Régen laposat meg kereket mondani is ugyanúgy áltudományos állítás volt. Nem jártak utána, hogy is van valójában. Aztán Eratoszthenész volt olyan bátor meg leleményes, hogy mérési eljárást talált ki a Föld kerületére. Tehát nem csak okoskodott már hanem el is végzett egy "kísérletet".
Egyébként a Föld csak a hétköznapi emberek fejében volt lapos, a természetfilozófusok körében nem.
"Anno a Föld kereksége volt áltudomány, aztán kiderült, hogy mégsem az (na jó, nem kerek, hanem geoid, de ettõl most tekintsünk el :))" az hogy regen elfogadott volt, hogy a fold lapos. aztan jott az hogy gombolyu. mostpedig hogy ovalis. valojaban pedig szabalytalan test. ennyit a tudomanyrol.
meg csak ez sem igaz. a fold az egy szabalytalan test, mint ahogy az osszes letezo dolog is az. geometriai alakzatok csak az elmeletben vannak. merj csak le egy kockat vagy egy gulat lezeres merovel, es egybol kiderul, hogy minden oldala mas hosszusagu. es ekkor meg szoba se kerult a feluleteik egyenetlensege es folyamatos valtozasa az atomok rezgese miatt.
ÉS ki dönti el, hogy mi áltudomány? Mert ugye egy áltudományságnak tartott elmélet is lehet valós. Anno a Föld kereksége volt áltudomány, aztán kiderült, hogy mégsem az (na jó, nem kerek, hanem geoid, de ettõl most tekintsünk el :)).
Csakhogy közérthetõ legyek: be kell webkamerázni a világegyetemet. Az ISP-k kaszálnának. Méghogy dotkomlufi? Az egekbe szökne a NASDAQ!
"A megoldás a közös tudáskincs, az enciklopedikus összegzés, amelyre nagyon jó példa a Wikipédia. A kockázata az, hogy ott is megjelennek a cenzorok, adminek, akik egyes, általuk helytelennek ítélt elméleteket kizárhatnak. " Az ál információ kiszûrése végett mindenképp szükség van a cenzúrára, de még így sem ez jelenti az össztudását az emberiségnek, enciklopédiák léteznek ezen kívûl számtalan formában és témában. Többször elõfordult hogy a keresett szócikk még üres volt a Wikin. De ráadásul elképzelhetõ rengeteg hiba is a cikkekben, és hát egy-egy téma csak felületesen érintett, ezért semmi képp nem tekinthetõ az emberiség tudástárának, az ugyanis jóval nagyobb falat lenne annál, mintsem egy enciklopédiában (még ha elektronikus is) elhelyezhetõ lenne. És jellegükbõl fakadóan nem enciklopédiába illeszthetõ pl.: egy szaktudás, hiszen nem szócikkezhetõ összefüggõ de szerteágazó területrõl származó tudásanyagokról van szó, ami folyamatosan bõvül is... Az emberi tudás továbbvitelérõl intézmények gondoskodnak (oktatás), ezért mérhetetlen nagy bûnt követnek el a politikusaink... Ha az emberek átlag tudását nézzük azt most rombolják... Közben pedig misztifikálják a tudományt és a technikát, ami szintén a butítás része...
..sejtései (Epikurosz' conjectures)
Epikurosz sejtése:
1. A csillagközi, de méginkább a galaxisközi utazásról Elvileg elképzelhetõ, de annyira drága, meg annyira necces, hogy más megoldásokat kell találni. Analógia: régen, ha amcsi üzleti partnered volt, repcsire kellett ülni, és elszállni Amcsiba. Ma ez egy, ill. 2 webkamera segítségével megoldható. Idem a levelekkel. Információalapú társadalomra van szükség, ezt megmondta már a rosszemlékû Gyurcsány Ferenc is. Ahogy virtuális sétát tehetek a párizsi Louvre-ban, ugyanúgy megkukkolhatom majd az aldebarániak mindennapjait. Egyszer. Minket már lehet, hogy kukkolnak a megfelelõ high-tech-kel rendelkezõ ET-k, mi szellemekként érzékeljük õket, ha igen.
2. Idõutazásról Neccesebb, mint a fenti, de az alapelv ugyanaz, tehát a fentiek alapján kisakkozható.
Vörösmarty 1842-ben híres versében kikelt az áltudományok ellen. Erre mi történt? 2008-ban az áltudományok több embert érdekelnek mint a valódi.Bravó! Ez a fejlõdés! Hátrafelé.
"egyetlen ember [...] képtelen lenne megbírkózni az újonnan megjelenõ cikkek tömegével."
