Én nagyon szeretem öket és nagyon tettszenek de sajnos igen kihaloban vannak most is született két kismaci de az anya mérgezett volt az olajos viztöl és a kismacik is mérgezet tejen fognak felnöni :(
egpár kép a gyönyörükröl:
Szépnek szépek, ls aranyosnak is aranyosak, de itt a fórumon nem sok mindent tehetünk értük Beszélgetni lehet róluk:D 1. hogy hogy mérgezett lett? Vmi tankhajó olaja, vagy mi?
Sajnos az emberek nagyon nem foglalkoznak az állatvilággal. Vadásznak,meg ölik az állatokat, pedig nem szabadna. Gondoljatok bele: Kihal egy madár faj, ami például eszi a férgeket, például a Harkály. A Harkály kipusztul, a férgek a fákban elterjednek. Ha a fecske kipusztul, szintén(hiába védett, a környezet szennyezés miatt, akkor is bajuk eshet), Elterjed a sok bogár, a fák el fognak pusztuli, nem lesz oxigén és annyi.A föld pusztulása az emberek miatt lesz
Hát igen én is a minap láttam egy sötét sikátorban pár fickó olajos vízzel mérgezett egy jegesmedvét. Minden napos ez errefelé, még szerencse h nincs fontosabb dolgunk.
2 hét múlva vizsgázom környezetgazdaságtanból, ha összejön, akkor felajánlom a tankönyvem bárkinek, aki kéri.
Az a vicc, hogy a jegesmedve lehet, hogy cuki (amíg le nem harapja a karod persze, amit hidd el, bármikor szíves-örömest megtenne), de a kihalásuk nem hinném, hogy alapjaiban rázná meg az ökoszisztémát. Egyes baktériumok, puhatestûek, rovarok stb... kipusztítása jóval nagyobb károkat tehet a környezetben, mégsem nyílik olyan topik, hogy "mentsük meg a földigilisztákat".
Ezzel csak annyit akarok mondani, hogy aki komolyan tenni akar valamit a "fenntartható fejlõdésért", az elõször is tanuljon nagyon sokat (biológiát, kémiát, fizikát, ökológiát stb...), mert nem biztos, hogy a cuki szõrös állatkák megmentésével el lehet érni bármit is.
Énnekem meg az a véleményem, hogy csak azon állatfajoknak van túlélési esélyük hosszútávon (a szõrösebb fajtából), amelyek háziállattá váltak/nak az év(százezred)ek során. Lásd. kutya. Az én 2 kutyám pl. lazán ki tudna nyírni különösebb erõfeszítések nélkül, mégis inkább az ágyamban alszanak, kezembõl esznek és ha megharapdálnak, akkor is úgy vigyáznak rám, mint a hímes tojásra. PEDIG egy marhalábszárcsontott 0 idõ alatt tûntetnek el colos agyaraik között!!!
Ez azért van, mert hozzáidomultak az emberehez. Akárcsak a tehenek és még számtalan jószág. ERGÓ amelyik állatfaj haszonállata/hobbiállata az embernek, azt maga az ember tarja mesterségesen életben és védelmezi, mint saját tulajdonát.
Vannak is kezdeményezések erre, ahol kihaló fajok tenyésztésébe fogtak haszonállattá minõsítve és biztos vagyok benne, hogy nagy sikereket érnek el vele. EZ a jövõ.
Tehát a macikat is hozzá kéne nevelni a humanoidokhoz, csak ugye a jégmackó iszonyatbrutálerõs (egy emberhez képest) és vad alapban, így sokat kell még módosítani a viselkedésén és genetikáján ahhoz, hogy pl. házõrzõnek, vagy csak egyszerû hobbiállatnak használjuk.
"Tehát a macikat is hozzá kéne nevelni a humanoidokhoz, csak ugye a jégmackó iszonyatbrutálerõs (egy emberhez képest) és vad alapban, így sokat kell még módosítani a viselkedésén és genetikáján ahhoz, hogy pl. házõrzõnek, vagy csak egyszerû hobbiállatnak használjuk."
Bízom benne, hogy ezt nem gondolod komolyan! Ez a gondolkodás tipikus példája a mai embernek! Mindent fordítva lát! Nem gondolod, hogy nekünk kéne alklalmazkodni ehhez a bolygóhoz és az itt élõ állat és növényvilághoz? Nélkülünk több tízezer évig élne ez a bolygó, valünk a következõ 100 is már kérdéses...
