Csak szólok, mert épp nézem az ATV-n (már nem Magyar ATV, csak ATV!), Fridinek a Most c. mûsorát, benne Lukács Béla elméleti fizikussal. Ha az ember eltekint attól, hogy kancsal, és grimaszol, azért mond okosságokat. Okostojásoknak épp jó. :-)
Idõutazás...pfff.
Ne fáraszanak már ezek engem ezzel. :D
Ez nekem nagyon kínai. Ellenben van pár ötletem h mit változtatnék meg a multamban.
Így van, de te is láthatod hogy a fénysebesség mérésérõl egy szót sem írtam, csak egy csillag sebességének mérésérõl, meg arról, hogy létezik a doppler effektus, amivel ezt teszik.
qandalf, attol meg, hogy valami piros, nem biztos, hogy gumilabda. A Karman orvenyek valamennyire periodikusak, ilyen pl nincs a galaxisoknal. De persze, tegyuk fel, hogy valami elszaguldott a terben es orvenyeket hozott letre, de ahhoz ugyanugy kellenek az alapveto kolcsonhatasok, amik vegul letrehozzak az orvenylest. De csak huzd ki a kadbol a dugot, ott is lesznek orvenyek, nem feltetlenul kell oda gyorsan mozgo valami. Ha fogsz egy csomo csillagot, es veletlenszeruen kiszorod oket a terben, akkor is galaxisszeru objektumok fognak letrejonni, es az osszperdulet ugyanakkora lesz, mint kezdetben, szoval akar meg az is lehet hogy egy csomo galaxis egymassal ellentetes iranyban forog... De nem latom, hogy ez lenyeges lenne, mert manapsag nem latunk ossze-vissza cikazo objektumokat az urben, amik orvenyeket keltenenek, szoval mindegy nem sok mindenbe szol bele ez az elmelet. Masreszt irtad: az elektronok is csak ilyen karman orvenyek: lehet hogy van nemi, hasonlosag, de azert nem kell tulzasba vinni. A karman orvenyek leirhatoak a folyadekokra kitalalt Navier-Stokes egyenletekkel, amik kapcsolatban allnak az elektrodinamikaval es a kvantummechanikaval. De te azt allitod, hogy a kvantummechanika is csak Navier-Stokes-szeru, hiszen ott vannak a Karman-orvenyek, ni! De azok alatt meg ujabb kvantummechanika van? Elmeletben leashatsz, es konstrualhatsz 50 emeletes navier-stokes-kvantummechanika szendvicset, de nem hiszem, hogy ez egyszerubb elmelet mint elfogadni a kvantumterelmeletet.
Itt olyan kis idõeltérésekrõl lehet szó, amit az ember nem tud érzékelni. A mozgó vonatnak egyébként ehhez semmi köze nincs. Írhattad volna ilyen alapon pl. azt is, hogy közben almát kell enni :)
Amúgy a doppler-hatást már régen megfigyelték fénynél is. Egy mozgó vonatból egy tükörrel kell nézni a villámlást. Érdekes dolog, h a villámlástól távolodva azt tapasztaljuk h a tükörben mindig egy kicsit késõbb látjuk ugyanazt. Kicsit hozzá jön még h nagyobb utat jár be a fénysugár a tükrön át a szemünkig, mint közvetlenül a fényforrástól a szemünkig.
A rendõrök nem hiszem h a fény sebességét mérik, legfeljebb egy kibocsájtott fénysugár-hanghullám-rádióhullám... elküldése és visszaérkezése közötti idõt mérhetik. Ezzel távolságot mérnek. Példa: -Ha közeledik feléd egy autó 50-nel, akkor az 14m/s-al halad. Ha tehát pl az elsõ elküldött jel visszaérkezésekor azt látom h az autó 100m-re van tõlem, akkor 1mp különbséggel visszaérkezõ jelbõl már azt fogom látni h az autó 14m-rel közelebb van, és már tudom is h pont 50-nel mozog felém. (persze ezt nem én számolom ki, hanem írja a mûszer)
Csak megmutattam egy alternatív valóságot. Nem kell vitatkozni egy mesérõl. De arról elgondolkozhatsz, hogy a 11 26 dimenzió meg a görbülõ ürés tér mennyivel valóságosabb, mint az én mesém?
