így van. ezt mondom én is.. sõt. mivel a fénysebesség is relatív, egy apró fekete lyuk belsejében lévõ szupersûrûségû elemek között cikázó fény ugyan nem szabadul ki a lyukból, viszont ott, gyorsabban cikázik, mint bármelyik másik elem
Én hajlok arra, hogy mi egy fekete lyukban vagyunk, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy minél távolabb vannak tõlünk a galaxisok, annál gyorsabban távolodnak tõlünk, akár közel fénysebességgel is. Ezt szerintem az magyarázza, hogy a teljes univerzumunk lyukban van.
A Mars kb. 50 millió évvel ezelõtt lépett be a tektonikai szubdukciós folyamatba, amikor a mai méretének 80%-a volt. A Föld 300 millió évvel ezelõtt lépett bele, addig teljes felszínének 100%-át átlagosan 20 km mély óceán vette körül, amelynek sarokpontjain 10-20 millió éves ciklusokban jéggé fagyott, majd felolvadt, a Föld akkor akkora lehetett, mint a mai Merkúr. A Marsnak tehát még van ideje arra , hogy a belsejében található esetleges víz a repedések mentén vulkánok és gejzírek formájában kijöjjön. A Földön található víz egy részét az ûrbõl érkezõ üstökösök szállították a Földre a keletkezését követõ néhány száz millió évben. A másik része pedig a belsejébõl származik. A Marson is található jelentõs mennyiségû víz már a mostani formájában is, de reményeink szerint a kontinentsképzõdési folyamat a Marson mégcsak "tegnap" indult be... így van némi esélye, hogy mire a Föld már túlhevül a globális felmelegedés az üvegházhatás és a Nap növekedése stb.. miatt, és lakhatatlanná válik, addigra a Mars is pont jól megduzzad és lesz rajta kellõ mennyiségû víz is, valamint be is melegszik egy kicsit.
visszatérve a Marsra..
Neil Adams tudományos elmélete és a fenti képen látható bizonyítása, miszerint a kõzetbolygók keletkezesésük után növekedni kezdenek, egybevágósági transzformációt mutat az univerzumunk téridejének expanziójával.
A földhöz ... ...hasonlóan beleértve az egész univerzumot is minden állandó relatív növekedésben van. Kivéve azokat az egzakt gócpontokat, amelyek a téridõ egy másik formáját képviselik... ezek a fekete lyukak. A fekete lyukak egy inverz téridõbe vezetnek át, egy éppolyan valóságba mint amilyenben most is vagyunk, mivel azonban a téridõ relatív a belsõ méter pedig kitágul akkor mikor zuhanunk bele közel fénysebességel a fekete lyuk belsejébe. Amint a fénysebességet átléptük a mögöttünk hagyott univerzum összeszûkül egy parányi szinguláris ponttá és a velünk szembelévõ fekete lyuk kitágul egy hatalmas univerzummá. Ekkor csöppentünk bele egy fehér lyuk belsejébe. Egy keletkezõ Nap, vagy másik égitest belsejébe amelyet a "külsõ" univerzum fekete anyaga táplál növekedésében. Einstein relativitás elméletét követve. A fénysebességet elérõ anyag számára az idõ megáll, az azt túllépõ anyag számára pedig a cselekménysorozat visszafele játszódik le. A fekete lyukak belsejében tehát egy komplex inverz téridõ helyezkedik el és univerzumunk széle is egy ilyen komplex inverz téridõbe nyúlik át. Az idõ múlása relatív annyiszor gyorsabban telik egy teridõben amennyi a másik téridõhöz viszonyított térfogtat és sûrûség deltája. A fekete lyuknak tkp. végtelen sûrûsége van ezért az idõ benne már végtelenszer gyorsabban, hanem visszafele ketyeg. A fekete lyuk tehát maga féreglyuk.