Igen, biztos remek lesz majd abban a világban élni, ahol az egész földön nem él majd más élõlény, mint azok amik "hozzáidomultak" az emberhez. Aminek ez nem megy azt kiirtjuk jól. Marad majd kb. két-háromezer állat meg pár növény a többi mehet a levesbe. A jegesmacit (meg akkor már a tigrist, oroszlánt és társaikat is) módosítjuk, hogy ellegyen a kertben, sõt esetleg még létrehozunk belõle olyan szerencsétlen alig életképes fajtákat mint a többi háziállatból. A sok csúnya állat (bogarak, gyíkok gõték ilyesmik)meg kinek kell. Nincs belõlük semmi hasznunk, még a képeslapra sem lehet föltenni õket, mert nem elég "édik" akkor akár le is darálhatjuk az összeset. Biztosan gyönyörû szép világ lesz...remélem addigra én már rég halott leszek.
Lehet sírdogélni,hogy jaja ez a faj is kihalt, meg azi, d emivel az vad állatok élettere egyre jobban beszûkül, bármit is teszel, így max. a vadvédelmi rezervátumokban maradnak meg és ez olykor édeskevés a faj fennmaradásához (pláne az erõs orvvadászat mellett). Vannak a sírós, anitrelista állatvédõkmeg vannak akik megpróbálnak a MÁR RÁGESTÁÉGEN megváltozott körlümények között si tenni vlalamit, hogy minél több állatfajt mentsenek meg (ezzel is védve a Föld egytemes DNS törzsállományát).
Ha realistán nézed, akkor tenni kell valamit és ez több utas megoldéásokat kíván. Ezeek egyike a háziasítás. Pl. egy strucc már az életben nem fog kihalni ADDIG, amíg igény van a húsára/tojására/tollára. Így vadon is elél védett területeken, de mivel amúgy is tenyésztik fogságban is, így az orvvadászata okafogyottá válik.
Rohadt világban élünk és elvakultan idelista elvekkel egy fia állatot sem lehet megmenteni.
Részemrõl én vegetáriánus vagyok, még halat sem eszem, nemhogy más állatot, de ha csak az reális módja marad a mai piackgazdaságnak nevezett fertõben egy faj fennmaradásának, hogy kialakítunk háziasított populációkat, akkor meg kell tennünk.
A lovak is pl. réges-régen kihaltak volna, ha nem lettek volna kezdetben haszon, ma pedig fõleg hobbiállatok. Ez van. Ma már nincsenek többszázezer négyzetmérföldes végtelen prérik, ahol szabadon nyargalászhatnának a musztángok, az csak a buta lengyel winetúfilmekben látható már... :(
Az emeber egy vírus, ami lassan, de biztosan felzabálja a Föld erõforrásait és mivel a "rossz/gondatlan/kapzsi" embereket NEM írhatjuk ki, ezért meg kell próbálni az õ szisztémájuk és játékszabályaik figyelembe vételével boldogulni az állatvédelemben is.
Igen, ez az a szemlélet ami az egészet idáig vitte. És tudod mikor volt a legnagyobb divat? Nálunk az "átkosban" illetve a hidegháború Amerikájában. A klasszikus "ember legyõzi a természetet" elv kis variációval: az ember szerintük már le is gyõzte a természetet. Az ilyen gondolkodásmódot mindig is nagy örömmel fogadták a kapzsi és buta emberek, mert ÕK nem gondolnak a jövõre (sõt sokszor nem is érdekli õket), és ezzel a "propagandával" meg lehet nyugtatni azokat akik megtennék. A gyakorlatban azonban mindig irtózatos pofára esések jöttek ki a dologból. Mind a mai napig nincs még hozzávetõlegesen sem megoldva az, hogy a mezõgazdaság és az ipar legalább hozzávetõlegesen környezetkímélõ módon mûködjön. És itt nem arról van szó, hogy "jaj megdöglik a sas" hanem olyasmikrõl, hogy a budapesti ivóvizekben milyen mennyiségben találhatóak meg a gyógyszerek félig lebontott melléktermékei amikrõl nem is tudjuk pontosan mennyire veszélyesek.(Ezt a vizsgálatot éppen végzik az egyetemünkön). Az emberiség még azt sem tanulta meg, hogy saját magát hogyan tartsa fenn hosszútávon. Ezért aztán az az elgondolás, hogy mi majd szépen kezünkbe vesszük az ökoszisztémát és szépen eldöntjük mi kell és mi nem, aztán a maradékot meg majd módosítjuk, hogy hozzánk idomuljon nemcsak hihetetlenül arrogáns, de veszélyes ötlet is. Ha nekem nem hiszel, vegyél a kezedbe egy ökológiakönyvet, és olvass el párat az eddigi ilyen irányú kísérletekbõl (fajok be és áttelepítése, kísérletek biológiai védekezésre stb.). Mellbevágó, hogy mennyire nem értünk még az