Kepler törvényeiben nincs is említve tömeg. Talán a Newton-féle gravitációs erõtörvényre gondolsz. Természetesen kölcsönösen egymást vonzzák a testek, ez benne van a képletben. De newtoni pontosságnál nem befolyásolja a pályát, hogy a Földrõl vagy egy ûrhajóról van szó. A Nap egyszerûen ekkora bazi nagy
De egyébként tökfelesleges a szócséplés, ki kéne nyitni egy könyvet, vagy akár egy wikipediát, és utánanézni. Hamar rájönnél, hogy hol a hiba a gondolatmenetedben, ha már nekünk nem hiszel...
Alapfeltevéseidben tévedsz.
A Föld és a Hold _közös_tömegközéppontja_ kering a Nap körül. Külön külön a pályájuk "hullámos" az egymás körüli keringésük következtében. (Még ha ez a Föld szempontjából annyira nem is érzékelhetõ.)
"a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg..." "És az egyik ebbõl a szabadesés..."
Felejtsd már el a szabadesést! A gravitációs gyorsulás, amirõl te beszélsz, az csak a Földfelszín közvetlen közelében vehetõ állandónak. A szabadesés is csak itt van értelmezve, asztrofizikában _nincs_ilyen_fogalom_.
És nem, még mindig nem két sebesség eredõje a pálya. _EGY_ sebességvektor és _EGY_ gyorsulásvektor (ha a többi bolygó és csillag hatását elhanyagoljuk). A sebességvektor érintõ irányú a pályához képest, a gyorsulásvektor erre pont merõleges, a Nap felé mutat.
Na, ja, de a pálya kialakulásakor számít nem csak a központi csillag tömege, hanem a bolygóé is. Ez benne van Kepler törvényeiben is.
Nos ha igaz, hogy a Föld éppen olyan sebességgel kering a Nap körül mint monjuk a Hold (leszámítva hogy az a Földkörül is kering), akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy ez a gravitációs gyorsulással függ össze, mivel az egyformán hat bármekkora is a tömeg... És akkor itt a bizonyíték, hogy mégis kétirányú sebesség eredõje a pálya! És az egyik ebbõl a szabadesés...
Erre mondják a németek, hogy jól összehasonlítottad az almát a naranccsal. Gravitációs kéttest-probléma, vagy Kepler-probléma a neve a dolognak. A keringõ test tömege elhanyagolható a központi égitestéhez képest, mint pl. a Föld tömege és a kavics tömege egyaránt elhanyagolható a Napéhoz képest. Egyébként az ûrhajókban sem lenne súlytalanság, ha igazad lenne, mert az ûrhajót másképpen vonzaná a Föld mint az ûrhajóst, hiszen más a tömegük. Ezért az ûrhajó egyik oldalához tapadnának az ûrhajósok, mert más pályán "mozgatná" õket a Föld mint az ûrhajót. Persze ettõl lenne egy eredõ erõ az ûrhajón belül, csak úgy magától gyorsulna energiabevitel nélkül, errõl álmodik Egely Gyuri, csak sajna nem így van.
Ha akkora tömeget választasz, ami megmozgatja a Napot, akkor a közös tömegközéppont körül keringenek. És képzeld, olyan pályákon, amik csak a távolságtól függenek, és a közös tömegtõl, nem az egyes keringõ test tömegétõl, ez itt a lényeg.
Mert tegyük fel, hogy egy X tömegû tégla kering a Nap körül. Mi lenne ha keringés közben kettéfûrészelnénk? Kapnánk két X/2 tömegû féltéglát. Ha valóban függene a keringõ test tömegétõl a keringés pályája, akkor amint kettévágtuk a téglát, irányt váltanának a darabjai, csak úgy maguktól. Akkor is, ha nem adtunk nekik kezdõlökést, vagyis sérülne a lendületmegmaradás és az energiamegmaradás elve. Továbbá miért különbözne ez a helyzet attól, hogy a két féltégla össze van tapadva? Szóval a pálya nem függhet a keringõ test tömegétõl, csak a Napétól.
Nem én találtam ki, ez egy történelmi érvelés, nem tudom kitõl származik, lehet hogy Newton.