Miért jobb az a mese, amit többen álmodnak. Na ennyi volt, majd ha hiányzom sírjatok... :PPPPPP
"olyan rém egyszerû problémát kéne tudnod megoldani, hogy ez a topic miért vágott ki."
Kedves willcox! Ez mit jelent? Hogy tud a topik kivágni vkit?
Én a helyedben sokkal prózaibb dolgokkal foglalkoznék. Mielõtt épületes fantáziálást adsz elõ, elõtte olyan rém egyszerû problémát kéne tudnod megoldani, hogy ez a topic miért vágott ki. Elõvezetted a teóriádat, oké. Azt ne várd, hogy majd ezzel elkezdek vitatkozni. Csak hogy értsd, pl. arról sem állnék le vitatkozni, hogy hány tündért látott valaki.
Mert ha távolodsz egy fényforrástól, akkor lassabban telik ahhoz képest az idõd. Az utánnad küldött fényjel lassabban megy, mint c, de az órád is lassabban jár, plusz ehhez jön, hogy a fénynek nagyobb utat kell megtenni ugyanannyi idõ alatt. Ezen hatások összessege miatt c-t mérsz.
Ha közeledsz a fényforráshoz, akkor is lassabban telik az idõd a fényforráshoz képest, de a fénynek jóval kevesebb utat kell megtennie egységnyi idõ alatt, mert folyamatosan közeledsz a fényforráshoz. A fény gyorsabban megy ilyenkor mint c hozzád viszonyítva, de a három effektus miatt újra csak c-t mérsz. Ilyen eccerû
"PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességû fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest). "
De sok minden igazolja. A magyarázata ennek pedig az, hogy az anyag fénybõl, fotonokból áll, ezenek az állóhullámai. Ezek ha elég összetett a mozgásuk, akár õrvényeket is alkothatnak. Ezek az õrvények nem a lefolyóban lévõkhöz hasonlatosak, hanem azokhoz, amiket a delfinek készítenek légbuborékokból. Ezek az örvények önmagukba csatlakoznak, önfenntartóak.Iyesmik az einsteini egyenletek Kerr-megoldásaiban található szingularitás-gyûrûk. A foton nem más, mint a tér rezgése, gerjesztett állapota, emiatt csak egyféle sebességgel haladhat. A térnek lehetnek másféle mozgásai is, amit mi a kvarkok szintöltésének látunk. Ezeket mi nem tudjuk elképzelni, mert a mi makroszkopikus világunkban ilyen mozgás nincs. A húrelmélet is valami hasonlót ir le. A különbözõ részecskék pedig ennek a gyûrû-örvény-rezgésnek a más szabadsági fokú mozgásai. Modulációk, rezonanciák.
Na én is belekotyogok. Meg lehet mérni egy csillag radiális sebességét. Pont így fedeztek fel csomó exobolygót, megfigyelték, hogy a bolygó ide oda mozgatja. Itt a spektrumvonalak tolódnak el vörös vagy kék felé, szó sincs arról, hogy a fény sebessége változna. Tágulásról szó sincs ebben az esetben, és egyik relativitás elmélet sem kell hozzá.
Nem nekem címezted, de belekotyogok. A fény sebessége c lesz (maximum). A csillag sebességét pedig (ha éppen nyílegyenesen feléd halad nem fogod tudni megmérni (szerintem). Bár valószínûleg itt pár okos majd elõjön azzal, hogy ilyen-olyan eltolódás (doppler), de szerintem ez nem jó mérés, mert a fény állandó sebességgel halad (ugyanolyan közegben), így az, amit pl. vöröseltolódásként mérnek, és tágulásként értelmeznek, az hamis.
Ha már válaszolsz, miért nem olvasod el a kérdést? "hogyan kell egy égitest hozzánk közeledõ fényének a sebességét megmérni?"
A kérdés az volt h milyen eszközökkel lehet egy fénysugár sebességét megmérni ami éppen felénk halad!? Más szavakkal: ha látok egy csillagot az égen, akkor honnan tudhatom h mekkora sebességgel haladt a fénysugár amikor elérte a szemem?
