neki ingyen, legjobb esetben bartelben dolgozz!
#30 Ahogy elnézem te is láttál már programozót :D és oneman is. És ha egyszer elakadok a témában örülnék, ha tõletek kérdezhetnék.
#32 Ellenvélemény! Jelenleg az adók és a járuléknak becézett formájuk mellékállásban 70%-ot, fõállásban 80-85%-ot kíván befizettetni állambácsi felé. Kérdezem én: hogyan bírja ezt az ésszerûsítés felülmúlni?
Egy adalék: olyan cégnél is dolgoztam, ahol a szoftvereikhez kapcsolódó Hot Line szolgáltatást ISO minõsítésûvé tették. Kaptam 3 hét rendkívüli fizetett szabadságot. Megkérdeztem, miért? A válasz: Jönnek az ISO-tól. Te vagy itt az egyetlen, akinek hiába tanítanánk bármit. Ha tõled kérdeznek, válaszolsz. Inkább ne gyere be. A poén: a cég nagyon jó szoftvereket fejleszt. Akkor még a Hot Line is jól mûködött. Olyannyira, hogy az akkor ott dolgozók bármelyike szükség esetén a probléma helyszínére is kiszállt, akár azonnal. Ezek után el tudom képzelni, milyenek lehettek az elvárások. Mert a minõsítés után bekövetkezett feladatmódosítások elûzték a cégtõl az akkori Hot Lineosok 90%-át.
Alapvetõen az is a baj, hogy a diákok a pénzért mennek oda, és nem különösebben érdekli õket a szakma... Egy igazi programozó/mérnök az rengeteget gyakorol, és sokat tanul autodidakta módon. Egy iskolától sem lehet elvárni, hogy a fejedbe töltse a tudást. Mindenhol igyekeznek megadni az alapokat a maguk módján, de az, hogy Te mit kezdesz vele, az csak és kizárólag Rajtad múlik.
Magyarországon: hiányzik a motiváció a kompenzáció sincs megoldva a szakmához nem értõ emberek választák be Feri fiának a barátját kis mértékben az adók, nagy mértékben az ésszerûsétés, ISO szabványok, stb ellehetetleniitik a fizetésed :):(
Ellenvélemény?
AZ ügyvédi szak is népeszrû volt pár éve. Felnõtt folgozó emberek is jelentkeztek, holott sose dolgoznak benne, de elvégzik, hátha. Annyi ügyvéd van, teljesen feleslegesen. NEm mondom, hogy rosszak, de feleslegesek.
Csapatban dolgozásról annyit, hogy: igen, a programok kb 90%ka a nem készül el/túllépi a költségeket kategória.
NA jólvan, ha azt mondjátok, hülyeséget beszéltem, akkor mondjátok. Nem veszünk ezen össze. DE szerintem nem kóser így a tematika.
1. Ott lenne a legjobb (viszont nem zárnák ki más módszert sem, de biztos, hogy 99% az az egyetemekrõl jönne). A gond viszont ott van, hogy nem lehet a valós korlátokat legyõzni, elõször is mi a fenének akarunk semmirevaló diplomás informatikusokat csinálni, ha pl. a 80-as éveket veszem figyelembe, vagy esetleg a 90-es évek elejét akkor kb. néhányszor magasabbak voltak a kritériumok és komolyabbak a programok mint ma, ha azt nem képes csak 100 ember elvégezni évente akkor legyen 100 és ne akarjunk 1000 amit csak úgy érünk el, ha leszarjuk a minõséget. Nem lehet mindenkibõl programozó, informatikus, mérnök. Ugyanakkor a második probléma az állam és annak a segítõei által nyomott propaganda, hogy az "Informatikában a jövõ, ott vannak a nagy fizetések..." miatt ma legalább 70% aki informatikára ment nem azért ment mert szereti, érdekli, hanem mert mondták neki ott van a jövõ ott van a pénz.