Igen, ez nagy probléma, mert rengeteg cikk, tanulmány stb. jelenik meg, és ezeknek 90%-a süket duma. A lényeg két bekezdésben van leírva. (Nálad is.)
A megoldás a közös tudáskincs, az enciklopedikus összegzés, amelyre nagyon jó példa a Wikipédia. A kockázata az, hogy ott is megjelennek a cenzorok, adminek, akik egyes, általuk helytelennek ítélt elméleteket kizárhatnak. Szóval, le a kalappal a Wiki elõtt.
Szerintem az emberek inteligenciája nem nõtt jelentõsen az elmúlt 10 000 évben... A tudás jellege változott, meg talán a mennyisége, de az IQ elég lassan változik... Az áltudományba vetett hit semmiben nem különbözik a sámánizmustól, vagy más hitektõl... Aki az idõutazásban hisz ..............
A számítástechnikának aki ismeri a 10%-át az már nagyon komoly, valami prof lehet, vagy vamilyen nagy cégnél(pl.:Microsoft) a legjobb szakemberek... Ja és az embereknek az átlagtudásuk a technikáról (a proftól a cigánygyerekig számolva) nagyon silány lehet, talán ha ezrelékekben lehet mérni... Ezt azért írom mert az emberiséget nem fenyegeti a "szuper agy" kialakulásának a veszélye...
A Világegyetem civilizációktól való látszólagos érintetlenségének okain én is sokat gondolkodtam, de a fejlett civilizációkra leselkedõ balesetveszély helyett helyett másra jutottam végül. Egész más okokból azt véltem valószínûnek, hogy az intelligens lények egy idõ után a tudatukat hordozó testüket rendre több lehetõséget nyújtó fizikai közegbe kénytelenek áthelyezni, és a sokadik ilyen váltásnál ez már számunkra egyelõre észlelhetetlen.
Mi indította volna õket erre? A kiváncsiság, a természet összes törvényeit megismerni akaró vágy. Mivel valószínûleg a természet )de legalábbis a matematika biztosan) végtelen, kimeríthetetlen, lezárhatatlan,* ezért a kutató elmék kénytelenek állandóan szembesülni megismerési korlátaikkal, és ezért rendre jobb és jobb megismerõ rendszereket létrehozni: elõször csak örök biológiai létet érik el, majd egyre gyorsabb és nagyobb kapacitású agyakat építenek, amelyek esetleg már a fizika olyan tartományára épülnek, hogy mi még nem érzékeljük. Mivel az összes törvényt így sem ismerhetik meg, legfeljebb többet, ennek nincs vége, annál inkább hajtja õket az örök kiváncsiság.
Tudománytörténet
Ha a -- egyetlen kéznél levõ analógiaként -- az emberiség tudománytörténetét nézzük: valaha a gyakorlati ismeretek és [népenként sokféle] mágiikus-animisztikus jellegû világkép szervezte az emberek életét. Nem is volt a dolog teljesen irracionális, legalábbis meglepõen sok volt benne a mechanisztikus-racionális elem, és -- a közhiedelemmel ellentétben -- nem volt feltétlenül mindenütt misztikus jellege.** Egyes animisztikus elemek még Leibniz gondolataiban is jelen voltak (Benedek 1985: 179), éspedig [számára] nem misztikus, hanem racionális fiozófia részeként (Durkheim 2003: 36), és Newton felfogásában is voltak elemek a megelõzõ korok mágikus gondolataiból (Webster 1980, Ismertetõ 1, Ismertetõ 2). Azt is hallottam (de ellenõrizni nem tudom), hogy esetleg esetleg éppen mágiával való foglalkozása inspirálta Newton ,,távolbaható erõ'' gondolatát (amely akkoriban kissé okkultnak misztikusnak tûnhetett a racionálisabb kortárs ,,ütközéses'' természetfilozófiákkal összevetve).
A mágikus-animisztikus világképbõl aztán különváltak a késõbbi területek. Durkheim szeint a mágikus erõ fogalmából ered a természeti erõ (és a jogi erõ) fogalma (Durkheim 2003: 35). Különváltak a mûvészetek, a filozófia, utóbbiból meg a tudományok. Newton fõmûve még a ,,Természetfilozófia matematikai elvei'' címmel jelent meg (igaz, ez lényegében már akkor fizikát jelentett) (Benedek 1985: 160).