tkp. ha létezik pokol, akkor az minden bizonnyal a Vénusz felszínére hasonlít leginkább. Ahol pirosan izzó sziklákat tonnás köveket sodor az alig 10 km/h-ás szél, ami a sûrûsége miatt (100x-osa a Földinek) iszonyatos erõt jelent. A fortyogó, bugyogó ón és ólom pocsolyákra kénsavesõ csepeg, és néha fel-fel füstöl a felszínen soha nem látni a napot noha szinte mindig világos van egy kicsit , még a túloldalán is a légkör fényszórása miatt . A légkört inkább lehetne folyadéknak nevezni a sûrûsége miatt és habár átlátszó , színtelen, mégis mindig baljós ködökben áll a kénsav pára és a füst.. A magaslégkörben sem úsznánk meg szárazon, az állandó 300-400 km/h-ás szelek a hol fagypont alá esõ, hol 200 fokot elérõ gyors frontokat szállítanak és ekkora -hirtelen- hõmérséklet ingadozást a jelenlegi ismereteink szerint semmilyen ûrrüha nem állna ki. A földi típusú életnek ugyan nem kedveznek a körülmények, mégis minden feltétel adott egy nem DNS alapú életforma létrejöttéhez . A kémiai elemek gazdagsága, a hõmérséklet és a felszínen található anyagok halmazállapota és halmazállapotváltozásai mind-mind növelik az esélyét az egyre bonyolultabb kémiai vegyületek létrejöttének, amely végsõsoron bonyolult bio-kémiai folyamtok megindulásához vezet(het). Hasonlóan jó feltételek a Naprendszerben Titán holdon vannak a biokémai élet (nem földi DNS alapú) kialakulásához.
Van némi vulkanikus aktivitás a Vénusz felszínén, de a hõség, amely még a Naphoz kétszer olyan közel esõ Merkúrén is túltesz, a légkört alkotó sûrû széndioxid évmilliós (évmilliárdos) üvegházhatása miatt van. A Vénusz lassabban fordul meg a saját tengelye körül(-243 nap) , mint a Nap körül (224 nap) ráadásul minden más bolygóhoz képest visszafele (!) forog a tengelye körül, ezért a két delelés között ~230 nap telik el, mégsem hûl lejjebb a hõmérséklet a sötét oldalának pólusán , mint az átellenes pontjának egyenlítõjén, délben. Gyakorlatilag minden pontján 470 fokos hõség van rajta. Amin az ólom és ón megolvad. A kénsavesõ a talajraérve azonban nem tud semmivel sem reakcióbalépni az oxigén közeg hiánya miatt, mivel a széndioxid légkör a kénsav reakcióit nem táplálja, hanem elfojtja. A kénsav a vulkánokból származó kéndioxid magaslégkörbejutásával keletkezik , amikor ott heves, tartós és állandó villámcsapások között a légkör átalakul elsõlépésben szén-szulfiddá és oxigénné CO2+SO2 => CS+2O2 majd a maradék oxigén hamarosan kén-trioxiddá és némi ózonná alakul.. 2SO2+O2 => 2SO3 , a jelentéktelen mennyiségû vízpárával pedig gyorsan kénsavat alkot az instabil kovalens kötésû kén-trioxid : H2O + SO3 => H2SO4 . Keletkezik még jelentéktelen mennyiségû kénessav is. (H2SO3)
"Ne kekeckedj ennyit!" Hát igen az 50-es években is letorkolták a kekeckedõket... Lásd: gumipitypang, gyapot, stb. "Még hogy Magyarország nem mediterán" Szabotálni akar az elvtárs? C:
Én tudom, hogy a kénsav nagyon mocsok tud lenni, ha hagyják, de "Legnagyobb arányban a mûtrágyaipar hasznosítja, de szinte minden vegyipari ágazat alapanyagként hasznosítja." és "A gyakorlatban használt tömény kénsav 96(±2) %-os. Az ólomakkumulátorok celláit 33,5 %-os kénsavval töltik fel."
Szóval, lenne mûtrágya, és ólomakkus traktor. Máris lehetne felszántani a végelláthatatlan vénuszi dombokat és mezõket. :-)
A Tiszamenti Vegyimûvekben nagy mennyiségben gyártották, érdekes volt látni milyen (a saváló munkavédelmi ruha inkább lyukakból ált mint ruhából nem is hosszú idõ múlva). Érdekes volt, hogy amig valaki nem ment nyugdíjba addig alig volt probléma az egészségével (látszólag), de senki nem pecázhatott túl sokat a nyugdíjas évei alatt. (mindig kint volt a fekete zászló)...
