"jön az energiam de a villanymotor hatásfoka mondjuk 90%, a benzinmotoré meg 40%"
A benzin motor hatasfoka meg laboratoriumban is alig eri el a 30 %-ot,a gyakorlatban,pedig ahol az atlag paraszt csak akkor viszi szervizbe a kocsit amikor totalkarra tori ennel joval kisebb,akar 20 % alatt is lehet.
Miután belinkeltem a másik topikban pont ezt a kocsit, jajde okosak lettetek. De nembaj, örülök, ha reklámozzátok az oktopuszt, mert megérdemli. És mi is megérdemelnénk.
Na ez az a verda, de van 8 kerekes (8 elektromotoros) is:
A spektrumon láttam egy ismeretterjesztõ filmet az elektromos autóról. 2-3 éve egy japán fejlesztõcsapat alkotott egy full elektromossággal mûködõ 6 kerekes járgányt. Az a poén az egészben, hogy 300 km-t tud megtenni 1 feltöltéssel és 350 kmper óráig tudták eddig felhúzni, mert a tesztpályán nem mehettek többel. Ngyon kemény volt. Versenyeztették azthiszem a Honda, vagy Subaru cégnél házon bellül, pontosan már nem tudom melyik volt, azt tudom hogy a legújabb 4 kerékmeghajtású sportkocsival, és szinte állva hagyta a benzinest. A sima üzemanyagos csúcsjárgány a pálya 60% volt, míg az elektromos beért a célba. Néztem mint a moziba! Az volt az egyik trükk, hogy nem 1 központi motor van az elektronyos kocsiba, hanem minden kerékben 1. Összesen 6. Elmentek Kínába tárgyalni a részletekrõl, mert jelenleg japánban 10-szer annyiba kerül az energiacellák elõállítása, mint Kínában, aztán mégsem adták el a titkokat, mert Japán nemzeti érdekrõl van szó. Szóval teljesítménybe jelenleg is nagyon jó az elektromos autó. Ja meg a legújabb porsche 911 et is simán legyorsulta a járgány.
a 10. arnoldé, szar nemlehet:) vajon lesz olyan jövõje mint a hummernek?:)
Továbbá a geotermikus energia, pld-ul a hõszivattyúk formájában, amelyek egyes nyugat-európai országokban már teljesen természetes eszközök egy ház fûtési-hûtési, melegvíz ellátási rendszerében.
Nálunk az egyszeri magas beruházási költségek miatt nem terjedtek el eddig, de ha az energiaárak tovább emelkednek és páran pár évnél elõrébb látnak majd, akkor ez is változni fog, fõként, hogy Magyarország geológialiag jó pozícióban van (alattunk elég végkony a földkéreg). Hozzáteszem nem kis energiát lehet megspórolni vele (háztartási energia jelentõs része), mégha egy hõszivattyús rendszer mûködtetéséhez is kell elektromos energia.
+ tenger hullámzása, apály-dagály energiája, biometán elõállítása
Megújuló energia forrás pl. a vízenergia (víz erõmû), napenergia (napelemek), szél energia (szélmalmok). De akár ide sorolható a biotermikus energia is...
Megújuló energia, ami ipari méretekben gazdaságos: Vízerõmû
Üzemanyagcellából van olyan, amelyikbe metanolt kell tankolni, meg olyan is amibe hidrogént. A "Hidrogén hajtású"-ból én arra következtetek, hogy ez esetben H2-vel mûködõ celláról van szó. De azért nem merném lefogadni, mivel ezt a két fogalmat gyakran keverik. Mindezzel együtt azonban durranógázt (H2 és O2 2:1 arányú keveréke) semmiképpen nem kell tankolnod...
> Tudna mondani valaki bármilyen "megújúló energiát", ami bármilyen szempontból, > akár ipari, akár kis méretekben gazdaságos?
Na persze, ilyen most nem nagyon van. Ennek egyik oka, hogy a piac szereplõinek nem érdeke az ilyen technológiák kialakítása.
Összefogás kellene. Késõbb gazdaságilag is megérné (ha pl. mindenki villanyautót gyárt és nem lehet venni robbanómotorosat akkor megérné villanyautót gyártani). Nem szabadna hogy a gazdasági szempontok irányítsanak mindent. Fõleg akkor nem ha a jövõnk forog kockán.