egészhez. És akkor ahelyett, hogy megpróbálnánk megérteni a dolgokat egyesek kijelentik, hogy hagynunk kéne a francba mindent, és ami nem illik bele a parányi egocentrikus kis világképünkbe azt már lehet is kiirtani... Hát jó, ne sírdogáljunk, hogy kihalt egy újabb állat vagy növényfaj. Ne sírdogáljunk, hogy kipusztítottuk a rák ellenszerét, a mainál jobb fájdalomcsillapítót vagy éppen azt a fajt, ami eddig kordában tartott egy veszedelmes gazdasági kártevõt. Ne sírdogáljunk majd akkor sem, amikor a mai antibiotikumaink hatástalanokká válnak (Van egy Streptococcus törzs ami ellen már csak egyetlen antibiotikum hatásos, az összes többire rezisztens), amikor már megint növelni kell a növényekre kiszórt vegyszer és mûtrágyaadagot mert a régi adag már hatástalan vagy amikor milliárdokat kell majd a haszonnövényeink beporzására költeni (mert ugye épp most irtották ki majdnem a háziméhet azáltal, hogy megpróbálták jobban "hozzánk idomítani"). Biztos jobb lesz így mint az "elvakult idealistákra" hallgatni, és megpróbálni változtatni a dolgokon...
éjfél elõtt egy perccel, a földbolygót paraziták lepték el, nemtörekszenek semmi másra, tökéletes diszharmoniára, megérettek a teljes pusztulásra
egy szó, ami mindent megmagyaráz: ember (mindent elmondtam, köszönöm)
Véleményem a témáról:
Sajnos a jegesmedve hamarosan ki fog pusztulni. Ezért azonban az ember csak közvetve felelõs. Ugyanis a kihalása azért elkerülhetetlen, mert túlságosan specializálódott állatfaj, nem képes alkalmazkodni a változó környezethez, amelyben él. Legalábbis olyan ütemben nem, hogy az megmentse a teljes kipusztulástól. Erre már számtalan példa volt a földi élet történetében, és ez természetes velejárója az evolúciónak. Gondoljunk csak a mamutra, és ellenpéldaként a skorpióra, melynek bizonyos fajai már 90 millió éve is ugyanígy néztek ki, mit sem változva. Az elõbbi egy hullócsillag volt csupán, míg utóbbi az ember után is ott fog ragyogni az élet színpadán.
Nos, hogy a jegesmedve esetében mi is okozza ezt a drámai végkifejletet? Nem más, mit a globális felmelegedés. No, nem azért, mert túl melege lenne a macinak, hanem a következõ miatt: Legfõbb tápláléka a fóka, amire szinte egész évben vadászik. De sajnos bármennyire is jól úszó a jegesmedve, a vízben nem veheti fel a versenyt ezzel a nagyon gyors és páratlanul manõverezõ prédával. Ehelyett a jegesmedve a következõképpen vadászik a téli évszakban, mely északon az év nagy részét kiteszi, és mint tudjuk, nem alszik téli álmot (legalábbis nem jellemzõ rá): mikor a tengerek, öblök befagynak, és összefüggõ jégtáblát alkotnak, a fóka bajba kerül. Lélegeznie kell, amit csak a szórványosan megtalálható légréseken, lékeken tehet meg. Ezekhez jár a medve, ahol lesben állva elkap egy-egy kevésbé szerencsés példányt. De sose annyit, amely veszélyeztetné a fókaállományt. Ez eddig szép és jó volt, a macik is gömbölyödtek rendesen, de az éghajlat változása most fügét mutat nekik: a hõmérséklet növekedésével a jég már nem alkot összefüggõ réteget, és emiatt a fókák bárhol feljöhetnek levegõért, ez nekik jó, de a maci éhen marad. Egyre északabbra kell vándorolnia, az élettere egyre szûkül. Létszáma egyre csökken, DNS állománya folyamatosan elveszti stabil bázisát. Hogy lesz-e ereje a Föld legnagyobb medvefajának áttérni más táplálkozási szokásra? Persze megpróbálja majd, hisz most mondhatnánk, hogy egyen döghúst, fogjon halat, egyen madárfiókákat, de egy ilyen nagytestû állatnak mindez kevés. Neki nagyobb zsírrétegre van szüksége, amit eddig a fókákból nyert. Erre specializálódott, és ez okozza vesztét is. Tehát az ember a vadászattal nem elõidézte a kihalását, hanem csupán felgyorsítja a folyamatot, és idõvel pontot tesz az ügy végére. Elképzelhetõ, hogy majd az utolsó példányt egy orvvadász fogja lelõni, talán egy buzgó gyûjtõ vastag erszényéért cserébe. Megjegyzem, hogy a fokozatosan felmelegedõ óceánokban, tengerekben kisebb lesz az oxigén-telítettség, emiatt csökken a halállomány, ami pedig a fókákat fogja érinteni.