2. Ami a csapatokat illeti, sajnos az igazi siralomházat ott kell keresni. Legtöbb csapat vagy túlságosan formalizált vagy éppen az ellenkezõje. Szédületes mennyiségben készül a túlkomplikált és a spaghetti kód, és csak nagyon kevés cég és kevés csapat van valahol az elfogadható úton, amelyen a minõség optimális a költségek mérsékeltek és az innováció nem ötközik óriási akadályokba. Ezek a gondok a csapatmunkában, ami a programnyelveket illeti, nem árt minnél többet tudni csupán azért, hogy több oldalról szemléljük a problémát és jobb megoldást találjunk. De ami magát a fejlesztéseket illeti az manapság, néhány nyelvben keményedett meg és egy csapatban ritkán használnak egynél többet, sõt ha moduláris csapatokról beszélünk (már nem tudom honnan ez au idióta elnevezés, de jó) akkor megtörténhet, hogy 2,3 nyelv kombinálódik, de ez soha sincs úgy, hogy egy fejlesztõ területe legyen. Tehát egyetértek, nagy baromság az egész (végtelen ahogy te mondod).
3. Itt nem tudom mire gondolsz, a van diploma - nincs diploma esetre, vagy az A diploma a B diploma felett. Mert az elsõ eset az 100% igaz, de a másodikban nem vagyok biztos. Egynéhány kimagasló egyetem esetében még megtalálható, de mond meg nekem, hogyan dönt a munkaadó kinek adja a munkát annak az Indiai Kumar Gardarahajnak aki valamelyik Kashmiri Állami Egyetemen diplomált vagy pl. az Aziri Suminak aki egy Albániai Egyetemen szerzett oklevelet? Ha beugrik köréjük egy MIT-s akkor az lehet, hogy tarol, de ha nem akkor diploma=diploma. És lehet, hogy a Milan Petrovics a híres (programozói olimpián aranyérmeket nyerõ) Belgrádi Matematikai gimnázium programozói részén szerzett diploma több tudást jelent mint a Kéniai Állami egyetemen (általában megvásárolt) diploma.
Szóval a diploma jó dolog a kézben mert könnyebben kinyilnak az ajtók, de ennyi az egész. Három féle képpen lehet elõrehaladni, az egyik a jó, pontos, minõséges munka a másik az agresszív módszer (nem mindég mûködik) és a harmadik a seggnyalás. Negyedik módszert nem láttam még. Az elsõ esetben a tudás a fontos, a másik kettõben a diploma elég sokat segíthet akár tudás nélkül is.
1. Hol kéne megtanulni az informatikát, vagy bármit, ha nem az ezirányú szakképzésben?Ott kéne! 2. A moduláris csapatban programozás ezer programnyelvvel? Akkora baromság, hogy sosincs vége! Az igazság a #19 üzenetben és ott, ahol ennek lényegét értik! 3. A munkaadók igenis a diploma alapján döntenek... Azok, akiknek gõzük nincs a szaknáról, ahova embert akarnak felvenni! és a #21 üzenet, de van még néhány komoly igazságtartalmú.
Aki bármit akar kezdeni magával, az felejtse el, hogy csak egy jól hangzó iskolával és egy diplomával jut valamire! Ha amellett tényleg informatikus, az nagyon jó. Sose lesz munka nélkül.
mindenhol=mindenben
Az igaz, de alapozni kell, nem? És ha a delikvens lassan érti meg az elejét, akkor csak lassabban tanul. Srácok, nem mindenki megy úgy oda, hogy na tervezek egy algoritmust. MEg mindent átlátok. Ez tetézve van azzal, hogy rövid az idõ, így csak felületesen megy az oktatás. Persze, otthon gyíakorolhat, de nem csak programozás van és bele is kell rázódni. Ez az én véleményem. Persze, aki fogékony rá, annak könyebb, de ez mindenhol így van.
valamit félreérthettél. Ennek aztán semmi köze a tanulás sebességéhez. Az hogy képes vagy e algoritmust tervezni, átlátni a megoldandó problémát és megoldást keresni rá logikus gondolatmentet igényel, amit nem zár ki az, hogy esetleg lassabban sajátítod el a tudás anyagot, de õ sem ezt mondta.
"Egyre több munkanélküli informatikusbó lesz bûnözõ"? Hát igen, amikor egy TESCO-s eladónak a szavai többet érnek számítástechnika területén mint egy hozzáértõnek. Pfuj!
