Nem igazán. Növeléshez ki kell olvasni, növelni az értéket, és visszaírni. Az két hozzáférés (még ha adott esetben egy utasítás is). A beírás egy hozzáférés.
Ez ugy hangzik mitha az adatokat kis 1-essel vagy kis nullával illetve nagy 1-es nagy 0-ával tárolná. a bit vagy ott van vagy nem. nem mér mágneses koherencát, ha nem forog, nincs olvasási sorrend, mozgo fej stb, mint a wincsinél.
defragnál, millisecundumokat lehet nyerni a defragra fordított idöt ha beleszámolod, és a leállítását a defragnak, akkor jobb ha nem mentesítesz.
Egy kis kukacoskodás: Egy regiszter növelése eggyel gyorsabb, mint új értékeket beletölteni. Persze ez nagyságrendekkel kisebb, mint a fej pozícionálásának az ideje.
"a defrag sem kell minden heten!!!"
Ez konkrétan alapértelmezett mûködés már xp alatt(lehet csak sp2 után), és vista alatt is. "Idle time" alatt(általában a képernyõvédõ bekapcsolását tekinti annak), automatikusan defragol a rendszer, ha úgy érzi szükséges.
Úgyhogy ezt pl az oprendszernek miután detektálta, hogy SSD eszköz az adott meghajtó automatán el kell felejtenie, máskülönben tényleg eléggé gyilkos a dolog :)
az elmés megállapításom pontosan azt takarja amit leírtam. ssd-t nem kell defragolni. ki kell kapcsolni az automatikus defragot. vagy legalább az ssd-n nem kell. mûködési elvébõl adódóan úgyis minden adatot önkényesen oda pakol ahol neki tetszik és ha 70szer töredezettségmentesíted egymás után, akkor sem lesz gyorsabb. eggyel korábban írtam, keress rá wear leveling. egyenletes terheléselosztás. az ssd vezérlõja önkényesen áthelyezheti még a fix adatokat is, ha azt tapasztalja, hogy egy aktuálisan foglalt blokk még fittebb, tehát kevesebbszer volt újraírva. azáltal hogy a ritkábban használt adatot átmozgatja egy erõsebben használt blokkba és a továbbiakban a felszabaduló frisebb blokkot használja valósul meg a terheléselosztás.
nem is mondtam, hogy gyors lenne, csak azt, hogyha nem használsz defrag progit, akkor tovább él a winyód.
írtad is, hogy: "üres helyre való íráskor az egész blokkot törölnie kell, utána írhat oda". ha átmozgat egy régen használtat, vagy frissít egy filet akkor is ugyanez játszódik le és épp ezért az apró fileok, nem szóródnak még apróbb részekre, mint a winyó esetében. tehát a wear leveling technikájából adódik, hogy amit használsz kis file, az általában egy blokkon lesz (természetesen ha elfér rajta).
az más kérdés már és nem az ssd, hanem az alkalmazott technológia (flash) hibája, hogy minden kis file frissítésénél az egész blokkot újra kell írni, ami viszont azt eredményezi, hogy lassúnak érezzük, mert sebességre akkor is hozza a 80-100 mega/sec írást, csak éppen az adott pillanatban a számunkra épp nem fontos adatokat/blokkokat is át kell mozgatnia az egyben blokkfrissítések miatt.
Agyrém amit az usa-ban mûvelnek a szabadalmakkal. Képtelenség kibogozni, hogy mi minden van már levédve. Minden szart levédetnek, de nem azért, mert az fontos, hanem azért, hogy bízva abban, hogy azt majd valaki megsérti, és akkor a perekkel sokat kereshetnek. Ez az üzlet lényege.
Olvasni gyorsan tudhat össze-vissza helyekrõl (ebbe mondjuk a vezérlõ is beleszól), írni viszont annál kevésbé, lásd #26.
ebben elviekben igazad van, csak az SSD-nél értelmetlen a defrag.
Vinyónál az a jelentõsége, ha egy fájl szanaszét van a lemezen, akkor a fejnek idõbe tellik odacammogni a folytatáshoz, míg egy SSD-nél ennek nincs jelentõsége, mert nincs fej, amit oda kellene mozgatni.
A címzés, az semeddig sem tart, max egy órajelciklusig.
