Senkinek semmi ötlete? Akkor holnap estig várok aztán újat kérdezek. Pedig ezt is rendes órán tanultuk.
Nincs biztos adat arrol hogy IV.Béla hol vészelte át a tatárjárást.1241. május 18-án Zágrábba van a családjával együtt.A következõ biztos adat az 1242.márcus eleje,amikor Szplitbe érkezik.Nincs adat tehát jóformán nyolc honaprol.
Pluskat: ÖÖÖ. szerintem meg nem. Berselius: Hogy te ezt mire írtad arról gõzöm nincs nem vagyok kéménytörténész:D A füstpénz 3 fontos dologban különbözött a kapuadótól ebbõl az egyik úttörõ volt. Ebbõl csak egyik a családonként való adózás. Azt még elárulom, hogy az a másik kettõ, hogy kiket adóztattak.
A füstpénzt minden ház kéményenként fizette, függetlenül attól, hogy a kémény milyen minõségû volt (a füstöskonyha rendkívül népszerû lett ebben az idõben ). A kapuadót minden olyan kapú után fizették, amely alatt átfért egy jól megrakott szekér (ekkoriban történt az, hogy a rokon családok egy telekre költöztek, így egy kaput használtak).
Így tehát lehet, hogy amire te gondolsz az az, hogy a kapu, ha alacsonyan volt a teteje, akkor nem fizették az adót, amit sokan meg is tettek, vagy összekölztöztek a családok, míg a füstadó esetében a kémény lebontása rontotta a ház kényelmét, meg aztán elég büdös is lett tõle, ezért ez alól nehezebb volt kibújni, és így ez jövedelmezõbb volt.
Idézek saját történelem tankönyvembõl. "Olmützben békét kötöttek (1475). Kölcsönösen elismerték egymás cseh királyságát, s az országot megosztották: Mátyásé lett ... ; Ulászlóé Csehország. ...: III. Frigyes nem ismerte el Mátyást cseh királynak, ezért a magyar király haddal támadt ellene (1477). Frigyes még abban az évben békére kényszerült, elismerte Mátyást cseh királynak s választó fejedelemnek.
Hát, ha jól tudom, és ha a déli egyéb területeket (például Ráma) leszámítjuk, az Árpád-házi királyok idején ilyen nem volt. Az Interregnum idején Vencel királyunk volt egyszerre cseh, lengyel és magyar király egy kis idejig, de aztán 1305-ben Ottó elüldözte. Ottó Alsó-Bajorország hercege, tehát uralkodója volt.
1370-1382-ig I. (Nagy) Lajos lengyel király volt. Bár ellenkirály volt, meg kell említenünk II. (Kis) Károlyt is, aki 1385 és 1386 között egyszerre volt magyar ellenkirály és nápolyi király. Zsigmond: német és cseh király, majd német-római császár. Albert: cseh és német király I. Ulászló: lengyel király is. II. Ulászló: magyar és cseh király II. Lajos: magyar és cseh király
Pfff. Én személy szerint nem gondoltam, hogy ekkora veszekedés lesz belõle. Na de látom, hogy én következek, tehát a kérdésem: I. Istvántól II. Lajosig hányszor, kivel és ki által volt perszonál unióban Magyarország?
Sõt Nápolyi király sem lett volna mivel a pápa nem engedélyezte a dolgot, illetve Lajos öccsének felesége ugyebár megölette férjét.
A kérdés felvetés egyébként jogos, nevezetesen, hogy mi számít nayghatalomnak. Mertugye Nagy Lajos lengyel király is volt, aztán ott van Zsigomnd aki azon kívûl, hogy német-római császár is volt még ezen felül cseh király is. Na és akkor az is kérdéses, hogy milyen szempontból nézzük a magyar király titulust? Merthát pl ott van V. Ferdinánd aki magyar király is volt és egyben spanyol király és német-római császár is. Szóval akik ezt a tankönyvben feltették kérdésként picit pontosabbak is lehettek volna.