Egészen jól belegondoltam, és azért írtam azt, amit írtam. Próbáljuk meg extrém esettel bizonyítani, hogy inkább te tévedsz. Ha az öklömnyi kõ helyére mondjuk egy 10-szeres naptömeget képzelünk, akkor is igaz lenne? Mert a tömeg nem számít? Ugye, hogy nem igaz?
Nagy félreértésben vagy, a keringõ test tömege nem számít. A Naptól a Föld távolságában a Föld is, és az öklömnyi kõ is egy év alatt tesz meg egy kört. Ha picit belegondolsz, ez így logikus.
"Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... "
Így van.
"Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... "
Ez viszont nem igaz. A szabadesés gyorsulása 9.81m/s^2. Földre, mint bolygóra, meg tengerszint feletti magasságra (valójában távolságra a tömegközépponttól) jellemzõ érték.
Adott égitestre, mondjuk a Nap körül meg: a=grav. állandó * Nap tömege / távolság^2 Ugyanebbõl a képletbõl jön ki a 9.81 is, csak a Föld tömege van benne, meg az átlagos földsugár.
"És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben..."
De nem! Még mindig nem. Másik topikban már elkezdtük ezt, hadd ne fejtsem ki még egyszer! A súlytalanság az ,ami: a súly hiánya. Az az erõ, ami a mozgásodat szabadesésben gyorsítja, nem súlyerõ, bár a nagysága pontosan akkora. Nem nevezhetjük súlynak, mert az definíciószerûen az az erõ, ami az alátámasztást nyomja, vagy a felfüggesztést húzza. Szabadesésben meg ilyen nincs. Tehát súly sincs. Csak egy gravitációs erõ, ami gyorsítja a zuhanást...
Csak rra céloztam, hogy a testek csak úgy nem szoktak tömeget változtatni, pláne nem bolygóméretrõl kavicsra... Ezért a mozgás és energia-egyenletekben ugyan benne van a tömeg is, de az egyenlet mindkét oldalán ugyanakkora értékkel, így egyszerûsíthetünk vele, elég a sebességeket és gyorsulásokat figyelembe venni, nem kell az erõkkel szórakozni. Így lesz kinematika a kinetikából. Körmozgáshoz elég.
De igazából ez asztrofizikára nem igaz, ott folyton képben van a tömeg is, abban teljesen igazad van.
Ezzel egy picit azért vitatkoznék. Gondolj csak bele: nem mindegy, hogy mekkora a tömeg. Ha a Földet kicserélnéd egy pillanat alatt mondjuk egy öklömnyi kõre, az olyan szépen letérne a Föld keringési pályájáról, mint a vihar (persze ha a kõre ugyanaz a nagyságú és irányú pillanatnyi erõ hatna, mint a csere elõtt a Földre. Ez persze nonszensz, ez csak elméleti fejtegetés)! Ezért nem lehet a tömeget figyelmen kívül hagyni. Tehát az öklömnyi kõ nem tudna a Föld keringési pályáján a Föld keringési sebességével keringeni.
"A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli " Azért speciális, mert az egyenletes körmozgásnál is van gyorsulás, ez a cenripetális gyorsulás... Ami ha az égitesteket nézzük megegyezik a szabadesés gyorsulásával... És pontosan ezt akartam mondani a súlytalanság ennek a következménye egy ilyen rendszerben...
Pontosan. A gyorsulás, az gyorsulás, függetlenül attól, hogy egy bazi nagy tömeg gravitációs vonzása okozza, vagy egyenletes mozgásról átvált valami gyorsuló mozgásra.
A körmozgás már spéci eset, ott ugyanis - bár a mozgás lehet egyenletes, vagyis gyorsulás nélküli - mindig van egy centrifugális erõs, amely rápasszíroz a forgásközponttal ellentétes falra, felületre, így OLYAN MINTHA gravitációs HATÁS ÉRNE. És minél gyorsabban forogsz, annál erõsebb ez a gravitációs hatás.
Ebbõl persze leehtne meredek következtetéseket levonni, de ezt a dús fantáziájú fórumozókra hagyom.