Neumann szerint még a matematikát a XIX. században még átfoghatta egy ember, de [esetleg adoma jellegû hozzáfûzése szerint] ,,ma'' [vagyis Neumann idejében] már csak 28%-át (Staar 2002). Ráadásul a második világháború óta eltelt ,,utolsó 50 évben még több matematikát alkottak, mint az összes elõzõ korban együttvéve'' (Stewart 1991: 24). Az egyelõre exponenciálisnak tûnõ növekedés eredményeképp már az egyes ember számára követhetetlen a matematika fejlõdése (Staar 2002: 55, 217).
Sejtések
Az a sejtésem, hogy ma már a matematikának mégcsak egy ágát sem (pl. matematikai logika) tudja átfogni egyetlen ember, és ha tudná is, akkor is képtelen lenne megbírkózni az újonnan megjelenõ cikkek tömegével. Késõbb ugyanez lesz igaz a matematikai logika ágainak ágainak ágainak ágaira is, és végül egy emberélet sem lesz elég rá, hogy akár a legkisebb szakterülethez szükséges elõismereteket megszerezze az ember, vagyis a specializáció sem fog már megoldást jelenteni, mint ma még jelent.
Ráadásul a század második felében korábban távolinak gondolt területek között meglepõ kapcsolatokat fedeztek fel, például a logika kapcsolatot talált az algebrával (algebrai logika), az analízissel (nemstandard analízis) és a topológiával (denotációs szemantika).
Talán az emberiség az örök élet feltalálásával jut túl a nehézségek egy részén, és, ha igazak a remények biológia és számítástechnika közeledésérõl (Brooks 2003), akkor tán képesek leszünk tudatunk ,,hardverét'' is nemcsak tartósabb, de gyorsabb, és átfogóbb megismerést lehetõvé tevõ fizikai közegbe helyezni. Persze a természet (vagy legalábbis a matematika) törvényei ettõl még továbbra is végtelenek maradnak, így a problámák, magasabb szinten, de újra meg újra elõjönnek.
A végsõ sejtésem az, hogy az intelligenciák tudatának elõb-utóbb olyan fizikai közeg adja a ,,hardverét'', ameély számunkra még észlelhetetlen, akár azért, mert túl mikroszkopikus, akár mert makroszkopikus léptékû, esetleg nagyon távoli. Sõt esetleg teljesen lokalizálhataltlan is (mint az unparticle-k feltételezett elméletében). Szóval, ez a folyamat, kezdve az írás feltalálásától kezdve az örökéletig és a gyorsabb közegig, mindvégig egy szükségszerûség hajtotta dolog (amennyiben a kiváncsiság motivációját elfogadjuk), egész egyszerûen ,,gazdasági'' szükségszerûség a mindenkori értelem számára.
** Egyes afrikai népeknél meséiben úgy adták-vették a varázsszereket, mint mi a videókamerákat: mindenféle misztikus-áhitatos jelleg nélkül, pragmatikus célokból (Kende 1962: 25, 40, (45), 46, 58, 63, 80-81, 95, 105, 121, 128). Kb. ,,Segíts, varázsló: a háznépem szerintem dézsmálgatja a raktáramat. Elutazom vidékre pár napra, szeretném látni, mit csinálnak a távollétemben, adj valami varázs-szemet''. Késõbb az egyik feleség megjelenik ugyanannál varázslónál ugyanakkora ajándékkal, mint a gazda: Kb. ,,A gazdánk mellett felfordulunk éhen, adj valami ellenvarázsszert a varázs-szem ellen'' (Ortutatay 1962: 318-319). Más törzsi vagy gyújtögetõ társadalmaknál is megemlítik, hogy világképük kerüli a misztikus jelleget (Durkheim 2003: 34-38, 43), sok nép samanizmusa is a mindennapi élethez kötõdik, nem misztikus jellegû (Hoppál 1998: 40) (Hoppál 2005: 26). Több eszkimó csoportnál is hasonló fogyelhetõ meg. A varázslatok természetérõl alkotott felfogás meglepõen racionális-mechanisztikusnak tûnik számomra (Kleivan & Sonne 1985: 8-9, 10-11, 15, 22-23), és nemigen különül el a hétköznapi-praktikus ismeretektõl (Tokarjev 1966: 96). Egyes feltételezett kozmikus erõk meglepõen közömbösek az emberek világa iránt, erkölcsi szabályok helyett formális törvények szerint mûködnek (Kleivan & Sonne 1985: 11), többnyire a segítõ szellemek jóra és rosszra is fölhasználhatók voltak, és csak a velük visszaélõ sámánt tekintették az emberek felelõsnek az esetleges rosszindulatú felhasználásárt, nem magukat a szellemeket (Kleivan & Sonne 1985: 7).
