stremix: bocs, mindenben igazad volt Jobban utánanéztem és kiderült hogy csak a víszintes irányú mozgás okoz örvényt. Mea culpa.
Bár nekem is igazam volt abban, hogy a coriolis erõ az egyenlítõnél is hat, illetve mindenhol hat a mozgás irányától függõen. Pl. az egyenlítõnél is hat a függõlegesen lefelé áramló vízre, de nem okoz benne örvényt, hanem csak "megdönti".
> Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom.
Tanultam, de energetika <> meterológia. :-)
> 1. A Coriolis-erõ épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentõsebb, az egyenlítõnél nulla.
Hát ha egészen precízek akarunk lenni akkor a coriolis erõ nagysága egyenesen arányos a szögsebesség vektor és a sebességvektor szorzatával. Vektoriális szorzat, ugyebár. Ezért is írtam be a pontosítást, mert coriolis erõ a sarkok közelében is hat. Csak nem mindenki ismeri a vektoriális szorzatot. A meterológiában a nagy áramlások a föld felszíne mentén futnak, nem pedig függõlegesen. Éppen ezért a meteorológiában a coriolis erõnek a sarkok közelében minimális a hatása. Függõleges (sugárirányú) mozgás esetében pont fordítva van. Ha esetleg vitázni akarsz errõl akkor meg ne szöveget írj vissza hanem formális képleteket, mert azok többet mondanak ezer szónál.
> 2. Ez a kitérítõ-erõ a vízszintes mozgásra hat, nem a függõlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet
Lásd föntebb. Arra a mozgásra hat aminek a szögsebességgel vett vektoriális szorzata nem nulla.
> A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.
A függõleges is, mert fefelé folyik. De egyébként épp most gyõztél meg arról, hogy a sarkok közelében is ki lehet használni a hatást. :-) Viszont ha pontosan akarjuk leírni a dolgot akkor a sebességvektor idõbeli függvényét kell vizsgálni, illetve -2*m*szögseb*sebesség idõbeli függvényét.
> 3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra.
Természetesen ez is csak akkor igaz ha a föld felszínével párhuzamos mozgásról beszélünk. A szél így mozog. De vannak más irányok is.
Chappy-nek:
> Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.
A coriolis erõ merõleges a centripetálissal, ezért munkát nem végez. Tehát nem is lassíthat semmit. Pont.
Az árapály erõmû egyébként más, mert ott a hold tömegvonzása emeli föl a vizet, a "sima" vízerõmûnél meg a nap. Az egyik lassítja a föld forgását, a másik nem.
Ja, csak ez is es az arapaly eromu is a fold forgasat lassitja. Pont.
Na, és mi van a pisztrángokkal, amelyek árral szemben úsznak felfelé a folyón? Levitáció vagy Coriolis-erõ vagy vajmi más?
Aki még nem tanult meteorológiát, annak írom. Pár dolgot tisztázzunk.
1. A Coriolis-erõ épp a sarkok felé haladva lesz egyre jelentõsebb, az egyenlítõnél nulla.
2. Ez a kitérítõ-erõ a vízszintes mozgásra hat, nem a függõlegesre. Hatását leginkább a légmozgásból lehet
megérteni. A víz esetében a vízrészecskék a lefolyó középpontja felé haladva vízszintes irányuk változik meg.
3. Az északi féltekén jobbra térülnek el a közeg (szél, víz) részecskéi, a délin balra. Minnél inkább a sarkok felé
haladunk, egyre nagyobb a kitérítõ-erõ. Az egyenlítõnél nulla.
Remélem a képbõl világos, hogy miért az óramutató járásával ellentétes az örvénylés az északi féltekén. A Coriolis-erõ miatt van az is, hogy a szél nem pontosan a nagyobb nyomású terület felõl a kisebb felé halad hanem
jobbra kitér, sõt van amikor az izobárokkal (egyenlõ nyomású területek) párhuzamos, ezt hívjuk gradiens szélnek.
> Mellesleg a coriolis erõ nem nagyon hat a sarkokon, mert ott nincs a földnek > kerületi sebessége, ezért (se) nem alakulnak ki hurrikánok a sarkok közelében.
Elnézést a pontatlanságért, amint mondtam az persze a föld felszínére merõleges ("függõleges") mozásra vonatkozott. A sakokon is van hatása a coriolis erõnek, más mozgási irányokban.
Kosheen-tõl a Catch az. Ja és annyit, hogy nem a Coriolis erõ feltalálója, hanem a felfedezõje volt Coriolis bácsi.