Vannak még idealisták, de ezt az autót sem azért építették mert használni akarják. Ez csak parasztvakítás. Bemutatják hogy "hû de szép hû de jó". Gazdaságilag életképtelen.
Ez is csak üzlet. A látvány a lényeg, a csilli villi, a prezentáció a hétköznapi emberek felé. A háttérben meg az a fontos, hogy ki fogja majd sorozatban gyártani õket. Nem kell sokat találgatni: azok az autógyárak fogják felosztani egymás között a piacot akiknek jelenleg nem érdeke a benzines autók leváltása.
Ha nem az üzletrõl szólna a dolog akkor már régen villanyautóval járnánk, az energiát meg a sivatagban termelnék. Persze ez gazdaságilag "nem éri meg", politikailag nem helyes stb. Az emberek nem képesek összefogni a nagyobb jó érdekében. Talán meg fognak változni a dolgok de ehhez kell valami - mondjuk egy világégés vagy az hogy tornádók meg árvizek pusztítsanak Európában. :-(
Más: Igaz hogy az üzemanyagcellák feltöltéséhez is szénerõmûbõl jön az energiam de a villanymotor hatásfoka mondjuk 90%, a benzinmotoré meg 40%, jó esetben. Sajnos az üzemanyagcellákban való tárolás lerontja a hatásfokot.
"ipari méretekben nem lehet jelenleg megújuló energiával létrehozni, ..." Tudna mondani valaki bármilyen "megújúló energiát", ami bármilyen szempontból, akár ipari, akár kis méretekben gazdaságos?
Biztos én vagyok technikai analfabéta, de nekem nem derült ki, sõt egyre zavarosabb, hogy ez egy HIDROGÉN hajtású autó vagy ÜZEMANYAGCELLÁS. Mert baromira nem mindegy. Nem mindegy, hogy "durranógázt" vagy metanolt kell tankolni. Szerintem.
Bizony felbomlik, ha jól emlékszem 7-800 fok körül, normál légköri nyomáson. A probléma csak az, hogy ettõl jóval alacsonyabb hõmérsékleten meg meggyullad a hidrogén, oxigén jelenléttében. Merthogy ha hõvel bontod fel a vizet, akkor ott nem balra fog menni a hidrogén, jobbra meg az oxigén, hanem marad egy katyvaszban, durranógázt képezve. Szóval ez a fúrjunk mély kutat, és ott majd a meleg felbontja a vizet egy mese. Azon bukik, hogy a különbözõ molekulákat az eljárás során tökéletesen szeparálni kellene, ráadásul a másodperc törtrésze alatt, hogy le lépjenek újra reakcióba. Ha emlékszel Csernobiles felvételeken is lehet látni egy frankó effektet, mikor nyomták a pár 1000 fokos reaktorra a vizet, és jöttek vissza a lángfelhõk. Ezután inkább áttértek homokkal meg földdel való oltásra, abból max üveg lett. Szóval szerintem a kémia részt ne erõltesd, ha nem megy. A legmagasabb elektron szinten lévõ (legkülsõ) alapban "szabad" elektronok, amik a kovalens kötést alkotják pl a víz molekulákban igen könnyen felszakíthatóak. Pár volt, pár 100 fok hõmérséklet, és máris bomlik a kovalens kötés. Aztán létrejön 1 másik, merthogy az atomok már csak olyanok, hogy stabilitásra törekszenek, vagyis nem igazán szeressék a szabadon kóborló elektronokat. A plazma kicsit más téma, azt ne keverjük ide.
Hól olvastad ezt hogy vizet lehet elbontani magas hõmérsékleten? Ez engem is érdekelne. Vagy esetleg arra gonolsz amikor nagyon magas hõmérsékleten, millió kelvin felett a gázokból, anyagból plazma lesz, leválik az elektron felhõ az atommagról?
Az üzemanyag elõállítási költségeket és az externáliák költségeit kell összevetni, hogy lássuk az eredményt.
A nagyobb erõmûvekben történõ energia elõállítás elõnyös a városok szempontjából, mivel ezzel pld-ul a városok levegõje lesz tisztább (illetve az autók is valamelyest hallkabbak) és bár lehet, hogy az erõmûvek is környezetszennyezõek, de talán koncentráltabban egyszerûbb lesz ezeket a negatív hatásokat is kiküszöbölni.