Más, személyesebb példa az animisztikus-mágikus gondolkodás tudománytörténeti szerepére: 8 éves koromban sajét kis laborom volt, Öveges könyvei alapján: elektrosztatikus feszültségmérõ, leideni palack, stb., konzervdobozokból, csokipapírból, tejfölöspohárból. legmeglepõbb, hogy -- ahogy gyerekekrõl sejthetõ -- teljesen animisztikus, megszemélyesítõ módon tekintettem ezekre a jelenségekre.
Hivatkozások
Benedek, István (1985). A tudás útja. Budapest: Gondolat. ISBN 963 281 526 2.
Brooks, Rodney (2003). "Az ember és a gép egyesítése", in Brockman, John (szerk.): A következõ 50 év. A tudomány a huszonegyedik század elsõ felében. Budapest: Vince. ISBN 963 9323 95 0.
Hoppál, Mihály (1998). "A honfoglalók hitvilága és a magyar samanizmus", Folklór és közösség. Budapest: Széphalom Könyvmûhely, 40–45. ISBN 963 9028 142.
Hoppál, Mihály (2005). Sámánok Eurázsiában. Budapest: Akadémiai Kiadó. ISBN 963-05-8295-3 2.
Kleivan, Inge; B. Sonne (1985). Eskimos: Greenland and Canada, Iconography of religions, section VIII, "Arctic Peoples", fascicle 2. Leiden, The Netherlands: Institute of Religious Iconography • State University Groningen. E.J. Brill. ISBN 90-04-07160-1.
Ortutay, Gyula (szerk.) (1963). A zsugori törzsfõnök, A csillagok szíve. Afrikai mesék. Budapest: Móra Ferenc Könyvkiadó, 317–320. o.
Még hány ilyen nagyon tutira fogsz hivatkozni? Az elõzõ is hamis állítás volt. Itt most valami új sport kezd kialakulni? Valamilyen (bármilyen) állításhoz ki tud valamilyen linket találni? Persze nem reménytelen a dolog, mert mindenrõl lehet pro és kontra találni valamit. Úgy érzem, hogy kezd az egész nagyon komolytalanná válni, így én ebbõl a társalgásból kiszállok. További jó egymást hülyítést mindenkinek.
Az az általános vélekedés, hogy a fekete lyuk nagyon sûrû anyagból áll téves, egyszerûen téves. Sûrû anyagból keletkezik, valóban, de utána az anyag teljesen eltûnik, nincs többé, és nem marad más utána, mint a felcsavarodott tér és idõ, a szingularitás, amelyet még nem vagyunk képesek megérteni.
a fekete jukakon kár vitázni. Nálunk sokkal okosabb emberek sok éves muinkája eredménye az a döntés hogy a fekete jukak léteznek, és több mérési eredmény is igazolja azt hogy a galaxisok legtöbjében ha nem az összesben a középpontban egy fekete juk van. Az hogy pld a miénkben van azt könnyen mutatja az is hogy amíg a csillagok bocsátanak ki magukból fényt, rádió jelet, addig a fekete cucc mindent elnyel, még a fényt is, de gravitációja hatalmas, annyira hogy elgörbíti a mellette elhaladó fény útját, amit ma már mérni is lehet. Ezen kár vitázni.
Kip Thorne Physicist California Institute of Technology "The common idea that a black hole is just made of very compacted matter—it's wrong. It is just simply wrong."
És kinevelik az új hit követõit... Miért adnának az embereknek áltudományos dolgokat, másért... Végül is mindegy, csak hülyüljünk...
Aki gyereket csinál, többnyire, természetesen foglalkozik a jövõvel. De az Európai tendencia nem ez, a túlnyomó többség ha nem is gondolkozik nyíltan így - de ennek mentén cselekszik.. - Élj a mának - ez már nem csak a hülyébbik tinédzserek ideológiájának összefoglalása. Ha valamit tesznek is a jövõjükért, az annyi hogy gazdagok akarnak lenni - ezért áldozatokat hoznak (betegesen félnek a csóróságtól). Szóval igenis így van, de én sem azt írtam hogy 'teljesen'. Az afrikai vagy a dél-amerikai helyzet valahogy most nem tud izgatni.. Ennyit szerettem volna még mondani.
"From this particular flash, Chandra researchers calculated that the mass at the center of the galaxy, about 2.6 million times that of the sun, fit into a space no larger than 93 million miles across. Only a black hole could be that dense, according to the known laws of physics."(forr)
Megmondom miért nem. Az emberek többsége magasról leszarja, hogy mi történik a világgal miután õ meghalt. Amíg õ él, legyen meg mindene ... ne legyen semmi bántódása. (Többek közt õk az okai a jövõnk aláásásának.)