Persze vannak jobb és rosszabb SSD-k, kisebb v. nagyobb blokkmérettel, wear levellinggel v. nélküle, NAND v. NOR flash-sel, stb. - amit az áruk is szépen tükröz.
Elméletben... A flash blokkos szervezésû (egy blokk sok k), legoptimálisabban blokkon belül tud dolgozni, sõt eredetileg nem üres helyre való íráskor az egész blokkot törölnie kell, utána írhat oda, stb. Emiatt éppenhogy kimondottan lassú a flash sok kis file kezelésekor.
A ferritgyûrûs memória rendszermemória volt, a flash meg háttértároló.
ps. Ezt az állandó Xbox360 dicsõítést és PS3 szídást csak heccnek szánod, vagy tényleg ennyire meg vagy zsongulva, hogy nem bírod ki, hogy állandóan ezzel offolj minenhol?
És persze már megint kevered a valós és a valótlan infót, azaz félre próbálod vezetni az embereket. Csak egyes játékoknál van vinyóra telepítés. És ha már fent van, onnan éppenhogy gyorsabban töltõdik, mint boxon DVD-rõl. Arról nem beszélve, hogy boxon is több játék csak vinyó jelenléte mellett fut.
Nálam már 2GB RAM-nál is ki volt kapcsolva mindenféle windows swap és felesleges HDD mûvelet, gyorsult is rendesen a gép.
Eddig egy játék sem panaszkodott, hogy nem indul.
Ha lenne jól mûködõ RAM drive ami dinamikusan változtatná méretét, akkor a TEMP, internet cache, stb. is rég memóriába lenne irányítva.
Az altalad leirt szimptomak egy nem optimalisan mukodo rendszer jegyei. 1 Gb RAM-al mar csak nagyon ritkan cache-el, a defrag sem kell minden heten!!!
A log file-okra leirt pelda is tulzas enyhen szolva...
Sztem ne futass mindenfele vacak programokat egyszerre. A regi HDD-is is lehetnek a bajod forrasai... (bizonytalanul olvas bizonyos szektorokat es tobbszor kell elvegeznie)
Még legalább 5 évig nem lehet teljesen kiváltani a HDD-t SSD-vel.
Az SSD-t kb. 10-100K-szor lehet újraírni. Ezt a Windows a log file-ok helyén kb. 2-3 indításkor már el is használja. A Windows cache a mûköséd során gyakorlatilag folyamatosan írja a HDD-t. Hetente egyszer lefut a defrag, ami szintén teljesen újraírja a HDD-t. Az én 2GB memóriás gépemen szinte állandóan villog a HDD mûködést jelzõ LED.
Az SSD élettartama normál mûködés mellett ezért néhány év. Az én gépemben van 10 éves HDD is...
Az SSD helyes használatához újra kellene gondolni a mai OS-t és a programokat is. A Cache-t el kell felejteni, helyette több memóriát kell venni a gépekbe.
Az SSD-t ma legfeljebb kiegészítõ drive-nak lehet használni, méghozzá a programokat lehetne rátelepíteni. A programok jellemzõen nem változtatják a file-okat telepítés után. (Kivéve patch-ek)
Ez azért is jó, mert az SSD olvasási sebessége jóval nagyobb az írási sebességénél.