Igen, de belélegezni nem túl egészséges...
A kénsav egy nagyon értékes vegyszer, amelybõl rengeteg vegyületet gyártanak a vegyészek.
Sajnos bele kell nyugodni, a naprendszer egyik bolygójának sem tudjuk a légkörét több millió évnél hamarabb megváltoztatni, és még akkor sem biztos, hogy a mai embert életbentartaná egy olyan légkör...
És a kénsav-felhõkbõl mi lesz, kénsav-folyók, tengerek?
igen én pl.: arra gondoltam, hogy a Vénusz magaslégkörében ~50-60 km magasságban már megfelelõ a hõmérséklet ahhoz, hogy a földi mikroszkopikus gombák, baktériumok, vegyenek néhány slukkot a "levegõbõl" (a széndioxidból) és "kilélegezzenek" néhány atomnyi oxigént mielõtt elpusztulnak a hõtõl, nyomástól, napszéltõl stb.. viszont a folyamat a dominoelv szerint gyorsulna, amint több oxigén van már a Vénusz légkörében, tovább élnek a gombák, többet tudnak lélegezni, és ab ovo hûvösebb a légkör, mivel már nem üvegház CO2-bõl van a túlnyomó része... az elején nagyon-nagyon lassan haladna, de felgyorsulna a folyamat...
Azonban van egy sokkal nagyobb bökkenõ amiért valószínûleg nem fogunk egyhamar napozni a Vénusz Északi és Déli sarkján a gyönyörû, másfélszer nagyobb Napot bámulva a lábunkat a tengerbe lógatva a pálmafás tengerparton, hogy közbe bilibe lóg a fejünk... ez pedig az , hogy a Vénusznak szinte semmilyen magnetoszférája nincsen, nincsen tehát belsõ vasmagja ami eltérítené a káros napszelet, ezért ha valaha kolonizálni is tudjuk a két pólusát akkor is egy egész várost körülvevõ üveg (vagy hasonó) burokban élhetünk, vagy a föld alatt (illetve a Vénusz alatt :)
Ráadásul ez a folyamat, százezer éven belül sem biztos hogy végbemegy.. de elvileg ha végbemenne, akkor hasonló légkör alakulna ki, mint most a Földön van.. a Zoxigén a felsõ légkörben valószínûleg ugyanúgy Ózonná alakulna a heves napszél és sugárzás hatására, valamint a Vénusz jelenleg is a felsõ légköreiben tartó villámlások következtében. Elenyészõ nitrogén is van már most a Vénusz mostani légkörében, de az Oxigén légkörben a talajban kötött nitrogén már könnyebben szabadul fel, ezért viszonylag hamar egy olyan Nitrogén-Oxigén egyensúly állna be mint a Földön a mostani, esetleg némi maradék üvegházgázok maradnának (kén-dioxid, szén-dioxid)
Mindenesetre a klimatizálhatóság szempontjából még mindig a Vénuszt a "legkönnyebb" klimatizálni (toronymagasan!) az összes többi ismert égitesttel szemben.
Igen, igen, nem rossz. A szerszámok kezeléséhez pld. nagyon jók a kezeink. Azonban, ha kimegyünk az ûrbe, és a gondolatainkkal utasítjuk a robotokat a kézimunka elvégzésére, valszeg visszafejlõdnek az ujjaink, sõt a végtagjaink. Na, de ne rohanjunk annyira elõre, az emberi testnek van egy esztétikája, és egyelõre élvezzük ezt.
Szerintem az emberi test igen is egy jókis "alak".Mondj nekem mégegy emlõst, hüllõt, madarat vagy halat, ami ilyen magas szinten tud alkalmazkodni és specializálódni ( gondolok én itt egy maratonfutóra pl )
Én? Megmondom mit kell tennetek: 1. Elõször meg kell növelni az okos, intelligens emberek élettartamát; 2. El kell juttatni ezeket a srácokat valamelyik vizes bolygóra (a Vénusz egyelõre nem célpont); 3. Ilyen gombákat kell telepíteni oda! 4. Ezeket meg a Titánra lehetne vinni, bár tök feleslegesek lennének. 5. a Ezeket a rusnyákat pedig az Enceládustra vagy az Európára kell vinni, ne itt ûzzék az eszüket.