8000 év múlva emberiség...addig hány civilizáció fog összeomlani és újjáépülni? Hát sok. Ha most körülnézünk 90% az esély rá, hogy valami nagy gebasz lesz ami akár évezredekig hazavágja az emberiséget. Emberek biztos lesznek, ügyesebbek vagyunk mint a csótányok...
Ha én egy hi-tech ember lennék, akkor sem adnék technológiát az õseimnek ha ez sok szenvedéstõl kímélné meg õket. Hiszen Hi-Tech ember vagyok, nem kell aggódnom azért hogy rosszul mennek a dolgok nélkülem a múltban. Ez kb olyan lenne, hogy visszautazunk a közép vagy ókorba - de akkor vinni kéne társadalmi rendszert, gyárakat, meg minden k.f-át. És aztán rájönni, hogy semmi értelme nem volt. A fejlõdés az fejlõdés, annak kell lennie. Miért nem száz, ezer évre tervezünk - szól ismét a kérdésem. Miért kell mindent azonnal..
Kivéve hogy a tanácsköztársaságban kezdték el eme szokást. Inkább nem részletezném hogy pont kik, mert kitiltanak. Meg amúgy sem errõl szól a fórum!
A fekete lyuk nem elmélet, hanem egy elméletben feltételezett valami (az sem biztos, hogy van olyan). Elméleteim nekem is vannak, de azokat megtartom magamnak, úgysem lenne tõle senki sem beljebb (a többi elmélettõl sem). Nem hinném, hogy hibás a másik feltételezésem. Az már csak a fizikusok pongyolasága, hogy egy ismert definíciót (tömeg) a kvantumfizikai elképzeléseikért önkényesen más jellemzõkkel látnak el. Hívják akkor másnak, ne tömegnek. De ez így nagyon zavarosban való halászás, amolyan "vak vezet világtalant" szerint van magyarázgatva. Megjegyzem, hogy ebbõl a szempontból nagy a hasonlóság vallásmagyarázgatásokkal. Bevezetik a soha meg nem ismerhetõt, aztán már szabadon lehet mindenféle elméleteket gyártani. Na, ezért ez nekem nem szimpatikus. Én a megismerhetõ dolgokat szeretem.
Tévedsz, az állítás az volt, hogy semmilyen más elmélet nem tudja magyarázni a megfigyelt adatokat, mint egy fekete lyuk. Olvass vissza. Senki sem írta, hogy fizikailag nem férne el, sem én, sem a wiki; csak Epikurosz érthette így, de akkor õ félreértette.
A részecskék világában fabatkát sem érnek a klasszikus fizikából merített elképzeléseid, mint pl. hogy tömeghez térfogatnak is kell tartoznia. Egyszerûen nem tudjuk, mi az elektron, csak azt, hogy eddig nem mutattunk ki semmilyen struktúrát benne. Elméletek vannak, de senki sem érti igazán, mirõl is van itt szó. Lásd pl. az egyik elméletcsaládot itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/Preon
A másik teljesen hibás feltételezésed, hogy a részecskék világában is létezik valamilyen ellenállás, ha két "tárgy" egymáshoz közelít. Mint írtam, a kvantummechanika legszabványosabb verziója szerint is két elektron tetszõleges közel helyezkedhet el egymáshoz, sõt, bármilyen távolságon belül nullánál nagyobb valószínûséggel található meg.
Nem számoltam utána, de lehet, hogy a Wikiben rosszak az adatok. ----
A kvantummechanika egyik akármije, hogy a megfigyelõ megváltoztatja a megfigyelt akármit, tehát ha a jövõbe belenézel, máris megváltoztattad. Én csak annyit tudok elképzelni, hogy egy hperszámítógépbe beletápláljuk a jelenlegi állapotot, és kiszimulálja, hogy mi lesz n év múlva. Ha rosszat jósol, akkor esetleg megkérhetünk egy lepkét, hogy nem a jobb, hanem a bal szárnyát lebegtesse meg. Vagy én pislogok egyet, és utánaszámolunk, hátha akkor már jó lesz.
A másik meg, hogy az elektron sem nem pontszerû, sem nem részecske, sem nem hullám. Azt hogy mikor melyik modell alkalmazható rá leginkább, mindig az elvégzett kísérlett dönti el. Ja és természetesen az elekron rendelkezik tömeggel.