Ennek persze az elõzõekben felvetett plusz-sebesség problémája érdekelne nagyon. Vagyis ha felém mozog az a csillag pl 800km/h-val, akkor a hozzám érkezõ fénybõl honnan lehet megállapítani h az a csillag mozog-e, és milyen gyorsan? Vagyis h összeadódik-e a csillag sebessége és az általa kibocsájtott fény sebessége, vagy akkor is ugyanazt mérném mintha a csillag nem mozogna felém? Tehát mindig C-t fogok mérni? Vagy C + a csillag sebességét?
"Einstein bácsi elmélete azt mondja, hogy ez a c betûvel jelölt érték nem léphetõ túl" - ez a fény számára igaz is, az én elméletem szerint is. A bácsid elméletét már rég nem jegyzem, mert hibás.
"És olyan nincs, hogy mozog egy fényforrás, és abból kiszökken a fény, és máris 2c-vel húz el" - ilyet én nem is állítottam (talán olvass figyelmesebben, még ha görög istenekrõl nem is szokásom írni). Sõt! Azt állítottam, hogy egy c-vel, vagy nagyobb sebességû fényforrásból a fény nem tudja elhagyni a fényforrást.
Oké, én jövök. Ha kérdezel, akkor kérdezz (kérdõjelet nem láttam). Mert ami megállapítást az 1. és 2.-ben teszel, azt maximum sajátodként vezesd elõ, én ugyanis ilyeneket nem állítottam.
lol ti mind birkák vagytok, még mindig nem gondolkoztok 4d ben!!!! AZOK az INDIÁNOK nem lesznek ott xDXDDXDXDXDXDXDXD
"Én azt állítottam, hogy a fény mindig fénysebességgel halad, mert a közvetítõ közeg ezt engedi a számára."
Különben ez világos. Az általunk észlelt világban, úm. ideális körülmények között (értsd: tökéletes vákuumban) a fény max. terjedési sebessége c. Innentõl két lehetõség van: 1. Azt mondod, hogy okés, de a mi világunkon kívül (ezen pedig érts, amit akarsz, akár pluszdimenziót, akár féreglyukas akármit) a fény tud c-nél nagyobb sebességgel menni. Persze, nekem is, ha sok pénzem lenne, akkor felülnék az ûrhajóra. (Azért is furcsa ez, mert a fotont nem lehet csak úgy a világok közt, már ha vannak sokan, ide-oda tologatni.) 2. Azt mondod, hogy a mi világunkban is tud a foton c-nél gyorsabban menni, csak meg kell teremteni a vákuumnál is faszább körülményeket. Ki kell porszívózni a vákuumot, fel kell seperni a Tejútat, mittudomén. Megint te jössz!
Úgy, hogy kinevezel egy pontot viszonyítási alapnak. Ez lehetsz te magad, vagy egy tetszõleges pont rajtad kívül, a térben. Utána ehhez a ponthoz képest már lehet mérni a mozgó tárgyak sebességét.
"én azt állítottam, hogy a közvetítõ közeg szabja meg, hogy mekkora a fény sebessége. Függetlenül attól, hogy mekkora a fényforrás sebessége."
Ezzel nem mondtál semmit. Nem az a kérdés, hogy a fény adott közegben épp aktuális sebessége mekkora, hanem, hogy a fény vákuumban mért sebessége, ami durván 300 ezer km/s túlléphetõ-e vagy sem. Einstein bácsi elmélete azt mondja, hogy ez a c betûvel jelölt érték nem léphetõ túl. A foton, vagy ha akarod az elektromágneses sugárzás csak-csak eléri, ha minden összejön neki, de slussz-passz, semmi más nem tudja ezt túllépni.
És olyan nincs, hogy mozog egy fényforrás, és abból kiszökken a fény, és máris 2c-vel húz el, mert: 1. nincs olyan fényforrás, amely c-vel tudna mozogni, ugyanis csak a foton tudja ezt, õ pedig nem fényforrás
Persze, ha papíron lerajzolod, és odaírod, hogy ad.1: c, és ad.2: 2c, az más, vagyis játék a számokkal, mert a valóságban olyan helyzet soha nem fordul elõ. A matematikában az a csodálatos, hogy nem csak a létezõ világot tudod vele leírni, hanem a lehetségest, a virtuálist is. Ennél már csak a mûvészet csodálatosabb, mert a valótlant képes ráadásul szépnek is mutatni.