Legyünk csak politikailag korrektek. A cigány szó kerülendõ, helyette a 'hiperpigmentált' szó az adekvát megnevezés.
Hmmm. Terraformálás, terjeszkedés a világûrbe. Ha kinézek az ablakon nem egy több ezer években gondolkodó civilizációt látok, hanem egy humanoidokból álló szemétdombot - ahol csak nyomokban találhatók bíztató jelek (kb mint víz a marson). Elõbb a földön kéne megteremteni az értelmes életet :) Kell egy stabil kiinduló pont, nem pedig patkányként kell menekülni, úgysem sikerülhet TARTÓSAN megmaradni SEHOL ha nincs egy hátország. (Föld.) Már 20 éve kéne legyen holdbázis, csak a vicc kedvéért is... A vicc kedvéért mást is, ha valaki nem ismerné eme felfedezést:
az ember olyan mint a Windows XP, igaz hogy lehet belõle csapkodi, de akkor mûködésképtelen lesz, és igaz hogy lassú, lomha, és tragacs, de nem készült mégse eddig jobb
Igen, csak mi van akkor, ha az intelligencia _megjelnéséhez_ mondjuk kell egy jól mozgatható hüvejk ujj? Akkor már nem is annyira rossz ez az emberi test. :) Kíváncsi lennék, mi lenne ha delfinek is tudnának eszközöket használni, vajon hova fejlõdnének? Vagy õk Atlantis letünt fiainak lebutított változatai? :oD
nemcsak hogy nem nagy gond, hanem éppenhogy jobb is.. de ez már csak részletkérdés, egyébként még földi körülmények között is, szerintem nagyon nem elõnyön az emberi test... eléggé nagy otromba és korlátolt a mozgása... egy emberi intelligenciával bíró , de mondjuk madár, vagy csótány, vagy polip testbe költözött lény sokkal életképesebb lenne.
hm.. én kizártnak tartom hogy napjainkban értelmes élet lenne a környezõ naprendszerekben itt rajtunk kívül... azt is kizárnám, hogy a GENESISünk a teremtésünk óta jártak itt értelmes lények, mert nyilván átvették volna a hatalmart a bolygó felett és minket, legfejjebb tenyészállatnak, jószágnak tartanának különösen ha azt vesszül alapul, hogy olyan technikával bírnak amivel csillagközi utakat képesek megtenni. A teremtésünkhöz pedig elég egy a mienkénél egy nagyon picivel fejlettebb civilizáció is, ugyanúgy, mint ahogy az általam leírtak is valósággá és teremtéssé válnak a nem is olyan távoli jövõben.
nyílván. valami szuperbiztos anyagba (aranyba) hi-tech ûrkapszulában vákumban és lefagyasztva sokat kibír az.. fõleg ha "spóra" állapotban lévõ sejtrõl beszélünk, amely még nem indult osztódásnak, hanem "csak" a "programját" tartalmazza, hogy mit kéne csinálnia a megfelelõ hõmérsékleti és egyéb körülmények közt.
Egyébként, meg fogsz lepõdni: Sok hírlapi kacsa jelent itt meg az ufókról, de ha egyszer találkozunk velük, én nem tartom kizártnak, hogy az általad említett polipszerû lények leszenk, ez már évek óta megfordult a fejemben nekem is. Miért? Mert baromira jól bírják a nyomást és a nagy gyorsulásokat. Nyolc karral meg könnyû kapaszkodni. Egyetlen hátrány, hogy az ûrhajó belseje is vízbõl kell, hogy álljon, levegõ helyett, ami könnyebb, de ez nam olyan nagy gond.
a DNS olyan mint a Linux kernel... ha az elõlény vagy élõlénycsoportok (az operációs rendszer) esetleg , telepes, vagy többsejtû élõlények nem megfelelõ körülmények közé kerülnek (mert megváltozak az életkörülményeik) akkor elsõsorban az operációs rendszer részeit és a perifériáit cserélik le (megváltoztatják alakjukat stb.) de ha ez kevésnek bizonyul, akkor bizony vissza kell menni a legalapvetõbb építõkövig a kernelig és újra kell fordítani azt.