Az állítás ugye az volt, hogy nem férhet el annyi nap akkora térrészben. Pedig röhögve, bõven, levegõsen elfér. És szó sem volt pályarendszerrõl, vagy struktúráról. Tömeggel rendelkezõ részecskének lennie kell térfogatának is, akkor viszont nem beszélhetünk pontszerû részecskérõl. Vagyis r ennélfogva nem lehet nulla értékû.
10, 23, 29, 58, 65 Én csak ezt az 5 db. számot szeretném magamnak visszaküldeni az idõben, mondjuk úgy 3-4 nappal ezelõttre. Szinte már magam elé képzelem a ropogós kis 200 millácskát.:)
Fizikailag elférne, de nincs az a pályarendszer vagy struktúra, ami stabilan tudna tartani egy ilyen rendszert egy ilyen kicsi térrészben milliárd évekig, a súrlódás és az ütközések nagyon rövid idõ alatt menthetetlenül lelassítanák.
Hogyne létezne pontszerû részecske: például a teljesen közönséges, hétköznapi elektronnak mai napig semmilyen struktúráját nem sikerült megtalálni. Két elektront tetszõlegesen közelíthetsz egymáshoz amíg betáplálod a szükséges energiát, semmilyen gátat nem ismerünk, legfeljebb a mérhetõség határát jelentõ Planck-távolságot (és az már épp a kvantumgravitációval függ össze). Bizonyos eséllyel bármely két elektron távolsága ebben a pillanatban is tetszõlegesen kicsi (lásd alagúteffektus), a távolságot nem kell nullára csökkenteni, hogy a gravitáció számottevõvé váljon, csak nagyon kicsire.
"Ezek szerint 6 fényóra átmérõjû gömbben nem férne el 3,7 milliónyi naptömeg csak úgy" - kattintgatni tudsz, de számolni már nem. Te is tipikusan agymosott wikis lehetsz, akit leszoktattak a gondolkodásról, és minden baromságot elhisznek. ~1.3*10^11 nap férne el a mi napunk kiterjedésével... Ez meg egy kicsit több, mint amit leírtál :)
Nem jó...Nincs elég intelligencia hozzá...Hidd el, sokkal rosszabb lenne, ha tudnánk...Legalábbis még most.Egy pár generációnak még el kell múlnia, h intelligensen tudjunk dönteni a sorsunkról.Most csak hisztériát és káoszt keltene egy rossz jövõkép.Fölösleges.
Hát emberek, nem semmi hogy miket tudtok írni egy bulvár hírre! :D
Én úgy gondolom, ha a jövõbõl kapnánk egy üzenetet hogy csináljunk valamit, mert 4500 ra már csak kevesebb mint 100 ember él a földön, akkor ennek a tudatában tudunk módosítani a jövõnkön. Az információ, a kapcsolat kivált olyan eseményeket amik a kapcsolat nélkül nem jönnének létre, tehát máris módosul a világunk ahoz az alternatív világhoz képest akik az üzenetet kapták. Bizonyíték lenne a változtatás lehetõségére például az is, hogy ha megkérdeznénk a jövõböl az embereket,hogy 2010 ben kaptak e üzenetet a jövõbõl? És ha "nem" a válasz. Máris egy módosult világban élünk mint õk éltek akkoriban. Akkor is ugyan ez van, ha mégis kaptak üzenetet, de más tartalommal.
A fizikában minden jel arra mutat, minden mérés azt igazolja,hogy a világ összes energiáinak, anyagának más más állapota lehet, minden viszonyítási rendszerben. A jõvõbeni világ is egy viszonyítási rendszer, nem azonos a miénkel, tehát meg van a változtatás képessége nekünk is.
Jah, és minden ilyen változtatáskor nem jön létre új univerzum vagy egy új alternatív világ, csupán arról van szó, hogy a világot alkotó elemek tulajdonságai más világok számára, vagy akár más inercia rendszerek számára, mint mondjuk két különbözõ sebességel haladó repülõk akár, számukra más más állapotot mutatnak a világ elemei. Egy univerzum van, de NINCSENEK ABSZOLUT állapot leírók. Mint ahogy nincs abszolut tér, és idõ, ugyan úgy lehet valami egyik viszonyításban kék, a másikban zöld.
Még valami, és talán ez a logikusabb, ugy emberek vagyunk kezünkbe van a változatás lehetõsége vagy minden cselkedetünk kihat a jövõnkre. Ha most fogok egy kést és levágom mindkét herémet akkor a jövõben nem lesz gyerekem, de ha úgy döntök mégse vágom le a herémet akkor megváltoztatom a jövõmet, vagyis a jövõm megváltozik a döntéseim által, akkor viszont nem egy jövõ van hanem a milliárdnál is több. Ha ezt feltételezzünk akkor honnan tudjuk hogy melyik jövõnkbe nyitottunk egy féreglyukat, honnan tudjuk hogy az a jövõ fog bekövetkezni?