Ezt "egyszerû" mérni. Egy a Földhöz képest álló és egy közeledõ, nagysebességû ûrsikló közötti sebességet könnyû megmérni. Ha egyszerre mûködtetnek egy-egy fényforrást akkor amikor egyvonalba érnek, akkor máris látható h egyszerre villantak fel a fények v pedig a mozgó ûrsikló fénye jutott ide hamarabb. Én kiváncsi lennék az eredményre.
?????????? Talán az onnan jövõ fénynek nagyobb a sebessége? Ugye, hogy nem. Akkor most mirõl beszélünk? Én azt állítottam, hogy a fény mindig fénysebességgel halad, mert a közvetítõ közeg ezt engedi a számára.
PS: annak a fénynek, ami onnan jön, hogyan is mérték meg a sebességét? Mert hogy nem traffipaxszal, az biztos :)
1. Minden ûreszköz? Melyik is halad fénysebességgel? 2. A lézer mikor halad fénysebességgel? Csak a belõle kijövõ fény, nem? 3. Melyik fotont emittáló részecskére volt mérõeszköz felszerelve? Tudod mi a tény? Hogy félrebeszélsz, csúsztatsz. Ezért inkább te nem vagy vitaképes.
PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességû fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest).
De igazolták kisérletileg, és minden ûreszköz, lézer, fotont emittáló kozmikus részecske igazolja naponta. Egy tény nem vitatéma, azt el kell fogadni. Ha pedig nem ismered, akkor nem vagy vitaképes. Ennyi.
Túlságosan ragaszkodsz a dogmáidhoz. Leírtam, amit akartam, a kérdéseidet már megválaszoltam, csak nem vagy képes felfogni. Túlságosan rabja vagy a relativitáselméletnek. Utoljára, csak neked: 1. én azt állítottam, hogy a közvetítõ közeg szabja meg, hogy mekkora a fény sebessége. Függetlenül attól, hogy mekkora a fényforrás sebessége. 2. A fényhez képest. Mert a közvetítõ közeg ezt nem teszi lehetõvé.
PS: Soha senki nem igazolta kisérletileg (vagyis a korábbi állításod valótlan volt), hogy közel fénysebességû fényforrásból fénysebességgel távolodna a fény (a fényforráshoz képest).
Ezzel nem értek egyet. Múlt MÁR nincs. Pillanatnyi jelen van. Jövõ MÉG nincs.
Ezeket persze úgy kell értelmezni, hogy a múltbéli anyagi világ állapota már nincs, korábban, sok fázissal elõbbi állapotok VOLTAK, amik akkor éppen az akkori JELEN pillanatát valósították meg. A jövõ egy majdani állapotát jellemzi az anyagi világnak, ami majd egy akkori pillanatban az akkori jelen állapotát fogják megvalósítani. Ettõl függetlenül a pillanatnyi jelenben tudjuk a múltat dokumentálni, és a jövõbeli állapotokat valószínûsíteni.
1. a fényforrásból jövõ fény a forráshoz képest is fénysebességû, és az észlelõhöz képest is. Függetlenül a kettõ egymáshoz képesti sebességétõl.
2. nem beszéltünk arról, hogy ha valami a fénynél gyorsabb, akkor mihez képest? És mégis miért ne menne belõle elõre a fény, hiszen mihez képest méred a fény sebességét?
Nincs ezzel semmi baj. Tökmindegy, hogy a fényforrás milyen sebességgel halad, az azt elhagyó fény a közegben akkor is csak azzal a sebességgel tud haladni, mint amit azt a közeg lehetõvé tesz. Extrém esetben, ha lenne egy fénysebességnél nagyobb sebességû fényforrás, az azt elhagyó fény akkor is csak fénysebességgel tudna haladni, mert a közvetítõ közeg nem teszi lehetõvé számára a nagyobb sebességet. A fény mindig a számára elérhetõ maximális sebességgel halad. Ebbõl a szempontból különbözik egy hétköznapi, bárki által megfigyelhetõ mozgástól. Pl. egy autó nem tud az elindulásától kezdõdõen a maximális sebességével menni, ahhoz elõbb fel kell gyorsulnia. A fénynek ilyenre nincs szüksége. A mindennapi életben azok a mozgást leíró egyenletek, amik pl. leírják a mozgó vonatból elõre dobott kõ sebességét simán alkalmazhatók, hiszen mind a kõ, mind a vonat messze nem azzal a sebességgel halad, amit a közeg a számukra lehetõvé tesz, vagyis a relatív sebességekre érvényes összefüggések addig alkalmazhatók csak, amíg azt a közvetítõ közeg lehetõvé teszi.