Coriolis-erõ gyorstalpaló:
Valamelyik együttes valamelyik számának volt egy olyan klipje, hogy a zenészek a forgó lemezjátszón állnak.
Képzeljétek el, hogy ti is ott álltok a forgó bakelitlemez szélén. Elkezdetek sétálni a lemez közepe felé. Viszont ahogy egyre beljebb sétáltok, egyre kisebb kerületi sebességû részekre tévedtek rá, amihez "hozzá kell lassulnotok". Ebbõl ti annyit éreztek, hogy folyamatosan el akartok esni a lemez forgásának irányába.
Az erõ, ami "fel akar titeket lökni", a Coriolis-erõ.
> A feltalálónak saját bevallása szerint nem akármilyen küzdelmet kellett > folytatnia az akadémiával és a kormánnyal,
Igen el tudom képzelni az akadémián a gúnyos mosolyokat, hogy nehogymá egy ügyvéd meg akarja mondani a tuti frankót, hogy mi a frankó. Sajnos ezek a reflexek nagyon mûködnek, pedig igenis vannak polihisztor tipusú emberek, csak manapság ez nem elfogadott, ha van papírod róla, lehetsz jó benne, na de anélkül?...
> A mûködés lényege, hogy a folyó valamekkora sebességgel folyik, mielõtt eléri a > hagyományos vízlépcsõt, vízturbinákat. Ennek a (majdnem) vízszintes irányú > mozgásnak az energiáját hasznosítja az új turbina.
Ez természetesen nem igaz. Már csak azért sem mert a turbina elõtt duzzasztógát (pl. íves völgyzáró gát) szokott lenni és ott a víz vízszintes sebessége szinte a nullával egyenlõ. Az új turbina abban jobb, hogy a coriolis erõ miatt létrejött forgási energiát IS hasznosítja. A hagyományos turbinák csak azt a mozgási energiát próbálják hasznosítani amit a víz akkor nyer, amikor elveszíti a magasságkülönbségbõl adódó helyzeti energiáját.
de ez sem valami közérthetõ egyszerû formában van leírva. :-(
Ha valakinek még mindig nem kerek:
A föld forog. A forgómozgás hatására a föld felszínén levõ minden dolog folyamatosan sebességet változtat. Tehát a föld felszínén levõ minden test ami a felszínhez rögzített vonatkoztatási rendszerhez képest állni látszódik, valójában gyorsul. Namármost gyorsuló vonatkoztatási rendszerben nem igaz az, hogy a magára hagyott test egyenes vonalú egyenletes mozgást végez vagy nyugalomban van. A coriolis erõ is így alakul ki: ha egy tárgyat a föld középpontja felõl vagy felé mozgatunk, akkor a földhöz rögzített (forgó) vonatkoztatási rendszerbõl szemlélve a dolgokat egy erre merõleges (érintõ irányú) erõ hat rá, ami igyekszik a föld forgásával ellentétes irányba "gyorsítani" a testet.
Talán jobban meg lehet érteni ha az egész dolgot nem forgó vonatkoztatási rendszerbõl figyeljük, hanem állóból. Ha mondjuk a (forgó) föld sugara 5000km, és egy testet fölemelünk 5000 km magasba a fejünk fölé, akkor az adott test kerületi sebessége kétszeres lesz mint a miénk (mivel azonos középpontú de kétszeres sugarú pályán mozog). Közben a tömege nem változik, ami azt jelenti hogy több lett a mozgási energiája. Csak akkor tudunk bármit pontosan a fejünk fölé emelni, ha közben felgyorsítjuk a megfelelõ kerületi sebességre. (Arra, amihez tartozó szögsebesség egyenlõ a mi saját szögsebességünkkel, így hozzánk képest mozdulatlan marad. Ami igaz is, de a sebessége más!
Hogy okoz hurrikánt a coriolis erõ, és miért forog a lefelé folyó víz? Azért mert a hurrikánban és a folyó vízben is részecskék mozognak függõlegesen. Ha egy részecske elmozdul függõlegesen akkor a coriolis erõ eltéríti erre merõleges irányban, így elkezd forogni. Mellesleg a coriolis erõ nem nagyon hat a sarkokon, mert ott nincs a földnek kerületi sebessége, ezért (se) nem alakulnak ki hurrikánok a sarkok közelében. Ezen kívül érdemes megemlíteni még valamit ami ebbõl következik: a coriolis erõt kihasználó turbinát nem érdemes a sarkok közelébe telepíteni...
