Mondjuk azt nem gondolom, hogy kapásból a Havokot fogják nyomatni, mivel: 1. Nem lenne túl egyszerû, mert a Havok FX volt GPU-s cucc, de amit ez nyújt (néhány nem-interaktív fizikai effekt), az ma már valószínû kevés, a teljes Havok Physics csomag meg alapvetõen CPU-s alkalmazás, és nem valószínû, hogy kb. másfél év alatt teljesen át tudnák gyúrni a Larrabeenek megfelelõre. 2. A Physix kártya sem lett sikeres, így nem valószínû, hogy akár az Intel le tudna nyomni egy újabb - talán még drágább kártyát - a játékosok torkán. (Másra meg elvileg gyakorlatilag [ezt csak így :P] egyelõre nem lesz jó játékok terén, leszámítva az említett ray-trace demózgatást.)
Meg hát nem árt egy picit belelendülni a piacba, mivel jelenleg se driver, se tapasztalat, se jó kapcsolat jellemzi az Intelt grafikus fronton. Akármennyi pénze van tanulni csak tapasztalattal lehet.
Nem vagyok benne biztos, hogy csak a grafikus piacra jön. Szerintem a Havok garantálja az Intelnek, hogy eladható legyen a termék már az elsõ próbálkozásra is.
Az elsõ Larrabee 45nm-es lesz, év végén jönnek az elsõ samplek, a megjelenése pedig 2009 elejére várható. 2010-re pedig már a 32nm-es változat jön majd, nagy valószínûséggel dupla annyi maggal mint az elõdje.
Miért, az OpenGL és a DirectX utasítás mit jelent? :) Most vagy ide vonatkozó függvényekre gondol a szerzõ, amit HW-esen támogat, gyorsít, stb., vagy olyan utasításokra, amik összessége részben megvalósítja ezeket.
megkérdezhetem valakitõl (dez pl:) ), hogy ez a ray-tracing utasítás ez pontosan mit is jelent?
Megjegyezném még, hátha valaki nem tudja: - Integrált memóriavezérlõ rég óta van az AMD procikban. - A QPI az AMD-s HyperTransport Inteles megfelelõje, lényegében annak másolata. - És milyen érdekes, hogy a Nehalem cache-felépítési is tökre olyan, mint az AMD K10-é (Barcelona/Phenom).
Még a cikk 5. bekezdéséhez: a Larrabee 32nm-es lesz, ami inkább 2010-ben kerül a piacra, mintsem 2009 elsõ félévében.
Az 5. bekezdésben meg látom, a szerzõ keverte össze a Larrabee-t a teljesen más célú egyik Nehalem típusba integrált kis teljesítményû GPU-val. :)
Amúgy nem tudom, hogy most te keverted-e össze a 3. és 4. bekezdést, vagy eredetileg is ilyen volt a szöveg, de az idézeted elsõ fele az új Itaniumra vonatkozik (ez a Tukwila), a második meg a Nehalemre. :P
Az biztos; viszont ami a sávszélt illeti, a magok végrehajtási sebességében elszenvedett hátránnyal ellentétben memória- és magok közötti sávszélben jelenleg az AMD van a toppon, ami számos szerver alkalmazásban ellensúlyozza az elsõt. És az új AMD generációban ez tovább gyorsult (megtöbbszörözõdött). (Emellett ugye némileg javult az IPC, ami 45nm-en állítólag tovább javul, persze SMT egyelõre nem lesz.)
"Az Itanium családba tartozó Tukwila a teljesítményre helyezi a hangsúlyt, mégpedig négy maggal, összesen 30 MB gyorsítótárral, QPI-busszal, integrált kétcsatornás memóriavezérlõvel, és mintegy kétmilliárd tranzisztorral chipenként. A technológia egészen 8 magig skálázható, megjelenik a Simultaneous Multi-threading, amely 4-16 szál kezelését támogatja, a memória irányába történõ kommunikáció sebessége, vagyis a sávszél pedig a 8 MB harmadszintû gyorsítótár, a QPI, illetve a beépített memóriavezérlõ révén az Intel szerint a jelenleg leggyorsabb Xeon-rendszerekhez képest is megnégyszerezõdik" Ha csaka fele igaz, az is brutális teljesítményt jelent. Az intel most beleadott mindent! AMD-nek fel kell kötni a gatyát ha versenyben akar maradni!
A számitástehnika (h)õskorában a szakik ájuldoztak, amikor egy gyártó 50%-al megemelte a CPU frekvenciat. Mostanaban megemelhetik 50%-al a magok szamat es mindenki elegedettlen, haromszor tobb magot akar.
Informatika és tudomány