Szerintem egyszerü kideríteni hogy lehet e idõutazni.
Most megalakít a fejlett világ egy projectet,ami arról szól hogy amint elérhetõvé válik a technologia,a megalakítás pillanatába küldjenek egy üzenetet. Vagyis ha lehetséges rögtön kiderül! Arról nem beszélve micsoda ugrásra lenne képes a technologia hirtelen. Persze millio ok miatt is befucsolhatna a terv idõ közben,vagy direkt nem küldenének üzit mert az valamit megváltoztatna. Esetleg egy uj alternatív valóságot kreálna ahova az üzi megérkezne mi meg csak várnánk!
Tényleg jó lenne, ha sikerülne felvenni a kommunikációt az 1000-10000 évvel elõttünk járó emberekkel. A cikkben is írták hogy ha megnyitunk egy csatornát akkor nemtudjuk, hogy az "1000 év múlvában" hol fog megjelenni. Ha ott jelenik meg ahol a mostban megnyittottuk akkor semmi baj, örül mindenki, mert valószínû, hogy sikerül felvenni a kapcsolatot. De mivan akkor ha 1000 vagy 10000 év múlvára kihal az emberiség, mert lehetséges, bármi bekövetkezhet. Ha kihal az emberiség és errõl mi tudni fogunk, akkor tudunk-e tenni ellene valamit? Ha mondjuk 2010-re megvalósul a jövõvel való "kommunikáció" lehetõsége és megtudjuk, hogy 3050-re már nem lesznek emberek, akkor valószínû, hogy nem tudunk tenni az ellen hogy kihaljunk, mert 3000-ben már tudtunk róla hogy ki fogunk hallni hiszen 2010-ben már láttuk a jövõt, de nem tettünk ellene semmit. Vagyis mindeféleképpen kihalunk.:P A kérdés, tudunk változtatni a jövõn? Ha belelátunk a jõvõbe akkor nem valószínõ(mint egy film beletudsz tekerni, de változtatni nem tudsz rajta), bár biztos hogy nem én fogom megváltani a világot ezekkel a gondolatokkal, csak szeretek ilyeneken gondolkodni.
"# The first estimates indicated that the central object contains 2.6M (2.6 million) solar masses and has a radius of less than 17 light hours. Only a black hole can contain such a vast mass in such a small volume. # Further observations[27] strengthened the case for a black hole, by showing that the central object's mass is about 3.7M solar masses and its radius no more than 6.25 light-hours."
Ezek szerint 6 fényóra átmérõjû gömbben nem férne el 3,7 milliónyi naptömeg csak úgy.
6 fényóra átmérõben simán elférne 4 millió nap a jelenlegi méretével... Mivel nem vagyok hiszékeny, ezért hinni semmiben sem hiszek. Vannak dolgok, amiket elfogadok, de annak semmi köze a hithez. Pontszerû részecske nincs, így két pontszerû részecske távolsága csak elméletben csökkenthetõ nullára, de nemlétezõ dolgokról értelmetlen beszélni. Semmi valóságalapja nincs. Csak arra jó, hogy vad elméleteket lehessen kitalálni. "egyesített kvantumgravitációs elmélet tudja feloldani majd" - vagy nem.
velemenyem szerint az idoutazas valami ilyesmi lesz: epitenek majd egy szamitogepet, amelyben tarolva lesz a vilag osszes atomja, minden informaciojukkal egyutt. ettol kezdve egyszeru a dolog: csak meg kell adni a datumot, a gep pedig kiszamolja, hogy melyik atom milyen mozgast fog addig elvegezni, es a vegeredmeny az az allapot lesz, ahogy a vilag x ido mulva ki fog nezni. persze ehhez figyelembe kell venni a rezgesuket, az egymasra valo kolcsonhatasokat, es a gepnek a sajat mukodeset is bele kell szamitania, ami talan a legnehezebb az egeszben. habar ezzel tenylegesen nem utazhatnak az emberek, de barmit megnezhetnek majd a jelenben es a multban is. (feltetelezem, hogy az informaciokbol azt is lelehet modellezni, hogy ezek az atomok visszamenoleg milyen utvonalat tettek meg). az ido pedig velemenyem szerint pillanatnyi. nem tarolodik el se a mult, se a jovo. viszont a fenti modszert felhasznalva letrehozhato egy masik univerzum, amely a jelenleginek egy idoben tetszolegesen elhelyezett masa (persze jo kerdes hogy ezt hol hoznak letre).