Tévedés! Van, aki lassabban tanul, de lehet intelligensebb, mint te. Sõt, leeht jobb progrmaokat fog írni, ha megízleli. CSak mindenkinél más ez a szint. Persze vannak nemtörõdöm tanulók is, de azokkal most ne foglalkozzunk. Nem jó ez a tanrendszer! Zavaros. Ez a mindent tanuljunk, de igazából nem tudunk semmit (vagy csak sokkal késõbb, mert a fene sem magyarázza el, mivel kevés az idõ). Háát. Én például az elsõ programnyelvet (pascal) elég nehez tanultam legelsõnek, meg is húztak. Utána már megízleltem és ment.
Azert a nem ällami intezmenyekben a munkaado megnezi, hogy kit vesz fel maga melle/alä dolgozni. Es nyilvan rangsorolni fogja a jelentkezoket a diplomajuk alapjan is. Egy jonevu iskolaban szerzett diploma igenis, hog yelonyt jelent. Az perzse mas kerdes, hogy nagyon sok egyeb parameter is van, amin el lehet verezni vagy tovabbi elonyt szerezni (nyelvtudas, szkmai tapasztalat, letkor, szemelyes szimpati, kulso, stb stb)
A diplom amamar sokhelyen szukseges minimum lett mondvan ugyis van szinte mindenkinek.
Azt nem tudom melyik melohenyen van az hogy diploma=diploma. En nem sok ilyenrol tudok.
Miért érne a diploma valamit, az ér amit csinálsz (ha el tudod adni), ha nem tudod eladni vagy nem tudsz semmit sem csinálni akkor a diplomát na ... (nem akarok káromkodni). A diploma csak egy bizonyítvány arról, hogy valamit (talán) tudsz és ennek csak a te szemedben lehet értéke, mások szemében csak annak van értéke amit ezzel a tudásal meg tudsz csinálni. És a te szemedben is csak akkor érték (mások szemében akkor sem, mert másokat az eredmény érdekel, a termék-szolgáltatás amit megcsinálsz, hogy el lehet e adni és ha igen akkor mennyiért). A többi ostobaság. És itt még nem említettem azt amikor a diplomát univerzális "értéké" tették a politikusok és nem az számít, hogy kitõl kaptad a diplomát hanem, hogy van e vagy nincs, egy olyan dolgot inditottak el amelyel valójában a jó diplomákat-iskolákat kiselejtezik, mert minek befektetni egy nagyobb tudásba és egy nagyobb komolyabb intézménybe amikor diploma=diploma és nem számít kitõl jött melyik intézménytõl. Ezt nevezik egyébként Gresham törvényének, õ persze a pénzrõl beszél (mint papírol amelynek az "értékét" hatóságok írják elõ és nem a piac), a diplomákra is érvényes, azoknak is az értékét nem a piac irja elõ hanem a hatóságok mert általánosították a dolgot. Régen volt pl. gimnáziumi diploma amely többet ért sok egyetemi diplománál (a diplomák rangsorát nem törvény álapította meg hanem a piac, a hírnév). Ma ez nem így van, ma a legjobb gimnáziumi diploma nem tornázhatja fel magát a legroszabb egyetemi diploma fölé, mert egyszerûen törvényre és nem a piacra bízták.
"Nem attól lesz valaki jó programozó, hogy ezer nyelvet ismer,", itt programnyelvekre gondolok.
A "másik" nyelvtudásról csak annyit, hogy aki ebben a szakmában nem tud minimum angolul, az eláshatja magát. Ezek mellett lassan nem árt tudni németül, oroszul, kínaiul, esetleg egyes esetekben franciául.
Szerintem meg rohadtul mindegy, hogy mennyi programozási nyelvet tanítanak. Tanítsák meg az alapokat C, C++, Java kombón, ezek után az összes többi nyelv piszok gyorsan megtanulható, ha intelligens emberrõl van szó. Nem attól lesz valaki jó programozó, hogy ezer nyelvet ismer, hanem attól, hogy meg tud tervezni egy rohadt algoritmust értelmesen, hatékonyan, a megvalósítás és az összes többi már csak részletkérdés. Na ezekbõl az emberekbõl van kevés, mert mit tanítanak tinglitangli programmer kurzusokon: nesze itt ez a RAD tool, így kell Textboxot ráhúzni, meg gombokat, ez itt egy ablak, ha beleírod ezt meg ezt, akkor kiírja, hogy "Hello world" gombnyomásra, és szegény delikvens azt hiszi, hogy ettõl õ már programozó, pedig NEM.