Említettem a globális felmelegedést: ezt sokszor sokak szájából halljuk mostanság, és akik kizárólag az ember számlájára írják a folyamatot. Amely nem teljesen igaz, lévén ez a jelenség természetes folyamat, csakúgy, mint a ciklikusan megjelenõ jégkorszak, voltaképpen annak az elõszele. Számtalanszor volt már és lesz is mindkettõ, a különbség csupán annyi, hogy különbözõ erõsségûek. Voltak enyhék, melyeket talán ma észre sem vennénk, és voltak iszonyatosan durvák, melyek tömeges kihalásokat eredményeztek. Ilyen volt a késõ Jura idõszaka is, mely esetében az elsivatagosodás a szuperkontinensen olyan méreteket öltött, hogy becslések szerint szárazföldi fajok ~80%-a kihalt. Viszont az kétségtelen, hogy az ember a környezete nagyfokú szennyezésével és pusztításával e természetes folyamatot felgyorsítja, sõt rátesz egy lapáttal, mely sebeket késõbb a Föld lehet, már nem tud begyógyítani nyomtalanul. Vagy ami még rosszabb, hogy esetleg visszafordíthatatlanná válik, de ez már részemrõl puszta elmélkedés. És ezt nemcsak az állatvilág, hanem mi is rendesen megszívjuk.
Szóba került, hogy mit tehet az ember a jegesmedve érdekében. Véleményem szerint nem sokat, de lassíthatja a folyamatot, és most ez a legfõbb. Ugyanakkor drága is. Ezt úgy képzelem el, hogy az embernek szimulálnia kell mindazt, ami a jegesmedvét körülveszi. Biztosítani kell az élõhelyet és a táplálékforrást is számára. Pozitív példa erre a Yellowstone Nemzeti Park, ahol a fajoknak természetes atmoszférát nyújtanak, néha mesterséges eszközökkel, ha szükséges. Érdemük, hogy megmenekült az amerikai bölény, és újra növekszik a farkas állományuk is. Belegondolok, hogy vajon Magyarország képes lenne-e ugyanerre? Hisz nálunk valamikor éltek farkasok, barna medvék, európai bölények, stb. Nem tudnánk, mert kicsi és szegény ország vagyunk, és valószínûleg a szomszéd országok sem néznék jó szemmel, ha a medvéink átruccannának egy kis birkakóstolásra vagy népriogatásra. :) Tehát ennek az eljárásnak oly sok korlátja van, így nem csodálkozunk, hogy nem mindenkinek van lehetõsége az USA vagy mondjuk Oroszország példájával élni. Mi vadászokkal pótoljuk a csúcsragadozókat, ez történik minden õsszel, amikor komótosan nekiállnak ritkítani.
Háziasítás, domesztikáció, mint egy vadon élõ faj megmentési eszköze? Ez elég nagy õrültség. Hisz, ameddig az elõzõ bekezdésben leírt védelem konzerválja a megmenteni kívánt állatfaj atmoszféráját, és idõvel, ha a populáció már elég nagy, akkor átadja a fajt a természetes szelekciónak, addig a háziasítás kõkemény mesterséges szelekció. A cél az lenne, hogy helyettesítsük a természetet, helyette döntsünk. De erre nem vagyunk elég rátermettek, laboratóriumi körülmények között nem tudjuk szimulálni mindazt a tényezõt, ami a szabadon élõ állatot éri. Elõbb-utóbb eltér majd az eredeti jellegétõl. Mindamellett, az ember könnyen elkanyarodhat az eredeti céljától. Mi van, ha enged a kapitalizmusnak, mely pénzzel és/vagy hatalmi befolyással éri el céljait. Még belegondolni is szörnyû, hogyan nézne ki egy tacskó mintájára kitenyésztett mini jegesmedve, vagy az aktuális divatnak megfelelõ színû bunda, netán szõrtelen, vagy dús, mint a perzsamacska. Vagy éppen egy kevésbe étkes variáns, amely csökkenti az eltartás költségeit. Házi sertés és vaddisznó, szarvasmarha és õstulok, farkas és kutya, elég messze vannak egymástól külsõleg, noha képesek lennének még szaporodni egymással. Persze ehhez sok idõ kellett, de csak emberi mértékben mérve, a földi élethez képest csak egy pillanat mûve volt. Na azt hiszem, errõl ennyit.