"Mi köze a ferritgyûrûs memóriának az eepromokhoz és a flash-hez? "
Mindharom perzisztens memoria, hasonlo interface-ekkel es tobbe kevesbe azonos felhasznalassal. Azaz egyik sem tartalmaz mozgo alkatreszt, aram nelkul is megtartjak a bennuk levo adatokat es mindehhez tobbnyire memoriakent lehet oket elerni. A mai ssd-k ezeknek a regi aramkoroknek a leszarmazottjai. Igazabol az egyetlen amit meg erdemes lenne valtoztatni a jelenlegi formajukon az a pata/sata kidobasa es az ssd-k rendszerbuszra helyezese. Mar vannak ilyen pci-e csatolos kartyak, es sebessegben verik az osszes merevlemezt, sot nemelyik teljesitmenyben sem marad el. Raadasul sokkal jobban birjak mobil eszkozokben, foleg ha a kerdeses mobil ezkozt mozgatni is akarjak az emberek. (a kozvetlenul csatolt ssd-ket linux-ban mtd neven lehet megtalalni)
ps: A merevlemez nelkuli gepre jo pelda az xbox360, ahol kepesek voltak megoldani, hogy egy jatek installalas nelkul is menjen, mig pl. ps3-on jo fel ora a telepites es meg lassabb is lesz tole a jatek betoltodese. A felhasznalo legtobb adatat kepes tarolni egy memoriakartya is, a programokat csak nagyon ritkan kell felulirni (patch-eleskor), erre pont jo a flash es atmeneti tarolonak pedig jobb es gyorsabb az olcso (lassabb, regebbi, stb) ram, mint a lassan mozgo feju torekeny merevlemez. Manapsag a legtobb feladatra eleg egy ssd es meg gyorsabb is lesz tole a rendszer. Ezek utan csak a sporolas miatt valaszt valaki hagyomanyos tarolot. Ez egeszen addig lesz ervenyes, amig a merevlemez olcsobb. (regen a floppy is olcsobb volt mint a merevlemez, megis kiszorult, most a merevlemezek vannak hasonlo helyzetben)
Mi köze a ferritgyûrûs memóriának az eepromokhoz és a flash-hez? Teljesen más alapokon mûködnek, az elsõ elektromágneses, a másik kettõ meg egy kvantummechanikai effektust használ ki (tunelling).
Az elso szamitogepekben meg diodas rom volt. Kesobb mar ferrit core memoria. Ez utobbi a kesobbi eeprom-ok es a flash elodjenek tekintheto. A szabadalmi jogok valahol az ibm es a dec polcain voltak meg a nasa mernokeinel, anno 60 evvel ezelott. Minden mas technika csak ezek leszarmazottja, tehat a seagate perelhet, de nem sok ertelme lenne, legfeljebb cserebe az intel nem engedne hogy a markas intel procival szerelt gepekbe seagate merevlemez keruljon. Egy per tenyleg sokat segitene a cegen...
ps: A commodore 64-ben mar 20 eve is volt memoriakartya a programok tarolasara es kenyelmesebb es gyorsabb volt mint barmi mas.
(Nem úgy értette, hogy a PATA v. SATA port szabadalma náluk lenne, mert pl. a SATA, de talán a PATA is az Intelnél van. Hanem egyéb ezzel, és más ilyesmivel kapcsolatos dolgokra.)
Ha nincs rajta pl. PATA v. SATA csatlakozó, akkor nem. Szal szerintem itt az adattárolás részleteit védõ szabadalmakról van szó. Attól persze még nem szép húzás, de nyilván be vannak sz..va, hogy még 2-3 év, és alig tudják majd eladni a vinyóikat (más vinyógyártókhoz hasonlóan), ezt is úgy, hogy még több pénzt kell ölni a fejlesztésekben, és akkor talán a kapacitásban még ott lesz.
ne kérdezzétek mi az, elõbb utóbb lesz valami aminek ez a rövidítése :)
az amcsik nagyon szeretnek perelgetni...a vérükben van,hát igen az SSD a jövö,bár szerintem a HDD-k még jó hosszú ideig maradnak...
A szabadalmak adott idõ alatt elévülnek és most úgyérzem évtizedekkel korábbra akar visszanyúlni a vezérigazgató úr, ergo perelhet, de fölösleges pénzkidobás.
Fejlõdés akadályoztatása. Mint a benzin motoros autók vs. más típusú energiahordozók által üzemeltetett. Õket kéne büntetni!
"számítógépen belüli adattárolás technológiáját saját szabadalmaik fedik le"
kizárt dolog. Például leírom egy papírra hogy 121 és beteszem a számítógépbe, akkor már sértem is? :P
Persze hogy ezt mondja, ez az érdeke. Majd jön az intel és befogja a szájukat. :D
Biztos egy kis pereskedéstõl most mindenki meg fog ijedni..
Szerintem ez nem olyan nagy jelentõségû fenyegetés, ami hosszútávon bármit is befolyásolna. De majd tényleg meglátjuk.
Ennél már az SSD-k úgy sem lesznek drágábbak, a többi meg már nem nagyon számít. :)
Informatika és tudomány