Ugy latom helyre kell itt tenii par dolgot. A fel ev egy programozasi nylevre akovetkezo keppen ertendo: Elso nyelvnel, ami legyen mondjuk Basic vagy PAscal reszletes magyaraztaok stb es ami nagyon fontos feleves nagyhazi feladat. Aki ilyet nem csinal, az nem gyakorol. A tovabbi felevekben mar sokkal tomorebb elmeleti magyarazat (elso par het csak) es egyre komolyabb feleves feladatok. Ez igenis komoly alapot ad annak, aki onerobol kesziti el a nagyhazijat. (bar ez mas targyaknal is hasolnoan megy, aki masol hulye marad - ezt magamon is megtapasztaltam:D)
Nyelvtudas: Ha valamit, akkort ezt eleg jol fel lehet merni egy allasinterjun egy 5-10 perces beszelgetes soran. A legtobb helyen nem is kernek ezert papirt rola, hanem majd eldontik, hogy eleg leszel-e vagy sem ilyen teren. Ilyenbe is belefutottam mar, de erre is lehet eleg rendesen keszulni. A legtobb frissdiplomasnak nem megfelelo a nyelvtudasa. Viszont senkinek nincs megtiltva, hogy ezen valtoztasson...
Nem terelek, írok neked egy tapasztalatot. Nõvérem egyik barátnõje pesten szerzett egy középfokú német nyelvvizsgát. Arca is nagy, mint állat. Felment pestre állást szerezni ezzel kapcsolatban, erre 3 egyszerû, alapfokú kérdésre nem tudta a választ elküldték ezzel a mondattal: tanulj meg rendesen németül.
Hopp, akkor hogy is van? Úgy, ha nm érdekel valami, akkor ne csináld. El kell már döntenie az embernek 20 évesen, mi érdekli (a bulin kívül). Én cukrászként végeztem, most informatikát tanulok, de nem evvel szeretnék foglalkozni, hanem matek-kémia szakos tanárként. De szégyelném a pofámat, ha azt mondanák: tanuljam meg rendesen a matematikát/kémiát, miközben már elhelyezkednék. Mit szeretnék ebbõl kihozni? Hog fél évig tanulunk egy programozási nyelvet és ha új tanár, vagy esetleg végzõs tanárdiák/diáktanár:) megy tanítani, akkro még annyi rálátást sem kapsz (de természetesen kivételek is vannak). Inulásra is kellene valami. Oké, vannak olyanok ,akik már tudnak programozni, maguktól megtanultak (ez nem én lennék).
Nézd, egy akármilyen egyetemet is sokféleképpen lehet elvégezni. Az, hogy Te tudod is használni, meg gondolom érdekel, az egy dolog. Ha mindenki úgy gondolkozna, nem lenne probléme (vagy jóval kisebb).
Az egyetemi diploma igenis er valamit. Ne keverjuk mar ossze egy tinglitangli tanfoyammal. En a BME-VIK+angol+nemet komboval boven valogatni tudok a melohelyek kozott. Ami a megyegyezes targya az mar inkabb a fizetes. Magyarorszagon es europaban is oruletes mernokhiany van.
Oktatas: mi is anno tanultunk vagy 6-8 proramzasi nyelvet. Egyet-egyet max fel evig. nem is az a celja ennek, hogy adott nyelvbol mesterek legyunk, hanem h legyen ralatasunk minel tobb dologra. A gyakrolati tudast majd mindenki megszerzi par ev alatt egy multinal vagy kisebb cegnel esetleg (utobbinal nem jellemzo, mivel nekik rogton gyakrolott szakember kell, nincs idejuk fel-egy evig betan<tani valakit)
Ez is persze... de ennek is megvan az gyökere, gondolom, hogy miért van ez így - többé kevésbé mert ezek a menedzerek is éppen olyan "szakemberek" :( és éppen úgy keletkeznek õk is mint ezek a "szakember" informatikusok. Halgatom én is õket éppen eleget minden nap, és elég nehéz választani, hogy sírjak vagy nevesek... de ez az élet.