"és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak""
Már leírtam, leginkább a kifejezés használatával van bajom. Szabadesést leginkább csak homogén gravitációs mezõben tudunk értelmezni. Zuhanó kalapács, fel-fel dobott kõ... Ha van a gravitációs mezõre merõleges sebességkomponens, akkor inkább hajítás. De ez is inkább csak analógia, asztrofizikában nem úgy hívjuk, hogy hajítás, vagy szabadesés. Addig oké, hogy "szabad", mert más erõ nem hat rá (elhanyagoljuk), meg végülis "esés" is, mert a gravitáció hatására történik, de valahogy az ûrben mozgó bolygókra nem tudom azt mondani, hogy "esik".
"Az ellipszis pálya ..."
Ez így igaz, csak hívjuk már "gravitációs erõ irányá"-nak, ha lehet! :)
"Érthetõbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következõ pillanatban levõ helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merõleges sebesség vektor...."
Ez viszont nem teljesen korrekt. A mozgás irányára merõleges vektor az gyorsulásvektor, nem sebesség. Mivel merõleges a sebességvektorra, így nem gyorsít/lassít, hanem irányt változtat.
Az általad két különbözõ hozzászólásból összemosott dologra kissé zagyva lett. "Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé?" - én ilyet nem írtam. Pont azt írtam, hogyha nem keringene valami a Nap körül, hanem nulla lenne a sebessége, akkor szabadeséssel esne bele a Napba. Az égitestek általában elliptikus pályán keringenek (gyk: a kör speciális ellipszis) A röppályák az erõhatások miatt olyanok, mint amilyenek, nem a sebességük miatt. A sebesség is vektormennyiség (és lényeges is), de ha már sebességgel akarsz számolni, akkor inkább impulzussal számolj. Ugyanis a tömeg és a sebesség a lényeges. Azért tud valami keringési pályán maradni, mert az erõhatások eredõje mindig érintõleges.
A szabadesést (a középont felé mutató sebességvektort) a gravitáció hozza létre. A szabadesés gyorsulása, pedig nem más mint a centripetális gyorsulás...
Érthetõbben az ellipszis pályán mozgó tárgy következõ pillanatban levõ helyzetét két sebességvektor írja le egy a középpont felé mutató sebesség vektor (ez a szabadesés) és egy erre merõleges sebesség vektor.... A két vektor hosszának arányától függ a pálya
Ugyan azt írjátok le amit én... Akkor miért írod, hogy nincs szabadesés a Nap felé? Milyen közeg lassítaná, és miért írod, hogy "nevezzük inkább ferde hajításnak" Az ellipszis pálya egy olyan sebesség miatt van amelynek az íránya a szabad esés írányára mindig merõleges és a szabadesés gyorsulása miatt... Ha az elsõ sebbeség minnél nagyobb annál elnyúltabb az ellippszis, egész addig amig át nem megy hiperbolába, ha meg (a kör pályánál) lassabb spirál pálya lenne. (a spirál a Napban végzõdne).
Ha a Föld valami miatt lefékezõdne (a pályán maradáshoz szükséges keringési sebessége csökkenne), akkor belezuhanna a Napba. Persze nem nyílegyenesen, hanem spirálisan. Ha nullára csökkenne hirtelen a sebessége, akkor pontosan a Nap felé zuhanna.
"Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk"
Ez igaz
"de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk"
de, azért
"hiszen minden írányból azonosan hatna ránk"
ami ugyanaz.
Felfoghatjuk a Földet egy nagy golyónak, aminek a felszínén állunk. Akkor nem mindegy a sugara a gravitáció szempontjából. Illetve kezelhetjük csillagászati léptékben, egy pontszerû tömegnek, akkor mindegy a sugara.
Ha a Föld tömegközéppontjában vagy, akkor mindkét modellt követve 0 a gravitáció, egyrészt a gömb anyagának a "széthúzó" gravitációja szempontjából, vagy azért, mert a pontszerû tömegtõl 0 a távolság.
"másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk."
Hát, ööö, nevezzük inkább ferde hajításnak. Ha már mindenképp középiskolás házifeladat szintû analógiát akarunk ráerõltetni... Szerintem az ilyen fogalmaknak, hogy szabadesés, leginkább csak állandó irányú gravitációs mezõben van értelmük (tehát a Föld felszínén, a görbületét elhanyagolva), térben a gravitáció már inkább vektoros erõösszegzés. Pl nincs "lefelé" irány, amerre a gravitációnak kijelölt iránya van és amerre szabadesés végbemegy...
"Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt."
Ez hatalmas tévedés. Newton jól felírta azt a képletet, mûködik az rendesen. (persze ha nem végtelen tömegekrõl, fénysebességrõl, ilyesmirõl beszélünk)
Az összefüggés a gravitációs erõre: F=G(m1*m2)/r^2 vagy a gyorsulásra: g=G*m2/r^2
Az bizony négyzetes. És ezért tökmindegy, hogy 6757km, vagy 6757km és 1 méter négyzetével osztasz.
"Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám."
A Föld tömege meg egy nagyon nagy szám. A matematika ilyen trükkös dolog, hogy egyszerre kezeli a kettõt... :P
Példa ha a Föld (tömeg)középontjába lennénk súlytalanságot tapasztalnánk, de nem azért mert a Föld gravitációja nem hatna ránk, hanem mert egyrészt a Föld tömegvonzásának eredõje 0, hiszen minden írányból azonosan hatna ránk, másrész a Nap felé szabadesés történik így a Nap vonzását sem érzékelnénk.
"Talán mert a Föld középpontjától kell mérni a távolságot?" Nem ez a lényeg. Hanem az, hoy lényegesen kisebb mértékben csökken a gravitáció a távolság növekedésével, mint amit Kornan írt. Ugyanis a gtravitációs együttható nagyon kicsi szám. A másodikra: Persze az emberben ez az érzet, de én a fogalmat nem így értettem. Azért használtam érzetet, mert valójában a világegyetem összes anyaga fejt ki ránk gravitációs erõt, mégha az sokszor kimutathatatlan is...
Nem, a súlytalanság képzetét a súlytalanság okozza. Hogy a belsõ szervek nem nehezednek az alattuk lévõre, nem a megszokott érzést adják. "Megemelkedik" az ember gyomra.
De, csak dolgozom közben, és nincs idõm végig írni.
toto, ez egy hsz-be nem fért volna el? :D
Nah, megint a szokásos "szinvonal" Tipikusan témába vágó hsz-ekkel tele.
Így súlytalanság képzetét a szabadesés okozza, és nem a világûr velejárója...
Tehát ugyan az a rendszer nagyben mint a Földkörül keringõ objektumok rendszere...
És az egész naprendszerben igaz: minden szabadeséssel esik a Nap felé, ha távolodni akarsz a Naptól gyorsítanod kell!
Azért írtam, hogy elég eltérõ a naprendszerber a gravitációs erõ, ezt felhsználták már ûreszközök gyorsítására is (pl:Voyager)!
A Föld távolsága átlagosan kb.: 149 000 000 Km Ebbõl adódik hogy a Nap gravitációja a Földre 1/400-a annak mint ami a Naptól 1m-re hatna rá...
A gravitáció 100 000 000 000/6,67 m távolságban csökken 1/4-ére... Ami 14 000 000 Km!
A korábbi hozzászólásoddal kapcsolatban: nyilván hatnak valamennyire a bolygók, csillagok, de attól mondjuk, hogy a 10 g 9,9 lesz, nem hinném, hogy annyira sokat nyomna a latban.
"Nah most 5 perc google után valami olyan találtam ,hogy a gravitációs mezõ ereje a a távolsággal négyzetes arányban csökken.Valószínûleg egy idõ után meg is szûnik" Nos ha ez így lenne akkor 1 m-re a Földtõl lenne mondjuk 10m/s*s a gyorsulás 2 m-re ez 10/4m/s*s, ami nem igaz tehát valamit félre olvastál... Persze a távolsággal csökken a gravitáció, de nem ennyire, valami kimaradt a képletbõl, megnézem!
''Ja és hogy mi a lópikulának odamenni a Marsra? Úgy értem 1X, hogy kitûzzük az amcsi zászlót. Mert a tartós bázisnak azért én is látnám értelmét, de az ilyen amcsi elnökválasztási kampány részeként megvalósuló projekteknek nem.''
-Például azért, hogy egyszer majd terraformáljuk...
(Vagy ha már itt szétlõttünk mindent, akkor majd ott folytassuk.)