Mátyás nem volt Német-Római Császár. Az egyetlen magyar uralkodó, aki Német-Római Császár is volt Luxemburgi Zsigmond. III. Béla is csak despotes volt, I. Mánuel fogadta fiává, mivel nem volt örököse, de késõbb született egy fia és Béla despotesi tisztét is felbontották.
A kérdésre a megfejtés pedig: Bakócz Tamás
Az én kérdésem: IV. Béla hol vészelte át a Tatárjárást?
Hát nekem most ezek jutottak eszembe: Bizánci Birodalom (Mánuel uralkodása alatt) - III. Béla Német-Római Császárság - Hunyadi Mátyás Nápolyi Királyság - András (Nagy Lajos öccse, csak aztán jól megölték) ez az uccsó nem tom mennyire számít nagyhatalomnak...
Kérdésnek meg vmi könnyût. Hogy hívták azt a paraszti sorból indult esztergomi érseket, aki a magyar történelemben a legközelebb jutott a pápai cím megszerzéséhez (asszem ezek így megfelelelnek)?
Magyar töribõl kevés jó van... Mondj 3 olyan fontos nagyhatalmat amelynek magyar uralkodója lett volna és kik ezek?
Szerintem kérdezz valami újat, mert ezt senki se tudja...
1925-ben Jankovics Arisztid Hágában próbált beváltani hamis 1000 Frankosokat, de lebukott. Sajnos arra nem emlékeztem, hogy konkrétan mi volt a gond a hamisítványokkal, úgyhogy rá kellett keresnem:
"Bár vigyáztak arra, hogy a hamisítványok használtnak tûnjenek (taposták, gyûrték õket), arra nem gondoltak, hogy Franciaországban a magasabb címletû bankjegyekbõl már két darabot is erre rendszeresített vékony tûre szúrnak fel. A használt bankjegyeken több tûszúrásnak kell lennie. A hamisítványokról azonban hiányzott a tûnyom."
kérdés:
Az I. világháború utáni magyar állami frankhamisítási (Franciaország gazdaságát gyengíteni próbáló) kisérlet miért fulladt kudarcba?
Beethoven, Martonvásáron is alkotot, asszem ki van rakva múzeumba a zongorája (csak olvastam valahol régebben), az óvoda pedik Brunszvik Terézhez köthetõ, a gyengéd szál pedig húgához Jozefin-hez a legújabb kutatások szerint (link)
Melyik zeneszerzõ volt az, akit gyengéd szálak fûztek az elsõ magyar óvoda megalapítójához?
Szamosújváron született, 1932. február 18-án. A család eredetileg örmény származású, ezért örmény katoloikus szertartás keretében búcsúztatták el 2005-ben.
"Az elsõ magyar katona, aki nemcsak harcolt, hanem életét is áldozta az amerikai függetlenségért, Kováts Mihály (1724-1779) ezredes volt, aki Franklin segítségével került át az Újvilágba. A huszártiszt részt vett George Washington tábornok lovassági alakulatainak megszervezésében és kiképzésében. Kováts az észak-amerikai függetlenségi háború kiemelkedõ katonája volt." forrás
Hogy hívták az amerikai függetlenségi háború egyetlen híres magyar katonáját?
Na mivel nem válaszól senki így én teszem meg:) Nagy körút Üllõi út keresztezõdése, Corvin Köz a mozi és környéke, Práter utca, Kisfaludy utca (ez a három VIII. kertület ahol a leghevesebb támadások voltak a Corvin köznél kétszer is vissza verték a ruszkik támadását). És mivel én újpesti vagyok ezért még megemlíteném, hogy Újpesten is komoly harcok folytak a Könyves Kálmán gimmnáziumot - mivel ez volt az újpesti ellenállás gócpontja - a ruszkik a földdel tették egyenlõvé, újból fel kellett építeni.
A ius primae noctis az elsõ éjszaka joga, mely minden földesúrnak kiváltsága volt (nem feltétlen élt vele) a kora középkorban. A házasodó menyasszony jobbágyot, az esküvõ után nem az ura vitte ágyba hanem a földesúr :) Bár most a sorrendre nem vennék mérget lehet elõbb volt a kufirc aztán az esküvõ de inkább elõbbire emlékszem.