"Aki úgy jön ki egyetemröl, hogy csak ott tanult az informatikárol és informatikusnak nevezi magát, az már régen rossz." érdekes kérdés lenne, hogy ezt mondanád-e egy építészmérnökrõl, orvosról, jogászról is? mégis hol kéne megtanulni többmillió forintos rendszerek kezelését, karbantartását, ilyen rendszerek segítségével történõ fejlesztést, otthon a kisszobában?
nem szakemberbõl van hiány, hanem olyan cégekbõl, akik felvállalják a munkatársaik képzését. ha kijössz fõiskoláról/egyetemrõl, nem fogsz azokhoz a komplex rendszerekhez érteni, amiket megvenni két-három évnyi béredbe kerülne. jelenleg úgy néz ki az informatikai munkaerõpiac, mintha mindenki struccvágáshoz keresne hentest, de elhajtaná azokat a jelentkezõket, akiknek nincs tapasztalata óriásmadarak belezésében. így valóban nehéz "szakképzett" munkaerõt találni, akkor is ha nincs henteshiány. a megoldás, hogy a cégeknek is részt kell venniük a képzésben vagy már a felsõoktatásban vagy miután felvették a munkatársakat.
DE a moduláris programozást tanítják a suliban. Ott aki nem tud csapatban dolgozni, nem igazán állja meg a helyét. Jó jó, kisebb projektekben talán, de már oda is kisebb létszámú csapat kell, mert egyre összetettebb és bonyolúltabb programok kellenek. De természetesen nem csak programozó van, ez csak egy példa volt.
Nem mondtam (és máig sem vallom), hogy akinek diplomája van, az mester. Tudás számít, pláne olyan cégeknél, akik igencsak versenyhelyzetben vannak. Tudni kell. Nem mindent, de legalább érdeklõ pofával beülni az órára és nem úgy, hogy "azért vagyok informatikus, mert szeretem a számítógépet, a játékokat, internetet". Vagy esetleg ez a menõ. MEnnyi ilyet hallottam már.
BlackRose: nézd, 4 éves kurzusban 6 programozási nyelvet oktatnak. Kérdem én szépen: mi a fenének? Lehet az kellene, mint az orvosoknál, hogy nem 4 éves, hanem mondjuk 7-8, de akkor ne félévig tanítsanak egy programnyelvet, mert ezen idõbe nem fér bele esetleg egy kis trükk a jó programozáshoz. Csak a száraz szöveg ledarálása azt kész. Jó jó, nem a suliban tanulunk meg mindent, de akkor is. Tanár azért (is) lenne ott, hogy ne csak a könyvet ismertesse, ez egyedül is megy. Meg a hálózat beállításai, egyáltalán maga a hálózat! Többet érdemelne az ilyen téma, mint 1 év! Középiskolában informatikai oktatásról még mai napig sem beszélhetünk, én szégyellem magam, hogy itt tartunk. A legtöbb ember arra sem veszi a fáradságot, hogy legalább az érdeklõdési körébe tartozó témában utánanézzen dolgoknak. Hálózati informatikusok végeznek úgy, hogy nem tudják mi a hijacker, phising, rootkit? Erre is lusták, hogy utánanézzenek.
Érdekes ezt a siránkozást olyan cégtõl hallani, ami gyakorlatilag belõlük él...
Szerintem inkább egyszerûen arról van szó, hogy a munkahely mint olyan és ezek az emberek nem kompatibilisek. Együtt dolgozni másokkal, cubicle-ben 8-12 órázni, menedzserek szövegeit hallgatni, nem biztos hogy mindenkinek megy, diplomától és szaktudástól függetlenül.
Mert meló az oroszoknál tényleg van dögivel, ezt tanúsíthatom.
Aki jó szakember és nem rest dolgozni, talál munkát. A cikkben szereplõ emberek inkább gyorsan, és kevés melóval akarnak pénzt szerezni, vagy nincs elég szaktudásuk ahhoz hogy elhelyezkedjenek. Egy spam szervert bárki össze tud dobni, átverni az informatikához nem értõket szintén nem kell nagy szaktudás, stb.
Ezzel egyet értek, sajnos a diploma!=hozzáértés, iskolában amit kapsz, az körülbelül arra jó, hogy ha érdekelnek bizonyos témák, akkor el tudsz indulni valamilyen irányban (Sajnos korombol kiindulva még diplomám sem lehet;) de 4 éve informatikusként dolgozok és nem egyszer volt lehetöségem nagy projectekben részt venni) ez nem diploma kérdése. Aki úgy jön ki egyetemröl, hogy csak ott tanult az informatikárol és informatikusnak nevezi magát, az már régen rossz. Egy-egy terület elsajátítása hosszabb idö és hihetetlen sok utánnajárás, informatikus jelöltbõl rengeteg van, hozzáértöböl tul kevés.
