De egy irodista nem arra használja a gépet, mint egy otthoni felhasználó(net, játék, zene, film), hanem általában valami speciális programmal dolgoznak. Könyvelõ programok, számlázó programok, grafikai programok. Ezeket windowsra vagy dosra írják. Mi emiatt kénytelenek vagyunk windowst használni, csak a szervereken meg pár gépen van linux, amin tényleg csak neteznek. Amúgy az lenne a legjobb ha php-ba vagy perlbe vagy esetleg javaba írnák ezeket a programokat és akkor tényleg platformfüggetlen lenne.
"Hidd el hogy egy "sima dokumentum" esetében senkit, de fõleg egy irodistát nem fog érdekelni sem a margó, sem a vágóvonalak" Érdekli, mivel margót kell állítania, oldalbeállításokat kell módosítania, ha különbözõ méretû dokumentumokat akar kezelni (a4-es, a5-ös lapok, c6-os boríték, stb...). Ja és mivel a natív HTML-ben NINCS milliméter/centiméter/pont ezt nem tudja megtenni. Makrók: mivel vannak ûrlapok, amelyek kitöltését makrókkal ellenörzik/számoltatják sajnos ezekre is szükség van (és mivel a cégek többsége M$ Office-t használ, kénytelen a másik fél is ezt a programot használni, ha ki akarja töltani a másik fél dokumentumait). Erre volt már precedens, mikor a GKM 2 példányban (OpenOffice/M$ Office) küldött el ûrlapokat - hátha az egyiket ki tudja tölteni az adott cég.
"de legfõképpen a CYMK színkeverés" Nyomdai munkáknál azt alkalmazzák (még a nyomtatód is azt használja, csak nem veszed észre).
"viszont szeretné látni a weblapot amit a monitorán lát és ha nyom ez izmos PRINT-et akkor bármelyik böngészõ kinyomtatja neki szinte ugyanúgy ahogy azt a monitoron látja" Amikor a különbözõ böngészõk másként értelmezik a webes nyelveket, más a renderelõmotruk, máshogyan fognak kinézni mind nyomtatásban, mind weben. Vajon mi a francért kínálják nagy portálok a nyomtatásra szánt dokumentumokat PDF-ben? Miért kell külön stíluslapot csinálni, ha esetleg nyomtatásba szeretnéd kiadni a HTML dokumentumot?
"és rendes tördelõprogramot (pl.: Windows Wordpad :)) fog használni, ha egy sima tördelésrõl, milliméterekrõl van szó..." Egy DTP-stúdióból páros lábbal rúgnának ki, ha a Windows Wordpad-et tördelõprogramnak neveznéd. Quark, Adobe Indesign - ezek már inkább annak nevezhetõek.
"Az elterjedtség kizárólag a reklám függvénye, mivel egy kezdõnek, kezdõ vállalkozásnak, tök mindegy hogy mit használ, hiszen egyikhez sem ért." Egy kezdõ vállalkozás - mivel a munkapiacon levõ emberek 98%-a Windowst használ, azt tanulta, arra van rászokva - olyan embereket fog felvenni akik Windows környezetben tevékenykednek. Miért? Mert az átképzésük pénzbe, idõbe, fáradtságba kerül. Mivel a .doc / .xls újabb változatait nem kezeli rendesen az OpenOffice (ezt többször, több cégnél is tapasztaltam), ezért a vállalatok maradnak a Windowsnál.
egyébként most nézem, hogy az OpenOffice.org makrókat is tud kezelni, még linuxon is, de valószínûleg saját formátumban.
.doc-t .xls-t kiválóan kezeli az OpenOffice.org , a makrók kezelésérõl pedig egy átlag irodistának a leghalványabb fogalma sincsen, ha makrókat akarnék készíteni arra van egy ezred, külön erre a célra megírt makró program linuxra és windowsra is egyaránt. Az elterjedtség kizárólag a reklám függvénye, mivel egy kezdõnek, kezdõ vállalkozásnak, tök mindegy hogy mit használ, hiszen egyikhez sem ért. ( És utólag, hosszútávon mindenképpen csak a Linuxot érdemes tanulni, tanulmányozni )
Hidd el hogy egy "sima dokumentum" esetében senkit, de fõleg egy irodistát nem fog érdekelni sem a margó, sem a vágóvonalak, de legfõképpen a CYMK színkeverés, mivel azt sem tudja mi az, viszont szeretné látni a weblapot amit a monitorán lát és ha nyom ez izmos PRINT-et akkor bármelyik böngészõ kinyomtatja neki szinte ugyanúgy ahogy azt a monitoron látja. Nem fog azzal foglalkozni, hogy az egyik böngészõ így , a másik pedig úgy rendereli, mivel egy dokumentumot sem renderel pixelre ugyanúgy két program a különbözõ fontok, tördelési szabályok és pixelélsimítás miatt (SEM).. Ha pedig az illetõ ért hozzá, neadjisten ért a nyomdatechnikához, vagy tördeléshez, akkor eg ugyis rendes programot fog használni a fotószerkesztéshez, ahol szükség van pont-ra.. és rendes tördelõprogramot (pl.: Windows Wordpad :)) fog használni, ha egy sima tördelésrõl, milliméterekrõl van szó...