''Mountain stone weta can survive being frozen for months at a time in a state of suspended animation down to temperatures of -10°C. This is because their haemolymph (the insect equivalent of blood) contains special proteins which prevent ice from forming in their cells''
vagyis recesszió, nem szecesszió késõvan
a hippikorszak olyan volt mint manapság az emo korszak (csak kicsit nagyobb :D)... sokan követték a példát, de ugyanúgy vannak kivételek akik meg nem. Most erre alapozni egy tudományos szecessziót szerintem fölösleges. Zsenik meg mindig fognak születni, akik majd feltalálják a nekünk jó dolgokat. Bár jó lenne ha a hadi kiadásokon kívül költenének orvostudományra is, mert sokat érünk egy fejlett vadászgéppel, vagy atombombával, ha közben megdöglünk rákban.
szerintem irreális idõintervallumról beszélsz... ha azt nézzük hogy az elsõ repülõgépektõl kezdve, az elsõ ûrhajóig kb 60 év telt el, akkor ez a többszáz éves várokazási idõ amit te írsz egy baromság.
Hát én meg nem csókolnám csipkerózsikát, miután fölébred, ha pár évig kénhidrogént szívna.
Csak halkan jegyzem meg, hogy lehet még csócsálni, de a téma igazából ki van tárgyalva. Én nem jelentkeznék önkéntesnek, hogy kénhidrogénnel hibernáljanak, mert még szeretnék éldegélni valamennyit.
A másik: az anyagok ("szerek") az állatokra más-más módon hatnak. Mondom a releváns példát: a monguz, vagy szurikáta köztudomásúan (?) legyõzi a mérges kígyókat: kobrát is. De elõfordul, hogy a kígyó megmarja, és ilyenkor a földhöz vágja magát, majd 10 perc múlva felocsúdik, és megy tovább, mintha mi sem történt volna. Ennyi idõ alatt bontja le a szervezete a mérget. Na ezt csináljátok utána! Amúgy, annyira nem hülyeség, mert hallottam olyan, hogy valahol messze Afrikában, talán a mesebeli Abesszíniában van egy törzs, amelynek tagjai azzal szórakoznak, hogy megmaratják magukat a skorpióval, de csak csínyján, és mindig növelik az adagot. Ááállítólag több ilyen maratás után immunisak lesznek egy öreg, beteges skorpió marására. Gomb?
Könnyen lehet.... Mindenesetre, kíváncsi vagyok, arrakistor meg fog-e jelenni mostanság, vagy netán letiltották?
Hogyan kell elképzelni egy atom-meghajtású ûrjármûvet? Hogyan hasznosítja a folyamatot?
domez128 = arrakistor
Utoljára kérlek, hogy olvasd vissza ezt a fórum topicot. Talán akkor rájönnél hogy tök fölöslegesen és alap nélkül cseszegetsz engem, ráadásul csak engem. Én _is_ elmondtam a véleményem valamirõl, és azt hiszem abszolút nem "zsidóztam" hanem maximum róluk mondtam el a véleményem egy részét. Nem utálom õket, hanem ugyanúgy lexarom õket, ahogy a magadfajtát. Ha ez nem tetszik neked, szíved joga. HA BEFEJEZTED a hülyeségeidet, talán átadhatnád a helyet a fórumhoz kapcsolódó dolgoknak. Ugyanis a szót te terelted el barátom, nem én!
Rettentõ felháborító, hogy nincs moderáció a fórumon...csak fel kelljen háborodni valamin végre. Vigyázz Epikurosz mert te is egy mocskos náci leszel, ha sokat jár a szád - már most túl mentél minden határon.
Szerintem jól látod a dolgokat. A nagy dolgokhoz erõs alapok kellenek, az irány egyszerûen pocsék.
Megtettem te seggfej , de igazából semmi nem indokolja a zsidózásodat ..! Ja ,,, ha akarunk mindenbe bele lehet magyarázni mindent . De tudod mit ,én vagyok a hülye , hogy szóba állok egy ilyen primitív õsemberrel …..!!!!
ez az egész totyik egy szegénységi bizonyítvány. az sg-n nincs moderáció? nincs senki, aki az ilyen gusztustalan arcokat egyszerûen kitörölje? hihetetlen számomra, hogy ilyen alacsony a színvonal. szégyen.