És miért van ez így? Megsúgom, mert az oktatási rendszert nem a piac vezényeli (és a különbözõ szakosítás iránti kinálat - kereslet) hanem a politika. Amibe beledöfi az állam az órrát és központilag irányit ott csak bajok és problémák jelenkeznek. Informatikusok? Szétröhögöm a fejem, az egyetemek az elmúlt 10 évben annyira megvékonyították a programokat, hogy a legtöbb ezek az informatikusok közül nem tudja mi a bináris fa vagy a rekurzió... Jegyezzük meg, munkanélküli informatikus (valódi aki tényleg tudja a szakmát) NEM LÉTEZIK (esetleg néhány önkéntesen), hiszen akkora a hiány, hogy yeehaa. Ami a ruszkikat illeti a csapatomban van néhány, és tényleg szakemberek, de õk is azt mondják, hogy otthon is az a helyzet, aki szakember az melózik (van ott is elgé hiány) vagy ha jobbra vágy (mint pl. õk nyugatabbra költözik) a többi az csak diplomás, de az ég világon semmire sem használható.
"A helyi szájíznek megfelelõ szoftverek, a helyi cégek embereinek betanítása, a gépek, programok felügyelete, stb... "
IT-munkásokról beszélünk, nem üzletemberekrõl. Attól, hogy valaki tud kódolni a gép elõtt ülve, nem ismeri a jogszabályokat, nincsenek kapcsolatai, NINCS PÉNZE, nincs bátorsága cégalapításhoz, ezekhez mind nem ért. Ha nem megy oda egy nagy cég, hogy alapítson egy fejlesztõrészleget, akkor nem tud a szakmájában elhelyezkedni.
Nem informaqtikusból van sok. Informatikai diplomásból. Nem ugyanaz.
A máshova is el tudnának helyezkedni már érdekesebb kérdés. Ugyanis valaki informatikai diplomával elmegy mondjuk egy szoftvergyártással foglalkozó céghez dolgozni. És ott el nem hiszitek, de nem lehet lila ködök és szakszövegek mögé bújva csinálni a semmit. Mert mindenki tudja, mit mond, de senkit nem érdekel. Csak az, hasznos-e a munkája.
Azokon a környékeken, amirõl a cikk ír aranybányák állnak kiaknázatlanul. Ezekrõl az emberekrõl úgy írnak, mintha a cocilista sült galambot kéne megvárniuk. Azt még a volt Szovjetúnió területein valahogy értem. Megszokták. Nade Afrikában?!
Az említett területeken ezek az emberek simán teremthetnének saját maguknak munkahelyet. A helyi szájíznek megfelelõ szoftverek, a helyi cégek embereinek betanítása, a gépek, programok felügyelete, stb...
Igaz, egy ilyen felügyeleti munka nem biztos, hogy leányálom. Én se mindig örültem amikor a kedves felhasználó reggel 5-kor keltett az elõzõ nap megoldatlan problémával. De aki szolgáltat az eltartott. Eltartója a megrendelõ. Ha õ reggel jobban tud koncentrálni egy feladat megoldására, akkor reggel kell neki válaszolni.
És valóban a más területeken elhelyezkedés. Az informatikához alapvetõen nem árt a logikus gondolkodás. Nem hátrány a következetesség, a feladatmegoldó készség se. Ismertek olyan munkákat ahol ezeket kamatoztatni lehetne?
Ez "természetes". A net olcsósodásával és az informatikusok futószalagtermelésével ez lesz az eredmény. Ezen nnics mit meglepõdni. CSak itt az emberi hozzáállás is szerepet játszik. Másova is le tudnának helyezkedni, csak diplomával könnyû lébecolni. Mint nálunk keleten: nagyon sok a diplomás munkanélküli (mert olyan szakot végzett, ahol tömegesen vannak). Nah, ezen diplomások máshoz nem értenek? Szerintem csak nem is akarnak dolgozni. Aki akar, az talál munkát, csak nem a bõrfotelre kell várni. PL a szakemberekbõl hiány van. Akkor menjeek el és tanuljanak valami újat. Ez talpraesettség kérdése.
Jó, most legfõképpen oroszországról van szó, bocsi az offért.