Ó igen, az állatkert se lehet megoldás e kérdésben, mert köztudottan nehéz fogságban tartani a jegesmedvét, hát még szaporítani. És persze nem tudna annyit eltartani, amennyi egy egészséges génállománnyal rendelkezõ populációhoz kell. De pont ez okból, az elszigeteltség miatt jó együttmûködõ partnere lehet a nemzeti parkoknak. És ezt ma már okosan használják is, mármint a génfrissítést.
Összvissz szomorú, hogy a jegesmedve egyre inkább veszélyeztetett, és a sorsa elkerülhetetlen. És ebben az emberiség is keményen kivette a részét. De talán vigasztalhat minket a tudat, hogy a mi életünkben még nem kerül rá sor. Azt a generációt fogja igazán megérinteni, amely részese lesz az utolsó példányok végjátékának. Leszármazottaik pedig lehet, hogy szimplán beérik majd néhány jegesmedvérõl szóló képeskönyv átlapozgatásával, egy régi dokumentumfilm unalomûzõ lejátszásával, vagy egy osztálykirándulás alkalmával kitömött példányok és csontvázak bambulásával. Ki kesereg ma egy óriásalkáért, egy vándorgalambért, egy karolinai papagájért, egy erszényes farkasért, egy kwaggáért, egy kék lóantilopért, egy berber-oroszlánért, egy barátfókáért vagy esetleg egy vizcayai bálnáért? Lehetne folytatni a sort...
Na, ez olyan hosszú lett, hogy úgyse olvassa el senki. :|
Tudjátok, kire haragszok most leginkább? Japánra. Halomra gyilkolják a különbözõ bálnafajokat, pedig nincsenek rászorulva, csak élvezeti cikknek tekintik. És van képük azt mondani, hogy kutatási célból teszik, mikor a vak is látja, hogy a bálnavadászhajóik úszó hentes mûhelyek. Lehet, hogy technikailag és gazdaságilag a világ nagyhatalmai közé tartoznak, de erkölcsileg igencsak hagynak magukban kivetnivalót. Mert bár a Feröer-szigetek lakói sem értenek a szép szóból, nem fogják fel tetteik súlyát, azt még valahogy megérti az ember. Na de Japán? Bár Norvégia sem különb. Továbbá tudjuk, hogy a bálnák vándorolnak, tehát egyáltalán nem úgy kellene kezelniük, mintha a saját tulajdonukat képezné. Az USA miért nem lép semmit? Õk is csak az állítólagos terroristák (modern eretnekek) üldözésével foglalkoznak, pedig az élet más területén is fitogtathatnák az erejüket. Ja, hogy a pénz diktál. Bezzeg, ha más ország tenné ugyanezt, aki nem a puszipajtásuk!
Jó, ez már nem ide tartozik (befejeztem), de ha emberi gyarlóságokról beszélünk, akkor némiképp mégis.
Azért még elég sok helyen élnek vad lovak, még itt Magyarországon is.
Bazki, gínpísznek bombákat kéne tenni a bálnákba/ra, még kint a nemzetközi vizeken, ha utána japóknál közel megy a bvadászhajó, akkor sutty, nincs velük többet gond, azok mán nem vadásznak bálnára (se). Legjobb módszer, terroistáknak bejön...
Sztem mi a legkevesebbet tehetünk értük, innen. :( De nem csak a jegesmedvék vannak veszélyben. Szinte mindegyik élõlény száma csökken, fõleg a sarkoknál tudtommal. Pár fokot melegszik még az óceán és kész felborul minden.
" mivel a "rossz/gondatlan/kapzsi" embereket NEM írhatjuk ki"
Ez egy hülye és álságos érv, de mindenki ezzel vág vissza. Miért lennék olyanok. A veszélyforrást meg kell szüntetni. Szép szóra nem hallgat és pusztítja az egyetlen helyet (Föld) ahol élhetek? OVER! Mármint neki...