Nézd , te így látod a dolgokat , ehhez szíved joga , bár szerintem téves a látásod . De miért kell egy tudományos vagy legalább is annak induló és látszó cikkbõl kihozni az antiszemitizmust és a rasszizmust ? Mindegy mi az írás alapja vigyünk bele egy kis zsidózást ? Igaz , ez ma elég trendi ….!!!!!!
kicsit zagyvára sikerült, de most nincs türelmem tisztázni.
Mondjuk, a témához ez a zs-zás annyiban hozzátartozik, hogy Európa, USA fejlõdése nem jó irányba tart, kb. 1990 óta. Ha elvégzem a kivonást: 1990-1968 = 22 év +kb. 20 év (mert már egyetemisták voltak), vagyis 40-45 év között. Szóval 1990. körül és után jutott el a kábítószerezõ hippi nemzedék oda, hogy a belõle jövõ politikusok kerültek erõs hatalmi pozíciókba, tudományos intézmények, cégek stb. élére. És elkezdõdött a romlás korszaka. Egyesek ezt demokratizálásnak hívják, de az erkölcsi erõforrások olyan felélése zajlik, hogy kb. 30 év múlva az a korszak köszönthet ránk, mint ami volt 1784 után Franciaországban. Háborúskodásra, nagy szavakra lesz energia, de érdemi fejlõdésre nem nagyon. Ugyanis, az ûrkutatás nem abból áll, hogy na adjunk neki, lõjünk fel egy rakétát, hadd menjen a Marsig. Az ûrkutatáshoz kell a szellemi bázis, a háttéripar, az oktatás, a robotoló adófizetõk. A barbárok erre nem fognak vállalkozni. Irán lehet, hogy össze tud szerelni pár atombombát, sõt, akár ûrhajót is, de tartós fejlõdést produkálni nem tud. Na, de hogy jön ide Izrael? Izrael '90 elõtt a körkörös védelmét fejlesztgette, de még korábban Dél-Afrikával együttmûködve gyártotta atombombáit. Az együttmûködés logikus, hisz 2 apartheiden alapuló államról volt szó. A DAK bukott, Izrael maradt. Európára meg ráadták a demokrácia ruháját, amely rövid távon jónak tûnt, de hosszú távon én nem vagyok nagyon optimista. Na, fecsegtem eleget.
Nah most 5 perc google után valami olyan találtam ,hogy a gravitációs mezõ ereje a a távolsággal négyzetes arányban csökken.Valószínûleg egy idõ után meg is szûnik.
Nem az a kérdés , hogy lén ki vagyok ! Hanem az hogy TE kivagy , milyen alapon zsidózol , egy teljesen más témájú ügy kapcsán , miért kevered bele a zsidóságot ? De neked aztán teljesen mindegy , a lényeg , hogy te vagy arabozol , vagy zsidózol . Ráadásul , még hülyeségeket is írsz ,nem kéne okoskodnod , nem áll az jól neked ! Azt hiszem ez nem humorérzék kérdése . Jó lenne , ha már ezzel a témához írsz , maradj a tárgynál
Egyébként a sebesség fontosabb a tömegnél, ha a keringést nézzük. Pl.: azok az égitestek (mérettõl függetlenül) a Napba hullottak amelyeknek kicsi volt a sebességük a naphoz képest, illetve (szintén mérettõl függetlenül) azok az égitestek elhagyták a naprendszert amelyek túl gyorsak voltak, a kettõ között pedig a pályára álltak vannak... De ehhez mindenképp kell a gravitáció...
" gravtiácós erõ bolygók,csillagok esetében meddig terjed,vagy ,hogy gyengül-e valahonnan azt nem tudom." A naprendszerben legalább olyan gravitáció mûködik, hogy egy Jupiter nagyságú bolygót is pályán tud tartani, tehát egyáltalán nem mondhatjuk, hogy a naprendszerben nincs, vagy csak nagyon kicsi...
Miért ki vagy te? Olvasd vissza a fórumot. Aztán megtudod, hogy "hogy jön ide már megint a zsidóság". Hát úgy, hogy egy szellemileg veled hasonló szinten álló barátod úgy adta elõ magát, mint most te. Másrészrõl viszont teszek a véleményedre, humorod meg abszolót nincsen.
Informatika és tudomány