Ez az összefoglaló szép volt. Csak egyetlen ellenvetéssel élnék: ahogy hozzánk eljutott marsi kõzet, nyilván oda is eljuthatott földi meteorit. De élet az nem nagyon ment vele. Hiába, azért elég sérülékeny a sejt, és sok millió éves bolyongást nem bír ki. Persze, beoltva, az más.
csakúgy ahogyan nem a Föld az univerzum középpontja, éppen úgy nem az ember az élet középpontja. a Földi élet középpontjában a DNS nevû kémiai vegyület áll, amely minden jelenkori földi élõlény alapvetõ és közös építõköve. Egyes vírusok RNS maggal és talán DNS bázis nélkül is lehetnek szaporodõképesek megfelelõ körülmények között (Európa , Enceladus, Ganümédesz bolygóköpenyében található vízben és az ott található hõ, mikroelemeket hasznosítva elképzelhetõ, hogy sokadik próbálkozásra létrejön egy az azon körülményekközt életképes és önmagát reprodukálni tudó anyag, ami a DNS-hez hasonló.
hozzászoknak a kollegák rákényszerülnek, ha élni akarnak ..
a földihez hasonló élet szempontjából nem áll ugyan rossz helyen a mars, viszont a naprendszerben ezek az égitestek mind elõtte járnak:
Vénusz: (60szoros (!) földi nyomás szinte 100% CO2bõl és kénsavból szinte szó szerint harapni lehetne a mintegy 400 fokos "lég"kört, de legalábbis majdhogynem úszni lehetne benne) elég lenne a magaslégkörét földi spórákkal bombázni, néhányszor 10ezer éven keresztül és dominoelv szerint borulna meg a stabil üvegháza, amelynek következtében egyre gyorsabban gyorsuló tempóban hûlne. néhány millió éven belül a Venusz pólusai kolonizálhatóak lesznek az akkori emberszerû lények számára is.
Ganümédesz: szép nagy Jupiter holdacska (a naprendszer legnagyobb holdja, és egyben nagyobb mint a Merkúr bolygó) a bolygóköpenyében található víz mennyisége vetekszik a Földön található óceánokéval, és ami még fontosabb , hogy valószínûleg zömmel folyékony halmazállapotban van. A rossz hír csupán az hogy a felszín halálosan fagyos -150 fok , és napfényt se sûrûn látna ott az ember... medúzaszerû lényeket lehete telepíteni és néhányszor százmillió év múlva talán intelligens lényekké fejlõdnének a földrõl származó unokatestvéreink.
Európa: szintén Jupiter hold és a Ganümédeszhez hasonló tulajdonságokkal bír.
Enceladus: Szaturnusz hold, hasonlóan az említett Jupiter holdakhoz vízbõl van a bolygóköpenye, és a Szaturnusz gravitációs mezejének köszönhetõen már nemcsak feltételezések szerint, hanem bizonyítottan is folyékony halmazállapotban van (sõt fel is forr néha, és gejzír formájában a felszinre tör) az említett két Jupiter holdhoz hasonló okos polipszerû lények lakhelye lehet egy szép napon.
Titan: (szintén Szaturnusz hold , alig kisebb a Marsnál, másfélszeres földi nyomás, tömény nitrogénbõl, metán és etán esõk heves villámlások, gyönyörû óriási Szaturnuszhold lenne látható ha nem lenne állandóan vöröses vastag felhõvel takarva) a földihez hasonló élet , ha nem is jönne is könnyen létre , azért a fantáziám az elég nagy..
Off-topic : a leírtaktól függetlenül, érdemes lenne , mintegy érdekességképpen különbözõ földi mikróbákat és vírusokat a Marsra szállítani és megfigyelni miként viselkednek, mert minden esély megvan rá, hogy egy-két szupernormális mutáció után aklimatizálódott fajok hozzászoknak a zord körülményekhez és szép lassan, de biztosan elkezdik átalakítani a Marson található nem csekély légköri széndioxid mennyiséget oxigénné , illetve a vöröses színt adó vas-oxid talajból redukcióval kiszedik és felszabadítják az oxigént.. ezenkívül a napfényt is könnyen hasznosíthatják, mivel a Marson -egyenlõre- nincs ózonréteg, ami csökkentené nap sugárzásának mennyiségét.