Viszont ezzel párhuzamosan a rendszer jobban kiszolgáltatottá válik, mivel a multik jobban tudják az árakat befolyásolni, mintha te magad kis üzemi méretekben állítod elõ az energiát a környezetedben (nap, szél, geo, stb.). A Föld lakosságának a fele már városokban lakik és azok nagy része is nagyobb társasházakban, ahol elég nehézkes lenne a megfelelõ mennyiségû energiaelõállítás vagy pld-ul autó feltöltés egyénenként, így pld-ul egy lakótelepi embernek ez elég kivitelezhetetlennek tûnik.
Az biztos, hogy váltani kell és új megoldást találni, mind a szûkös ásványianyag készletek miatt, mind a környezeti externáliák miatt, mind pedig a folyamatosan növekvõ kereslet miatt.
A tárolási problémát majd a szén nanocsõ tartályok fogják megoldani (talán). Persze ettõl az elõállítási probléma még megmarad.
Feltéve persze, hogy létezik szobahõmérsékletû szupravezetõ. kb 25 évvel ezelött lett ez slágertéma, és jó sok pénzt elkölthettek már rá. De sajna nem tudok róla, hogy valami nagy áttörés született volna a témában.
Jobb energia cellákon kell dolgozni és dolgozni azon, h a szobahõmérsékletü szupravezetõt létretudjanak hozni, amellyel szinte nulla veszteséggel üzemeltethetõ egy ilyen jármû!
Azon még nem gondolkodott el senki, hogy az üzemanyagcellák platinát használnak, mert a platinában oldódik az hidrogén? Mármint leszakad az elektron, és a proton szabadon mászkál a platina rácsszerkezetében.
Na most honnan a faszból bányásznak ki annyi platinát, ami a mondjuk egymilliárd kocsihoz kell? A Holdról vagy a Marsról bányásszuk ki? Már a katalizátorokban is benne van a kibányászható készletek fele. Mondjuk, hogy a KW az teljesítmény, és nem energia, azt ne boncolgassuk! A másik meg az, hogy 160 kmph az kábé a világháború idején volt sportkocsis kategória...
Mert ez egy rétegtermék, melleseg kis szériában gyártják, fedezni kell a beruházási költségeket, és ennyiért is bõven eladták már az egész 2008-as legyártható mennyiséget. :) Egyébként szerintem hosszú távon tömegtermelésben jóval olcsóbbak lesznek mint a belsõ égésû motorosak, mert sokkal egyszerûbbek. A fenntartásuk is filléres lehet, az üzemanyag-hatékonyságuk mellett még a mozgó alkatrészek száma is nagyon kicsi.
>22 kilowatt energiát Nem ám 22 kW teljesítmény, mert ugye a mértékegységeket nem ismerjük.
"Amúgy szerintem is ronda ez a járgány lenyitott tetõvel valami Frédi-Béni kocsi jut róla eszembe, ott volt ilyen kõgazdagéknak, de azt is lábbal hajtották" Látod erre írtam #1 hogy mi köze van a külcsinnek a belbecshez! Azért mert nem fog tetszeni a kaszni, nem fejlesztik a technológiát? Tiszta hülyeség...
Egyenlore ennel jobbat nemlattam,es ez legalabb valahogy ki is nez. A menetteljesitmenye is tokeletesen megfelel minden szempontbol. Es ez egy IGAZI auto,nem egy prototipus...
Ezt feldughatjak maguknak,ennyi. Majd elhiszem hogy pusztan megujulo energiaval allitjak elo a hidrogent... Ez is csak az emberek lehuzasara valo,vedd meg a draga uzemanyagot. Amit valoszinuleg nem kornyezetbarat modon fognak eloallitani,mert nekik ugy "nem gazdasagos"
Ja és vegük hozzá, hogy a H2 nem igazán marad meg a tartályban, és megaztán mindenbe bediffundál és gyengíti az anyagszerkezetét. Szal akkor már inkább áram, azt legalább viszonylag olcsón lehet vezetéken szállítani, ugyebár. Az erõmûveket kell zéróemisszióssá alakítani és akkor a kocsi lehet villanyos.
