Van benne valami, de csak részben. Régen, ha nem tudták programozni, nem tudtál számítógépezni sem. Ma már mindenki számítógépezhet, anélkül, hogy különösebben ismerné a szoftvert vagy a hardvert. Persze, azért pár évente új gépet kell venni, RAM-ot cserélni, stb. Lehet, sõt valószínû, hogy a jövõben elég lesz csak egy olcsó terminált cserélgetni.
"Ebbõl az következik, hogy a hardver mindig kiváltható szoftverrel. E kiváltás pedig a virtualizálás lényege. Nem kell új gép, nem kell új hardver: megfelelõ szoftverrel virtuális gépeket lehet teremteni egy kellõen nagy masinán." Ez viszont bombasztikus megfogalmazás, mert ha nem én, akkor a központnak fejlesztenie kell. Virtualitás ide, vagy oda, a végén materializálni kell a cuccokat.
Na, kíváncsi vagyok, hogy ebbõl mi jön össze, és hogy valóban olcsóbb lesz-e ha otthon csak a monitor, az egér, meg a billentyûzet lesz, a többi meg kábelen jön. Az igaz, hogy már ma is az a mondás járja, ha nincs neted, nem ér a géped semmit. De hogy az összes adatomat, prgramomat, esetleg azokat is, amiket nem kötnék más orrára, egy nagy közös tárolóban tartsam? Ettõl szerintem idegenkedünk még páran.
Egyébként pont ettõl a nagy összevonásoktól lesz majd sokkal sebezhetõbb a rendszer, és ahogy a terrorizmus fejlõdését elfigyelem, ezt ki is használnák rendesen, ezért minden adatot úgy kellene tárolni, hogy az még egy több központot ért támadás esetén is veszteség nélkül visszaállítható legyen. Ez pedig csak drágítaná a technológiát, tehát megint csak nem érné meg.
Informatika és tudomány