Olyan civilizációk nyomai akik eljutottak arra a fejlettségi fokra hogy LHC-t építettek.
Ezzel csak az a baj, hogy ha ez a közeg létezne, akkor lenne mozgásállapota, a közegnek is lenne egy sebességgradiense, és a fénysebességet ahhoz képest kellene mérni, de ez nem így van. A fényforrás mozgásától független a kilépõ fény sebessége. Még mindig várom a magyarázatot...
ugy hogy a fluxus kondenzátor felgyorsítja, nem tudtad? XD
Egy kérdésem lenne: hogyan magyarázod, hogy bármilyen sebességgel mozog egy fényforrás, mindig 299792458 m/s a kilépõ fény sebessége? (ez kísérleti megfigyelés, tehát tény, és meg kell tudni magyarázni)
Már hogyne lenne univerzális most! Csak el kéne már szakadnod attól az idejétmúlt és hamis, általad nagyra tartott relativitáselmélettõl. El kéne szakadnod attól, hogy itt bármi is maximum csak a fény sebességével terjedhet. Azt senki sem vitatja, hogy a fény fénysebességgel terjed. Azt sem vitatja senki, hogy az az általunk eddig ismert legnagyobb sebesség. De azt már én pl. vitatom, hogy ne létezhetne ennél nagyobb sebesség. Vagyis igenis lehet egy univerzális most. Vonatkoztass el a fénysebességtõl, meg a relativitáselmélet korlátaitól és akkor belátod.
Ugyanilyen érvekkel támadták azt is, hogy a Föld gömbölyû. Mert ha tényleg az, akkor hogyhogy nem esnek le az emberek a túloldalán a semmibe? Aki ezt az egyszerû dolgot nem képes egyértelmûen felfogni és nyugat felé akar Indiába hajózni az épelméjû?
Te egy nagyon egyszeri emberke lehetsz (finoman fejeztem ki magam, nem szeretném az õstermelõket megbántani)
Az nem ismeret hogy valaki felfogja az agyával hogy mi az a NINCS! Aki ezt az egyszerû dolgot nem képes egyértelmûen felfogni és múltba meg jövõbe utazásról hablatyol az épelméjû?
Neked is eléggé elavultak az ismereteid. Szerintem mielõtt elképzeled, hogy szerinted hogy lenne logikus, inkább tanulj róla. Tudás nélkül nem biztos hogy az ötleteid megfelelnek az igazságnak.
Nincs olyan, hogy univerzális "most". Csak egyes lokális megfigyelõk esetében van értelme, globálisan nincs olyan hogy "jelen". Csak az biztosított, hogy az események egymás után következnek, és nincs olyan megfigyelõ, aki fordított sorrendben észleli a bekövetkeztüket. Viszont hogy mekkora eltelt idõt és megtett távolságot mérnek különbözõ megfigyelõk ugyanazon események között, az megfigyelõnként változik.
Erre alapul az egész XX. századi tudomány és technika.
hát én errre csak azt tudom mondani hogy: MÁRTI még mindig nem gondolkozol 4d ben! azok az indiánok nem lesznek ott xDXDXDXDXD
"A múlt az biztosan van, mert biztos hogy volt."
Ami van az nem volt.A múlt hogy lenne mikor nincs.Nekem volt egy bizonyos tipusú fényképezõgépem 15 éve, de nincs most.Most van egy Pentax K100D. A múltba sem lehet utazni mert nincs, a jövõbe se mert nincs.