Szerintem semmi kétség nem fér ahhoz, hogy valaha , a Föld keletkezésekor minket is íly módon hozott létre egy naprendszeren belüli, vagy akár azon kívüli szuperintelligens civilizáció, amely már csillagközi utazásokra volt képes. Majd néhánymillió kihalt generáció után stabilizálódott a máig , minden élõlény azonos építõköve, a földi körülmények közt életképes DNS.
A Mars halott bolygó. Kihült, nincs rajta vulkanikus aktivitás. A 95%-ban CO2-ból álló(tehát masszívan üvegház) légkör ellenére szinte állandóan 0 fok alatt van a hõmérséklet. Csak az egyenlítõn nappal pár órára megy a hõmérséklet 0 fok fölé. A felszínen egy csontszáraz fagyott sivatag. A felszín alatt van víz permafrost állapotban. Mi a fenét keresünk ott? És miért akarunk oda embert küldeni?
Kétség nélkül van H2O a Mars felszínén, ámbátor, az jelentéktelen , csekély mennyiség a Földön található Óceánokhoz képest. Talán az egész Mars felszínén található vízmennyiség ha egy Aral tót , esetleg egy Kaszpi tengert ha kitenne. Leginkább kristályos jég formájában van jelen fõleg a pólusokon és a heves marsi szelek okozta kopásnak köszönhetõen apró fagyott jégszemcsék formájában, amely esetleg néha a mérsékeltövi és egyenlítõ zónákban összegyûlve a délutáni órákban apró pocsolyákban gyûlik össze. Komplett folyók , tavak és fõleg tengerek sajnos teljesen ki vannak zárva a jelenkori Marson.
nehezen lett volna ott víz folyékony halmazállapotban... a felszínen uralkodó légköri nyomás ugyan kicsi, és ez még lehetõvé is tehetné a víz alacsonyabb hõmérsékleten való folyékony halmazállapotát, de a bökkenõ az , hogy a Marson az éjszakai hõmérséklet, még nyáron az egyenlítõjén is -90 fokra hûl le. Ezen a hõmérsékleten viszont már mindenképpen megfagy a víz. Méghozzá kopogósra. Nemcsak hártyásodik. Nem beszélve arról hogy vizet -nagyobb mennyiségben- eddig csak a sarkköri régiókban feltételeztek a felszín alatt, ahol az éjszakai hõmérséklet a -130 fokot is elérheti, és ezen a hõmérsékleten már a szén-dioxid is szárazjéggé fagy, még a földi nyomás századrészén is.. Folyékony víz nyáron az egyenlítõn délben elképzelhetõ úgy napi (mivel egy Marsi nap is közelítõleg 24 óra) 4-5 órában, mikoris a felszíni hõmérséklet akár a +20 celsius fokot is elérheti. Újabb bökkenõ viszont az az hogy ilyen kicsi nyomáson a víz +20-on fel is forrna, és mintegy szén-dioxid, vagy sebbenzin módjára, hirtelen szublimálna (elpárologna).
A cikk is hangsúlyozza, hogy a marsi élet lehetõsége csökkent nagyot. Az ember-ha odakerül mondjuk 2200-ban...- fel tudja olvasztani a jeget, de jégben nem nagyon megy a fejlett élet.
Nem ez a probléma, hanem az a korábbi feltevés, mely szerint folyékony víz nemrég volt a Marson, és talán ma is van, itt-ott, idõnként. Ez a szimuláció ennek a feltevésnek a bizonyítási esélyeit csökkentette.
Azt nem értem, miért probléma nekik ha fagyott vizet találnak? Tény, kis plusz energia kell hozzá, h a fagyott vízbõl folyékonyat készítsenek (melegítsenek) de alapvetõen létezik ott, és így az egyik alapvetõ lételem megtalálható. nem?
Informatika és tudomány
rákényszerülnek, ha élni akarnak ..