Mégi melyikre gondolsz? Kordon még 56-ban sem volt elõtte, max orosz tankok...
Görbültnek meg ott van a Móricz Zsigmond körtér. Ja, ki ne hagyjam a ziccert: a Kossuth téren idõutazást is tehetsz, ugyanis a kordonok a véres diktatúra korszakát idézik.
Kérlek szépen, elsétálsz a Kossuth térre, és ha épp nincs kordon, akkor láthatsz egy szép teret.
ugyan nem olvasom át ezt a sok hsz-t, de szeretnék már látni egy teret. Jó lesz nekem az egyenes is, de ha csak görbültet tudtok mutatni, az sem baj. Meg elmondhatná valaki, ez a tér vajon mibõl is van?
Kár, hogy ilyen szamárságokkal etetik az embereket... Már nem is érdemes vitatkozni vele...
Apám, már a nevében is benne van " relativitás elmélet" azaz a viszonytagásg elmélete, más szavakkal, hogy minden esemény relatív. Semmmi sem lehet abszolut. A lorentz transzformáció meg pont hogy ahoz kell,hogy számolni tudjunk ezek között az események között, mintegy átkonvertáljuk az adatokat az egyik inercia rendszerbõl a másikba.
Nem tudom mirõl beszélsz, miért a maxwell egyenleteket hozod fel? Nem elektromágneses kölcsönhatásokról beszéltem, hanem 4D-eseményekrõl.
Sajnos összekeverted a dolgokat, mert úg veszem észre,hogy rosszúl értelmeztél egy Einstein axiómát, mely hasonlóan hangzik mint amirõl te beszélsz, de ami azt mondja: Minden fizikai jelenségnek, és így a jelenség leírását megadó elmélet matematikájának azonosan kell kinéznie minden inerciarendszerben. Azaz , minden viszonyítási pontban azonosak a matematikai számítások alapjai, ugyanazok a képletek, ugyanazok a törvények, DE mások lehetnek a kiindulási értékek. Mivel más más inercia rendszerben, más más adatok álnak rendelkezésre. Az egyik ürhajóból nézve a másik szinte áll. A másik ûrhajóból nézve meg a másik áll, mivel õk azt állapítják meg hogy ÕK mennek közel c vel és nem a másik halad feléjük ennyivel.
Pont hogy a lorentz transzformáció segít a felismerésben,hogy megállapítsuk,hogy a két egymás felé haladó ûrhajó amik közel c vel haladnak egymás felé. Bármelyik hajóból nézve c vel közeledik a kettõ egymáshoz, nem pedig kettõ c vel. Egy külsõ inercia rendszerbõl , mondjuk a földrõl, meg egyértelmûen aztméred,hogy mind a kettõ közel c vel egymás felé halad, azaz 2 c a közeledésük egymás felé.
Nem, teljesen másról van szó. Valóban a tér görbül, Einstein szerint a gravitációs erõ gyakorlatilag trükk: a Föld körül keringõ ûrhajó valójában egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez a *görbült* téridõben. Azért szeretjük ezt a kifacsart nézetet, mert különben nehéz lenne megmagyarázni, miért viselkedik minden szempontból pontosan ugyanúgy egy gyorsuló objektum, mint egy "álló", de gravitációs térben levõ.
"milyen kulonos dolog tortenik akkor, ha 2 atomkupac talalkozik?" Számomra csak annyi, hogy nem érted, amirõl szó van. Az idõhurok fogalmát tisztázni kéne elõször talán.
Ezt rosszul tudod, a relativitás lényege, hogy minden inerciarendszerben ugyanúgy történnek a dolgok. Ilyen elágazások csak a kvantummechanikában vannak, ott vannak multiverzum elméletek, hogy minden kvantummechanikailag lehetséges állapot elõfordul, és minden pillanatban új univerzumok keletkeznek. A relativitásban ha két ûrhajót nézel, ami egymással szembe halad, ha álló megfigyelõként nézed õket ugyan azt az eseményt fogod látni, amit õk is. A relativitás a koordináta rendszerek egymásba transzformálásáról szól, úgy, hogy az Lorentz-invariáns legyen, tehát hogy a Maxwell-egyenletek változatlanok legyenek. A speciális relativitás az egyetlen ilyen lineáris transzformáció.
Mivan ha egy féreglyukon áküldünk egy atomot? Honnan tudjuk hogy átment és megérkezett? Ha megérkezett hova és azt honnan tudnánk meg? Túl sok a kérdés és a ha :O