A Jura-ról tényleg hallani vad dolgokat. Ilyenkor szoktam azt kívánni, hogy bárcsak jobban a múltba láthatnánk és saját szememmel láthatnám, hogy akkor hogyan nézett ki a világ.
erre annyit hogy nem hiszem hogy emberhez kéne idomítani (azon túl hogy hülyeség:)). Mit csinálna az ember számára a Sarkon? hm? :) nem bírja annyira a meleg éghajlatot
Senki nem mondta, hogy konkrétan a j.medvét lehetne emberhez idomítani, avagy kéne egyáltalán. Azonban sok állatfajnál mûködik és bevállt. Az csak egy hülye példa volt, poén.
np. azonban a biodiverzitást csak úgy lehet megõrizni, hogy nem zavarjuk az állatokat. Természetvédelmi területen ha elrepülnek a madarak mert te mint ember a közelükbe mész az zavarásnak minõsül és ekkor pénzbírságot szabnak ki.
Ez ííígy van. De pusztán a védett területek nem elégségesek, ez számtalan esetben bebizonyosodott. "Fogságban" élõ állatokat vissza lehet szoktatni (pár generáció alatt) vadnak, ha gond van a vadon élõ populációkkal, de a halott állatokat felettébb nehéz... (persze hacsak nem a jurisics parkra gondolunk :D)
Ezért az állatokat, spermákat stb. cserélik is az országok állatkertjei között hogy a fogságban tartott egyedek genetikai állománya érintkezzen másokéval is. Annak ellenére hogy így gondoskodunk az állatokról, még mindig minekünk van szükségünk arra, amit õk a Természetben csinálnak. + ugye a növényeket is gondozhatjuk, de ha kipusztul lassan a vadon élõ fajokhoz tartozó rész a növényekbõl akkor meg mi halunk meg, ennyi :)
Mindenképpen lassan halálra ítéljük a fajok többségét a puszta létünkkel (azzal, hogy sokan vagyunk és nagyok az igényeink). Azt pedig hiába várjuk el, hogy az emberek ledózerolják a városaikat és fákkal ültessék be, vagy hogy bezárják a bányáikat és olajkútjaikat és ugarnak hagyják a termõföldjeiket. Ez álom csupán. Az emberek szarnak rá (végülis a rókák is addig "szaporodnak", míg ki nem írtják a "nyulakat", mit érdekli õket, hogy mi lesz azután).
EZÉRT kell reális módszereket és lehetõségeket kutatni. Több lábon állás. Kellenek a vadvédelmi területek és rezervátumok, kellenek az állatkertek/farmok és kellenek új és drasztikus ötletek is (ezek egyike a haszonálattá "avatás", ha lehetséges), kellenek a génkísérletek és géntérképek, hogy jobban megismerjük mit csesztünk/cseszünk el stb.-stb. EZEK EGYÜTT adnak lehetõséget a veszélyeztetett állat- és növényfajok megmentésére... TALÁN.
így van. bár a növényeket nagy területeken csak nem-kiirtani lehet ha még szeretnénk lélegezni mellette. A CO2 szint és az emelkedõ hõmérséklet is a nyakunkra hozza lassacskán az ember okozta bajok egy csoportját. Rettentõen elvékonyodott a jégmezõ vastagsága az északi sarkon, és a délin is jégtömbök szakadnak és olvadnak be a vízbe. Amellett hogy emelkedik a vízszint, veszélybe sodorva a partmenti városokat, egyre csökkentve a mi magunk életterét, a jegesmedvének is összefüggõ jégrétegre van szüksége ahhoz hogy élhessen, ami csak csökken és csökken... már találtak emiatt vízbefúlt jegesmedvét! Olyanok az emberek mint a béka az egyre jobban felforrósított vízben, amíg bennemarad és nagy lesz a baj. Hirtelen történõ tragikusabb változás esetén tudják csak nagyobb tettekre elszánni magukat..
Az Óvilágban fokozatosan, az egyes ember számára kevésbé észrevehetõen pusztultak el a természeti értékek is, míg a gyarmatosítások során sokan megdöbbentek a hirtelen, ember által okozott pusztulás láttán.
Ugyanígy szomorúan irónikus, hogy pl. Indiában a gyarmatosítók hoztak rendszabályokat, amivel az õslakosok tevékenységét próbálták korlátozni, miután maguk okoztak hatalmas károkat a terület élõvilágában.
Informatika és tudomány
