Amit írsz, az az TN+film paneltípusra igaz, ami olcsóbb monitorokban van.
Az úgynevezett xVA-sok (MVA, PVA, S-PVA, stb.), illetve az IPS, S-IPS, AS-IPS panelesekben más irányban fordulnak el a folyadékkristály-molekulák, sõt minden szubpixel kétfelé is van osztva, amikben ellentétes irányban fordulnak el. Így nagy szögtartományban egyenletes a kép.
Nem kell ahhoz 1 millió forint, hogy ilyen panellel szerelt monitort vegyél, sõt, ezek közül az olcsóbbak csak némileg drágábbak, mint a TN-esek. A cikkbeli Eizo monitor a legek legje, azért ilyen drága.
A TFT-monitoroknak mindig is az a hibája van, hogy pontosan szembõl és középrõl nézve a középsõ pixelsor jól jeleníti meg a színt, meg felette a sötétebb, alatta a világosabb felé tolódik el, a polarizáció miatt, mivel más szögbõl látjuk a kép tetejét mint az alját. (Nem úgy, ahogy a cikk írja.)
Elég bosszantó, hogy ezt kiküszöbölni csak egy egymillió forintos monitor képes... Pedig technikailag nem lenne olyan komplikált, de ha 2008-ban egy grafikus legalább hozzávetõlegesen helyes színt szeretne látni anélkül, hogy mást látna a monitor tetején mint a monitor alján, egy CRT-monitor röntgensugarában kell ülnie... :S
Informatika és tudomány