A vízerõmûvekben úgy termelnek elektromos áramot, hogy a víz közben helyzeti energiát veszít. Elõször a helyzeti energiáját mozgási energiává alakítják, végül ezt elektromos energiává. A coriolis erõt úgy lehet kihasználni, hogy a vízerõmûnek olyan turbinát építünk, aminek a tengelye függõleges. Így a (coriolis erõ által bepörgetett) forgó víznek nem csak a függõleges mozgási, hanem a forgási energiáját is ki lehet használni. Természetesen nem midegy hogy merre forog a turbina. Ha "rossz" irányba forog akkor a hatás csökkenti a kivehetõ teljesítményt ahelyett hogy növelné. A jelenlegi erõmûvek leginkább vízszintes tengelyû turbinákat használnak.
A 27% teljesítménynövelés egy laborban mért adat. Kíváncsi lennék hogy a gyakorlatban mennyit lehet vele javítani a hatásfokon. Mindenesetre tök jó ötlet! :-)
NExus 6-nak, aki ezt írta:
>Szal ha igaz, akkor télleg ügyi, csak aztán nehogy leálljon a Föld forgása!;D
A coriolis erõ mindenképp bepörgeti a vizet, akár felhasználjuk akár nem. Elvileg a föld perdülete állandó (ez a perdület megmaradás törvénye, hasonló a lendület megmaradáshoz), de a tehetetlenségi nyomatéka (ami hasonló a tömeghez, csak forgásra vonatkozik) nem állandó. Lokálisan szemlélve a dolgot: amikor a nap sok vizet elpárologtat és az felsõ légrétegekbe kerül, akkor a fölt teljes tömegének nagyobb része van a föld külsõ részeiben. Ez növeli a tehetetlenségi nyomatékot, de mivel a perdület állandó ezért elvileg a forgásának lassulnia kellene a vízpárolgás hatására. Aztán amikor a víz lehull a földre akkor a tömeg nagyobb része van a középponthoz közel, ezért a forgásnak gyorsulnia kellene. A valóság az hogy folyamatosan párolog és esik, ezért a tehetetlenség kb. állandó és a föld forgási sebessége is az. Amikor a coriolis erõt kihasználjuk (felhasználjuk a víz forgási energiáját is) akkor a turbinán keresztül úgy hatunk a földre, hogy a kettõ perdülete közben állandó marad. (Az kell hogy maradjon mert az egy törvény hogy a perdület állandó...) Tehát nem kell attól félni hogy sok ilyen erõmû majd lelassítja a föld forgását. :-D
Na ennyi elég is volt már belõlem. Csak azért mertem ilyen sokat írni mert úgy látszik sokan nem értették mi az a coriolis erõ, és a cikkben meg nem magyarázták el rendesen...
A mûködés lényege, hogy a folyó valamekkora sebességgel folyik, mielõtt eléri a hagyományos vízlépcsõt, vízturbinákat. Ennek a (majdnem) vízszintes irányú mozgásnak az energiáját hasznosítja az új turbina. Emiatt a víz valamelyest lelassul mielõtt a vízlépcsõhöz ér, de ott a gravitáció "visszagyorsítja", és a hagyományos turbinák a szintkülönbségbõl adódó gravitációs gyorsulás okozta mozgási energiát hasznosítják.
egy ügyvéd jobb makettet is összedobhatott volna...
a hagyományosnál csak a víz zuhanását használják ki. Gondolom csak erre képes a turbina. Itt energiát nyer a forgó mozgásból is.
Okos dolognak tûnik. Amúgy, ha pl a kólásüveget megtöltöd vízzel és úgy engeded le, hogy bepörgeted a vizet, az is gyorsabban kiürül. Persze gondolom azért, mert a levegõbuborék nem zárja el a kiáramló víz útját.
Szal ha igaz, akkor télleg ügyi, csak aztán nehogy leálljon a Föld forgása!;D
"Az új turbina a lefolyó víz forgó kinetikus energiáját használja fel szemben a hagyományos hidroelektromos erõmûvekkel, melyek a gravitáció hatására lezúduló víztömegbõl nyerik hajtóerejüket."
A hagyományos turbina is pont a víz kinetikus energiáját alakítja át forgómozgássá. A kinetikus (mozgási) energia meg a gravitáció hatására keletkezik. Zavaros az egész, mintha aki a cikket írta, nem értené, hogy mit is mondanak neki.
Nem igazán tartom valósnak ezt a 27%-os hatásfok növelést. Legalábbis részletesebb magyarázat nélkül. Ami a 10 háztartást ellátó kísérletet illeti, legalább egy fotó kéne, vagy valami.