"senkit sem érdekel, mikor ott vannak az évek óta jól bevált Linuxos kommunikációs és akár még cross-platform kommunikációs szoftverek is." Sajnos ez nem ilyen egyszerû. Ugyanis az oktatásban, a közigazgatásban, a vállalati szférában az M$ termékei vannak elterjesztve, a migráció meg nem egy leányálom.
Gondolj bele: van egy céged, ami eldönti, hogy Linuxot fog használni a kliensgépein. Viszont a többi cég túlnyomó része nem azt használ. Tehát ha kapsz egy .doc / .xls / docx dokumentumot, amiben esetleg makrók is vannak, akkor meg vagy lõve, mert nem tudod megfelelõen kezelni. Ott volt az elektronikus adóbevallás, amire az APEH jó ideig képtelen volt rendes cross-platform szoftvert csinálni. Ott van egy rakat készletnyilvántartó-, könyvelõ program, amit nem portoltak át Linuxra.
"Különben is mit kell túlbonyolítani egy sima dokumentumformátumot??" Mert a különbözõ dokumentumformátumok nem használhatóak minden feladatra. A natív HTML-ben nincsenek a nyomtatáshoz/nyomdához szükséges mértékegységek, nincs lehetõség margók mm pontos beállítására, CMYK színtér használata ismeretlen, stb...
"sima html <table> és <td> tagokkal bármit lehet vele tördelni azt kész...." A táblázatot nem az oldalszerkezet kialakítására találták ki (sem a weben, sem az irodai/nyomdai felhasználásban). Ráadásul a nyomtatásban/nyomdában nem pixelt vagy százalékot használnak, hanem pontot, millimétert, centimétert. Arról nem is szólva, hogy a különbözõ böngészõk különbözõképp értelmezik a webes nyelveket.
inkább felkötöm magam, mintsem hogy végigtanulmányozzam és lediplomázzak a microsoft 44 ezer oldalas nyílt forráskódú dokumentum formátumából.. inkább használom az évek óta jól bevált ingyenes openoffice.org-ot és ha valami microsoftos problémám van kiexportálom vele microsoft .doc vagy .xls formátumban aztán csókolom. Kizárólag az õ reszortjuk, hogyan kommunikálnak egymással a programjaik.. senkit sem érdekel, mikor ott vannak az évek óta jól bevált Linuxos kommunikációs és akár még cross-platform kommunikációs szoftverek is.
Különben is mit kell túlbonyolítani egy sima dokumentumformátumot?? Ott van rá az .rtf formátum vagy sima html <table> és <td> tagokkal bármit lehet vele tördelni azt kész....
SAjnos az MS "profitmaximalizáló" törekvései közelítenek a monopólium kialakításához, valamint a vetélytársak ellehetetlenítéséhez. Még jó, hogy az USA történelmét egy az egyben tükrözi ez a "csodálatos" cég. A pofátlanságnak/szemétségnek/kapzsiságnak is van határa, de úgy tûnik ilyen kitételekkel nem korlátozzák magukat a redmondi fiúk.
Szerencsére a Ms a Vistával azért elérte, hogy egyre többen kacsingatnak más megoldások felé. :)
Jó hír, hogy a M$ már sokkal kevésbé tartja ellenségneka nyílt forrású szoftvereket.
Rossz hír, hogy úgy tûnik a versánytársaikkal szemben továbbra is gecik, és sikeresen akadályozzák meg, hogy rajtuk kívül más is normális profitot realizáljon.
Ez nem jó az iparnak, mert egyelõre a piac bizonyos helyeken egyenlõ a M$-al.