"Áltudomány pld a csillagjóslás mert egyetlen állítása nem igaz mert az alapja nem igaz." Aham, hát kétségtelen, hogy a csillagokból max. annyi derül ki, hogy este van, az, hogy mi lesz velem fél év múlva, az nem. Én még az xy horoszkópban sem hiszek, a személyesnek esetleg lehetne valami alapja, de alapból kizártnak tartom. Aztán egyszer vagy megcáfol valaki, vagy sem. :)
"aztán a legelemibb törvényekrõl állítják hogy nem is igazak" Na, ez érdekelne! :) Tudnál példát is említeni, hogy mit cáfoltak meg a "kis tudósok"? A gravitáció törvényét? A lendületmegmaradást? Esetleg a hõmérséklet változás utáni térfogatváltozást?
"amikor az ember az utolsot lehelli, akkor vegleg meghal."; ""ez hulyeseg. probaljuk meg ujraeleszteni."" Ettõl függetlenül vannak, akiket sajnos nem lehet újraéleszteni. Magától a halál okától is függ az ú.é. sikere. Úgyhogy a régi mondás némely tekintetben igaz. De az kétségtelen, hogy (idézve a szavaidat) "barmikor kiderulhet barmelyik fizikai alapszabalyrol is, hogy az hibas vagy hianyos" - azt hiszem, mintha nemrégiben lett is volna valami ilyesmi hír is.
ha az emberek nem ketelkednenek a dolgokban, akkor sokminden hibasan maradna a koztudatban. pl tobb ezert evig azt hittek, hogy amikor az ember az utolsot lehelli, akkor vegleg meghal. aztan valaki egyszercsak azt mondta: "ez hulyeseg. probaljuk meg ujraeleszteni.". es most az o ketelkedesenek koszonhetjuk a manualisan vagy geppel torteno ujraelesztest. barmikor kiderulhet barmelyik fizikai alapszabalyrol is, hogy az hibas vagy hianyos.
Hát ez már tényleg túlzás... Ezaz csak gyárcsanak idõgépeket,1 pár ember meggazdagodik rajta,majd aztán az egyik állam ellopja a másiktól,és a rendes adó fizetõ polgárok(azaz mi)ugy járnak mint a zsidók a Auschwitzbe... Majd robotok támadnak minden felõl+ Arnold Schwarzenegger helyett rendes terminátorok fognak mászkálni az utcákon...érdekes lesz,alig várom...
"Anno a Föld kereksége volt áltudomány"
Ne keverd ez csak egy állítás. A tudomány sok állítás összessége.Áltudomány pld a csillagjóslás mert egyetlen állítása nem igaz mert az alapja nem igaz. Az a szomorú hogy az emberiség meredeken hülyül mert olyan dolgokat is kétségbevon ami ezerszeresen bebizonyosodott már, és olyant mond igaznak amirõl semilyen tény nincs hogy igaz lenne.Legalábbis túl sokan vannak ilyenek akik vizsgáztak pld fizikából aztán a legelemibb törvényekrõl állítják hogy nem is igazak. Annyi eszük már nincs hogy hogy a fenébe lenne ûrutazás ezek nélkül?
Rohatt jó lenne, ha jáccanék, erre trukbummmmmmmmmmmmmmmmmmcsatárrrrrrrrrrrr aztán whuuuuuuuuuuff azt megint ott van a torta elõttem 5 gyertyával:O. Valaki állítsa leeee... nem akarok megint 5 éves lenni:'(
Természetesen fekete lyukak léteznek, csak a nevük megtévesztõ, semmiféle lyukról nincs szó, azért kapta ezt a nevet, mert úgy fedezték fel, hogy a fényt is magába vonzva az univerzum térképének egy darabkáját láthatatlaná teszi, mintha egy lyuk lenne ott... Te mit értesz paranormális jelenségen, mert az általam ismert fogalom nem takar létezõ dolgot...
Hát ez hihetetlen. Te mindenhol próbálsz okoskodni és mindenhol beégeted magad, húzd be a kéziféket, mert ahogy elnézem sem a csillagászathoz, sem a paranormális jelenségekhez nincs semmi rálátásod. Remélem, most már látod, hogy benned van a hiba, nem bennünk...
Ja, fekete lyukak léteznek... tudományosan bizonyított tény! A Swift távcsõvel már egy fekete lyuk születését is megfigyelték.
Komolyan mondom sokkoló arc vagy, te mindent megcáfolsz? Ez ilyen betegség?
Informatika és tudomány
helyesírás + iq