Amúgy szerintem is ronda ez a járgány lenyitott tetõvel valami Frédi-Béni kocsi jut róla eszembe, ott volt ilyen kõgazdagéknak, de azt is lábbal hajtották.;)))
"In December 2007, researchers at Stanford university reported creating a lithium ion battery with ten times the energy density (amount of energy available by weight) through using silicon nanowires deposited on stainless steel as the anode. The battery takes advantage of the fact that silicon can hold large amounts of lithium, and helps alleviate the longstanding problem of cracking by the small size of the wires. [3] To gain a tenfold improvement in energy density, the cathode would need to be improved as well; however, just improving the anode as such could provide "several" times the energy density, according to the team. The team leader, Yi Cui, expects to be able to commercialize the technology in about five years.[4]"
A H-cellás autó macerás. A hidrogén elõállítása, tárolása, töltése nagyon necces, mert irtó robbanékony gázról van szó. Az aksik vagy UK-ok feltöltése viszont megoldható napelemmel, szélturbinával és bármely egyéb környezetbarát energiaforrással. Utána az aksikkal azt csinálsz, amit akarsz. Az útközbeni töltése is egyszerû, mint az 1x1, mert van a gyorstöltés, vagyis 10 perc töltéssel mész 200 km-t. Ez engem megggyõzött.
A hidrogénnel az a gond, hogy elõ kell állítani nagy mennyiségben. Ahhoz pedig a víz hidrolízise miatt áram kell. Mégpedig sok. Amit pedig szintén ipari méretekben nem lehet jelenleg megújuló energiával létrehozni, hamen vagy olaj, vagy szén, vagy urán kell hozzá, ami meg ugye, megint csak környezetszennyezés... Akor lenne jó a dolog, ha kevesebb hidrogén kéne pl. 100km út megtételéhez, mint benzin, illetve 100 km megtételéhez szükséges hidrogén elõállításához kevesebb olaj kéne, mint a amennyit a kocsi megeszik 100 km alatt...
Hamarosan bezúzatja ezt is az olajlobbi, mint a GE villanyautóját Kaliforniában (.forr).
"A Lifecar kifejlesztése és kivitelezése 1,9 millió angol fontba került" ennyibõl összelehetett hozni egy ilyen autót. Ebbõl látszik, h nem kéne rákölteni túlzottan sokat és hamar ipari méretekben gyárthatóvá válna megfizethetõ áron. De úgy néz ki, valakiknek ez nem igazán áll érdekében.
"Az ideális az, hogy otthon van napelemed, amivel töltöd az aksit, és errõl éccaka feltöltöd a kocsit. " Ha a kocsid össztömege 4kg akkor még elmegy vele 100km-t is C:
És mivel gyõztek meg? Merthogy az UC-k és az akkik energiasûrûsége édeskevés jelenleg... Mellesleg a hidrogéncellás autó is villanyautó, tekintve, hogy villanymotor van benne...
Én a hidrogéncellás autók prófétája voltam, de mostanában kezdtek meggyõzni az okosok, hogy a villanyautóé a jövõ. Különben nem ultra-kapacitor, hanem ultrakondenzátor! Az ideális az, hogy otthon van napelemed, amivel töltöd az aksit, és errõl éccaka feltöltöd a kocsit.
A hidrogénnek van más elõállíási módja is. A víz bizonyos hõmérsékleten bomlik. Ha jól emlékszem Amrikában van egy olyan mesterségesen fúrt kút ami olyan mályre van ásva, hogy azon a hõmérsékleten már bomlik a víz. De ennek van még egy elõnye is. Mégpedig az, hogy a víz egyfajta hûtõfolyadék szerepet is betölt. Így miközben hûti a rendszert egyben bontja a vizet is, ez a kezdeti tõke és technológia nehézségei ellenére aránylag gyorsan vissza tudja hozni a befeketett pénzeket.
de csúúúnya! :D
Tud róla esetleg vki vmit hogy a magyar fejlesztésû Solo-Duo kap-e egyáltalán jelentõsebb állami támogatást?
Ezzel a tetõmegoldással a parkoláskor történõ ki/beszállás érdekes lehet..
Ha nem lesz érdeklõdés, hiába törik magukat. Ellenben ha lesz, akkor nekiállhatnak kifejleszteni még nem létezõ technológiát is.
"Ehhez persze már jóval mélyebben bele kell ásniuk magukat a fejlesztõknek a projektbe, amit elsõsorban a genfi fogadtatásától tesznek függõvé." Miért, mi köze van a csili-vilinek a technológiához?
Informatika és tudomány
